Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Tizenötből, kettő. • • Kemény küzdelem a két első helyért — Élen a paksi járás NAPIRENDEN a negyedik ötéves terv Kisszámú közönség előtt .zaj­lott vasárnap délelőtt -a Babits Mihály Művelődési Központ kistermében a KISZ KB és a Magyar Televízió által meg,, hirdetett társadalomtudományi vetélkedő megyei 'döntője, amelyen tizenöten mérték össze tudásukat az országos válogatóba való bejutást biz­tosító két első helyezésért.' A vetélkedő csekély késéssel kezdődött, helyeiket tizenhét helyett tizenöten foglalták el az asztaloknál. A résztvevők két csoportban láttak hozzá a rájuk váró feladatok megol­dásához: míg az első csoport' a társadalmi, gazdasági, poli­tikai, kulturális és, egyéb kér­déseket tartalmazó, szellemi, totó-lottó feladványok írásos. megoldásán dolgozott, a .má­sodik csoport történelmi kér­désekre válaszolt.,. A vetélkedő első fordulójában,- kivált en­nek elején, nehéz lett volna, fogadást kötni az elsőkre. A résztvevők azonban lassan megszabadultak elfogódottsá­guktól és mind otthonosabb válaszokat adtak a sajátkezű* leg választott, illetve húzott kérdésekre. A selejtező, má­sodik fordulójában már vilá­gos- volt, kik esélyesek a vá­logatóba való bejutásra. A zsű­rinek, amelynek elnöke István József, áz MSZMP megyei bi­zottsága osztályvezetője^ tagjai pedig K. Balog János, á párt- archívum vezetője éis Varjas János, a KISZ megyei bizott­János Simon torn y á ról, Fischer Sándor Bonyhádról. Hanák Ottó Németkérről és Bódog Zoltán Dombóvárról. A dön­tőnek ez a fordulója bizta­tóan, kezdődött, egymás ‘ után jutottak 4 és a maximális. 5-ös ponthoz a vetélkedők. Két kérdéscsoport befejeztével a vetélkedő állása még így né­zett ki: első 9,5 ponttal Fi­scher Sándor, második 9—9 ponttal Szklénár; János • és László Péter. Ám a szerencse nérriqsak a: sportpályákon- for- gandó! A társadalomtudományi ve­télkedő megyei döntőjének két első helyezettje; Hanák Ottó és SzkSenár János; me­gyénket ők képviselik május elején a''több' napos,, országos előválogatóh.-' Az' érős me­zőnyben lefolyt küzdelemben az előkelő; harmadik helyet László Péter -szerezte meg. Mint ezt a, zsűri- elnöke -Ist­ván..'József a jutáiinak átadá­sát megelőző értékelésében elmondottat a versenyzők, kü­lönösen a vetélkedő második részének ■ szereplői alapos és lelkiismeretes' *• íöíkészülééről tettek bizonyságot, mert a zsűri tagjai is élvezettel hall­gatták a kérdésekre elhangzó feleletek ’ egyik-másikát' A Paduchalászat a Dunán résztvevők teljesítményében benne van az iskola, az üzem, a vállalat, a KISZ-szervezetek munkája is, de benne van az is. amj a nemrég lezajlott or­szágos diákparlament ülésén bírálatként hangzott el. Az nevezetesen, hogy a történe­lemoktatásból nem hiányoz­hat a ■ tudományos szocializ­mus ismeretanyagának átadá­sa, megszerzésé sem. A zsűri elnöke végül sikeres szerep­lést kívánt a megyénket kép­viselő két fiatalnak és arra buzdította a megyei döntő va­lahány résztvevőjét, hogy őrizzék -meg 'érdeklődésüket a társadailom'tudományok iránt. Amit az újságíró hozzátehet a végig érdekes és izgalmas vetélkedő krónikájához; saj­nálatos, hogy a döntőre nem volt kíváncsi az a szakmai­ként várt közönség, amelynek tagjai — pedagógusok, KISZ- vezetők — a fiatalok föl­készülésében segítettek. Az ő munkájuk eredménye is mér­legre került a vetélkedőben, így a közönyösség majdnem megbocsáthatatlan. Egyedül a versenygyőzteseket adó pálosi járásból jöttek «1 a-szakmai­lag érdekeltek! i —óa— ságának titkára voltak — egyre nehezebb lett a dolga. A selejtezőt rövid' pihenő követte, majd a zsűri elnöke emléklapot nyújtott át azok­nak a versenyzőknek, akik a. megyei döntő második- mene­téből kiestek. Ezután foglal­ták el helyeiket — szám sze-' rint heten — azok, akik ed­digi; eredményeik alapján níég mindig azzal a reménnyel ül­hettek a versenyasztalokhoz, hogy mellőlük győztesekként állhatnak föl. A hetes cso­portban foglalt helyet a düna- földvári Balogh László, a. paksi Szklénár János, a szek­szárdi László Péter,. Bencze ívik a padúc az áradó Du­nában. A paksi Vörös .Csillag Halászati Tsz .tagjai elektro­mos halászógépekkel és há­lókkal megkezdték a sütve igen ízletes halfajta halászását. Az idei tavaszon több zsákmány mutatkozik a; tavalyinál,, ak­kor ugyanis sok paduc elpusz­tult a vízszennyezés miatt. A gyenge elektromos áram-.pil­lanatnyilag elkábítja a hala­kat,, .amelyeket aztán szákkal kiemelnek a Víz 'tetejéről.1 Na­ponta mintegy 2 mázsányi pa- ducot halásznak-ki a folyam­ból, s körülbelül; harminc má­zsányi jó fogásra 'számítanak az' ívás időszakában. Általában 30—50 dekás " paducökat ha­lásznak ki. Csorna Jánostól, a htsz .ag- ronómusától megtudtuk azt is, hogy az elmúlt' héten 'fejezték be a balin halászatát, amely viszont — a magas vízállás­nak tulajdoníthatóan —, a ta­valyinál gyengébb eredmény­nyel végződött, körülbelül 30 mázsányit fogták. A Duna mostani árhulláma egyébként „elvette”, a htsz dunaföldvári brigádjának a halászóhelyét, a túl magas vízállás azon a. he­lyen akadályozza a halászatot. A paksi halászok hálós bri­gádja kecsegefogással próbál­kozik, jelenleg gyengébb ered­ménnyel. A kecsege ívása kü­lönben a paducé után egy-két hét múlva következik. A htsz biritói tógazdaságá­ban megkezdték a kétnyaras pontyok és a növényevő ha­lak takarmányozását, darált búza, rozs, csillagfürt vegyes takarmánnyal etetik az állo­mányt. (-só) 1A \ Á»/.l MftíK-AK A- »zOLOBEN (MTI foto — Balogh László felv.) célkitűzései Ülést tartott a városi tanárs Tegnap Szekszárd Város TaJ nácsa a régi megyeháza nagy­termében tartott tanácskozá­sán a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, javaslatait tár­gyalta meg. Ezt megelőzően Császár József, a végrehajtó bizottság elnöke tett jelentést a végrehajtó bizottság két ta­nácsülés között folytatott te­vékenységéről, a lejárt határ­idejű határozatok- megvalósí­tásáról. A negyedik ötéves terv a várost érintő fejlesz­tési koncepcióit, ennek kap­csán a legfontosabb tennivaló­kat dr. Nedók Pál elnök- helyettes terjesztette a ta­nácsülés résztvevői elé, azt hangsúlyozva, hogy a terv­anyagban ismertetett fejlesz­tési feladatok a megyei terv részeként konkretizálódnak majd. A tanácsülés az előter­jesztett fejlesztési terveket jóváhagyta. Ezután került sor a városi tanács 1969. évi költségvetése zárszámadásának megvitatásá­ra és elfogadására. Ehhez a napirendhez kapcsolódott az elmúlt, év fejlesztési alapjá­nak zárszámadása is. Hétfőn rendezték meg a ha­gyományos szekszárdi borver­senyt. A verseny iránt ezúttal is, mint minden évben, nagy érdeklődés nyilvánult meg: a város termelői közel nyolcvan bormintát küldtek be bírálat­ra. Külön zsűri értékelte a fe­hér és külön zsűri a vörös bo­rokat. A borbírálatot Diófási Lajos zsürielnök, a szőlészeti kutatóintézet pécsi telepének vezetőhelyettese, és a két társ­elnök — Kurucsai József, a Magyar Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Üzemének igaz­gatója és Benkő Béla, a Paksi Állami Gazdaság főkertésze — irányította. A zsürielnökök a borversenyt értékelve elmondották, hogy a vörös borok minőségi szintje kiegyenlítettebb volt, a fehér borok kategóriájában viszont annál nagyobb minőségi szóró­dást tapasztaltak. A vörös bo­roknak nagyobb hányada ért el arany- és ezüstérmes szin­tet, mint a fehér borok eseté­ben. A fehér borok közt is nem egy egészen kiválót talál­tak — egyébként ezek kapták az aranyérmet —, de ugyan­akkor jelen volt nem egy egé­szen gyenge minőségű is. Ér­demes megemlíteni, hogy az aranyérmes borok feltűnően nagy hányada az Előhegyen termett. Ez bizonyítja, hogy még olyan rossz évjáratokban is, mint amilyen a tavalyi volt, lehet kiváló minőséget produ­kálni a termőhely jó megvá­A városi tanács foglalkozott még a piacokról és vásárokról szóló 1/1970. sz. tanácsrende­lettel, két időszerű bejelentés elhangzása után pedig dön­tést hozott — a városi tanács 2/1970. sz. tanácsrendelete alapján —, a- város címeréről és zászlajáról. Mint ez isme-) retes, Szekszárd város . címe-j rének motívumait köralakú pe­csét formájában először a 181 században kezdték alkalmazu­nk A város új címerének le-) írása a következő: az alsó ré­szen ívelt pajzs, amelynek al­só harmadát téglalábazatonj kék mezőben, piros kupolás harangláb foglalja el, a kupo­lából függő szőlőfürttel és ha­ranggal. A harangláb jobb oldalán három búzaszál és két fürtös szőlőtő. A város zász­laja: mindkét felén függőle­gesen elválasztott kék-fehénj az egyik mezőben a város cí­merével. A városi tanács ülése inter* pellációkkal, illetve, az inter­pellációkra elhangzó válaszok­kal zárult, , lasztásával. És persze az sens véletlen, hogy a díjnyertes bo­rok termelőinek neve többnyi­re ismert. A vörös borok közül 9 aranv-j 8 ezüst- és 6 bronzérmes szin«; tét ért el. A fehér borok kö-j zül 8 arany-, 6 ezüst- és 14 bronzérmet kapott. Az arany­érmes borok a következők a vörös borok kategóriájában őcsényi Kossuth Tsz szekszár­di szőlőhegyen termett kadar-; ka I. bora 18,57 ponttal, 9 ugyanennek a tsz-nek az ugyan­ott termett kadarka II. bora 18,71 ponttal, a Garay Tsz ka­darka II. bora 18,78, a Garay Tsz kékfrankos I. bora 18,77, a Garay Tsz kékfrankosv II. bo­ra 18,55, a Szekszárdi Állami Gazdaság kadarka bora 18,72, Domonyai Péter kadarka II. bora 18,52, Barsi Imre kadarka II. bora 18,53 és Kótai Lajos­áé kadarka bora 18,62 ponttal. A fehér borok kategóriájá­ban a Garay Tsz cirfandli, muskotályos és két olaszrizling, Háromházi György két olasz­rizling, Csath Ferenc olaszriz­ling és Majsai József rizling­szilváni bora ért el aranyér­met. B. F. Népújság 3 1970. április 28. Borverseny Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents