Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
4'* A lakásügy - társadalmi ügy rí. Az állam és a lakosság együttes erejével Az világos, hogy több lakás csak akkor tesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, hogyan, hol, milyen forrásokból, s a lakosság milyen arányú aktív részvételével. A lakásépítés és -elosztás mai rendszerének legfőbb problémája, hogy a növekvő építés ellenére is „újratermelődik” a lakáshiány, s éz fékezi egyes rétegek szociális helyzetének javulását, nehezíti a fiatalok családalapítását, hátrányos a népszaporulat alakulására is. A gyorsabb, érezhetőbb javulás érdekében lényegbevágó változtatások indokoltak a lakásépítés, -elosztás és lakbér- fizetés egész eddigi, egymással összefüggő komplex rendezerében. Az intézkedések bevezetése és végrehajtása az életszínvonal emelésének további folyamatában, a társadalmi egyenlőség és igazságosság hatékonyabb érvényesítésével valósul meg. Ez egyrészt magába foglalja azt is, hogy a munka szerinti elosztás szocialista elveinek megfelelően minden állampolgár igényei mértékében és lehetőségei szerint járuljon hozzá a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Másrészt azonban: a különböző kedvezményekben jobban kell érvényesíteni a szociálpolitikai szempontokat. A kedvezmények alapja elsősorban a család nagysága. a keresők és eltartottak aránya; a családalapító fiatalok, tovább^ a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek . támogatása lakásgondjaik megoldásában. . Mindenek ejptt:i„,.a párt- és kormányhatározat 1975-ig minden eddiginél nagyobb arányú, legalább 400-ezer új lakás felépítését tűzte ki célul. Ez a befejező időszaka lesz a 15 éves lakásépítési tervnek: az egymillió lakás felépítése, amely 1960-ban kezdődött, 1975-re valósággá válik. Az összes lakások mintegy kétharmadát a városokban és a kiemelt településeken építik, « a budapesti program olyan, hogy a lakáshelyzet itt az országos átlagot meghaladó arányban javul majd. Az utóbbi években átlagosan 63 ezer új lakás épült, a következő öt évben évi 80 ezer felépítése. a cél. Ennek anyagi-műszaki, tervezési, építő- és építőanyag-ipari, valamint kommunális feltételeit biztosítani állami, tanácsi feladat, az eddigieknél nagyobb arányú népgazdasági beruházásokkal. Az öt év alatt központi költségvetésből, a tanácsok lakásépítést szolgáló bevételeiből, -továbbá a vállalatok. intézmények erre fordítható pénzforrásaiból összesen mintegy 180—200 ezer új (bér- és szolgálati, valamint értékesítésre szövetkezeti) lakás épül; ez a teljes 400 ezres programnak mintegy a fele. Korábban olyan alapokból csak az új lakások mintegy egyharmada épült, a többi tisztán magánerőből és zömmel állami hitellel segített magánerőből épült. Az összlakásépítkezésnek legalább 55—60 százalékát korszerű építési technológiával készítik; az állami lakások átlagos nagysága két szobát kell, hogy elérjen; a lakások és házak technikai felszereltségénél. átlagos emeletmagasságánál tartani kell a már kialakult nívót. Emellett azonban — a különböző igényekre, anyagi lehetőségekre figyelemmel — egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is készülnek, S külön részfeladat: elősegíteni, hogy a fiatal házasok, a nyugdíjasok, az egyedülállók növekvő része megszabadulhasson a drága albérlettől, s kultúrált szálláshoz, olcsóbb lakószobához jusson. Az állami központi források mellett a lakásépítés' területén is bővül a tanácsok önállósága: a lakásépítést szolgáló tanácsi pénzügyi alapok felhasználásáról maguk dönthetnek majd s joguk lesz a különböző építési formák (állami, szövetkezeti, vállalati, társas, magán) arányainak helyi kialakítására is; a kidolgozásra kerülő jogszabályok alapján maguk alakítják majd ki a helyi lakásgazdálkodást. Amint látható: a lehetőségekhez képest maximális állami lakásépítésről van szó, de emellett ugyanilyen fontos: a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a lakosság részvétele, anyagi hozzájárulása is a lakásproblémák megoldásában. Ennek megfelelő döntő változás; 1971. július 1-től senki sem kaphat ingyen lakást. Ma ugyanis az, hogy melyik család hogyan jut lakáshoz — kiutalás, vásárlás, vagy építés útján — nagymértékű és indokolatlan differenciákat okoz a családok életszínvonalában. Két azonos nagyságú, összetételű és jövedelmű család közül ma az, amelyik ingyen jut bérlakás-kiutaláshoz, általában egyharmaddal magasabb nívón élhet, mint az a család, amelyik a gondjain csak vásárlás, va« építés útján enyhíthet. Az arányosabb igazságosabb teherviselés érdekében is kerül bevezetésre az új bér- és szolgálati lakások kiutalásánál az egyszerű építési hozzájárulás fizetése; régi lakás kiutalása esetén pedig az építési hozzájárulással arányos — lakáshasználati díj. Ezek ősz- szege Í0—40 ezer forint lehet a lakás nagysága, minősége szerint. Hogyan és kik javára érvényesülnek majd a kedvezmények. s melyek lesznek azok? A részletezés teljessége nélkül: háromféle kedvezmény lehetséges. Az egyik: árengedmény a lakás építési költségéből. Ennek formája a szövetkezeti lakások építésénél, illetve vásárlásánál állami árengedmény az építési költségből, illetve dotáció az építési költséghez, összege kb. 20 ezer forint. E mellett az állam kedvezményt és engedményt ad a városi és kiemelt településű társasházak, szövetkezeti lakások építésénél, illetve vásárlásánál: gyermekenként és eltartottak után személyenként 20 —30 ezer forintot.. Az összes kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százaléka lehet. Fiatal házasok lakásépítésénél a gyerekek után járó kedvezményt — két gyer- . mekig — megelőlegezhetik. Vagyis a fészekrakó házaspárt már eleve kétgyermekesnek számítják, feltételezve természetesen, hogy bizonyos idő — mondjuk pl. öt év — múltán valóban meg is születnek a gyerekek. Ha nem, az előlegezett kedvezmény természetesen — utólag — érvényét veszti. A másik kedvezmény; a gyerekek és eltartottak után személyenként 20—25 százalékkal, de legfeljebb 80 százaNépújság 5 lékig csökkenthető a kiutalt bérlakásoknál az építési hozzájárulás. illetve a lakás-használatbavételi díj. A fiatalok az esetben is megkapják az imént már említett „előleget”, sőt a befizetendő összeg egy részére részletfizetési kedvezményt is kaphatnak. A kedvezmények harmadik csoportja a különböző for mákban építkezőknek nyújtott pénzügyi támogatás. Ezek érvényesülhetnek az előtakaré- kosság beszámításával, a kamatnál, a hitelösszeg, a törlesztési idő megállapításánál stb. Itt is elsősorban a gyermekes családok, s a fiatal fé- szekrakók kaphatnak nagyobb előnyöket. A társasházak, szövetkezeti és öröklakások építői, vásárlói eddig is kaptak állami dotációt. 1968-as árakon számol va az említett sorrendben mintegy 30. 54, illetve 60 ezer forintot, vagyis az államnak ennyivel kevesebb térül vissza az építési költségekből. Ez a dotáció azonban burkolt, s élvezői számára ismeretlen volt, így nem is méltányolhatták. Most az árengedmények, dotációk, kedvezmények nyílttá válnak, s tudomására hózzák azoknak, akik kapják, s ami a legfőbb: a nagycsaládosok, a családalapítók, elsősorban szociálpolitikai szempontokból, s az eddigieknél kiegyenlítettebben. arányosabban, igazságosabban élvezhetik majd. Mint ismeretes, a különböző ellentmondások feloldása érdekében 1970. július 1-i kezdettel egységes elvek alapján a lakbérek újjárendeaésére -is sor kerül. SZENES SÁNDOR (Folytatjuk.) Beethoven-emlékest Szekszárdim Hétfőn este Beethoven-em- lékesttel folytatódott a zenei hónap 1970. szekszárdi rendezvénysorozata a művelődési központ kamaratermében, amelyen Létay Menyhért gimnáziumi tanár mondott ismertetőt. Bevezetőjében Beethoven nemzetek felettiségét és ugyanakkor szoros magyar- országi kapcsolatait elemezte. A hangverseny első részében a G-dur zongoraszonátát (Thész László), az A-dur csellószonátát (M. Horváth Máriát zongorán Lányi Péter kísérte), végül pedig a zongorára, csellóra és klarinétre írt triót (Lányi Péter, Horváth Mária és Falussy Mária) hallottuk, a műsor második fe’ében pedig Thész László a grandiózus Apasszionáta szonátát szólaltatta meg. A 200 éves születési évforduló alkalmából szerte a világon meginduló emlék- hangversenyek sorozatában volt ez a szekszárdi hangverseny is láncszem és nem is akármilyen. A zeneiskola alig 15 esztendős fennállásit, alatt olyan utódokat nevelt, mint Thész László, Falussy Mária és Lányi Péter, akikhez csatlakozott M. Horváth Mária is, aki eredetileg nem szekszárdi nevelés volt. Velük a város aktív zenei élete kj- terebélyesedett, most már nem korlátozódik kizárólag Husek, Rezsőre, a zeneiskola igazgatójára, akinek és tanártársainak nevelőmunkája erett be ezekben a fiatal „művészekben”, tanárokban. Thész László a sodró erei ű Apasszionáta szonátával aratott emlékezetes sikert, Lányi Péter a szokatlan összetételű trióban volt az együttes vezéregyénisége, M. Horváth Mária a cseilószonátában remekelt (kár, hogy sokszor bátortalannak éreztük), Falussy Mária pedig rendkívül kulturált klarinéthangiávai tűnt ki. ' Harmincnégyezer gyermekbalesel — Mielőtt lelépsz a járdáról, nézz körül! — Figyelmesen, óvatosan közlekedj ! — Légy meggondolt és körültekintő ! A szülők reggelente ilyen és ehhez hasonló jó tanáccsal bo- csájtják útra gyermekeiket, azonban amint kilépnek a kapun a szikrázó napfénybe, — sajnos, — sokan már el is felejtik az intelmeket. Az utca forgataga, a játszóterek, a grundok varázsa elragadja a figyelmet. Vannak, akik azt hiszik, hogy a gyerekre valamiféle „őrangyal” vigyáz. Ugyanis számukra másképpen elképzelhetetlen, hogy az óvodás- és iskoláskor számtalan veszélyén ép bőrrel, szerencsésen túljussanak. : Csakhogy ők nem ismerik azt a statisztikát, amit kizárólag az Állami Biztosítónál vezetnek és. eszerint tavaly 34 ezer „őrangyal” nem, vagy hanyagul teljesítette kötelességét. A következmény pedig a szülőkre hárul, minden érzelmi és anyagi vonatkozásával. A gyermekekről való gondoskodásnak többféle módja van. Ezek közöli szerepel a korszerű tanulóbalesetbiztosítás, amely 200 forinttól ezer forintig terjedő anyagi védelmet nyújt egész évben, a va* kációban is! Megdöbbentő, hogy 34 ezeé gyermekbaleset történt egy év alatt! Rendkívül magas szám ez« Orvosok, pszichológusok keresték, kutatták a gyermekbalesetek növekedésének okát. Megállapították, hogy a balesetek lehetőségei nagy, mert a gyermekek jó részé* ben, — szinte kivétel nélkül —4 még nem alakult ki a veszély- érzet, annál inkább hajlamosaid a könnyelműségre, felelőtlenségre., A gyermekek többsége az iskolás korban még meggondolatlan, vir- tuskodó, figyelmetlen és el se**» tudja képzelni, hogy vele Is tör* ténhet valami baj..« Éé «U*I' A felmérések kimutatták, hogV a tavaszi és a nyári hónapokba», erősen megemelkedik a gyérmék* balesetek száma. Rajtunk, felnőtte« ken a sor, hogy mindent meg- tegyünk a szomorú eseményed megelőzésére. Garanciális autószerviz 1970. május 13. Mind több embert érint a gépkocsik szervizhálózata, szervizlehetősége, azért, mert gyrsan szaporodik a gépkocsik száma: a személyautóké, teherautóké egyaránt. A szervizhálózat ugyancsak örvendetesen fejlődik, bár korántsem a kívánt mértéknek megfelelően. Mindenesetre az már nagy eredmény, hogy minden megyében legalább egy helyen vállalják a garanciális javításokat, a nem garanciális javításra pedig több helyen is adódik lehetőség. Mint ismeretes, Tolna megyében a szekszárdi vasipari vállalat egyik részlege látja el a garanciális szervizt. Ez idő szerint. Ugyanakkor a város északi bejáratánál már üzemkezdésre készen áll az Autófenntartó Ipari Tröszt szervize. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a környékbéli autótulajdonosok és várományosok nagy örömmel vették e fejlesztést, éppúgy, mint ahogyan megelégedést kiváltó köztémának számított és számít minden olyan fejlesztés, ami a vasipari vállalni szervizrészlegét érintette. Köztéma minden ilyen fejlesztési terv is. Csakhogy a szervizhálózat általános fejlődése meglehetősen visszás helyzethez vezetett, és ennek egyáltalában nem tapsolnak a gépkocsi-tulajdonosok. Az AFIT a személygépkocsik szervizét teljes egészében. mint monopolhelyzetben lévő tröszt lájta el. Á szekszárdi vasipari vállalatot is az AFIT bízta meg már régebben a garanciális szervizzel, azaz a vasipari az AF1T- nak végeredményben alvállalkozója. A visszás helyzet most abból adódik, hogy az AFIT minden lehető módon igyekszik megtartani a monopolhelyzetét, és hogy elkészült a szekszárdi AFIT- üzem, egyszerűen felbontotta a. szerződést a vasiparival. Szekszárdon úgy alakultak a körülmények, hogy az autó- , tulajdonosok választhattak volna, hova viszik garanciális szervizre az. autójukat. A gazdasági reform már na- gyonis hozzászoktatta sok tekintetben az embereket a monopolisztikus viszonyok megszűnéséhez. Mindenki azt várta, hogy a garanciális autószerviznél is jó hatással lesz a kettőség. Ez ügyben megkérdeztük a megyei tanács ipari osztályának vezetőhelyettesét, Mátyás Istvánt. Véleménye szerint is kívánatos, kedvező hatású lenne a kettőség, de ilyen tekintetben nem tudtak hatni az AFIT-ra, mert az nem tágít, és mivel monopolhelyzetet élvez, mindenki tehetetlen vele szemben. Honvéd Károly, a vasipari főmérnöke ugyancsak arról tájékoztatott, hogy nem vezetett eredményre az AFIT- tal való tárgyalás. Sőt, az AFIT még azt is el szerette volna érni, hogy a vasipari szüntessen meg minden autójavító tevékenységet, és a szakembereit teljes egészében adja át neki. A vasipari ebbe természetesen nem ment bele, megtartja nem garanciáiig jelleggel az autószervizét. Előre persze nem tudni, hogy milyen munkát végezi majd az AFIT-üzem. Tété» lezzük fel, hogy sikerül ősz» szetoboroznia jó szakembere- két, és elfogadható munkái végez. De mindenképpen el* lentétes az új gazdasági szellemmel, hogy megszüntetneki egy olyan garanciális szervizet, amely évek óta tekintélyt szerzett magának, é>> széles körű ügyfélkör toborzó- dott köréje. Csak mellékesen említem meg, hogy a vasipari ügyfeleinek körülbelül 30— 40 százaléka nem Tolna megyei. Tehát távolabbi helyekről, sőt, még Budapestről is gyakran hozzák ide a kocsit szervizre. Mennyivel több haszna lenne abból á lakosságnak, ha az AFIT- üzem is jó munkájával toborozna magának ügyfélkört, nem pedig a monopolhelyzetével visszaélve. BŐD A FERENC. Felvételre keresünk férfi segédmunkásokat, női betanított munkásokat. Jelentkezni lebet Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46.
