Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

/\ (/ I t NEMETKEK Hard és Németkér Hard és Németkér az öt­venes évek elején még két különálló helységnek számí­tott, noha köztük mindössze egy lakótelek szélességnyi tá­volság volt. Ráadásul Német­két Tolna megyei községnek, Hard pedig Fejér megyei kül­teleknek, puszta-félének szá-' mított. Közigazgatásilag a tő­le 12 kilométerre lévő Cecé- hez tartozott. Nem kétséges, hogy ez az állapot ezernyi hátránnyal járt a Hardon élő mintegy 900 ember számára. Minden csip-csup közigazga­tási ügyben Cecére kellett menniök. Mégpedig a szq tel­jes értelmében menni — gya­logolni —, mert abban ’ az időben errefelé nem járt autóbusz. Németkért a felsza­badulás után villamosította a DÉDÁSZ, de Hardra már nem jutott el a villanyáram, mert az a másik vállalat hatáskö­rébe tartozott, és különben sem számított önálló község­nek. Abban az időben ugyan­is még nem a kültelkek, ha­nem a községek villamosítása szerepelt napirenden. A har- diak végül is kérték, hogy csa­tolják őket Németkérhez. A beadványt aláírta a felnőtt lakosság 92 százaléka. Nagyon kézenfekvő volt ez a közigaz­gatási módosítás, de mégserrt ment valami könnyen. Az il­letékes felsőbbségek kételked­tek a nagyon is egyszerű igaz­ságban, ezért előbb inkognitó­ban — kuköricavásárló em­berként — végigjárták a há­zakat, hogy az ó'Vatltrtr bé-*1 szelgetésékbőf kiszűrjék: vá­lóban csatlakozni akar-e Hard Nértletkérhez. ' A Németkérhez való csato­lás okmányai végül • is 1954 őszén érkeztek meg. Néhány év múlva villanyt kapott a hardi rész is, ám a korábban, különálló két település lakói­nak összeszokása annál nehe­zebben ment. A két település közvetlen szomszédsága azt sejtetné, hogy a lakosság ösz- szeszokott már a közigazga­tási egyesítés előtt. Pedig de7 ; hogy. Az egyesítés után is csak nehezen. A tsz-ben pél- dul sokáig nemigen mertek egy munkára beosztani har-■ dit és németkérit, mert nem fértek meg egymás mellett. Mint többen mondják, a hardiak és németkériek közt nagyobb volt az ellentét, mint a telepes községekben az ős­lakosok és betelepültek kö­zött. Szerencsére csak volt. Ma már békességben élnek, oly­annyira, hogy még össze is házasodnak. EGY, DE JOBB Németkéren hosszú időn keresztül több mezőgazda- sági szövetkezet működött: tsz is, tszcs is. E falu min­dig arról volt ismert, hogy senki sem tudta pontosan áttekinteni benne a szövet­kezeti életet. Különösen az egyes típusúak miatt. 1962- től egy termelőszövetkezet egyesíti a falu paraszti la­kosságát. Eredményeivel ugyan még nem keltett kü­lönösebb érdeklődést, de azt érdemes tudni róla, hogy minden évben magasabb jö­vedelmet biztosít tagjainak. Az, , egy nagy tsz minden te­kintetben jobb, mjnt a régi elaprózottak voltak. — Csak .azt sajnálom — mondta az egyik tsz-tag, Árment György —, hogy 1956-ban én is kiléptem a tsz-ből, és csak később ke­rültem vissza. Most megyek nyugdíjba, és minden te­kintetben jobban jártam volna, ha akkoriban nem hirtelenkedem el. Manapság a szövetkezetben is megta­lálhatja az ember a számí­tását, ha dplgozik. Jobban, mint valamikor elképzeltük. Egyfőutcás jellegű település Dr. Wallner Ernő írja a Né­pesség és telépülésföldrajzi sajátosságok a paksi járásban című munkájában (Megjelent 1958-ban): „Németkér (régi nevén Kér) belsősége a Cecei-ér nedves völgytalpát nyugatról kísérő magasabb homokos háton hosszan húzódik. Az utolsó házak már elérték a járás (itt egyúttal a megye) hatá­rát. Kér a XV. századi okleve­lekben ismételten szerepel, de jelentős hely alig lehetett. 1572-ben csak 6 adózó háza van, amikor a szomszédos Gyapának hatvan. Az 1631. évi hűbérdefter is említi Kért. A török idők után csak mint puszta szerepel, de népessége csekély lehetett. 1785-ben öt telepes fizetett bérletet. Kocs­májáról is találunk említést. Ennek forgalmát elősegíthet­te, hogy a Paks—Cece—Fe­hérvár és a Dunaföldvár— nagydorogi út kereszteződésé­nél feküdt. Az újratelenítés 1785-ben történt. Németkér a telepítéskor jóval kisebb volt Dunakömlődnél, pedig azzal ellentétben a térszíni viszo­nyok a belsőség szalagtelkeit kijelölő mérnök számára kü­lönösebb nehézséget nem je­lentettek. Á fálu a XIX. század ele­jén gyorsan nőtt. A telepítés alkalmával 58 házat építet­tek. 1829-ben a megyei kérdő­ív szerint 64 telkes gazda mellett 80 kisházas és 10 ház- talan zsellércsalád volt a fa­luban, amely így 144 házzal 951- lakost számlált. 1851-ig nem növekedett a lakosok száma, de annál inkább utá­na. 1859-ben már 1440 lakost számlál, elérve, sőt el is hagy­va' Dunakömlődöt. Házainak száma 1900-ban 273, 1930-ban 404. Németkér belsőségének alaprajza szabályos szalagtel­keivel az útifalu jellegzetes képét mutatja. Az újabb fej­lődéselemekkel történt bővü­lés mellett a belsőség máig is határolzottan megőrizte egy­így lassanként 2 kilométernél is hosszabbra nőtt. A betele­pülők számára épült házak egységes terv szerint, azonos típusban készültek, amelyet -a német telepesek • magyar ház* nak neveztek. A ház közvet­lenül az utcára ér, élőkért rendszerint nincs. A telken eleinte - keresztben* az udvart lezáró gazdasági: épiiln* nem volt. Később. főutcás jellegét. Térré utca nem szélesedett ki, s térköz­pontja a falunak nincs. Köz­pontnak tekinthető a két fő­útvonal keresztező pontja. A telepítéskor itt jelölték ki az iskola, templom, papiak he­lyét. A templom a keresztét mellé került, korábban köré­je temetkeztek. A telekmélység elárulja a falu középső részén az erede­ti telki állományhoz tartozó felső telkek osztáshelyének végződését. Ezek a telkek át­lag 950—1000 négyszögöl nagyságúak. Túl rajtuk észak­nak és délnek csatlakoztak a kisházas zsellérek házhelyei, (átlag 400 öl nagyságúak) az egyetlen főút mentén, amely azonban megjelent a telek szé-* lességét az udvar végében ki-»; töltő, keresztben' álló csűr« amelyen széles kettős kapd vezetett a hátsó kertbe, vagy udvarrészbe. Teljesen ' z4rt sort a csűrök nem alkottak, de több helyütt 5—6, sőt több is egymással közvetlen szom­szédságban épülve sorrá zár ródott, s így a csűrök a há­zakkal párhuzamosan jól kivehető hézagos sort alkotr „...a kérelmet sürgősen teljesíteni A németkéri föld tulajdonjoga sokáig vajúdott, sok tanulságos okirat is ma-' radt erről Mindenekelőtt említésre, méltók az 1919-ből fennmaradtak. Gungl György és Szauter Ferenc 1919. márciusában a leszerelt katonák nevé­ben a következő- kérelmet írta a fő­ispánhoz, „fóldigény tárgyában”, „Ezen kérelmet azon felterjesztéssel terjesztjük fel főispán-kormánybiztos úrhoz, hogy a tavaszi gazdasági mun­kák közeledtével a községben mind­inkább fokozódó földéhség hangulat' le­csillapítására, nemkülönben a leszerelt katonák létfenntartási igényeik kielé­gítése, valamint a közrend és közbiz­tonságnak továbbra való megóvása ér­dekében a kérelmet sürgősen teljesíteni kegyeskedjék”. A főispán nem teljesítette sem a né­metkériek, sem mások földigényét, ezért a németkériek végül is önkényesen kezdtek földet foglalni. Ez része volt annak a forradalmi hangulatnak, amely végül is a Tanácsköztársasághoz veze­tett. A nép ekkor már nem kért, hanem erőszakhoz folyamodott. Ez is mutatja, hogy 1848. utáo meaayire felemásan kegyeskedj ék.“ alakult a- magyar parasztság sorsa, mennyire nem elégítették ki a paraszt­ság jelentős részének jogos földigényét. Amint az egyik korabeli • jelentésből ki­tűnik: „Németkér községben a szociali­zálást illetőleg a község határában fek­vő. .. eddig Tóth L. József bérletében lévő, mintegy 530 kát. hold nagyságú, úgynevezett magyalosi és kismagyalosi birtok a leszerelt katonák által birtokba vétetétt, ...azt a leszerelt katonák ma- •guk között felparcellázták, és minden egyes a saját parcelláját műveli". Mint ahogyan a kérelmet nem telje­sítették, a földfoglalás sem vezetett vég. leges eredményre, mert a Tanácsköz­társaságot leverték, és. következett a megtorlás, a fehérterror. CungI György például kénytelen volt elbújdosni: he­tekig bujkált a határban és felesége ti­tokban vitte utána az élelmet. A kérelem „sürgős” teljesítése végül is negyed századot váratott magára. Az 1945-ös németkéri földosztás egyik jel­legzetessége, hogy földosztó bizottság későbben ■ alakult meg, mint a legtöbb községben, amint az a tanárházaspár, i-anyp Jáaos és Lamm Jánosáé dolgo­zatából kiderül: „Az emberek féltek a múlt tapasztalatain okulva az esetleges következményektől. A kommunista párt helyi szervezete akkor még nem alakult meg és kezdetben a földigénylő bizott­ság a kisgazdapárt égisze alatt műkö­dött, instrukcióit is innen kapta és a bizottság tagjai töbször keresték fel a kisgazdapárt központját, elsősorban mentesítési kérelmekkel”, A földosztás végül is megtörtént, előbb-utóbb lebonyolódott a teíekköny- vezés is. Elsőnek a Németországba me­nekült volksbundisták földjeit osztot­ták ki, majd következett a hitbizomá­nyi és a Mádi-Kóvács féle birtok. Sok volt a földtelen, vagy az egy-két hold­dal rendelkező kisgazda, ám mégis gyé­ren, nehezen jelentkeztek a földigé­nyekkel. A 19-es megtorlás és a má­sodik világháború akkor még friss em­lékként ható borzalmai bizalmatlanná tette Németkéren a kisembereket. De ahogyan híre ment, hogy mindenütt osztják a földet, a bizalmatlansági lég­kör hirtelen elmúlt: a földreform évé­ben, 1945-ben végül is 150 németkéri család fűidet igényelt és kapott. nak. A főút menti továbbterjesz­kedésnek északon a megyete- rülíft Végződése, délen a szőlő szabott határt. A belsőséget nyugaton égés'z hosszában az Egyetemi Tanulmányi Alap erdeje, keleten a később? ku irtott hasonló erdőterület _'éá, a telki állomány szántói pv^zSr. ték. A gyarapodó . családok számára házépítésre új- telket biztosítani hosszú időn . át néni lehetett. Megkezdődött ezért S» belső telkek osztása élőszóé '-osszában, de soká' éhből néni futottá, s 'így égy tdíék 'utéa felőli udvarán' lassan 'két-há? rom, sőt négy ház is épült* legtöbbször keskeny- oldaluk-» kai egymás folytatásában,- áz udvarnak rendszerint csak egyik oldalát foglalva el.” Fekete János ■ vb-elnök: — A felszabadulás óta mintegy 70 új házzal gyarapodott Né­metkér. Ennek nagyobb része az utóbbi néhány- évben épült, Összeállította: BUDA íEB&difl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents