Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
ÓSZ FERENC: Nyomoz a város 15. Hátradőlt a fotelben és mire Kovács csendesen behúzta az ajtót, már aludt is. — Miért kellett bejönnöm? — kérdezte Ildikó. — Hátha csak azért, mert látni akartaim. Baj? — Nem baj... csak... — Nincs csak! Tehát nem baj! Ennek örülök. És most, idefigyeljen, Ildikó. Én nagyon bízom magában. Ha most tévédéit, akkor ez lesz életem legnagyobb csalódása... — Nem csalódik bennem a hadnagy úr... — Ne hadnagy urazzon engem ... — Hadnagy elvtárs . .. —- Nehéz eset maga... Na. ezt majd máskor... Kovács elmesélte a lánynak a történteket. Elmondta, hogy az igazi szatír még szabadlábon van, de most nagyon jó, hogy a város megnyugodott. Legalább nem kontárkodik bele mindenki. — Csak maga és Zsoldos tudhat a küldetésről. Nehéz dolog lesz, de meg kell kísérelni. Az első napokban úgyis minden diák a papírjait intézi, tehát nem lesz feltűnő, ha keveset mutatkozik az órákon, és ehelyett inkább a folyosókat járja és figyel. Nemsokára Zsoldos is előkerült. A fiatalok együtt indultak el az egyetem felé... Kovács leült és szórakozottan nyitotta ki a megyei újságot. Az utolsó oldalon egy vastagbetűs címre lett figyelmes: . „Lapzártakor, telefonon jelenti N.-i tudósítónk: Bravúros nyomozással elfogták az N.-i szatírt”. A megyei lap híre és Zöldi ismételt sajtó- tájékoztatói lecsillapították a közvéleményt. A Levendulában is megcsappant a forgalom. A léggömböt nagyra lehet fújni, de amikor kipukkan, darabjai szanaszét repülnek és nyoma sem marad. Ambrus úr visszatért a közel-keleti helyzet kommentálásához. Terebesi úr unottan hallgatta, de mostanában a fényképészszakma egyre rosszabbul ment, dolga híján pedig kénytelen volt elviselni az öreg locsogását. Ahol lehetett, azért ellentmondott neki: — Tudja, Ambrus bátyám, én csak azt nem értem, hogyan van az, hogy ilyen közismert reakciósok és antiszemiták, mint maga, miért szeretik most annyira Izraelt? — Maga engem ne provokáljon! Vegye tudomásul, hogy én a városi pártbizottság egyik munkatársával is szoktam politizálni. — És azzal is így beszél? — Naná! Különben honnan tudná meg, hogy mit mond a reakció? Ebből is látszik, hogy az élet — ahogy mondani szokás — visszazökkent a régi kerékvágásiba. Némi élénkséget) csak az okozott, hogy megjelent Lillácska. Ma szabadnapos volt, de azért itt töltötte a fél délelőttiét. Ezúttal azonban nem ült le sem Zöldihez, sem Ambrus bácsihoz, hanem beállt a pult mögé a délelőttös kávéfőző nővel beszélgetni. Elmondta neki Karcsit, boldogságát, elmondta, hogy szereti ezt a fiút, és ha akarja, hozzámegy féleségül. Zita a kolléganő — kicsit irigyen hallgatta. Zita mást sem csinált egész életében, csak csalódott. Ebben meg is keseredett, és azt hitte, hogy bölcs is lett! — Csak ne add kj magad — tanácsolta. — Ne vegye észre, hogy ennyire belediliztél. Minden férfi strici, és visszaél vele. Addig érnek valamit, amíg kétségeik vannak... — Ezt én nem tudom játszani..; — Elég hülye vagy. fiam! Rá is fázol..! — Szerinted mit kellene tennem? — Most egy kicsit lehűteni. Ne higgye, hogy az első éjszaka után császárrá koronáztad. A helyedben lazítanék egy kicsit... Ha ma jön, mondd meg neki, hogy nem érsz rá... — Azt én nem tudom kimondani. Alig várom, hogy jöjjön. — Ha te a jövődért erre sem vagy képes ... Tudod mit? Este lesz nálam egy klassz banda. Meghívlak, bár magam ellen teszek, mert magadba bolondítod az én fiúmat is, de nekem úgy is mindegy ... — Megpróbálom ... A délutáni randevúra Karcsi futva érkezett: — Vissza kell még .mennem, mert egy cső eltörött a pincében ... — Miféle pincében? Látod, azt sem tudom, hol dolgozol. — Az egyetemen. Karbantartó vagyok. Szóval, este jövök — sugárzott a fiú. — Ma nem... Sajnos, nem érek rá — nyelt nagyokat Lillácska. — Nem? — Tudod, elígérkeztem.: 2 — mondta és magában azon drukkolt, hogy a fiú erőszakoskodjon, könyörögjön és ő engedhessen. Karost azonban konokul hallgatott. — Jó... így is jó... — mondta és felállt. — Karcsi! Várj! — Sietek. — mondta ég hátra sem nézett. — Na? — kérdezte Zita. — Lehet, hogy igazad volt. Nem is nagyon szí- vóskodott. Kik lesznek nálad este? Farkas őrnagy a meglévő embereket beosztotta a járőrökbe. Egyelőre a munkásőröket sem akarták igénybe venni. Csak a rendőrök járták a kiserdőt és a vasútállomás környékét. — Ha ennek a szatírnak egy csepp esze van, akkor most szépen ledekkol egy ideig — mondta Kovácsnak. — Én is ezt tartom valószínűnek. De azért résen kell lennünk. Több blamát már nem bírunk el. Az ügyóletes tiszthelyettes jelentette, hogy Kerekes Gergely szeretne az őrnaggyal beszélni. — Kirúgom — acsargotít Farkas. — Ne bántsd az öreget. Én is sokszor dühöngök rá, de mindig megbocsájtok neki. Lelkes, buzgó ember. Nem foghatjuk rá, hogy nyüzsgésében valami érdek vezeti. Mesélik, hogy a Horthy-rendszerben is, mint patikus, állandóan szervezett. Hol legényegyletet, hoj népdalgyűjtő mozgalmat, máskor végigkilincsdlte a város urait a szegények részére adományokért. Ez már így hal meg, valamelyik kampánya közben,... I (Folytatjuk^ ülj Irha: Cs. Horváth T. rajzolta: Sebők I. A telefoh jav/tés/Íhak ürugyéh *"~'n LEHALLGATÓ-KÉSZÜLÉKET REJTETTEM EL UP/TZ SS VEZÉRŐRHAGV SZÉLLODA! SZOBlSJABAH Kerimov egyre Rosszabbul ÉRZI MAGÉT. NYILVÁNVALÓ, HOGY KIK AZOK, AK/K NEM TUDNAK VÁRNI A HÁBORÚ VÉGÉIG- UP/TZ MÁR FELKÉSZÜLT AZ ÖSSZEOMLÁSRA ÉS Hitler helyett út gazdát VÁLASZTOLT MAGÁNAK. ZGy IDEGEN NAGYHATALOMNAK AKARJA ÁTJÁTSZANI A SZOVJETUNIÓBAN HÁTRAHAGYOTT NÁÜ KÉMHÁLÖZATADATA/T. AZ ORHAGYOT Y/LLAMCSAfíúS- / M,a/v, KÉNT ÉRT A HÍR... ( KÖVETKEZTET ERRE í’ I A NAPOKBAN RENDKÍVÜL ÉRDEKES BESZÉLGETÉST csíptem el. ÉGV ISMERETLEN HANG Uras/rÁSSZE- RÜEN KÖZÖLTE UP/TZ-CAL, HOGY RÖVIDESEN SZÜKSÉGESSÉ VAUK AZ ANYAG ELSZÁLLÍTÁSA. /GY MONDTA •• "NEM TUDUNK VÁRNI A HÁBORÚ VÉGÉ- ‘Of ÉS HOZZÁTETTE: "HOLNAP UTAZOM HAZA. MEGBÍZOTTAMAT KARI AUPELNEK HÍVJÁK. MAJD JELENTKEZIK ÖNNÉL Járjon el úgy, ahogyan ó taná Tamara St/vera-ez Steel Schneider valód/ neve.Szovjet FELDERÍTŐ. EGY ÉVE, HOGY klepítette bázisát Karls- Rustéban. » LUKUL, UoJCK/U/w MULv/Oj ff Cl ra NEM TUDTAM MEGÁLLAPÍTANI. ANNVL BIZONYOS. HOGV ITT VAN, A KÖRNYÉKEN, DE ARRA KÉSZÜLNEK, HOGV MÁSHOVA K-, _ TELEPÍTSÉK. TUBSBBBma* ___________________ M it mond a ^ ? A méhészkedés jogi védelméről A méhészkedésnek megyénk több községében szép hagyományai vannak, jelenleg hozzávetőlegesen 1200 személy foglalkozik méhészkedéssel, s mintegy 25 000 méhcsaláddal gazdálkodnak. A méhészek többsége idős ember, egy részük még nyugdíjjal sem rendelkezik, így a méhészkedés létfenntartásuk alapja. A méhészetek fejlesztésének lehetőségei a megyében megvannak. A méz növekvő kereslete is a fejlesztést tenné lehetővé. Az időjárás viszontagságai mellett azonban egy olyan új veszély fenyegeti a méhészeket, amely elriaszt és elkedvetlenít sok embert attól, hogy méhekkel fog_ lalkozzon. Ez a veszély a mező- gazdaság fejlődésével együttjáró, a méhekre káros, mérgező hatású növényvédő szerek szakszerűtlen alkalmazásában és felhasználásában nyilvánul meg, A növényvédelemről szóló újabb jogszabályok — figyelemmel éppen arra, hogy a növényvédő szerek egy része pusztító hatással van a méhekre — pontosan meghatározzák, hogy a védekezést a mezőgazdasági üzemek mikor, milyen módon, milyen bejelentési kötelezettség mellett végezhetik el. Közelebbről ez utóbbi kötelezettség elmulasztásából származnak a méhkárosodások, mert a mezőgazdasági üzemek egy része nem az előírt időben jelenti be a községi tanácsoknál a növényvédő szerek tervezett felhasználását. Emiatt a szükséges megelőző intézkedéseket sem a tanácsok, sem pedig a méhészek nem tudják megtenni. A méhek jogi szóhasználattal élve a törvény védelmét élvezik, mert a jogszabályi rendelkezés szerint ,,a növénytermelés szempontjából hasznos élő szervezetek pusztítása és elterjedésük megakadályozása tilos. Érdemes — ha csak vázlatosan is — megemlíteni, hogy a károk megelőzése érdekében a . mező- gazdasági üzemeknek a községi tanácsoknak és a méhészeknek milyen tevékenységet kell kifejteni. A mezőgazdasági üzemek fő megelőző feladata az, hogy a növényvédő szer félhasználásának megkezdését megelőző nan 14 órájáig a területileg illetékes községi tanácsnak az adatok pontos megjelölése mellett a tervezett felhasználást bejelentsék. Ez a bejelentési kötelezettség azonban még nem jelenti azt, hogy a bejelentés megtörténte után minden esetben megkezdhetik a védekezést, mert virágzásban lévő kultúrát a méhekre veszélyes növényvédő szerrel csak akkor védhetnek meg ,ha az ehhez szükséges és jogszabályban tételesen előírt feltételek fennforognak, de ekkor is csak a növényvédelmi szakszolgálat által előírt módon és ellenőrzése mellett végezhetik el a védekezést. A községi tanácsok a termelőüzemek bejelentése után nyomban és haladéktalanul kötelesek a községben szokásos módon a tervezett védekezést a méhészek tudomására hozni, s a méhész- szakcsoport vezetőjét is kötelesek értesíteni. A károk egyik előidézője az, hogy a községi tanácsok sok esetben csak a községben teszik közhírré a növényvédő szer tervezett felhasználását, holott a jogszabály szerint a védekezés helyétől 5 kilométeres körzetben lévő méhesek tulajdonosait is értesíteni kell, sőt ha ez sz úgynevezett veszélyességi körzet más község határát is érinti a szomszédos községi tanács értesítése is kötelező. Ha a méhek tulajdonosai tudomást szereznek a tervezett védekezésről, kötelesek megtenni mindent a károsodás elkerülése érdekében. A méheket a veszélyességi körzeten kívül kell elhelyezni, vagy más alkalmas módot kell a védekezésre választani. A Polgári Törvénykönyvnek a kárenyhítésre vonatkozó rendelkezése a méhészekre is irányadó. Ha e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az ebből eredő kár megtérítését nem követelhetik. Nem fölös óvatosság különösen most, a mezőgazdasági kultúrák virágbaborulása előtt felhívni a figyelmet arra. hogy a méhészeket és a méhészkedést védő jogszabályok nem akadályai a növényvédő szerek széles körű felhasználásának. E jogszabályok csak azt kívánják elérni kötelező erejű rendelkezéseikkel, hogy a termelőüzemek .a növényvédelemről szóló előírásokat maradéktalanul betartsák. Ha ezt megteszik ezzel a károkat is megelőzik, és a megyében akkor ebben az évben — az elmúlt évi közel 1 millió forint kárral szemben — a méhészeket, a népgazdaságot, de magukat a mezőgazdasági üzemeket is meg lehet óvni a károsodástól, és így a hosszadalmas pereskedések is elkerülhetők. Dr. Kovács János bonyhádi járási vezető ügyész
