Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

'▼▼▼▼▼▼▼▼TTf^TTTTTTYTTTT rnTTTTTTTTTTTTT r yfVmw yyyirYTTTTTTTTTTTTTYYYVYYYVYYTYYVVYTYYTTTTYVYVYrT rTYTYYYTTTYTYTYYYYYYYTTTYYYYYYYTT^^^yV^^y^VVTryvrrrTVTVTVf r* t ŐSZ FERENC: Nyomoz a város 3. — Sajnos, semmiféle felvilágosítást nem ad­hatok. Az ügy nyomozás alatt van ... — Ez természetes. De arról beszélhetne, hogy mi történt. A városban mindenütt ez a téma... — Más dolog pletykálni és más hivatalosan nyilatkozni — jelentette ki Kovács hadnagy. — így igaz. A pletykát már hallottam, most már csak a nyilatkozata hiányzik. De bármilyen ügyes riporter ez a Szávai, innen üres blokkal .távozott. Kovács kifejtette, hogy felesleges a pánikot fokozni. Különben sem tudnak egyelőre semmit, Szávai elkeseredetten ment el Kerekes Gergely bácsihoz, a népfront városi titkárához. Onnan . mindig tudott hozni néhány nyilatkozatot. Alig egy hét telt el, a s^atír felbukkanása óta, a posta ötösével hozta — javarészt névtelenül — a feljelentő leveleket. Nem akarok nemzeti érzésekbe gázolni, de ha a téli sportokban is úgy jeleskednénk, mint a levélírásban, akkor a magyar himnuszon kívül mást sem játszanának a téli olimpián. Kovács hadnagy mindegyik levelet tüzetesen átolvasta, de ha valamennyit ki akarta volna vizsgálni, egy külön osztályt kellett volna felállítania. Szatírsággai gyanúsí­tottak tisztes városi hivatalnokokat, egy nyug­díjas mozigépészt, a futballcsapat kapusát, sőt egy láthatóan gyermekikéz rótta füzetlap biz­tosan állította, hogy a szatír nem más, mint Gazda Géza matematikatanár. Egyik levél, mely­nek alján özv. Máthé. Lajosné szerepelt, rész­letesen leírta, hogy a szatír, akinek neve Tóth Lajos, megtámadta Kocsis Gáspámét. Miután a levélben pontos cím is volt. Kovács kiszállt a helyszínre. Előbb a feljelentőt kereste: — Ja, a levél miatt... Már nem aktuális a dolog... — mondta özv. Máthé Lajosné. —• Ki ez a Tóth Lajos. — Hát az élettársam... Tetszik tudni, én lát­tam, amint a kertben megtámadta azt az asz- szönyt, de aztán kiderült, hogy nem is nagyon kellett aztat támadni, mert egy olyanféle. Az én bajosom meg, olyan nagytermészetű ember. Ha nem adok neki azonnal vacsorát, hát azon­nal üt... Ha meg nem akarnék a kedvére ten­ni, hát.. — Mi lenne akkor? — Aztat nem tudom, mert én mindig akarok... Ekkor jött feé a Lajos.. Tele volt vele az ajtó. — Maga jött azzal a rendőrségi kocsival ? Hát jó! Tudtam én, hQgy baj lesz.. Az a sze­mét Pavlovics! Mondtam, hogy le lop.;uk el azt a tíz gerendát, most meg rám akarja ken­ni, pedig összesen egy százast kaptam érte. a többit ő tette el. — Lajos! Az úr... az elvtárs a Kocsis Gáspár- né miatt van itt... — Hát annak meg mi panasza lehet énrám? — húzta ki magát Tóth Lajos. — Hát erre majd később visszatérünk. — mondta a hadnagy és azon mosolygott, hogy két hete a nagy pangásban hogy tudott volna örülni egy ilyen ügynek' is. Amikor visszatért a kápitáhyságra S pos je­lenteste: — /Egy asszony van itt. Megtámadta a szatír... “ « Az ügy kezdett egyre kínosabbá válni. A , harmadik eset is igaz volt. Az áldozat egy bar mincéves asszony. Uj dolgot ő sem mondott el, , Az elkövetés módja hasonló volt, mint a két másik esetben. Bálázsnét is hátulról támadta meg a szatír, néki is a fülébe súgta, hogy ha­zavágja, ha kiabálni merészel. A helyszínen ebben az esetben is a nagyerdő volt. Az asz- szony — nem túl használható — új nyomot adott: a férfinek egy jelvény volt a kabátján, valószínű sportjelvény. A dulakodás közben meg is sértette az arcát. Kovács már alig mert az utcára menni, mert lépten-nyomon megállították és a szatír- ról érdeklődtek. Kovácsot ugyanis mindenki ismerte. Itt nőtt fel, az apja postás volt, anyja ma is itt él. Innen ment tiszti iskolára és egye­dülálló édesanyja miatt ide kérte magát. A fél város csak Lacinak szólítja és nem ritka, hogy valaki a másik oldalról rikkant rá: i — Lacikám, elfogtátok már azt a szatírt > Nem? Hát mi az istenért kapjátok ti ott a nagy fizetést? Hogy felírjátok, aki tilosban parkol? Kovács egyre idegesebb lett. Úgy érezte magát, mint a sakkversenyző, aki időzavarba került. Már a megyei kapitányság is több esetben érdeklődött a nyomozás állása felől. Attól félt, hogy amennyiben nem tud valamit felmutatni, a megye kiküld „segíteni’ valakit, áki mellett ő már labdába sem rúghat. Ezen a napon a kiserdőben töltötte az estét. Szép, krémszínű civilruháját vette fel, és rá­érősen sétálgatott. Enyhe május volt, még él­vezte is az üde zöld tavaszi erdőt. Különösen a nőket figyelte. Megpróbálta a szatír szemével nézni őket. De ez nem ment. A helyi szatír abban is nehezíti a nyomozók dolgát, hogy nem egyfajta nőre specializálta magát. Egy tisztes­séges szatírnak ízlése van. IJgyik a szőkére, a másik a kövér nőkre veti magát, de ez válo­gatás nélkül támadott öreget, fiatalt, kövéret, soványát, hajszínre való tekintet nélkül. Már elhagyta az erdő közepét, amikor szem­be. vele egy fiatal lány közeledett. Lassan ban­dukolt, ábrándos szeme a semmibe meredt. Az ilyen álmodozó lány valóságos szatírcsemege lehet — gondolta Kovács és miután a lány eléggé eltávolodott, utánafordult. Lassan kö­vette, úgy, hogy a lány ne vehesse észre. Fá­tól fáig szökellve ment utána. Egy bozót nagyot csörrent, a lány ijedtén megtorpant. Aztán újra továbbindult. Néhány méter után meg­állt és visszafordult. Kovács nem akarta magát leleplezni, ezért világos ruhájában, teljesen harcszerűen beásta magát a rothadó avarba. A kislány éppen előtte haladt el, ha kinyújtja a kezét, eléri a karcsú bokákat. Kovács elmoso­lyodott: Ha ez a lány tudná, hogy a Belügy­minisztérium állományába tartozó őrangyalká­ja itt vigyáz rá... (Folytatjuk) TuSTÉNT LÁSSON HOZZÁ A vqmqzáshoz, mp. jegyez 'özißMA s2£Mélyi£ffíÁsr.. A. SZERENCSÉTLEN ÜL JAPE TIZEDES HAZAÉRKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI RENDKÍVÜL GYANÚSAK: LANGE HÁZÁT \ MEGSZÁLLJA A RENDŐRSÉG ÉS HAMAROSAN MEGJELE­NIK a Gestapo is- ■■ Tehát A férje másodmagával volt? _ hogy nézett ki az az ember ? A REJTÉLYES unTARSNAK EGYE­LŐRE NYOMA VESZETT. AM AZ HAMAROSAN KIDERÜL, HOGY LÁNGÉVAL EGYÜTT NEM TON ÉRKEZTEK A „tömörített beszéd“ Az egyik nagy amerikai cég a közelmúltban újfajta magne­tofonkészüléket hozott forga­lomba,. mely külsőre semmi­ben sem különbözik elődeitől, de az ára több mint kétsze­rese a- régieknek. A készülé­ken a felvétel kétszeres se­bességgel játszható vissza, anélkül, hogy a hang magas­sága megváltoznék. Ha ugyan­ezt „normál” megnetofonon kísérelnék meg, a hang egy oktávval magasabb lenne, ami gyakorlatilag élvezhetetlenné, érthetetlenné teszi a beszédet. Az új konstrukcióban a le­játszófej a hangszalag irányá­val azonos sebességgel forog, ez küszöböli ki a kettőjük kö­zötti relatív sebesség megvál­tozását­E készülékkel kétszer annyi ismeretanyag közölhető, azonos időtartam alatt, aminek bizo­nyos esetekben nagy hasznát lehet venni, persze csak akkor, ,ha a sebesség nem lépi túl az érthetőség és a felfoghatóság határait’ Egy szó akkor érthető, ha valaki azt felismeri és el tud­ja ismételni. A felfoghatóság pedig azt jelenti, hogy valaki az adott információt megérti és azt önmagában úgy dolgoz­za fel, hogy a későbbiek' során következtetésekkel, bővítések, kel együtt be tud számolni róla. A kutatások tanúsága szerint a szavak kb. 350 szó/perc sebességig érthetőek, e felett az idegrendszer már nem képes a kapott informá­ció feldolgozására. A felfog­hatóság határát az átlagos hallgató számára 270—280 szó/perc sebességben állapítot­ták meg. A felfoghatóság mellett ép­pen olyan fontos az informá­ció megőrzésének és felidézé­sének kérdése is. Mivel az em­ber érzékelő képessége rugal­mas, a „tömörített beszéd” fel­fogásának képessége gyakor­lás útján nagymértékben fo­kozható. Határozott összefüg­gés mutatható ki, az egyén in­telligenciája és a „tömörített beszéd” felfogása között, ugyanakkor érdekes, hogy a sebesség fokozásával a felfog­hatóság csökkenése a nagyobb intelligenciával rendelkező Sze­mélyeknél hamarabb követke­zik be. A jegyzeteibe időnként bele­tekintő átlagos előadó 130—170 szó/perc sebességgel beszél. A hangos olvasás sebessége 170— 180 szó/perc, magában 250 szó/perc sebességgel olvas az ember. A vakok Braille-írásá- val az olvasás sebessége 110 szó. Mindebből az szűrhető le, hogy valaki egyedül kétszer annyi ismeretanyagot olvas el egy óra alatt, mint amennyit egy ugyanannyi ideig tartó át­lagos előadás tartalmaz. Nos, ez ellen üzentek hadat a két­szeres sebességgel visszajátszó magnetofon tervezői. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Szekszárd, Keselyűsi út 18—30 éves korig NŐKET EMELŐVILLÁS TARGONCÁ­RA ES KISTRAKTORRA vezetőnek felvesz, jogosítvány nélkül is. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi csoportjánál. (454) AZONNALI BELÉPÉS­SEL FELVESZÜNK ÁRUKÍSÉRŐKET ÉS RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT TITÁN Kereskedelmi Vál­lalat szekszárdi raktár­háza, Szekszárd, Kese­lyűsi út. (449) 1 AAAAAAAAAAAA»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents