Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

r Szervezeti korszerűsítés jr a* Uj polgári védelmi szerveset a simon tornyai bőrgyárban : Ä Simon tornyai bőrgyárban 'gyakran megtörténik, hogy a .műszak után a dolgozók egy része nem siet haza . nyom­ban; olyan feladat, várja őket, amely hazafias kötelesség is. Ez a polgári védelmi kikép­zés. És ez folyik különböző szinten, az alegységparanrs- mokok részére, a gyári egység törzsének beosztottai az al­egységekbe b.osztott szakszol- igálatosok részére, . . A gyárban, idestova két év­tizede folyik polgári védelmi — korábban légoltalmi — ki- ■ képzés, hagy adott . esetben eredményesen vegyék fel a küzdelmet a rombolás ellen. A gyáriakban még él az em­lékezet milyen súlyos károkat Feleld Andor: Eredménye­sen tudunk védekezni... szenvedett az üzem a háború alatt. Nem kívánják vissza, de nem akarnak felkészület­lenek lenni, ha történetesen hazánkra zúdulna az esztelen pusztítás. Tudják, érzik, hogy van mát megvédeni. A ro- mokbók nem csupán újjáépült a gyár, az eimúlt negyedszá­zad alatt új, modern gyár épült fel, amelynek termékei piacot találnak az országha­tárokon túj is. De ahogy új­jáépült, fejlődött a gyár, úgy szaporodtak el a világban minden eddiginél pusztít óbb fegyverek is. így a védelemre való felkészülés is komo­lyabb, alaposabb sokoldalúbb kiképzést követel. Éppen a védekezésre való alaposabb felkészülést szol­gálják azok a szervezeti, szer­vezési változások), amelyek már a múlt évben elkezdőd­tek. — A gyár polgári védelme korábban szakszolgálatokra épült — mondja a bőrgyár törzsparancsnoka. Cserháti József; — A parancsnoki tör­zsön kívül hát szakszolgálat — egészségügyi — 'foglalkoz­tatta a dolgozók égy részét, aki viszont ide. .nérftjsk érült be­osztásba, az a IS órás tájé­koztató oktatáson szerzett pol­gári védelmi ismeréteket. .— Milyen niost áz új szer­vezeti felépités? . j ■ — A gyár. speciális helv'ze- zetéből. adódóan jvégwédélmi egységet, . hoztunk ‘ leire. .-.‘A szervezést mar. nősem berben megkezdtük! a ‘Budapestén a trösztön .keresztül, illetve., ä megyei PV.-paranosnpkságtol kapott tájékoztatás alapján. — A feladatokat megbeszél­tük az üzemi pv-törzzsel — a párttitkár, Szabó Sándor elvtárs részvételével — és,fel­osztottuk egymást. között a tennivalókat, A feladatokról külön tájékoztattuk a pártve­zetőséget és a szakszervezeti bizottságot is. — A széles körű megbeszé­lésekre azért volt szükség, mert nagyon alaposan, körül­ckintően kellett eldönteni, a dolgozók közül kit' lehet, kit nem lehet beosztani az : új szervezésnek megfelelően ..fel­állítandó egységbe. — Ezt Hogyan oldották meg? — Minden dolgozó kérdőívet kapott, családi körülményei­ről, esetleges társadalmi, mun­kájáról. Miután a kérdőívek visszajöttek, akkor ültünk ösz- sze a gyárvezetőséggel, kit lehet, 'vagy kit nem lehet be­osztani. Kihagytuk például a nagycsaládosokat, azokat, aki­ket, jogszabályok alapján kell mentesíteni. Viszont beosztot­tuk azokat, akik történetesen i vegyipari technikumot végez­tek. Közben mindenkivel be­széltünk: „Úgy készüljetek, hogy be lesztek osztva polgári védelmi szolgálatra/’ — Az alapos előkészítés mellett is előfordult, hogy ki kellett hagyni . olyant, akit eredetileg be akartunk oszta­ni. Volt asszony, aki időköz­ben terhes lett, vagy volt fia­talember, aki munkásőrnek je­lentkezett. Helyettük' termé­szetesen „tartalékokat" kellett beosztani. — A beosztásról egyébként mindenki írásbeli határozatot kapott. Az aiegységparancsno- kok pedig kézhez kapták a beosztottaik névsorát. Az al­egységek kialakításánál figye­lembe vettük azt, hogy lehe­tőleg egyazon üzemrészből ke­rüljenek ki a beosztottak, és a parancsnok is abban az üzemrészben legyen. Az al- egységparancsnokok a megfe­lelő képzettségű műszaki ve­zetők, csoportvezetők. — El kívánom mondani még azt. is, hogy a szervezésből nem csináltunk olyan „szigo­rúan bizalmas” titkot, mint valamikor, a kezdeti években. Most' mindenkit tájékoztattunk előre, mit, miért kel! végez­ni. Hogy úgy mondjam, nem vagyunk már kezdők a szak­mában, a dolgozók is tudják, hogyan kell védekezni bár­milyen támadó fegyver ellen. Rájöttek, erre igenis szükség van. Mindenki nagyon komo­lyan vette a szakszolgálati: ki­képzést, és a tájékoztató ok­tatások is nagy érdeklődés mellett folytak. Feleki Andor egyik -legré­gibb* polgári .védelmi ák-tfv-a a gyárban, -és^a leglelkesebb is. Korábban az egyik egészség- tlfeyí'szakasz paráhésftöka'-h'iéiíi, aki rendkívül alapos ismere­tekre oktatta beosztottait. ■ — Tizennyolc év óta -vég­zem. ezt a munkát — mondja —- tehát elég gyakorlatot sze­reztem már. Ismerjük a ten­nivalókat, így úgy érzem, az átszervezést is sikerült jól megoldanunk. Most a szolgá­lat a vegyvédelemre épül — megvannak hozzá a szakmai­lag, felkészült emberek—de bármilyen támadás ellen ered­ményesen tudunk védekezni. — Miután a szervezés be­fejeződött, indulhat a kikép­zés,, amelyben fél kell készíte­ni mindenkit, hogy alaposan ismerje meg az új feladato­kat, az adott helyzetnek meg­felelően tudjon intézkedni. Az igaz, hogy a parancsnoki, a személyi állományba való be­osztás pluszmunkát jelent — még Csapónénak, a 'képVisélő- asszonyunknak is —< de Csi­náljuk szívesen, úgy, mint'"ed­dig. Előfordult már, hogy éj­jeli riasztás volt — és a gya­Hasznos segítőtárs Polgári védelmi szervezési, kiképzési feladataink végre­hajtásában segítőtársunk e folyóirat. Rendszeresen tájékoz­tat bennünket a.polgári védelem tevékenységéről. Segítséget nyújt a katonai, politikai kérdések megértéséhez, felvilágo­sít a nemzetközi politikai eseményekről. Parancsnokok, a kiképzésben közreműködő foglalkozás- vezetők nélkülözhetetlen „tankönyve”. Elvi és gyakorlati'ínöd- ' szertani útmutatást ad a kiképzések megszervezése és ve­zetéke „vonatkozásában. * 'Mindezeket figyelembe véve rína már követelményként jelertik'ezikymindazok számáig, akik a polgári , védelem'n v ’ szervézetéően tevékenykednek, hogy a lapot rendszeresen ol- , vassák, tanulmányozzák. Ezért felhívással fórdulunk a he­lyi és a szakszolgálati parancsnokságokhoz, hogy szélesítsék az olvasók táborát. Biztosítsák, hogy a parancsnoki állomány s tagjai- jfeözültminél többen előfizessenek a lapra. Kövessek a Baranya megyei példát, ahol kiemelkedő eredményt értek eí * ' a’"lap'"előfizetőinek szervezésében, amelynek kapcsán a pa­rancsnoki állomány nagy többsége magáévá tette ennek je­lentőségét és rendszeres olvasójává vált a lapnak. Mi is te­gyünk meg mindent annak érdekében, hogy megyénkben minden parancsnok és a parancsnoki törzsek minden tagja megértse énnek .fontosságát. Tolna megyei Polgári Védelmi Parancsnokság korlat hajnali- négy órakor ” ért véget. Mégis reggel hat órakor munkába álltak a dol­gozók. Senki nem méltatlan­kodott, senki sem igyekezett a gyakorlatra való hivatkozás­sal kihúzni magát a munka alól, A gyár polgári védelmi kép­zésében, szervezetében igen sok. munka hárul dr. Fenyő Ferenc körzeti orvosra. Mun­kájáról csak elismeréssel szól­nak. Az év elején heteken ke­resztül egyedül küzdött az influenza támadása ellen — volt olyan nap, amikor száz- ‘ ItiSsáhál, . több páciense volt — mégis tudott időt szakítani a polgári védelmi e'öadások megtartására, és arra is volt ideje, hogy a gyáriaknak se­gítsen az átszervezésben. — Egy községi orvosnak nemcsak.a rendelési idő alatt van munkája, azon. túl sem ülhet tétlenül. Úgy gondolom, kicsit pedagógusnak is kell lennie, ^tanítani az embereket, egészségük, testi épségük vé­delmére. Nekem erre' kitűnő alkalom a polgári védelmi ok­tatás, kiképzés. Az orvos ily módon nagyon sok embert se-', gíthet olyan ismeretekhez, amelyek nemcsak háború ide­jén szükségesek, hanem a mindennapi, életben is. Cserháti József: körültekintően kellett dönteni... Dr. Fenyő Ferenc: tanítani az embereket..

Next

/
Thumbnails
Contents