Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
A vezetés tudomány Legyen emberközpontú V. — Önnek, Szüllő Bélának, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatójának mennyi a napi munkája? Szóval hány órát dolgozik? — Nagyjából, egészében a nyolc órából ki lehet jönni. — Válasza szokatlan és meglepő. — Miért?’ — Ismerek néhány vezetőt, akik 15—16 órát dolgoznak naponta és állandóan arról panaszkodnak, hogy soha nincs idejük kézbe Venni egy könyvet, soha nem tudják elolvasni a lapokat. A kommunikációs eszközök adta információ- szerzés lehetőségeitől elesnek. — Velem is előfordul, hogy időzavarba kerülök. Olykor megesik. Ritkán, minthogy megfelelő munkatársakkal, jól kialakított rendszerben, az üresjáratok kiiktatásával napi nyolc óra elegendő az üzem irányításához. Gondolom, a 16 órás napi munkának a fele, egynegyede nem munka, legfeljebb annak látszik, holott céltalan jövés-menés, bő lére eresztett fecsegés. A vezetésre való készség és alkalmasság egyik nagyon lényeges eleme — szerintem —, hogy az ember kellő fegyelmezettséggel és szervezettséggel gazdálkodjon önmagával. — A bokros és fontos teendők sokaságára hivatkozó vezetők a 34 órát is kevésnek tartják. — Rossz szervezők és talán nem valók oda, ahol éppen vannak. Az a típus, amelyikről most mi beszélünk, rendszerint a munkatársaitól is a saját normáját, stílusát követeli. Ez a. legrosszabb. — Szüllő elvtárs, ön szerint a mi társadalmunkban a vezetés ugyanolyan tudóniánJ’V" mint a kapitalista társadalomban? Tehát minden további nélkül átvehetjük szőröstől-bő- rostéi? — Olvasom a sorozatukat és már eddig is hiányoltam, hogy ez a kérdés az eddigi beszélgetésekből kimaradt. A kapitalista modell a mi viszonyainkra azért nem alkalmazható maradéktalanul, mert nálunk nincs kizsákmányolás. Most ugyan önkényesen fogalmazok, mégis azt mondom, a vezetés tudomány, de a mi társadalmunkban vele szemben az a kívánalom, hogy legyen emberközpontú tudomány, mint ahogy emberközpontú a társadalmi berendezkedésünk is, más szóval minden az emberért történik. — Ennek megfelelően hogyan fogalmazná meg a vezetővel szemben támasztott követel, ményeket? ban, ha szabad ezt a kifejezést használnom, naprakész állapotban legyen. — Saját vezetői gyakorlatában mit Jelent „naprakész állapotban“ lenni? — Következetességét jelent. Én, egy 1300 főt foglalkoztató gazdaság vezetője, nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ne olvassam minden nap az újságokat, hogy ne nézzem a tv-t, hogy né hallgassam a rádiót, hogy ne ismerjem a kül- és belpolitikai eseményeket, és így tovább. Jól néznénk ki, hg úgy állnék a munkatársaim elé, hogy azok többet tudnának az adott témáról, mint én, más szóval, ha ők olvasottabbak, tájékozottabbak lennének, mint én. Kimondom: nekem attól nem lesz tekintélyem, hogy itt ülök az igazgatói székben. Parancsszóra sem lesz, viszont a vezetői munkakör betöltéséhez a tekintélyre is szükség van, ezért azonban nagyon meg kell dolgozni. Lehet, hogy most rosszul beszélek és e sorokat olvasva, a pűkolba kívánnak majd. — Annál egészségesebb lesz, Szüllő elvtárs. — A politikai és a szakmai műveltség vesszőparipám. A kettő egymást nem nélkülözheti. Rengeteg példára hivatkozhatnék, engedje még, hogy ezekből egyet elmondjak. Mi itt a gazdaságban bevezettük a rövidebb munkaidőt, ami évi 2500 órát jelent. Korábban többet dolgoztak az emberek. Bármennyire meglepő, a rövidebb munkaidő bevezetése kiváltotta a dolgozók ellenke- .zését. Attól tartottak,.kevesebbet keresnek. Könnyen meggyőztük őkét arról, — a gya- ' korlatban be is brzőnyosodött; — nem keresnek kövesebbet, mert növeljük a szervezettséget. Száz szónak is egy a vége: a csökkentett munkaidő bevezetése politikai munkát, politikai felkészültséget igényelt. Jól ismerem a francia mezőgazdaságot és elmondtam a dolgozóknak, hogy ott- jártamkor megkérdeztem az egyik birtok tulajdonosától, mennyit dolgoznak a munkásai? A birtokos fölnézett az égre. s azt mondta: akkor kezdik, amikor fel jő a Nap, és akkor fejezik be, amikor a Nap lenyugszik. Ebből a példából könnyű volt megérteni, hogy a mi társadalmunkban miről van szó, amikor a dolgozó embert igenis kímélni akarjuk. intenzív búzatermesztés foglalkoztatott és az idevágó irodalmat tanulmányoztam. De nélkülözhetetlennek tartom a munkám ellátásához a szép- irodalmat, a léleknemesítő, a gondolatot, az érzelmet gazdagító művészetek minden ágát. Az emberek gondjaival, örömeivel azonosulni soha nem képes egy szegény érzelmi vi- lágú vezető. — Szüllő elvtárs, nagy él- mény számomra hallani, hogy egy mezőgazdasági Üzem vezetője így beszél. — A csoda tudja, én meg azt hiszem, hogy semmit nem mondok, mert sokkal könnyebb csinálni a dolgokat, mint beszélni róluk. — Megkérdezem: miként bontakoztatja ki a dolgozók legjobb tulajdonságait, egy szóval alkotókészségüket? — Szívesen beszélek erről. Adva van egy feladat. Ennek az elvégzéséhez van egy jó módszer és van egy általam legjobbnak tartott módszer. Számtalanszor előfordul azonban, hogy valamilyek beosztott munkatársam a jó módszert tartja legjobbnak és az általam legjobbnak tartott módszert csak jónak. Ebben az esetben mindig engedek, pont azért, hogy mindenki a saját egyéniségét bontakoztathassa ki. «— Mit tart, igazgató elvtárs a dolgozók: anyagi megbecsüléséről? — Azt tartom, hogy elvileg a fizetésben ne legyen felső határ. Itt nálunk a gazdaságban 15 szakember kap „plafon fölötti”, kiemelt fizetést. Ezek az emberek ugyanis olyan értékű munkát végeznek, annyi ötlettel, javaslattal jönnek — azt a gyakorlatban alkalmazzák —, hogy őket csak kiemelt fizetéssel tudjuk megfelelően elismerni. Aki viszont rendesen elvégzi a munkáját, de soha nem ad semmi újat, az megkapja a tisztességes pénzt, és semmi többet. «— Az erkölcsi megbecsülés? — Legalább olyan fontos, mint a pénz. Attól azonban óvakodom, hogy az erkölcsi megbecsülést bárki is váll- veregetésnek érezze. — Szüllő elvtárs, hány dolgozónak kellene bemutatkoznia, hogy én vagyok a Hőgyé- f.7.í Állami Gazdaság igazgatója? a tamási járásban Különösebb magyarázatra sem szorul, hogy a kis községek milyen sok szempontból vannak hátrányosabb helyzetben, mint a nagyobb települések. A kormány legutóbbi rendelkezése a nagyközségi rang megadásáról js céloz erre, hiszen nagyobb egységekben jobban, hatásosabban végezhető a közigazgatási munka is, tehát jobban szolgálható a lakosság érdeke. Ennek jegyében a közelmúltban a tamási járásban több Községi tanácsülés úgy döntött, hogy egyesítési kérelemmel fordul az Elnöki Tanácshoz- így Be- lecska, ahová Keszőhidegkút már tavaly csatlakozott, közös tanács alá szeretne kerülni Pincehellyel, ez utóbbi székhellyel. Értény Nagykónyihoz, Pári Tamásihoz. Udvari és Miszla Gyönkhöz csatlakozik majd, ha az Elnöki Tanács a felterjesztett kérelmeket jóváhagyja. ... . | Máj uh 18-án, hétfőn: a városi vonószenekar hangversenye a művelődési házban Fischer Annie Szekssárdon A szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola is aktívan kivette részét a Zenei Hónap 1910- I eseményeiből. Eddig már há- ' rom tanári hangverseny került megrendezésre és a négy hangversenyből álló bérleti sorozatot május 18-án, hétfőn este fél 8 órai kezdettel a mű- ] velődési házban a városi vonószenekar hangversenye zárja le- A hangversenyen | Thész Lósziló tanár vezényel. A hangverseny műsorát az alábbiak szerint állítatták össze: I. Frescobaldi: Két canzone 2. Mozart: C-dur divertimento 3. Ránki: Vonós miniatűrök 4. Sugár: Két kis darab 5. Csajkovszkij: Chanson triste. A bérlettulajdonosokat, de minden érdeklődőt ds szívesen lát a hangversenysorozatot rendező zeneiskola és művelődési központ. Itt említjük meg, hogy hosz- szú hallgatás uitán sor kerül az 1969—70. zenei évad. lezárására is. A Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozata zenekarának és a Pécsi Liszt Fe« renc kórusnak együttes hang« versenyét június 2-án, kedden rendezik meg a művelődési központ nagytermében. A hangverseny márciusról maradt eL Az évadzáró hangversenyre pedig június 7-én, vasárnap este fél 8 órai kezdettel ugyancsak a művelődési központ nagytermében kerül sor. Ezen Fischer Annie, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművészünk vendégszerepei, akinek a hangversenyét annak idején decemberben nem lehetett megrendezni. A zeneiskola a zenebaráti kör tagjait a „Zenebarát” című zenei híradón keresztül részletesen tájékoztatni fogja. Honvédelmi ra j verseny — Én legfeljebb megismételhetem azt, amit bárki megtalálhat a Magyar Szocialista Munkáspárt dokumentumaiban is, ott, ahol erről van szó. Nélkülözhetetlen a politikai tisztánlátás, a szakmai műveltség és harmadikként a vezetéselmélet ismerete, az abban való jártasság. Én az egyetemen, annak idején, elmondhatom, kiváló politikai képzésben részesültem. 1953- ban végeztem. Később, a gyakorlati munkám során rájöttem, az, amit az egyetemen tanultam, az életben kevés. Ez a felismerés késztetett arra, hogy beiratkozzam a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetemre. Az esti egyetemet elvégeztem. És most már az is kevés, illetőleg nem elegendő ahhoz, hogy az ember politikai fel- készültségben és tisztánlátás— Amit elmond, Szüllő elv- társ, az teljesen világos. Szeretném, ha azzal, folytatnánk a beszélgetést, hogy a jelenlegi tudásával elégedett-e. « — Nagyon sokat olvasok. Szakirodalmat és szépirodalmat is. Mindig előtérbe helyezem az aktuális témákat és végeredményben a politikai műveltségem segít eligazodni abban, hogy mikor melyek az aktuális szakmai témák; Az elmúlt hónapokban történetesen behatóan tanulmányoztam azokat a publikációkat, amelyek a kooperációkkal foglalkoznak, mind hazai, mind nemzetözi viszonylatban. Ennek az lett a gyakorlati haszna, hogy jelenleg a Hőgyészi Állami Gazdaság több társulásnak tagja, vagy éppen több társulás megalapításának volt a kezdeményezője. Vagy egy másik dolog: tavaly aa — Ismernek. Esetleg annak kellene bemutatkoznom, aki most, ezekben a napokban lépett be hozzánk. Csupán a kuriózum kedvéért említem, olyan azért előfordult, hogy az egyik dolgozónk nekem bemutatkozott, én viszont ismertem őt. — ön vezető, Igazgató. Mit tart ebben a munkakörben a legfontosabbnak 7 — Azt, hogy a beosztottaim olyan viszonyban legyenek velem, mint ember az emberrel. — ön hintőn Jár, és hintőról nehéz. — Csakhogy a hintóról le lehet szállni. — Es leszáll a hintőről? — Kérdezze meg a Hőgyészi Állami Gazdaság dolgozóitól. — Köszönjük a beszélgetést. SZEKUUTY PÉTER Nem töltötték tétlenül az írásbeli érettségi szünet napjait a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium első és második osztályos tanulói. A két évvel ezelőtt beindult honvédelmi oktatás idei programjának befejező aktusaként egész napos rajverse- n.ven vett részt a négy első osztály valamennyi tanulója — megelőzve a másodikosok hasonló jellegű rendezvényét. Bejárók, kollégisták és á helybeliek egyaránt pontosan gyülekeztek a várost körülölelő Kapos partján, majd tízes csoportokat alakítva — meghatározott időnként — elindultak a kijelölt útvonalon. Az állomásokon különböző elméleti kérdésekre kellett választ adniuk a honvédelmi oktatás anyagából. Természetesen a résztvevők ügyességére is nagy szükség volt. A távolugrást, gránátdobást, célbalövést, kúszást — mint akadályokat küzdöttük le, több-kevesebb sikerrel. Az indító-, és célállomá- , sok vezetői egyaránt mérték az eltelt perceket, így aztán az is kiderült, hogy melyik csapat volt a leggyorsabb. Végül * részeredményekből alakult ki az összesített pont- szám, ami egyben a sorrendet határozta meg. Valljuk be, kissé fáradtan telepedtek le a túra résztvevői a fák lombjainak árnyékában, miközben Kovács László, a túra szervezője, az iskola egyik testnevelő tanára ismertette az eredményt. A fegyelmezett, szervezett és komoly munkának meg is volt az eredménye. Három fiúraj elérte a felső ponthatárt, így három aranyérem született. Rab Zoltán, Nyers József és Gyuricza Sándor, — a győztes csapatok vezetői — boldogan fogadták a megérdemelt gratulációt, amit a tanévzáró ünnepélyen az aranyérmek átadása követ. Bérdi Ágnes Dombóvár Népújság 3 1970. május 1«, [Egyesítési tervek