Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-19 / 115. szám
A vezetés tudomány Közvélemény-kutatás a termelőszövetkezetben 1 A Tolna megyei Népújság harmadik oldalán olvasóink agy hét óta mindennap ott találták■ a vezetés- tudományával foglalkozó interjút. A sorozatot figyelemfel- keltőnek szántuk. Sorozatunk mai befejező részében Sörfőző Istvánnal, a decsi Sárközi Egyetértés Tsz elnökével beszélget munkatársunk. A teljességre■ törekvés - szán-' dekától vezetve közöljük olvasóinkkal; hogy az interfiiso- rozatban szereplő üzemek, szövetkezetek egy-egy dolgozóitól a jövő héten kérünk nyilatkozatot ugyancsak a vezetői munkáról. ; ' — A mezőgazdsági • üzem olyan termelőüzem, hogy sé . oldala, se teteje. kel való bánásmód tudományát. nyugodt , lelkiismerettel mondja. ’Hangsúlyoznám, " a vezetőségi ügyelet nem abból áll, hogy az igazgatósági tag Itt ül az irodában afféle panaszfelvevőként. Nem. Tanulmányozza kedve és belátása szerint a tsz valamelyik ágazatát. Tizenkét fizikai munkát végző igazgatósági tagja van a termelőszövetkezetnek, havonta egyszer mindenki sorra kerül a vezetőségi ügyeletbe. — Igen, éppen, emiatt szerintem feltétlenül más a vezetői munka jellege a mező- gazdasági üzemben, mint az ipari üzemben. Hogy mást, ne mondjak, itt van ez a mostani szélsőséges és több szempontból ■ kedvezőtlen időjárás;-a késői kitavaszodás,: Némelykor nagy a szárazság,. * máskor túlzott a csapadékbő- ség, szóval az időjárás rendszerint nem olyan, mint amilyennek egy-egy időszakban lenni kellene. Az irányító ' münka éppen ezért bonyolultabb, :mint teszem azt egy JÓT működő, tetővel ellátott ipari üzemben. Ez most 'az . én’ részemről nem lebecsülés,, csupán ténymegállapítás. Jelenleg termelőszövetkezetünk nyóicezer holdjából 500 holdat- még mindig víz borít. Ennek 'megfelelően' módosítani kellett a vetésszerkezeten, az' eredeti elképzeléseken, a körülményekhez. igazodva. Eredetileg az- előbb említett vízborította földterületen kukoricát és napraforgót akartunk vetni. Ez nem megy. Oda köles kerül. Nyilván most bárki azt mondhatja, hogy amit mondok, kézen-, fekvő. Az, hogy oda köles kerül, csakugyan kézenfekvő. De tessék :;elkép>.elú.i,; menynyi egyéb problémái, .okoz a vezetés számára az a körülmény, hogy kevesebb lesz a kukorica és a"napraforgó , tér- mőterülete, mint ahogyan eredetileg gondoltuk. —. Amit Sörfőző elvtárs eddig elmondott, az , raégin.kább aláhúzza: á mezőgázdásági üzemek végképp nem nélkülözhetik a tudományosan megalapozott vezetést. — Különféle próbálkozások már történtek,' vannak. Tavaly ősszel és most tavasz- szal én is részt vettem' a balátonföldvárf vezetőképző tanfolyamon. Állítom, igen sokat adott, ' — Mit?' — Elsősorban . étvágyat csinált -ahhoz, hogy tervszerűen és következetesén tanulmányozzam a. vezetés elméletét. Felvetődik egy csomó szociológiai, mszichollógiai . kérdés. Szóval az érdeklődésemet olyat!' irányba terelté, a b'alatonföldvári vezetőképző .tanfolylam, ami a közösség számára hasznos. Én úgy, látom, a décsi emberek, műveltségi, szintje átlag feletti. Számomra ez azt jelenti, hogy ilyen közegben a vezető' felkészültségének is átlag felettinek kell lennie. És ami még nagyon lényeges: bármennyire fejlődik a technika, az ember a legfontosabb: Azt tartom, az a jó vezető, aki művészi tökélyre fejleszti ki magában áz emberekNépújság 3 1970. május ,19. — Szép, szép, de talán arra kérjük fogalmazza' meg- a dolgokat kissé konkrétabban. — A termelőszövetkezeted, ben az elnök a választotta vezetőkkel irányítja az üzemet. ■ Erről önmagában véve felesleges túl sokat, beszélni,, hisz1 általában • mindenki teméri' a dolog lényégét: a sző-. vetkezeti gazdák megválasztják az igazgatóság tagjait és titkos szavazással választják meg az igazgatóság élén álló elnököt is. Ä- Vezetőség rfiiri- den tevékenységével felelősséggel tartozik■ ff"' szövetkezeti' gazdáknak. Intézkedéseiről, döntéseiről ''tájékoztatni keli á tagokat. Nos, mi azt szeretnénk, ha az intézkedéseink,, a döntéseink minden esetben ta- lálkoznának • a gazdák helyest lésével. Ennek viszont) az az egyik élőiéi tétele, hogy. jól ismerj ük á tágök véleményét' a különböző szervezési, termelési ■ és - egyéb kérdések-, ről. Talán; kicsit körülményes vagyok, ■ de nyomban a lényégre térek! Az előbb elmondottak érdekében ■ elhatároztuk, hagy ító idén' a szövetkezeti gazdák körében széles . körű közvélemény-kutatást tartunk. Kidolgozzuk a kérdéseket, afi kérdőívet -.eljuttatjuk ,(1 a '.ufjpk' mindegyikéhez és á kérdéseire ad^tt-válaszokat később összegezzük, értékeljük. — Mire lesznek kíváncsiak elsősorban? . : • , — Jó-e az, arttít általában teszünk,; jó-é az- az iráfiy,' amerre haladunk? ". ' — A Sö/vélemény-kínáláshoz a vezetőképző tanfolyam . aU la áz ötletet? — 'Igen. ’Őszintén 'Szóivá nem számítok..,fal rengető- javaslatokra, de hasznos észrevételek sokaságára •. igen. És ha már a .vezetésnél tartunk, külöm meg .akarjuk vizsgálni a közvéleményékutatás módszerével a tsz 320 járadékosának ,!'és. nyugdíjasának a helyzetét. —■ Az igazgatósági tagok mennyire képesek áttekinteni az üzem egészét? — E kérdést nagyon hasznosnak- tartom. Nemrég elhatároztuk, ; 'hogy- az igazgatósági tagok mindegyike felváltva . három napig .vezetőségi ügyeletet tart. Ez abból áll, hogy ’ istriérkédík "az üzem egészével. , Régóta tudjuk ugyanis, hogy mondjuk egy traktoros vezetőségi' tag- ismeri a 'traktorüzemet, de 'a gazdaság nagyobb összefüggéseit nem látja, nem láthatja. Viszont ha nem látja, nem láthatja', iákkor hbgyan .kívánjuk, hogy á legjobb -belátása szerint •• mondjon igent, vagy nemet a vezetőségi üléseken egy-egy ' javaslat "elfogadásakor vagy elutasításakor. Nyolcaséi-- holdas-a . termelőszövetkezetünk. ' AZ ' : általam említett .' Vezetőségi ügyelet elsősorban arra lesz jó, hogy amikor az igazgatósági tag igent mond, akkor — Sörfőző elvtárs, a vezetőségi tagok tudják, hogy mit miért érdemes termelni vagy nem termelni? — Az üzemgazdászunk jól dolgozik, megfelelő elemzéseket' készít. Ezek ismeretében, továbbá más információk birtokában a vezetőségi tagok tudják, mit miért érdemes, avagy mit miért nem érde- demes termelni. A paprikát például „kilőttük”. A napraforgó termőterületét pedig megnégyszereztük. — Ebben az évben mennyit fordít a közös gazdaság termelésfejlesztésre? — Körülbelül nyolcmillió forintot. Egyebek között van egy olyan elképzelésünk, hogy négy-öt éven belül ne légyen öt évnél öregebb erőgépünk. Az idén e program keretei között kilenc új erőgépét szeretnénk vásárolni. Ha tudunk, Pontosabban, ha kapunk. Ha nem, akkor van egy másik variáció, eszerint tehergépkocsit vásárolunk. Minden vonalon alkalmazzuk a tób.b” variációs módszert. Itt van például a nyúlprog- ram. Ha nem rjiegy, akkor 'helyett» p haszTOgalambbal foglalkozunk. — Fontosnak tartja, elnök elvtárs, : hogy mondjuk a traktoros ismerje a tsz sertéshizlalási tervét is? — Általában fontosnak tartom. — Mit ért az alatt, hogy általában. — Azt, hogy termelőszövetkezetünk 1970-ben 3200 hízott sertést ad el. Ezt a számot például a tsz valameny- nyi tagjának illik ismernie. Főleg az összefüggések és a személyes hozzájárulás lehetősége miatt. A példánál maradva ugyanis a traktorosok munkája sem függetleníthető a hizlalást terv teljesítésétől. — És a tagok ismerik a fontosabb számokat? Ismerik, r~ A termelőszövetkezeti elnököket négy évre választják. Érről mi a véleménye? — A négy esztendőt keveslem. Az a véleményem, az új tsz-törvény idevonatkozó kitételén módosítani kellene. Szerintem legalább hat esztendőre kellene választani a termelőszövetkezeti elnököt, tekintettel arra, hogy mező- gazdasági üzemről van szó, ahol.-. Valamit felmutatni, valamit produkálni legalább egy évtizedre van szükség. Egyébként indokolt esetben az elnököt úgy is leválthatják. Köszönjük a beszélgetést, Sörfőző elvtárs. SZEKUUTY PÉTER A „12-es számú páncél vonat’’ a megyében Május 16-án 8 óra 40 perckor a Magyar Tanácsköztársaságot idéző, legendás hírű 12-es számú páncélvonat befutott a dunaiöldvári vasútállomásra. A zászlódíszbe öltözött pályaudvaron a község párt- állatni és társadalmi vezetői, úttörők és úttörővezetők fogadták a páncélvonatot. Az ünnepélyes fogadáson jelen volt Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára. Pozsgai Sándomé, a dunaiöldvári úttörőcsapat vezetője' ünnepélyesen átvette a páncélvoriatót az 'előszállást csapat képviselőjétől, majd Jendrolovics Ferenc, a községi tanács elnöke üdvözölte a vonat parancsnokságát. Az úttörők rövid műsora után Kővári János, a páncélvonat parancsnoka ismertette a pajtásokkal a vonat történetét, majd az ünnepség befejezésével azok birtokukba is vették a páncélvonatot. Megnézték az 1919-es tanácshatalom eseményeit megörökítő dokumentumokat, a Magyar Vörös Hadsereg fegyvereit és a katonáik életét bemutató kiállítást. A fogadást az - tette még emlékezetesebbé, hogy magyar és szovjet katonák is jelenvoltak az ünnepségen. Most csak néhány napig tartózkodik a páncélvonat Tolna megyében, majd június 5- től 29-ig ismételten megyénkben lesz, ahol 20 község úttörőihez jut el- ' . Az őcsényi gazdák bánata Sajnos, a mezőgazdaság túlságosan a természeti tényezők függvénye. Sokszor hiábavaló az ember szorgalma, erőfeszítése, egy váratlan természeti csapás keresztülhúzhat minden számítást. Jó példa erre az őcsényi termelőszövetkezet mostani esete. Ez a tsz már régóta a jól gazdálkodók sorába tartozik, tagjai közismertek szorgalmukról, és persze a jövedelem is minden évben a legmagasabbak közé szokott tartozni. A minap megtekintettük a kertészetet, főként azzal a szándékkal, hogy saját szemünkkel győződjünk meg az idei esztendő sikere érdekében tett erőfeszítésekről. Ám meglehetősen lehangolt állapotban találtuk a két kertészt, Jaksa Jánost és Zakk Józsefet. — A múlt hét jégveréssel fejeződött be — mondták, és elővettek bizonyságként néhány érés előtti eperszemet, melyeket a földről szedtek össze. Leverte a jég. —■ Szombaton délután nagy jégverés érte a 110 holdas kertészetet. Olyan sok jég esett, hogy egyes helyeken még vasárnap reggel is jégszemek oorították a földet. A Só éves öregemberek sem emlékeznek ilyen jégverésre. A palánta nagy része a melegágyakban várta a kiültetést, Áz" üveget leszedték róla. A jég hirtelen jött, nem volt lehetőség az üvegek visszarakására. A sok üveg visszarakó sa óbákat vesz igénybe normális körülmények közt is, a jég azonban negyedóra alatt elintézett mindent. A palántaszálak nagy része ketté-^ törve, zöméről éppen a fő hajtás pattant le, a levélzetet mintha megtépázták volna. Egy-egy melegágy végén fenn volt két-két üveg a jégverés idején is, és az védelmet nyújtott. Nagyon jól lehet látni a különbséget, hógy milyen volt a palánta, és milyen lett. Szomorú látvány. Negyed óra alatt semmivé lett a sok szorgalom, erőfeszítés, anyagi befektetés várható gyümölcse. Tönkre verte a jég az eprest, amely ugyancsak nagy jövedelmet jelentett volna a közösnek, de letarolta a jég a tápkockás és már végleges helyére ültetett paprikát, paradicsomot is. Hogy forintban kifejezve menynyi a kár, annak a megállapí- sa nem a mi feladatúnk. Az őcsényi gazdáknak mindenesetre nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy valamilyen módon pótolják a jégverés okozta kiesést. B. F. RENDELET az élelmiszer-ellenőrzés és vegyvizsgáló intézetek működéséről A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki a megyei (fővárosi) élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek működési szabályairól. A rendelet egyebek között pontosan meghatározza, hogy egy-egy intézet az országnak melyik részében tevékenykedik. . Kimondja, hogy az intézetek kötelesek a hozzájuk bárki által beküldött és feladatkörükbe tartozó mintát megvizsgálni. A próba eredményéről nyilvántartást vezetnek. Megvizsgálják egyebek között az élelmiszer-készítmények nyers- és adalékanyagát, a csomagolószerek minőségét, a minőség és az ár összefüggését, valamint a szállítás és tárolás körülményeit. A rendelet kimondja, hogy az intézetek az ellenőrzés alapján egyebek között fegyelmi eljárást indítványozhatnak, szabálysértési, vagy büntetőeljárást kezdeményezhetnek, megtilthatják a termékek forgalomba hozatalát, — de mindezt csak írásba foglalt szakvélemény alapján tehetik meg. Intézkedésükről — a mintát adón kívül — valamennyi érdekeltet, továbbá a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a keresj- kedelmi szakigazgatási szervet és a területileg illetékes közegészségügyi, járványügyi felügyelőséget egyaránt tájékoztatnak kell. A rendelet melléklete részletesen meghatározza, hogy miképpen kell ellenőrizni egyebek között a gyorsan romló termékeket, a napi fogyasztási és a tartósított cikkeket.
