Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
t r Logarléces politikusok Textilruházati árpolitika Tartani a 69 ■es árszínvonalat — Kapcsolat Jugoszláviával — Nagyobb készleteb Hogyan öltözködjünk? Az év minden szakában feltesz- szük ezt a kérdést és a választ két szempontból értékelhetjük: 1. Mennyi pénz van az öltözködésre?, és 2. Milyen árukészletből választhatunk? A Tolna megyei kiskereskedelmi forgalom textil és felsőruházati cikkekből az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat. Az idei áruforgalom körülbelül nyolc és fél százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben volt. Erről meg a textil és felsőruházati nagykereskedelmi vállalat üzletpolitikai kérdéseiről beszélgettünk dr. Miseta László igazgatóval. — Tolna megyében az a vélemény alakult ki, hogy kevés áru közül választhatnak a vásárlók, nemcsak a nagyságrendi választék nem kielégítő, hanem a minőségi választék sem nagy. — Ismerjük a Tolna megyei helyzetet, azonban nem rajtunk múlik, hogy a lakosság nem találja meg mindig azt, amit vásárolni akar. A nagykereskedelmi vállalat feladatkörébe tartozik Tolna megye ellátása is, de a Tolna megyei kiskereskedelmi cégek más nagykereskedelemtől is beszerzik árujukat. Ez hasznos egyrészt az áruválaszték bővítése céljából, másrészt pedig élénkíti a mi üzletpolitikánkat is. — Tehát van bőségesen áru? — Nincs. Sajnos a hitel- politikai problémák miatt Szekszárdon, Tolna megyében és másutt, a kiskereskedelmi A kívülálló azt gondolná, hogy egy olyan történelmi borvidéken, mint Szekszárd és környéke, vajmi reménytelen vállalkozás üdítő italokat forgalomba hozni. Hiszen valamikor még Liszt Ferenc is a jó borral öntözött vendég- szeretet kedvéért járt ide, és aligha meg nem lepődött volna, ha valaki történetesen erdei bambival, vagy éppen jaf- fával kínálja. A valóság nem egészen ez, sőt ettől meglehetősen távol áll. — Tavaly 1950 hektoliter üdítő italt hoztunk forgalomba, — mondotta kérdésünkre Balázs Andor a Szekszárdi vállalatok, szövetkezetek nem tudnak olyan nagy készletet tartani, mint amennyi kívánatos volna a forgalom növelése érdekében. Mi sok lehetőséget adtunk, hogy az üzletek vezetői, lerakatainkban válogassanak, közreműködjenek a komissiózásban és a rendelt árut akár magukkal is vihetik. Ezzel a lehetőséggel élni kell. — Tudjuk, hogy a szekszárdi Népboltnak például kevés a pénze. Más lehetőség nincs, hogy több árut vásároljon? — Ez Tolna megyei probléma, a Népbolt főhatósága nyilván ismeri a helyzetet, és megtalálják a módját, hogy megfelelő készlettel rendelkezzenek. A mi véleményünk az, hogy nem lehet kevés áruval nagy forgalmat bonyolítani, tehát így nem lehet eredményesen gazdálkodni. — A vállalat árpolitikai tevékenységének melyek a fő vonalai? — Figyelembe vettük a Központi Bizottság állásfoglalását és a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott eligazítást Tartós ármérséklésre határoztuk el magunkat olymódon, hogy egyes cikkeket árrés nélkül hozunk forgalomba. Az 1969-es árszintűnk tartása érdekében kilenc és félmillió forint kockázati költséget használunk fel. Az ilyen ármérséklő tevékenységünk Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat műszaki vezetője. — 'Az idei évre jóval többet, 2600 hektolitert tervezünk. A 2600 hektoliter több mint egymillió darab két és fél de- cis palack tartalmát jelenti. — Ki issza ezt meg? — Reméljük, hogy sokan. Nemcsak a járművezetők, akiknek a KRESZ tiltja a szeszes italok fogyasztását, hanem a szénsavas, alkoholmentes üdítő italok kedvelőinek népes tábora. — Az egész megyében? — Nem. Működési területünk idáig a megyeszékhely, Tolna, Fadd, a Sárköz Báta- szék és Béta. volt. Ebben tu főleg a gyermekruházat1 cikkekre vonatkozik. — Említette igazgató elvtárs, hogy a kiskereskedelmi vállalatok több helyről szerzik be áruikat, önök milyen módszereket alkalmaznak, hogy inkább e vállalathoz jöjjenek vásárolni? — A mi kapcsolataink a termelőüzemekkel régi keletűek és gyümölcsözőek. Vannak olyan megállapodásaink, hogy még kisebb szériákat is le tudunk gyártatni. A ruházati gyárak jó partnereink, mert sokat rendelünk és pontosan fizetünk, tehát megbízható partnerek vagyunk. Mi is azt szeretnénk, hogy a velünk kapcsolatban lévő kiskereskedelmi vállalatok is minél több árut rendeljenek, termé- szetesep pontosan fizessenek. Mert a vásárló csak akkor vásárol, ha válogatni tud, és egy női tavaszi kabát vásárlása esetén a boltos a szükséges példányból ne csak kettőt tudjon felmutatni. Számunkra van egy nagyon jó lehetőség az áruválaszték bővítésére, amely más nagykereskedelmi vállalatoknál nincs meg. Jugoszláviával a kishatárforgalmi egyezményünket megkötöttük. Az így beszerzett áruból jut Tolna megyének is. Mi az idén is elegendő ruházati cikket akarunk Tolna megyébe juttatni, elfogadható áron. Természetes, hogy az ellátás nemcsak rajtunk múlik. — fejezte be tájékoztatóját dr. Miseta László igazgató. — Pj “ idényben szeretnénk kiterjeszkedni a Bonyhád környéki bányavidékre is. Az idény hivatalosan rná- jus elsejével kezdődik. Az időjárás azonban hónapok óta mindent elkövet a dátumhoz kötött idénykezdések ingatagságának bizonyítására. Éppen ezért az üzemben már javában folynak az előkészületek, hogy a szükséglet kívánta időben bármikor megindulhasson a termelés. — Mivel? — A Füszérten keresztül vásárolt sűrítmények dúsításával állítjuk elő az erdei bambit, a szamócaszörpöt, a jaffát, sőt az idén már egy új készítményt is, a bíbor- sherryt. — Ez mit tartalmaz? — Többféle gyümölcsöt, a recept azonban a gyártó cég üzemi titka. — Az ilyesfajta üzemi titkok körül olykor nem a legjobb indulatú hírek keringenek. Bizonyára eljutott már Balázs elvtárshoz a fáma, miszerint például a jaffa alapanyaga egész egyszerűen rothadt narancs ... — Erről szó sincs! A sűrítményt a Szigetvári Konzervgyár egészséges gyümölcsből préseli. Az emberek sok mindent beszélnek. — És sok -mindent isznak is. — Tagadhatatlanul nemcsak szénsavas üdítő italokat. Szeretnénk remélni azonban, hogy I ezekből egyre többet Néhány napja régi szervezett munkással, egyik legnagyobb hazai üzemünk korábbi üb-elnökével, magas országos tisztségeik viselőjével beszélgettem a 25 esztendő emlékeiről. Sok emlék tolakodik előtérbe egy ilyen interjú során: a régi napok, amelyek nem hoztak mindig azonnal tisztázott állásfoglalásokat és bizony balfogásokat is el kellett könyvelni, megkövetelik a maguk helyét. így mondta el a régi szakszervezeti vezető, hogyan vezették k; annak idején a nagyüzemből az egyik legtehetségesebb és később (más üzemben, más vezető poszton) tehetségét és alkotókedvét újra bebizonyító főmérnököket) a gyáriak az 1946—47-es évek egy elhamarkodott pillanatában. Az ember leír nagy szavakat: politikai éretlenség, nem tökéletes tisztánlátás, osztály- elfogultság; mert ezeket is emlegetni lehet az idézett esetben. Még bizonyos adag demagógiát is. Hanem mindenféle elfogultságon és demagógián túl, hibás agitációs szemponton túl egyvalami kétségtelen valóság volt. A munkásoknak az az érzése, benyomása, emléke, hogy az a főmérnök — lehetett a világ legrendesebb embere különben — a régi világ embere volt. Miért? Mert pozíciójánál, üzemi súlyánál fogva, ha egy árva szót nem mondott is esetleg a Horthy-rendszer belső politikai vitái idején és egyetlen egy nyilatkozatot sem hallhattak tőle, s magatartása, irányító szerepe mindenkinek azt sugallta: ez az ember politikailag egyértelműen a rendszerhez tartozik, amely ilyen fontos pozíciót ad neki. Lehet), hogy csak logarléce volt —- de abban a nagy gyárban mairsallbotnak látszott. Politikai jelképnek, ö: politikusnak, logarléccel. Fordítsuk meg a jelképet. Tegyük a mai helyére. A műszaki vezető nálunk és ma is logarléces politikus. Ha akarja^ ha nem. Nincs — ha a bérlisták szerint van is — „szakvezetés” és „függetlenített politikai vezetés”. Pontosabban az utóbbi lehetséges, de — a politikától függetlenített műszaki vezetés nem. Képzeljenek el például (nem nehéz, mert nálunk ilyen yok van) egy hatalmas beruházást. Milliárdos értékek születnek, az üzem működése két, nárom vagy öt év múlva a népgazdaság teljesítőképességének nagyarányú növelését teszik majd lehetővé, a gyár — ■ mondjuk — három-ötezer embert foglalkoztat, egy egész vidék átalakulásának egyik bázisa. Tőle függ a foglalkoztatottság, tehát — hogy milyen a keresetek rövekedáse, a távolra utazások aránya mennyire csökken, mennyivel lesz kevesebb ingázó. Ettől a képzeletbeli Művektől — függ egy sor. vele kooperáló üzem termelése, nyeresége, öl-nyolcezer további ember keresete, hangulata, a terveinkről, népgazdaságunkról, politikánkról alkotott véleménye. Tessék most ezek után fejet rázni arra a kérdésre, politikai tisztség-e ezen a beruházáson a műszakiak, .nz irányítók munkája? Vegyünk egy másik példát: ezúttal nem képzeletbelit. Mondjuk a tiszai vízlépcső építését. Minden hektár föld, amelynek az öntözését lehetővé teszi majd: a szocialista Bibor-sherry és társai építés alapját jelentő munkásparaszt szövetségnek gyakorlati igazolása. Nem plakát- szerűen és nem szólamokkal. Csak úgy, hogy a parasztember. aki közben szintén újságolvasó és rádióhallgató és tévénéző lett. számon tartja, milyen ígéretet tett neki a kormányzat a földek terméxe- nyebbé tételére. Ha nem valósul meg, az építkezés minden fázisán dolgozó minden vezető politikai hibát követett el — még akikor is, (pontosabban akkor még inkább), ha goha életében nem vallotta magat politikusnak. Dehát az alkotás közben nemcsak a munka nagy kihatásai jelentenek politizálást, de a kis gesztusok is. A műhely, az építkezés ezer szemmel figyeli vezetőit. Közömbösségüket vagy örömki férésüket, legyintésüket és kézfogásukat, ha egy feladat a mérnöknek, a művezetőnek, a műhely vezetőinek láthatóan közömbös: ne csodálkozzanak, ha ez a közöny terjed. Igaz ugyan, hogy a közmondásbeli isten nem ad észt a hivatalhoz, de az átlagos beosztott ezt az esetek többségében mégis feltételezi, tehát valamilyen mértékben figyelembe veszi és mércének tartja vezetője állásfoglalását, lépését, viselkedését, az üzem rendjéhez, fegyelméhez, munkaszeretetéhez kapcsolódását. Nem, munka ég politika sose volt szétválasztható — csak látszatra és illúziókban. De összetartozásukat hadd jelképezzem egy egészen más területről vett hasonlattal. Ismeretes a hadseregben a politikai helyettes beosztása, aki a parancsnok „politikai főmérnöke”, hogy így fejezzem ki magam. Tessék elképzelni a harchelyzetet, amelyben a zászlóaljat bekerítik, körkörös védelemre rendezkednek be és a helyettes nem fog fegyvert, mivel neki más a feladata, ő „csak politizál”. Persze ilyen politikai helyettesek sincsenek. Szerencsére. Dehát lehetnek-e — ismét színére fordítva vizsgálatunk anyagát — másutt ilyen „csak termelő” parancsnokok vagy parancsncächelyettesek? Képzeletben esetleg, valóságban aligha. B. F. Fővárosi Óra- és Ékszer- ipari V. szekszárdi gyáregysége azonnali belépéssel felvesz: GÉPLAKATOS. VILLANYSZERELŐ. VÍZVEZETÉKSZERELŐ szakmunkásokat Jelentkezés a gyáregység munkaügyi csoportjánál. (222) PANORAMA filmszínház Április 16—17-én, csütörtökön és pénteken is a MY FAIR LADY című színes, amerikai panoráma-film kerül bemutatásra. Telefon: 12—334. (233) a l