Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
LÉLEKTELENÜL Munkásember, szakmája kőműves. Huszonöt esztendős munka- viszonyát tavaly töltötte be Gergely Péter bonyhádi, Rákóczi Ferenc utca 1G3 szám alatti lakos. Mielőtt megbetegedett, 15 esztendőn át dolgozott a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz-ben. Amikor a súlyos betegség elérte, s tétlenségre ítélte, mozgalmas másfél évtized állott mögötte. A szövetkezetben kőműves, részlegvezető, majd az ipari tanulók szakoktatója és mint kommunista, tevékeny részese a nagy akciókban bővelkedő időszak minden fontos politikai eseményének. Három esztendeje kiesett a munkából, leszázalékolták. Akkor éppen kórházban gyógyították, amikor minden előzetes, megbeszélés nélkül „kifizették”. Elküldte címére a szövetkezet az 1952-ben befizetett részjegyének ellenértékét, távollétében felesége vette át. Saját ügyében, sorsában, nélküle döntöttek. Ezzel gyakorlatilag megszüntették a ktsz beteg tagjának tagsági viszonyát. NEB—Népújság kerekasztal Országos vizsgálat a cipők minőségéről, áráról Késő délutánig tartott szerdán a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a N épújság közös kerekasztal- konferenciája, amely egyben megyei indítása volt a lábbelik és néhány más termék országos népi ellenőri vizsgálatának. Most mondunk köszönetét azoknak a kedves olvasóinknak, akiic részint a járási NEB-ekhez, részint hozzánk írott leveleikben hasznosan szóltak a témához. A megyei NEB-elnökhelyettese M erkl Ferenc vezette tanácskozáson a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot Révész András főosztályvezető és dr. Kun István képviselte. „Semmibe vettek, kijátszottak“ Családi otthonában, a környéken kiemelkedő, szépen megépített, jó kőművesre valló, még vakolatlan háziban kerestük fel Gergely Pétert. Lassú járású, jól megtermett. nem idős ember. Beszélgetésünk folyamán többször abba kell hagynia a mondat- fűzést, nyugtalanítóan nehezen lélegzik. Hol egyik, hol másik kisunoka sündörög körülötte, vigyáznak rá. Anyagiakról nem esik szó. Hiányolja viszont az erkölcsi megbecsülést, kifogásolja a magárahagyottságot, főként a ktsz eljárását tartja fájdalmasnak. — Viszonzásul, cserébe a hűségért, becsületes munkám után megszabadultak tőlem. Érzékeny a beteg ember. Gondolom, mégis jogosan elvártam. hogy legalább eljöjjenek hozzám a szövetkezettől. Az első évben egy ízben meglátogattak, azóta nem. Kétszer telefonáltam hozzájuk, néha felkeres a párttitkárunk, hívásomra csak ő jön. Az ügyemet meg úgy döntötték el, hogy meg sem kérdeztek. Csak azt nem értem, miért nem lehetett szólni? Ügy tudom, az a szabály, hogy a tagságii viszony megszüntetéséhez, a részjegy visszafizetéséhez szükség van a tag kérésére — mondja Gergely Péter. — Mit tud róla, tárgyalt-e erről a ktsz vezetősége? — Erről én semmit nem tudok. — Volt-e szó maradásáról, vagy kilépéséről, Gergely elvtárs? — Amikor megbetegedtem, megmondtam az elnöknek, meg másnak is ott bent, hogy fenntartom a tagságomat. Megnyugodtam, azt hittem, rendben leszünk. így aztán teljesen váratlanul ért az intézkedésük. Semmibe vettek, kijátszottak. Ennyit ér az ember, ha lebetegszik — kesereg, meggyőződése szerint nem ezt érdemelte. — Pártszervezeti- leg még most is oda tartozom. Bajos ugyan a tagbélyeget megkapnom, mert a három kilométernyi útra — annyira van innen a ktsz — nem tudok elmenni. Mit mondhatunk erre? Mást nem tehetünk, megkérdezzük a másik felet is. Az első meglepetés... Véletlen egybeesés, hogy indulásom előtt, váratlanul „befut” Rittinger Antal, a ktsz párttitkára. Kapóra jött, frissiben véleményt kérhetünk a tizenkét tagú, kicsiny párt- szervezet élén álló titkártól. A vendég tájékoztatni kívánja Gergely Pétert arról, hogy sérelmének utánajárt, orvoslására módot lehet teremteni. Neki bent azt felelték, hogy a kórház; ápolás idején segíteni akartak a pénzzel. — Mit ír elő a jogszabály, a ktsz-tagság megszüntetésével kapcsolatban, Rittinger elvtárs? — kérdezem. — Az a szabály, hogy ha a tag bejelenti kilépési szándékát, vezetőség elé kerül az ügy. majd a közgyűlés jóváhagyásának megtörténte után egy hónapon belül visszafizetik a részjegyet — feleli. — Én nem kértem azt a bizonyos „jótéteményt”. Miért nem kérdeztek meg engem? — hajtogatja ismételten Gergely Péter. — A főkönyvelő azt mondja, vissza lehet csinálni, ha befizeti az összeget — mondja a párttitkár. Különben a párttitkár is kifogásolja az eljárást, sérelmezi a beteg emberrel történteket ö maga akkor értesült az esetről, amikor a törzsgárdajelvények kiosztása előtt átnézte a névsort, és feltűnt neki, hogy hiányzik Gergely Péter neve. Akkor gondoskodott a pótlásról, hogy megkaphassa, azóta meg is történt az átadás. Ekkor és ezzel kezdődik a félreértések sora. A titkár kínos meglepetésére kiderül, hogy Gergely Péter nem kapta meg. nem is ismeri a jelvényt. — Ügy látom, engem félrevezettek — jelenti ki a párttitkár, miután zakója hajtókáján megmutatja saját törzs- gárda jelvényét. Űjabh ellentétes értesülések > Legutóbbi beosztása alapján Jcáderszámba vehető Gergely Péter a ktsz-ben. Tájékozódás végett a szövetkezet kommunista személyzeti előadóját, Melcher Jakab elvtársat keressük meg. Itt viszont az első percekben bekövetkezik a második meglepetés. A személyzeti elő. adó ugyanig azt mondja, hogy Gergely Péter bejelentette kilépési szándékát a szövetkezetben, utána viszont visszatáncolt. — Megbizonyosodott erről? Kissé elbizonytalanodik, majd azt feleli, hogy ő erről teljesen biztosat nem tud, őt így tájékoztatták. Röviden vázolom erről szerzett értesüléseimet, és javaslom, nézzük meg azt az állítólagos bejelentést. Felmegyünk az emeletre, útközben az is kiderül, hogy nem került a vezetőség elé az ügy, legalábbis hivatalosan nem. Nem kell hozzá sok idő, sebtében is megbizonyosodhatunk arról, hogy ilyen bejelentés nem létezik. Gergely Péter nem kérte, hogy töröljék a tagok sorából. Lékay Ernőné, pénzügyi előadó utalta vissza a részjegy ellenértékét. — Részemről történt hiba, Péter bácsit leszázalékolták. Ha elmennek tőlünk, sokan azonnal követelik a pénzüket. Ott történt az első ballépés, hogy kérés nélkül, soron kívül kifizettük. Amikor aztán az utcán találkoztam vele, szemrehányást tett nekem, mondta, ő nem akar kilépni. Ha jól megnézzük, tulajdonképpen majdnem alapító tagunk. — Nem is ment el a ktsz- ből. És rni a második vétek? — Az, hogy írásban nem közöltük vele, ha visszafizeti, ismét tagja lehet a ktsz-nek, — feleli őszintén Lékayné. Ezt követően a személyzeti irodában még az is kiderül, hogy itt azt sem tudják, párt- szervezetileg hova tartozik Gergely Péter. Melcher Jakab — aki tagja a pártvezetőségnek is, — úgy tudja, hogy már nem tartozik hozzájuk, hanem a községi alapszervezet tagja. Furcsa. Ez sem egyezik a korábbiakkal, eltér magától az érdekelttől és a párttitkártól szerzett értesüléstől. Ne csak addig... Teljessé vált a kép, és mégis jócskán maradtak válaszo- latlan kérdések. Miféle rend van ebben a ktsz-ben? Csupán ennyibe veszi a szakvezetőség a törvényt? így kezeli a törzsgárda egyik tagját? (Nincsenek pedig sokan, Gergely Péterrel együtt mindössze hatan vannak azok, akik 15 éve ott dolgoznak.) Miért most, és szinte külön nyomozással keli kiderülni a félreértéseknek? Számoltak-e azzal, miként hat ez a képtelen „kiléptetés” Gergely Péter munkaügyi jogaira? Törvénytelenül, lélektelenül, antihumánusan jártak el a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz-ben Gergely Péterrel szemben. Igazságot keli neki szolgáltatni. Okulással szolgál az eset, el kell vetni ezeket a módszereket. Ne csak addig legyen értéke a munkásem- bemek, amíg dolgozni tud. SOMI BENJAMINNÉ 'i i KV %* Közéletünk Tegnap délelőtt ülésezett a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az általános iskolai napközi otthonok helyzetéről és tartalmi munkájáról Nagy Imre művelődésügyi osztályvezető, a polgári védelmi tájékoztató oktatásról dr. Puskás Kálmán polgári védelmi tervezési és szervezés; felelős, három község — Értény. Iregszemcse és Nagyszokoly — mezőőri létszámának csökkentéséről pedig Sztemáth Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető terjesztett elő írásos beszámolót, illetve jelentést. Neves szakemberek tartottak előadást tegnap Szekszár- don, a takarmánynövények vegyszeres védelméről. A tanácskozáson az egész megyéből összegyűltek a szövetkezeti szakvezetők. Az Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete és a Tessedik Sámuel szocialista brigád rendezésében megtartott eszmecsere sok gyakorlati tanáccsal szolgált a résztvevőknek. Dr. Gimesi Antal, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa a legújabb kísérleti eredményekről beszélt Elmondta egyebek között, hogy a lucernából el tudják távolítani vegyszeres kezeléssel a vörüsherét és a fehérherét. A kísérletek szerint a közeljövőben lehetségessé válik a somkóró és a szarvns- kerep eltávolítása is A vegyszeres gyomirtás mellett ezek Merkl Ferenc gondolatébresztőül elmondta, hogy a megyei NEB 1968-ban már végzett hasonló jellegű vizsgálatot; így ez az új vizsgálat igen széles körű utóvizsgálatnak is tekinthető. Utalt arra, hogy a cipőnagykereskedelemben a minőségi átvétel nem kötelező, de minőségvédelmi rendszer kialakítására van joguk a vállalatoknak. A vizsgálat célját tömören így jellemezte: felmérni a jelenlegi minőségi rendelkezések hatékonyságát, s értékelni, mit tettek az arra illetékesek az ár és a minőség harmóniájának kialakításáért. Puxlcr József, a Dél-dunántúli Cipőnagyikereskedelmi Vállalat szekszárdi lerakatá- nak vezetője közölte, hogy a fogyasztói reklamációk száma másfél év alatt 100, három év alatt 400 százalékkal emelkedett. Nézete szerint az esetek 80 százalékában jogos a vevők panasza. Elismeréssel szólt a Bonyhádi Cipőgyárról, amely — a legtöbb cipőgyárral ellentétben — igényli, hogy a kereskedelem visszajuttassa hozzá a vevő által rossznak talált cipőt. A gyár lelkiismeretes vizsgálata a hibák megismétlődésének vet gátat. Pollák Andor, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága ipari osztályának munkatársa javasolta, hogy a népi ellenőrzés a vizsgálat során gyűjtse ki az azonos jellegű hibákat: részletezze, hogy a reklamációra anyag- vagy munkahiba adott-e okot. Dobler István, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója felszólalásában megemlítette, hogy míg 1965-ben a gyár belföldön forgalmazott, félmilliónál több pár cipője közül 1166-ot ért bírálat, tavaly már csak 235-öt. A ragyogó minőségű termékek sokaságát előállító gyár igazgatója valóban nem saját bizonyítványát magyaaz eredmények sok haszonnal járnak a takarmánytermesztésben. Dr. Manninger G. Adolf, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola professzora figyelmeztetett a különböző kártevők egyre nagyobb mérvű elszaporodására. Megyénk különösen rossz helyzetben van ilyen szempontból. A professzor azzal magyarázza ezt, hogy Tolna megyében a lösz altalaj miatt gyorsan elfolyik a víz. a legtöbb helyen nincs a talajban pangó víz, s ez kedvez a rovaroknak. Igen sok a vincellérbogár, ami főként a lucernát pusztítja, a kukoricabarkó és a megye déli részén a répabarkó szaporodott el rendikívüli mértekben. A felmérés szerint körülbelül ötször annyi van belőle, mint tavaly. Dr. Manninger G. Adolf a következőt rázta, amikor kifejtette, hogy a cipők korai elhasználódásában — tetszik, -nem tetszik —, gyakran a fogyasztó a' hibás. — Sokan megfeledkeznek arról, hogy az időjárásnak megfelelő cipőt húzzanak — mondotta többek között Dobler István. Ehhez hozzátenném, hogy hazánkban a cipő- paszta-fogyasztás 1969-ben fele annyi volt, mint 1938-ban, amikor viszont még rengetegen kényszerültek mezítláb járni. Wagner Ferenc, a szekszárdi cipőbolt vezetője arra kért választ a vizsgálattól, miért drágultak páronként — tar valy nyáron — azok a cipőtípusok, amelyeket jellegzetesen a kiskeresetű emberek vár sárolnak. Keserűen bírálta azokat, akik a fogyasztói érdek- védelmet szolgáló rendelkezésekkel szemérmetlenül visszaélve követelik az általuk tönkretett cipők kicserélését. Révész Andor, a KNEB osztályvezetője egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták minél több vásárlói panasz meghallgatását Keményen bírálta azokat a gyárakat, amelyek felhagynak jó minőségű termékek előállításával, s gyengébb, de drágább árucikkel jelentkeznek a piacon. Buzdította a gazdasági vezetőket, hogy szükség esetén az alapanyaggyártó vagy a készterméket előállító üzemmel szemben fenntartás — és óvatoskodás — nélkül érvényesítsék jogaikat. Ezután a minőségvédelmi előírását szorgalmazta, végül közölte, hogy a megyei NEB-ek egymás között is kicserélik vizsgálati megállapításaikat, s ezzel egyidejűleg juttatják el azokat a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. A szokatlanul nagy arányú vizsgálat megállapításainak, a népi ellenőrzés javaslatainak ismertetésére visszatérünk. javasolja: a felszántott lucernatábláról a zöld terület felé igyekvő rovarok elpusztítása a porc-síkos módszerrel a legkönnyebb. Hungária L—7 és Wofatox keveréket ujjnyi vastag csíkban kell elhinteni a feltört tábla szélén és az új lucernatábla körül is. A lucerna szélét ezen kívül még permetezni is kell. A vincellérbogár ilyen módon teljesen visszaszorítható. Minden takarmánynövénynek megvan a védő vegyszere, csak szakszerűen és rendszeresen kell védekezni. A napraforgó gyomirtása tavaly nagy területeken eredménytelen volt. A tudományos kutatók az eddiginél nagyobb adag vegyszer használatát javasolják, kísérletképpen. G. J. Takarmánynövények védelme Az eddiginél több kártevő várható megyénkben
