Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-01 / 76. szám

Ezen ä változatos tájon *■ az ember korán meg­telepedett. Az újkőkori és bronzkori leletek bizonyítják, bogy évezredek óta lakott hely a város környéke. Fej­lett életet teremtettek itt a kelták, majd a rómaiak Az általuk teremtett virágzó éle­tet a népvándorlás vihara El­söpörte. A honfoglaló magyarok sű­rűn népesítették be városunk belterületét, bizonyítják ezt az utóbbi években több helyen előkerült Árpád-kori leletek. A tatárok pusztítása után foko­zódik a várak építése, Dom­bóváron a Kapos mocsaras árterületéből kiemelkedő szi­getek voltak erre a legalkal­masabbak. így épült fel való­színű az Árpád-háziak idején „Dombó” vár, amely nevét a szláv „tölgyes”-t jelentő szób'- vette. Ez a fallal megerősí­tett lakótorony az Anjouk idejében került a Dombaiak birtokába, bizonyítják a XIV. századi iratok. A vár fény­korát a XV. században élte. A Dombaiak hűséget esküd­tek Mátyás királynak és az udvarnál jelentős szerephez jutottak. A család anyagilag megerősödött és a várat a XV—XVI. század fordulóján felújíttatta. Faragott oszlopai hűen tükrözték Mátyás udva­rának hatását. A család legkiemelkedőbb tagja Dombai Pál jogtudós, aki részt vett Werbőczi tör­vénykönyvének felülvizsgálá­sában. A várban 1520 körül Dombai János és Dombai Farkas élt. A vár és a csa­lád tekintélye már életükben hanyatlásnak indult. Siettet­te ezt a pusztulást a török támadása is. Lakói állandó csatározásokat folytattak a törökkel. Falai közt ekkor fordult meg Tinódi Lantos Sebestyén és sebesülten a vár­ban írogatott. A vár sorsa azonban megpecsételődött. A török az 1540-es években el­foglalta, török végvár lett és egy kisebb közigazgatási egy­ség központja. A vár mellet­ti városból a lakosság elme­nekült és részben elpusztult. Helyüket fegyveres rácok foglalták el. A török kitakarodása utón az elvadult terület új gazdá­ra várt. A Dombaiak nem jelentkeztek többet, mivel a család férfi tagjai a török el­leni küzdelemben elestek. Bár női ágon a család tovább élt és Rákóczi Ferenc ősei közt ott találjuk a Dombai- akat is. A vár és környéke a Habsburgokat hűségesen ló- szolgáló Eszterházy tulajdoná­ba került, ök a várat nem tartották érdemesnek tpbbé rendbe hozatni. Az ott lakó rácok a Rákóczi-szabadság- harc után délre húzódtak. A kevés magyar lakosság pe­dig elhagyta a romos. vár melletti települést es a XVITI. század elején a ma Kakas­dombnak nevezett részen le­rakta a mai település alap­jait. A kis jobbágyfalu lakói állandó küzdelemben éltek az uradalommal, de megmozdulásaikat mindig el­fojtották. 1766-ban többet kö­zülük várfogságra ítéltek és az aradi, illetve a nagyváradi várba szállították sáncmun­kára. Börtönükből 1767-ben szabadultak. 1831-ben kolera tizedeli a lakosságot. Az élet lassan mozdul el a holtpontról. 1835-ben szabá­lyozzák a Kanost. ezzel a halászat jelentősége meg­csappan. Az 1848-as esemé­nyek Dombóvári is érintik. Róth és Philipovics vezetésé­vel az előnyomuló horvátok városunkban is megszálltak. A szabadságharcot követő el­nyomást csak a század máso­dik felében követte bizonyos fejlődés. Á település a vasútépítésnek köszönhette a fellendülést. Dombóvár rövid időn belül a megye legnépesebb községe lett. Az első vasútvonalat 1872-ben adták át. Ezt követ­te a többi és az építkezés az első világháborúig zömmel be­fej eződött. Az összetételében megválto­zott lakosság 1919-ben lelkesen üdvözölte a Tanácsköztársasá­got. Forradalmi kiállásukkal a proletárhatalom védelmezői voltak vidékünkön. Vezetőik: Molnár György, Gyerüs Antal és Udvardi Vince odaadó har­cosai lettek g forradalmi esz­méknek. A Tanácsköztársaság leverése rután a vezetőket Ta­másiban törvénytelenül ló vé­gezték. a többieket pedig ál­landó üldöztetésnek tették ki. A község újra a nagybirtok nyomasztó hatását viselte. A helyzetet súlyosbította áz ^ok­talan háború is. A helyzet egyre elviselhetetlenebb lett és türelmetlenül várták a békét hozó felszabadulást. 1944. no­vember utolsó napjaiban már lehetett hallani az ágyúzást. Az uralkodó osztály tagjai éc kiszolgálói ka okod va menekül­tek. A megérkező szovjet csa­patok a német ellenállást rö­videsen felszámolták. A Szovjet. Tájékoztatási Iroda december 2-i je­lentésében ezt olvashatjuk: „Pécs városát északra táma­dó csapataink heves- harcok után átkeltek a Kapos-csatór- nán és elfoglalták Dombóvár városát, amely nagy közleke­dési csomópont, és az ellen­séges védelem erős támasz­pontja volt.” A Láng Gépgyár épülő üzemcsa móka. A volt Eszf^rházy-bírtok Gunaras puszta,i rétjén 1969. március elején páros-fehérre festett kitdzokaróklkal mun­kások, mérnökök jelentek meg. Ekkor kezdődött az a jelentős iparfejlesztési tevé­kenység, amelyet mindenki / így tart számon: Láng-prog­ram. A világhírű budapesti cég Dombóvárra helyezi egyik üzemét, ennek épít­kezését kezdték meg a múlt évben. A tervek szerint idén már dolgoznak az új üzem­részben. A beruházás első része * több mint 54 millió forintba kerül. Tavaly nem sokat tudtak a rendelke­zésre álló pénzből feflhasz­nálni, mert az építőiparnak más fontosabb beruházáso­kat kellett befejezni, más­részt pedig anyaghiány aka­dályozta a munkát. A Láng Gépgyáriban több mint 200 munkás tanulja már a munkafogásokat, is­merkedik a vasszerkezeti elemek gyártásának techno­lógiájával, módszerével. Ä munkások dombóváriak, il­letve a környékbeli közsé­gekből jelentkeztek, hogy alapítói legyenek az új vá­ros legnagyobb üzemének. Most még a fővárosban, de •a nyár elején már az új* korszerű üzemben dolgoz­hatnak a Láng Gépgyár dombóvári munkásai. A járási kórház A város iskolái, pedagógusai jó hírnek örven­denék. Dombóvárait az elmúlt évek alatt az ok­tatás színvonala növekedett, az oktatással kap­csolatos beruházásokat egymás után adták át. Üj általános iskola, új iparitanuló-intézet, kollé­gium került átadásra az elmúlt években. A vá­rosban csupán a legkisebb „polgároknak”, a' bölcsődéseknök nem tudnak megfelelő elhelye­zést, tehát nevelésit adni, hisz a városnak egyet­len bölcsődéje van, az is csak hatvanszemélyes öt óvodában 405 gyereket tudnak elhelyezni. A kilenc általános iskolában 2100 tanuló, 110 pe­dagógus irányításával, a két középiskolában 865 tanuló, 51 pedagógus irányításával tanulja Dom­bóvári, a hazát szeretni. Itt szereznek jártassá­got a különféle tudományokban, hogy értékes emberekké váljanak a társadalomban. A kollégiumnak nemes hagyományai vannak. A NBKOSZ-időkben ez a kollégium a káderek tucatjait küldte a népgazdaság különböző terű letére. A kollégiumiban jelenleg 230 diáik lak' A közművelődést szolgálja a község hat kör \ tára, 27 000 kötet könyvével. A négy művei- désd otthon változatos, gazdag programmal ár a lakosság rendelkezésére. Dombóvárott a művelődési, oktatási intézmé- 'nyek a feladatok megoldásában már eddig is városi szinten funkcionáltak. 'S-Ú A község iparosítása lényegében a kesztyűgyár létesítésével kezdődött A kesztyűgyárban, ebben a korszerű üzemben, jó kereseti lehetőséget biztosí­tanak csaknem 200 dombóvári asszonynak, leánynak. A kesztyugycn *zaiuyjun ..íociuiiik- ->uyou uuiyuziK,

Next

/
Thumbnails
Contents