Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Jogszabályismertetés

Gyakorlati tanácsolt az egyéni védekezéshez

Szükség-légzésvédő eszközök házi elkészítése

A polgári védelmi kötelezettség

A légzésvédelem fontosságát talán úgy érthetjük meg legjobban, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a mérgező anyagok, gőzök, gázok már egészen kis koncentrációban való jelenléte nagy veszélyt jeleni, mivel azok felszívódása igen nagy tüdőfelületen történik.

A legegyszerűbb légzésvédő eszköz — elvileg —, minden porózus szerkezetű — lég- áteresztő — anyag, ami kisebb- nagyobb átmérőjű szilárd részecskék — aerosolok — visz- szatartására, képes, száj és orr

elé tartva radioaktív porok ellen is bizonyos védelmet nyújt. Minél sűrűbb és erősebb ez az anyag (különböző szövetek, filc, stb.), annál több port képes a beszívott levegőből visz- szatartani, illetve kiszűrni, viszont kevesebb levegő áramlik rajta keresztül, ami a légzést nehezíti. A védőhatás és légzésellenállás természetesen nemcsak az anyagtól, hanem néhány más, egyéb tényezőtől

ki szükség-légzésvédő eszközeinket.

Az ilyen védőeszközt rövid ideig és csak egyszer lehet használni. Ha szennyeződés érte, meg kell semmisíteni.

SZÜKSÉGBŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK HÄZI ELKÉSZÍTÉSE

A szükség-bőrvédő eszközökkel az a célunk, hogy; a leve-, gőből a testfelület-fele kiszűrjük a radioktív porokat és a bőrfelülettől mintegy válaszfallal meghatározott ideig iá- •vol tartsuk a folyékony', vegyi harcanyagokat, illetve mérgező gőzöket, gázokat A megelőzés egyik fokozata, hogy megakadályozzuk a bőrfelületnek a mérgező anyagok csepp- je’ivel, a radioaktív porokkal való közvetlen" érintkezését/;' yu'

Elvileg polivinilklorid és polietilén fóliából, továbbá terűén és tersil műszálas "anyag-1 ból készült műanyag ruházati cikkek, — esőkabátok, felső- kabátok, ruhák, stb. *— szükségbőrvédő eszközök céljára Alkalmasak. Ezek nemcsak a ra-' dioaktív por, hanem a biológiai és vegyi harcanyag- szennyeződés ellen is védhetik bizonyos mértékben a- bőr felületét, ha biztosítjuk a ruha jól záródását és rövid ideig tartózkodunk a szennyezett területen.

A lakosság egyéni . védelme szempontjából, mint szükségbőrvédő eszközök, á következő típusú anyagok jöhetnek számításba: 1

— nylon esőkabát;

— házilag, erős vászonból készült köpeny;

— esőköpenyek, gumírozott,

vagy más módon impregnált, szövött anyagokból;

— impregnált munkaruhák, például saválló öltözetek;

—- impregnált papírból készült védőlepel;

— fóliaanyagok, stb.

A szükség-bőrvédő eszközök elkészítésekor a lehetőségekhez. képest a következő alap- követelményeket vesszük figyelembe :

— alkalmas legyen arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig megvédje viselője bőrfelületét a radiológiai, biológiai és vegyi harcahyagok bármilyen formában történő alkalmazása esetén;

— a védési idő mintegy 30

perc legyen; >■

— többszöri mentesíthetőség nem feltétlenül követelmény;

— jól záró, gyorsan felvehető és cserélhető^ megoldású -legyen.

Az RBV-harcanyagokkaj történő szennyeződés veszélyének elmúltával a védőeszközt a következőképpen kell levetni:

— arccal a szél . irányába fordulva, a védőköpeny, csuklyáját a fejünkről hátradobjuk, két kézzel hátrafelé felemeljük a védőeszközt, és, széles karlendítéssel oldalra ledobjuk, úgy, hogy. az külső oldalával essen á. föläre.

A polgári védelem legfőbb célja, — a légitámadások elleni védekezés társadalmi megszervezése és a légitámadások hatásainak csökkentése, — csak az állampolgárok széles körű közreműködésével valósítható meg. Ennek megfelelően az állampolgárok jelentős része polgári védelmi kötelezettség alatt áll. A vonatkozó szabályokat a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény, a 6 1964. Korm. sz. rendelet, valamint ez utóbbi végrehajtásáról szóló 4/1964. HM számú rendelet foglalja magában.

a polgári védelem célja

Hvt. 69. §. A polgári védelem célja az ország területén légitámadások esetére a védekezés állam- igazgatási és társadalmi megszervezése, a lakosságnak a légitámadás esetére való előkészítése, valamint a légitámadások hatásainak csökkentése.

A polgári védelem céljainak megvalósítása érdekében az állampolgárok a Hvt. alapján polgári védelmi kötelezettség alatt állnak és polgári védelmi szakszolgálatra is kijelölhetők.

A polgári védelmi kötelezettség magában foglalja:

— a polgári Védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg a gyakorlatokon való részvétel kötelezettségét;

— a polgári védelmi szolgálat 'folyamatos ellátásának kötelezettségét;

— a polgári védelmi szak- szolgálatra kijelölt személyek vonatkozásában a megjelenési és bejelentési kötelezettséget.

a.polgári védelmi

KÖTELEZETTSÉG

TERJEDELME:

Hvt. 70. § (1). A polgári védelmi kötelezettség kiterjed:

a) férfiakra, a 14. évük betöltésétől a 65. évük betöltéséig,

b) a nőkre, a 14. évük betöltésétől a 60. évük betöltéséig.

A polgári védelmi kötelezettségnek az állampolgárok széles körére való kiterjesztését indokolja, hogy egyrészt a polgári védelmi kötelezettség — tartalmát tekintve — igen sokrétű, másrészt, hogy az e szolgálatra kötelezettek igény- bevételét — a hadkötelezettség mellett elfoglalt másodlagos szerepe miatt" — általában a

is függ. így például attól, hogy meghatározott idő alatt menynyi a belélegzett levegő menynyisége.

A szükség-légzésvédő eszközök háii elkészítésekor a lehetőségekhez képest a következő alapkövetelményeket vegyük figyelembe:

— a porálarc súlya lehetőleg kicsi — 50—100 gramm —, egyszerű és könnyen viselhető legyen;

— az orrot, szájat, fület és lehetőleg a szemet is védje;

— főként csak porvédelem szempontjából legyen kielégítő; s egyszeri használatra legyen alkalmas;

— mentesíthetősége, illetve fertőtleníthetősége nem követelmény;

— ne legyen nagy légzési ellenállása —10—20 vízoszlop- milliméter —, sem ki-, sem belélegzéskor;

— felhasználóknak megfelelően több féle méretnagyság álljon rendelkezésre (csecsemő-, gyermek- és felnőttméretek).

A védelem további fokozó sára könnyű vászonanyagbó nylonból, vagy egyéb műanya fóliából fejvédő csuklya elké szítését is javasoljuk. Száj- és orrzáró maszk alkalmazása esetén egy jól záró szemüveg alkalmazásával egészíthetjük

nőkre, valamint a hadköteles kort még el nem ért, illetőleg az azt már túlhaladó férfiakra lehet — és kell — a gyakorlatban korlátozni.

Hvt. 70. § (2). Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a terhes nő, a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás hatodik hónapja végéig,

b) az az anya, aki 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza,

c) az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent.

A b. pont alkalmazása szempontjából gyermek az örökbefogadott és a nevelt gyermek is.

Nem illeti meg mentesség az anyát, ha:

— gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál, illetőleg más személynél helyezi el;

— gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott, (állami gondozásba vétel, stb.), feltéve, hogy az elhelyezés időtartama a 6 hónapot meghaladja.

A polgári védelmi kötelezettség alóli mentességet a kötelezettség alatt álló személy állandó lakóhelye szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács vb-elnöke, üzemeknél, termelőszövetkezeteknél, hivataloknál az üzem vezetője határozatban állapítja meg.

POLGÁRI védelmi

SZAKSZOLGALATRA KIJELÖLHETŐ SZEMÉLYEK Hvt. 71. § (1). A polgári védelmi kötelezettség alatt állók közül polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azt, aki képzett- 1 ségénél, illetőleg képességeinél fogva különleges polgári védelmi feladatok

ellátására alkalmas. Ilyenek — polgári védelmi szakképzettséget illetően — a mérnöki, technikusi, orvosi, szakmunkás! képzettségek. Képességet illetően pedig a megfelelő szellemi, fizikai adottság. A szakszolgálatra kijelölt személyek az államigazgatási, illetőleg az üzemi szervek közvetlen irányításával látják el különleges (egészségügyi, híradó, műszaki-mentő, óvóhelyelhelyezési, stb.) védelmi feladataikat, szemben a szak- szolgálatra ki nem jelölt, polgári védelmi szolgálat ellátására kötelezettekkel, akik az üzemekben (lakóházakban) látnak el kisebb, szakértelmet egyébként nem igénylő polgári védelmi szolgálatot.

Hvt. 71. § (2). Polgári védelmi szakszolgálatra nem jelölhetők ki;

a) az 55 éven felüli nők,

b) a 60 éven felüli férfiak,

c) azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák,

d) azok, akiket fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — e szolgálat alól felmentett.

Hvt. 71. § (3). Munkaviszonyuk, illetőleg hivatásuk (foglalkozásuk) alapján olyan személyek is kijelölhetők polgári védelmi szakszolgálat ellátására, akik e szolgálat alól a (2). bekezdés a), vagy b) pontja értelmében egyébként mentesek.

A szakszolgálati feladatok ellátására való kötelezés időtartama tehát a polgári védelmi szolgálat felső korhatáráig hosszabbodhat meg, de csakis azok tekintetében, akik hivatásuk, foglalkozásuk alapján arra alkalmasak.

\