Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

t r Logarléces politikusok Textilruházati árpolitika Tartani a 69 ■es árszínvonalat — Kapcsolat Jugoszláviával — Nagyobb készleteb Hogyan öltözködjünk? Az év minden szakában feltesz- szük ezt a kérdést és a vá­laszt két szempontból értékel­hetjük: 1. Mennyi pénz van az öltözködésre?, és 2. Milyen árukészletből választhatunk? A Tolna megyei kiskereske­delmi forgalom textil és fel­sőruházati cikkekből az utób­bi években emelkedő tenden­ciát mutat. Az idei áruforga­lom körülbelül nyolc és fél százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben volt. Er­ről meg a textil és felsőruhá­zati nagykereskedelmi vállalat üzletpolitikai kérdéseiről be­szélgettünk dr. Miseta László igazgatóval. — Tolna megyében az a vélemény alakult ki, hogy kevés áru közül választhat­nak a vásárlók, nemcsak a nagyságrendi választék nem kielégítő, hanem a minősé­gi választék sem nagy. — Ismerjük a Tolna me­gyei helyzetet, azonban nem rajtunk múlik, hogy a lakos­ság nem találja meg mindig azt, amit vásárolni akar. A nagykereskedelmi vállalat fel­adatkörébe tartozik Tolna megye ellátása is, de a Tol­na megyei kiskereskedelmi cé­gek más nagykereskedelem­től is beszerzik árujukat. Ez hasznos egyrészt az áruválasz­ték bővítése céljából, más­részt pedig élénkíti a mi üz­letpolitikánkat is. — Tehát van bőségesen áru? — Nincs. Sajnos a hitel- politikai problémák miatt Szekszárdon, Tolna megyében és másutt, a kiskereskedelmi A kívülálló azt gondolná, hogy egy olyan történelmi borvidéken, mint Szekszárd és környéke, vajmi remény­telen vállalkozás üdítő italo­kat forgalomba hozni. Hiszen valamikor még Liszt Ferenc is a jó borral öntözött vendég- szeretet kedvéért járt ide, és aligha meg nem lepődött vol­na, ha valaki történetesen er­dei bambival, vagy éppen jaf- fával kínálja. A valóság nem egészen ez, sőt ettől meglehetősen távol áll. — Tavaly 1950 hektoliter üdítő italt hoztunk forgalom­ba, — mondotta kérdésünkre Balázs Andor a Szekszárdi vállalatok, szövetkezetek nem tudnak olyan nagy készletet tartani, mint amennyi kívá­natos volna a forgalom növe­lése érdekében. Mi sok lehető­séget adtunk, hogy az üzle­tek vezetői, lerakatainkban válogassanak, közreműködje­nek a komissiózásban és a rendelt árut akár magukkal is vihetik. Ezzel a lehetőség­gel élni kell. — Tudjuk, hogy a szek­szárdi Népboltnak például kevés a pénze. Más lehető­ség nincs, hogy több árut vásároljon? — Ez Tolna megyei problé­ma, a Népbolt főhatósága nyil­ván ismeri a helyzetet, és megtalálják a módját, hogy megfelelő készlettel rendel­kezzenek. A mi véleményünk az, hogy nem lehet kevés áruval nagy forgalmat bonyo­lítani, tehát így nem lehet eredményesen gazdálkodni. — A vállalat árpolitikai tevékenységének melyek a fő vonalai? — Figyelembe vettük a Központi Bizottság állásfogla­lását és a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott eliga­zítást Tartós ármérséklésre határoztuk el magunkat oly­módon, hogy egyes cikkeket árrés nélkül hozunk forga­lomba. Az 1969-es árszintűnk tartása érdekében kilenc és félmillió forint kockázati költ­séget használunk fel. Az ilyen ármérséklő tevékenységünk Szesz- és Üdítőital-ipari Vál­lalat műszaki vezetője. — 'Az idei évre jóval többet, 2600 hektolitert tervezünk. A 2600 hektoliter több mint egymillió darab két és fél de- cis palack tartalmát jelenti. — Ki issza ezt meg? — Reméljük, hogy sokan. Nemcsak a járművezetők, akiknek a KRESZ tiltja a sze­szes italok fogyasztását, ha­nem a szénsavas, alkoholmen­tes üdítő italok kedvelőinek népes tábora. — Az egész megyében? — Nem. Működési terüle­tünk idáig a megyeszékhely, Tolna, Fadd, a Sárköz Báta- szék és Béta. volt. Ebben tu főleg a gyermekruházat1 cik­kekre vonatkozik. — Említette igazgató elv­társ, hogy a kiskereskedel­mi vállalatok több helyről szerzik be áruikat, önök milyen módszereket alkal­maznak, hogy inkább e vál­lalathoz jöjjenek vásárolni? — A mi kapcsolataink a ter­melőüzemekkel régi keletűek és gyümölcsözőek. Vannak olyan megállapodásaink, hogy még kisebb szériákat is le tudunk gyártatni. A ruházati gyárak jó partnereink, mert sokat rendelünk és pontosan fizetünk, tehát megbízható partnerek vagyunk. Mi is azt szeretnénk, hogy a velünk kapcsolatban lévő kiskereske­delmi vállalatok is minél több árut rendeljenek, termé- szetesep pontosan fizessenek. Mert a vásárló csak akkor vásárol, ha válogatni tud, és egy női tavaszi kabát vásár­lása esetén a boltos a szüksé­ges példányból ne csak ket­tőt tudjon felmutatni. Szá­munkra van egy nagyon jó le­hetőség az áruválaszték bő­vítésére, amely más nagy­kereskedelmi vállalatoknál nincs meg. Jugoszláviával a kishatárforgalmi egyezmé­nyünket megkötöttük. Az így beszerzett áruból jut Tolna megyének is. Mi az idén is elegendő ruházati cikket aka­runk Tolna megyébe juttatni, elfogadható áron. Természetes, hogy az ellátás nemcsak raj­tunk múlik. — fejezte be tá­jékoztatóját dr. Miseta László igazgató. — Pj “ idényben szeretnénk kiterjesz­kedni a Bonyhád környéki bá­nyavidékre is. Az idény hivatalosan rná- jus elsejével kezdődik. Az idő­járás azonban hónapok óta mindent elkövet a dátumhoz kötött idénykezdések ingatag­ságának bizonyítására. Éppen ezért az üzemben már javá­ban folynak az előkészületek, hogy a szükséglet kívánta idő­ben bármikor megindulhasson a termelés. — Mivel? — A Füszérten keresztül vásárolt sűrítmények dúsítá­sával állítjuk elő az erdei bambit, a szamócaszörpöt, a jaffát, sőt az idén már egy új készítményt is, a bíbor- sherryt. — Ez mit tartalmaz? — Többféle gyümölcsöt, a recept azonban a gyártó cég üzemi titka. — Az ilyesfajta üzemi tit­kok körül olykor nem a leg­jobb indulatú hírek keringe­nek. Bizonyára eljutott már Balázs elvtárshoz a fáma, mi­szerint például a jaffa alap­anyaga egész egyszerűen rot­hadt narancs ... — Erről szó sincs! A sűrít­ményt a Szigetvári Konzerv­gyár egészséges gyümölcsből préseli. Az emberek sok min­dent beszélnek. — És sok -mindent isznak is. — Tagadhatatlanul nemcsak szénsavas üdítő italokat. Sze­retnénk remélni azonban, hogy I ezekből egyre többet Néhány napja régi szerve­zett munkással, egyik legna­gyobb hazai üzemünk korábbi üb-elnökével, magas országos tisztségeik viselőjével beszél­gettem a 25 esztendő emlékei­ről. Sok emlék tolakodik elő­térbe egy ilyen interjú során: a régi napok, amelyek nem hoztak mindig azonnal tisztá­zott állásfoglalásokat és bi­zony balfogásokat is el kellett könyvelni, megkövetelik a maguk helyét. így mondta el a régi szakszervezeti vezető, hogyan vezették k; annak ide­jén a nagyüzemből az egyik legtehetségesebb és később (más üzemben, más vezető poszton) tehetségét és alkotó­kedvét újra bebizonyító fő­mérnököket) a gyáriak az 1946—47-es évek egy elhamar­kodott pillanatában. Az ember leír nagy szava­kat: politikai éretlenség, nem tökéletes tisztánlátás, osztály- elfogultság; mert ezeket is emlegetni lehet az idézett esetben. Még bizonyos adag demagógiát is. Hanem min­denféle elfogultságon és de­magógián túl, hibás agitációs szemponton túl egyvalami két­ségtelen valóság volt. A mun­kásoknak az az érzése, benyo­mása, emléke, hogy az a fő­mérnök — lehetett a világ legrendesebb embere különben — a régi világ embere volt. Miért? Mert pozíciójánál, üze­mi súlyánál fogva, ha egy ár­va szót nem mondott is eset­leg a Horthy-rendszer belső politikai vitái idején és egyet­len egy nyilatkozatot sem hall­hattak tőle, s magatartása, irányító szerepe mindenkinek azt sugallta: ez az ember po­litikailag egyértelműen a rendszerhez tartozik, amely ilyen fontos pozíciót ad neki. Lehet), hogy csak logarléce volt —- de abban a nagy gyár­ban mairsallbotnak látszott. Politikai jelképnek, ö: politi­kusnak, logarléccel. Fordítsuk meg a jelképet. Tegyük a mai helyére. A műszaki vezető nálunk és ma is logarléces politikus. Ha akarja^ ha nem. Nincs — ha a bérlisták sze­rint van is — „szakvezetés” és „függetlenített politikai ve­zetés”. Pontosabban az utóbbi lehetséges, de — a politikától függetlenített műszaki vezetés nem. Képzeljenek el például (nem nehéz, mert nálunk ilyen yok van) egy hatalmas beruházást. Milliárdos értékek születnek, az üzem működése két, nárom vagy öt év múlva a népgaz­daság teljesítőképességének nagyarányú növelését teszik majd lehetővé, a gyár — ■ mondjuk — három-ötezer em­bert foglalkoztat, egy egész vidék átalakulásának egyik bázisa. Tőle függ a foglalkoz­tatottság, tehát — hogy mi­lyen a keresetek rövekedáse, a távolra utazások aránya mennyire csökken, mennyivel lesz kevesebb ingázó. Ettől a képzeletbeli Művektől — függ egy sor. vele kooperáló üzem termelése, nyeresége, öl-nyolc­ezer további ember keresete, hangulata, a terveinkről, nép­gazdaságunkról, politikánkról alkotott véleménye. Tessék most ezek után fejet rázni arra a kérdésre, politi­kai tisztség-e ezen a beruhá­záson a műszakiak, .nz irányí­tók munkája? Vegyünk egy másik példát: ezúttal nem képzeletbelit. Mondjuk a tiszai vízlépcső építését. Minden hektár föld, amelynek az öntözését lehe­tővé teszi majd: a szocialista Bibor-sherry és társai építés alapját jelentő munkás­paraszt szövetségnek gyakor­lati igazolása. Nem plakát- szerűen és nem szólamokkal. Csak úgy, hogy a parasztem­ber. aki közben szintén újság­olvasó és rádióhallgató és té­vénéző lett. számon tartja, mi­lyen ígéretet tett neki a kor­mányzat a földek terméxe- nyebbé tételére. Ha nem való­sul meg, az építkezés minden fázisán dolgozó minden veze­tő politikai hibát követett el — még akikor is, (pontosabban akkor még inkább), ha goha életében nem vallotta magat politikusnak. Dehát az alkotás közben nemcsak a munka nagy ki­hatásai jelentenek politizálást, de a kis gesztusok is. A mű­hely, az építkezés ezer szem­mel figyeli vezetőit. Közöm­bösségüket vagy örömki féré­süket, legyintésüket és kézfo­gásukat, ha egy feladat a mér­nöknek, a művezetőnek, a műhely vezetőinek láthatóan közömbös: ne csodálkozzanak, ha ez a közöny terjed. Igaz ugyan, hogy a közmondásbeli isten nem ad észt a hivatal­hoz, de az átlagos beosztott ezt az esetek többségében mégis feltételezi, tehát vala­milyen mértékben figyelembe veszi és mércének tartja ve­zetője állásfoglalását, lépését, viselkedését, az üzem rendjé­hez, fegyelméhez, munkasze­retetéhez kapcsolódását. Nem, munka ég politika so­se volt szétválasztható — csak látszatra és illúziókban. De összetartozásukat hadd jelké­pezzem egy egészen más terü­letről vett hasonlattal. Isme­retes a hadseregben a poli­tikai helyettes beosztása, aki a parancsnok „politikai főmérnö­ke”, hogy így fejezzem ki ma­gam. Tessék elképzelni a harc­helyzetet, amelyben a zászló­aljat bekerítik, körkörös vé­delemre rendezkednek be és a helyettes nem fog fegyvert, mivel neki más a feladata, ő „csak politizál”. Persze ilyen politikai helyettesek sincsenek. Szerencsére. Dehát lehetnek-e — ismét színére fordítva vizsgálatunk anyagát — másutt ilyen „csak termelő” parancsnokok vagy parancsncächelyettesek? Kép­zeletben esetleg, valóságban aligha. B. F. Fővárosi Óra- és Ékszer- ipari V. szekszárdi gyáregysége azonnali belépéssel felvesz: GÉPLAKATOS. VILLANYSZERELŐ. VÍZVEZETÉK­SZERELŐ szakmunkásokat Jelentkezés a gyáregység munkaügyi csoportjánál. (222) PANORAMA filmszínház Április 16—17-én, csütörtökön és pénteken is a MY FAIR LADY című színes, amerikai panoráma-film kerül be­mutatásra. Telefon: 12—334. (233) a l

Next

/
Thumbnails
Contents