Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Megkezdte tanácskozását az országos népművelési konferencia Művelődéspolitikánk egyik kiemelkedő eseménye kezdődött csütörtökön reggel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében: megnyílt a háromnapos országos népművelési konferencia. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A nagy jelentőségű tanácskozáson 500 küldött vett részt az ország minden részéből. A tanácskozást dr. Törő Imre akadémikus, az Országos Népművelési Tanács elnöke nyitotta meg, s üdvözölte a megjelent vendégeket, s küldötteket. Ezt követően Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. A közművelődés ügyét nem lehet előbbre vinni a szak- szervezetek, a termelőszövetkezetek támogatása nélkül. A művelődésügyi miniszter beszéde befejező részében a növekvő szabad idő felhasználásával foglalkozott. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után Molnár János miniszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára tartott vitaindító előadást. Szóbeli kiegészítést fűzött a konferencia vitaalapjául szolgáló tézisekhez, amelyeket a tanácskozás részvevői korábban kézhez kaptak. A közművelődésnek mindenekelőtt oda kell hatnia, hogy Újabb feladatok a közművelődés előtt Bevezetőben utalt arra, hogy az elmúlt hetekben a felszabadulás negyedszázados jubileumát köszöntő ünnepi megemlékezésekben a jogos öröm hangja mellett a számvetés dominált. Az elemzésben helyet kapott a művelődésügy is, mint a hazánkban lezajlott társadalmi, gazdasági változás, forradalom kísérője és segítője. A miniszter ezután közoktatásunk nagyarányú fejlődéséről szólt. Megemlítette, hogy 1949-től napjainkig 20- ról 50 százalékra emelkedett azok. aránya, akik az általános iskolát elvégezték, 2460 művelődési otthon kezdte meg működését; ezek helyet és szervezeti segítséget adtak más kulturális intézmények tevékenységéhez. Jelenleg 6700 közművelődési könyvtárunk közül 2500, 4000 filmszínházunk közül 2300 működik falaik között. A feladatokról, gondokról szólva aláhúzta: társadalmigazdasági fejlődésünk,' illetve a fejlődés vonalának tudományos előrevetítése újabb igényeket támaszt, újabb nagy feladatokat állít a közművelődés elé. — Közművelődésünk célja társadalmi-gazdasági törekvéseink feladataink szolgálata — folytatta Ilku Pál, majd rámutatott, hogy a népgazdaság fejlődése, a tudományostechnikai forradalom kibontakozása alaposabb felkészültsége« igényel. — A közművelődés mindig is feladatának tartotta, hogy a nép kulturális felemelkedését összekapcsolja a nagy, haladó társadalompolitikai mozgalmakkal. Ma is egyik fő törekvésünk, hogy az emberek aktívan, bátran politizáljanak részt vegyenek saját közösségük ügyeinek intézésében. A demokratizmus fejlesztése — pártunk politikájának egyik fő célkitűzése — nyilvánvalóan nem önmagáért való; azt szolgálja, hogy növekedjék az emberek felelősségérzete, emelkedjék a termelés, a termelékenység, az életszínvonal, s ezzel tovább javuljon az állampolgárok jó közérzete. — A közművelődés igen sokat tud ebben tenni. Azzal, hogy az emberek öntevékenységére épít, a helyzetük, munkájuk szabta tájékozódási, továbbtanulási, szórakozási igényeket sajátos eszközeivel egyre szervezettebben kielégíti, segít' a kommunizmus elvének alkalmazásában: az emberek természetes törekvését, művelődési vágyát, önmaguk kiteljesítésére irányuló igényét politikai aktivitássá, erővé érleli. A közművelődés — úgy tűnik — egyre jobban érti ezeket a feladatait, lehetőségei az utóbbi időben sokban gazdagodtak. Több figyelemreméltó új forma is felszínre került és elterjedt — az alulról jövő kezdeményezés kifogyhatatlan tartalékait bizonyítva. — Az új formák, kezdeményezések hatását azonban még nem elemeztük; elég mélyen, még nem gondoltuk át miféle átrendezést igényelnek, a korábbi gyakorlatban. nem találtuk meg a módját, miképpen terjeszthetnénk az új módszereket, hogyan általánosíthatnék az új tapasztalatokat. Ezért egyik tennivalónkat abban látjuk, hogy megteremtsük, illetve megerősítsük a közművelődés tudományos bázisát. Természetes adottság, hogy a közművelődéssel kapcsolatos munkában érdekeltek a Művelődésügyi Minisztériumon és a tanácsokon kívül a szakszervezetek, a termelő- szövetkezetek, az if júsági szervezetek. Világosan kell látni, hogy az említett társadalmi szervezetek önkéntes csatlakozása, közreműködése nélkülözhetetlenül fontos. a munkásosztály vezető szerepe a közművelődés- ügyben is határozattabban és következetesebben érvényesüljön. Az állami szerveken kívül a munkásművelődés fő gondozói a szakszervezetek. Sajnálattal állapította meg Molnár János előadásában, hogy az utóbbi években csökkent a művelt ember társadalmi tekintélye és elismerése. Előfordul, hogy a példakép akire ma sokan felnéznek, inkább a jól kereső ember, mint a nagy műveltségű, a mások fejlődését is segítő ember. Még mindig nem vagyunk eléggé büszkék arra a munkásra, parasztra, akinek beidegződött szokása, szükséglete a tanulás, művelődés, s amit az életben munkájában hasznosít. Molnár János előadása további részében a közművelődés céltudatos tervezésének szükségességével foglalkozott. A konferencia tapasztalatai, vitái alapján ki kell dolgozni a tennivalókat, a közművelődés továbbfejlesztésének rendjét. Mindenekelőtt azt, amit itt kialakítunk: a köz- művelődés korszerű felfogását társadalmilag elismertté kell tenni, — mondotta. A beszámolót élénk vita követte. Csütörtökön a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A tanácskozás munkájában a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a SZŐ VOSZ, a Vöröskereszt, továbbá a nőmozgalmai támogató más szervek képviselői is részt vettek. A ülésen Erdei László- né, az Országos Nőtanács elnöke tartott beszámolót. • Dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövete csütörtökön, a Bucking- ham-palota tróntermében átadta megbízólevelét II. Erzsébet angol királynőnek. * Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere üdvözlő táviratot^ küldött I. I. Jaku- bovszkijnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyettesének, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának a Varsói Szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A központi román lapok híradása szerint az utóbbi 48 órában rendkívül bőséges mennyiségű esőzések, valamint a hegyes vidékeken bekövetkezett olvadás olyan mértékben megduzzasztotta a Maros, Szamos, Bisztrica és Jijia folyókat, hogy azok kilépve medrükből, nagy területeket és lakóhelyeket árasztottak el, különösen Észak- és Közép- Erdélyben és Moldvában. * Négy libanoni asszony vesztette életét csütörtökön hajnalban, amikor az izraeli tüzérség ágyúkkal lőtt két déllibanoni települést. A hírt egy katonai szóvivő jelentette be Bejrútban, elmondotta, hogy hajnali fél öt és öt óra között számos lövedék érte a dél-libanoni Mardzsajun körzet két községét: Hulát és Blidát. A halálos áldozatokon kívül anyagi károk is voltak. Ez történt a külpolitikában Nyugat-Berlin kérdésében megtartották az újabb négyhatalmi megbeszélést. Saarbrückenben véget ért az SPD kongresszusa, melyen nagy többséggel ismét Willy Brandtot választották a párt elnökének. Külpolitikai összefoglalónkat kambodzsai jelentéseink egészítik ki. Nyugat-Berlin Négyhatalmi közlemény A négyhatalmi megbeszélések harmadik, csütörtökön délelőtt tartott nyugat-berlini üléséről a következő közleményt adták ki: „A négy nagyhatalom nagykövetei közötti harmadik véleménycserére 1970. május 14-én került sor a korábban a szövetséges ellenőrző tanács által elfoglalt épületben. Ezen az ülésen, amely 9 órától 11 óráig tartott, a következők vettek részt: P. A. Abraszimov, a Szovjetunió nagykövete, Kenneth Rush, az Egyesült Államok nagykövete, Jean Sauvagnargues, Francia- ország nagykövete és Sir Roger Jackling, Nagy-Britannia nagykövete, aki az ülésen elnökölt. A nagykövetek megállapodtak abban, hogy legközelebb 1970. június 9-én ülnek összeg Saarbrücken Megválasztották az SPD vezetőségét A szociáldemokrata párt Saarbrücken! kongresszusának utolsó napján, csütörtökön sor került a párt vezetőségének megválasztására. Willy Brandt-ot igen nagy többséggel ismét országos elnökké választották. 331 leadott szavazatból 318 esett Brandt- ra, 11-en szavaztak ellene, két delegátus pedig tartózkodott a szavazástól. Feszült várakozás előzte meg a . két elnökhelyettes megválasztását. Herbert Weh- ner, az 1968. évi nürnbergi kongresszuson sok ellenszavazatot kapott. Számos delegátus nem helyeselte ugyanis akkor, hogy az SPD belépett a nagy koalícióba. Azóta azonban a párttagok többsége megváltoztatta a véleményét és igazat adott Wehnernek. Ezt fejezte ki a csütörtöki választás eredménye is : Wehnerre 330 leadott szavazatból 313 esett, szemben mindössze ,16 ellenszavazattal és egy tartózkodással. A másik elnökhelyettes-jelölttel, Helmut Schmidt hadügyminiszterrel szemben az ifjú szocialisták ellenjelöltet állítottak Norbert Gansel- nak, az ifjúsági szervezet egyik funkcionáriusának személyében. Gansel azonban csak 65 szavazatot kapott, Schmidt 256 szavazatával szemben. A választás előtt a kongresszus elhatározta, hogy még ebben az évben rendkívüli kongresszust hív össze közegészségügyi kérdések megvitatására. Kambodzsa Partizán t a ni ad ás Csütörtökön Saigonban hivatalosan bejelentették, hogy kambodzsai partizánok első ízben intéztek támadást • a Kambodzsában létesített egyik amerikai támaszpont elten. Szerdán a partizánok aknatü- zet zúdítottak a Horog térségtől északkeletre levő „Brown” nevű amerika; támaszpontra, majd gyalogsági rohamot intéztek ellene. A Saigoni bábrezsim egyik szóvivője arról számolt be, hogy a Kacsa csőr térségben szerdán nagyarányú harc bontakozott ki. A küzdelemben a dél-vietnami zsoldoshadsereg 18 halottat veszített és 63 sebesültje volt- ■ A dél-vietnami hadügyminisztérium közölte, hogy dél- vietnami gyalogság és harckocsik csütörtökön kambodzsai területre léptek új hadművelet indítására a Dél-Vietnam középső részén elterülő fennsík magasságában. A dél-vietnami hadsereg szóvivője csütörtökön elismerte, hogy már két nappal a Norodom Szihanuk ellen végrehajtott Phnom Penh-i puccs után dél-vietnami haderők titkos hadműveletet folytattak Kambodzsában- E hadműveletekről nem adtak ki jelentést és ezek során a sálgóni kormány csapatai 3—5 kilométeres mélységben hatoltak be kambodzsai területre. Áz első ilyen akció március 20-án volt. ezt újabb hadműveletek követték április 13-án, 21-én, végül 29-én, s csak a 29-én, a ,:Kaasa csőr térségben indított támadás volt az első, amelyről eddig hivatalos jelentést adtak ki. „A bizottság tagjai nem kívánják, hogy a vietnami mocsár elárassza Kambodzsát is. Ha figyelembe lehet venni a múlt tapasztalatait, az a súlyos veszély fenyeget, hogy Kambodzsában megismételjük a Vietnamban elkövetett hibákat és fegyveres erőink olyan új háborúba keverednek, amely végtelennek tűnik. Elérkezett annak az ideje, hogy a kongresszus éljen alkotmányos jogával és segítse elő a háború befejezését.” — hangzik a külügyi bizottság jelentése, amit szerdán terjesztettek az amerikai kongresszus elé. Beszédet mondott az amerikai lapkiadók előtt Abraham Ribicoff connecticuti szenátor, aki „a hazugságok hosszú láncolatának” nevezte Nixon vietnamizálási programját. A szenátor szerint, ha az elnök igazat mondott volna az indokínai háborúról. az amerikai nép is helyesen reagált volna.
