Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Politikai megbízottak a polgári védelemben A polgár; védelem fejlődé­sét; eredményeinek lemérését szolgáló megyei szintű gyakor­latok során sok új elemmel találkozhattunk, melyek elő­segítették gyakorlatok sikeres végrehajtását. Már sok szó esett azokról is. akik — a hely; szervek megbízása alapján — kifeje­zetten a politikai munka esz­közeivel segíthették a „Velen­ce”. az „Aranyhomok”, a „Délibáb” gyakorlatok sok ta­pasztalatot nyújtó sikeres végrehajtását. Az itt szerzett tapasztala­tok, s az egész társadalom fejlődésében, mozgásában fel­lelhető tapasztalatok azt bi­zonyítják: . azok akik a poli­tikai munka eszközeivel „dol­goznak” különböző célkitűzé­seink megvalósításáért, pozi­tívan hatnak embertársaik­ra. E gondolatok adtak indíté­kot az illetékes szerveknek, így a Polgári Védelem Or­szágos Parancsnokságának és alárendeltjeinek, hogy most, amikor sor került a polgári védelmi erők szervezeti kor­szerűsítésére a szakszolgálati alakulatok, egységek egészénél — századszintig bezárólag — a. parancsnokok mellett, azok segítésére és a megszervezett erők összekovácsolására poli­tikai megbízottakat állítsa­nak be. Az MSZMP Polgári Védelmi Szervek Végrehajtó Bizottsága úgy értékelte e döntéseket — különös tekin­tettel a gyakorlatok során szerzett tapasztalatokra, — hogy a következő évtized polgári védelmi felkészítésé­ben a politikai megbízottaik rendszere egyrészről a szer­vezet kiépítésében, másrész­ről a tartalmi nJankában .je­lentős erőt és segítséget tud nyújtani. A végrehajtó bizottság az illetékes megye; vezető állo­mány számára irányelvként adta — a különböző szinteken szükséges — politikai megbí­zottak kiválasztásához, hogy feladatukat a korszerűsített szervezet teljes létrehozása után oldják meg. A megszervezett polgári vé­delmi erők (egységek, alegy­ségek) állományából az ille­tékes helyi pár-tszervejc egyet­értésével kell a szakszolgálati alakulatok, illetve egységek, alegységek politikai megbízot­tait kiválasztani. A pártunk káderpolitikáját meghatározó hármas követel­ményt e feladat megoldásában is érvényre kell juttatni: — a politikai megbízhatósá­got. — a szakmai rátermettsé­get és — a vezetőkészséget, „A haza védelme minden magyar állampolgár szent kö­telessége.” Politikai megbí- zottaink legyenek képesek példamutató egyéniségük, sze­mélyük által is hatni környe­zetükre. Fontos hogy a mun- káskoilektüva, amelyből a szakszolgálati alakulat', ’ egy­ség, vagy alegység szervező­dött. az adott embert, mint egyéniséget is elismerje. Olyan személyek legyenek, akiknek már jelenleg is van gyakorla­túik. tapasztalatuk az emberek ügyeivel való törődést, foglal­kozást illetően. A politikai rátermettség alatt tehát ezt értjük, ezeknek a szempon­toknak kell érvényesülni a iá- választás alkalmával. Részben hasonlóak a kívá­nalmak a szakmai rátermett­ség vonatkozásában is. A po­litikai megbízott ugyanis min­den szántén a parancsnok he­lyettese is. Adott esetben nem­csak érző embernek, a szo­cializmus rendíthetetlen hívé­nek és védelmezőjének kell lennie hanem rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságok­kal is. amelyek a parancsno­kot jellemzik. Vagyis határo­zottság. jó szakmai felkészült­ség, irányítókészség. Ez utób­bi, — mármint a szakmai kö­vetelmény — megszerzése nyilván tanulást, ismeretanya­gok elsajátítását követeli. Felmerülhet ezek után, hogy hogyan ismeri el a társadalom azt a többletmunkát, amely a politikai megbízottaknál je­lentkezik, mind a béke, mind a háború körülményei között. Szép példája ennek a „Déli- báib” gyakorlaton történt A Hajdú-Bihar megyei párt- és tanácsszervek a beállított po­litittóái megbízottak munkáját külöin is elismerték. Nyilván ezek az állásfoglalások, me­lyekhez hasonlók más me­gyékben is tapasztalhatók ösz­tönözni fogják a kiválasztásra kerülő politikai megbízotta­kat arra. hogy teljes szívvel, odaadással tegyenek eleget újszerű, népünk, hazánk vé­delmét szolgáló feladatuknak. A politikai megbízottak irányítása A polgári védelem szakszol­gálati alakulatainak megszer­vezésénél a parancsnok; te­vékenység kritériumának meg­határozásánál egyértelműen jelentkezik az. am; jellemzi általában a fegyveres testüle­teket: a parancsnok felel a rábízott embereké»'t, azok cse­lekedeteiért. Ilyen értelem­ben az egyszemélyi parancs­noki vezető támasza, segítője — egyben helyettese — a po­litikai megbízott. Ezért min­denkor az egység, alegység parancsnokának utasítása sze­rint keli feladd tai^ ellátni. Szólni keli azonban arról ís, hogy a politikai megbízottak ezen túlmenően állandó és szaros kapcsolatot kell hogy tartsanak a területileg illeté­kes politikai irányító szervek­kel (városi, kerületi, községi, üzemi pártszervezetekkel.) E szervek az adott időszak po­litikai tennivalóiról tájékoz­tatást adnak számukra és el ósegítik — a nem esy eset­ben bonyolult — feladatok megoldását. Nincs és nem is lesz tehát valamiféle centralizált iránví- tása a politikai megbízottak­nak. Kivételt ez alól adott magasabb egység politikái megbízottja jelenthet, például a század politikai megbízott­jával tartja a közvetlen kap­csolatot. összegezve: & politikai meg­bízottak egész szervezete, az azzal kapcsolata?, kiválasztó, majd később felkészítő mun­ka lényege az. hogy olyan ál­lampolgárok kapjanak meg­bízást a feladat ellátására, akik szocialista meggyőződé­sük. humanizmusuk, ráter­mettségük, erkölcsi- és em­beri tulajdonságaik alapján képesek lesznek minden idő­ben hélytállni és szívükön vi­selik elért eredményeink meg­védését. Tetírekész, aktív embereket kell tehát kiválasz­tani és felkészíteni e felada­tok ellátására. PV-tanácskozás Tamásiban Vidóczi László járási polgá­ri védelmi parancsnok elnök­letével ülésezett a járási törzsparancsnokság. Az ülésen részt vettek a községi, üzemi, vállalati polgári védelmi pa­rancsnokok, valamint párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetők. A napirenden az 1969. évi polgári védelmi feladatok ér­tékelése, az 1970. évi felada­tok megvitatása szerepelt., dr. Puskás Kálmán, a törzs­parancsnokság tervezési és szervezési főnöke előterjesz­tése alapján. Napjainkban, a korszerű hadviselés követel­ményeinek megfelelően elen­gedhetetlenül szükséges a la­kosság felkészítése. A felvi­lágosító, szervező munka a járás területén elérte a kí­vánt célt, mert, a lakosság maradéktalanul eleget tett ki­képzési kötelezettségének. A járásban a lakosság 15 órás tájékoztató oktatása 1964- —65-ben kezdődött, 13 köz­ségben. Az 1969—70-es kikép­zési évben Fürgédén, Kisszé- kelyben, Miszlán, Nagyszoko­lyon, Pincehelyen még a múlt évben Felsőnyéken, Iregszem- csén. Koppány szántón, Tamá­siban ez év elején fejeződött be az oktatás, amelybe be­vonták a 14. évüket betöltött fiatalokat is. A 6 év eredménye: az ok­tatásban számba ■veiteknél töb­ben — 100,2 százalékban — kapták meg a részvételt tanú­sító igazolványt. A szakszolgálatok eredmé­nyei is elismerésre méltók, mert a polgári védelmi na­pokon a felkészülés kívánt szintjéről tettek tanúságot, a megyei polgári védelmi napon második és harmadik helyei érték el Tamási és Pincehely szakszolgálati egységei. Dr. Puskás Kálmán tájé­koztatója után Majoros Bene­dek, járási törzsparancsnok szólott azokról a feladatokról, amelyeket a polgári védelem rendszerében a járás állami, társadalmi szerveinek együtt­működése révén kell az idén megvalósítani. DÉLCZEG JÓZSEF Lenin világosan meghatá­rozta, hogy a kapitalista tár­sadalmi rend megszületésének elengedhetet.len feltétele a ré­gi államgépezet teljes szétzú­zása. Az új típusú szocialista állam létrehozásához politikai fegyver — egy új államgépe­zet szükséges, amely a forra­dalmi diktatúrát képviseli, le­hetővé téve a gazdaság és a kultúra szocialista átalakí­tását. Tételeinek helyességét Le­nin hamarosan személyesen is igazolhatta és igazolta. A szovjetek II. kongresz- szusa Szovjet Köztársasággá nyilvánította Oroszországot, amelyben a szovjet hatalom az egyetlen törvényes hata- lom. A kongresszus második es egyben utolsó ülését október 26-án (november 8-án) tartot­ták. A kongresszus megalakí­totta az Oroszországi Köztár­saság munkás-paraszt kor- ír.ányát, a Népbiztosok Taná­LEIUM, az államfő csát. A történelem első igazi népi kormányának fejévé a forradalom nagy vezérét, a szovjet állam megalapítóját, Lenint választotta. A győztes forradalom elsőrendű ég köz­ponti feladata a proletár ál­lamhatalom kiépítése volt. Lenin első államfői tényke­dése: a szovjetek II. kong­resszusán megfogalmazta a „Munkásak, Katonák és Pa­rasztok!” című felhívást. Ez kimondta: „A kongresszus a munkások, katonák és parasz­tok óriási többségének aka­ratától. a munkások és a hely­őrség Petrográdon végrehaj­tott győzelmes felkelésére tá­maszkodva kezébe veszi a ha­talmat,” A szovjet államnak, melyet Lenin vezetett, meg kellett oldani a proletárdiktatúra tör­ténelmi feladatát; meg kellett törnie az osztályellenességel­lenállást, meg kellett szerveznie a szocialista ország védelmét fel kelteti építeni a saoci-aiiz­must és erősíteni nemzetközi kapcsolatait, az akkori törté­nelmi helyzetben valamennyi ország proletariátusával. Lenin vezetésével hamaro­san kidolgozták az első szo­cialista alkotmányt, amely rögzítette az új szocialista demokrácia alapelveit. Lenin fogalmazta meg a szuverén Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének zseniális gondolatat, ,ta köztársaságok egy újfajta szövetséghez fog­nak tartozni — írta — s na­gyon fontos, hogy megértsék: a szövetség megalakítása nem szünteti meg függetlenségü­ket, hanem magasabb fokot jelent: az egyenjogú köztár­saságok szövetségét.” Lenin azt javasolta, hogy ne Szovjet- oroszország központi szer­veinek rendeljék alá a köztár­saságokat, hanem alakítsák meg a szovjet köztársaságok szövetségének közös közpon­ti végrehajtó bizottságét. A szövetségi állam felépíté­sének Lenin által javasolt alapelvei a proletár internaci­onalizmusra és az egyenjogú népek önkéntes szövetségének eszméjére épülték. 1922. ok­tóberéiben Lenin feljegyzést küldött a párt központi bi­zottságának, amelyben a kö­vetkezőket írta: „A nagy orosz sovinizmusnak hadat üzenek életre-balálra. ” 1922. december 30-án, a moszkvai Nagyszínházban a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szovjetjeinek I. Kong­resszusán az alábbi nyilatko­zatot fogadták el: „A Szovjet Köztársaságok népeinek aka­ratnyilvánítása biztos záloga annak, hogy ez a szövetség az egyenjogú népek önkéntes egyesülése, hogy minden egyes köztársaság számára biztosít­va van a szabad kiválás joga a szövetségből, hogy a szövet­ségbe való belépés nyitva van minden szocialista Szovjet Köztársaság előtt.” E nyilat­kozat elfogadásával a konresz- szus létrehozta azt az államot, melyet Lenin megálmodott és megfogalmazott. A szocialista szövetségi ál­lam megteremtése óriási jelen­tőségű mérföldkő volt a szov­jet köztársaságok szocialista nemzeteinek fejlődésében. Ez a történelmi lépés tág teret nyitott a szovjet népek anya­gi és szellemi felemelkedése előtt: még szorosabbá, terv­szerűbbé és állandóbbá tette a szovjet köztársaságok együttműködését. Lenin felismerte, hogy a szovjet nemzetek azért akar­ták egységes, soknemzetiségű állammá egyesülni, mert szo­ros gazdasági, politikai és kul­turális kötelékék fűzték őket egymáshoz, s ha nem egyesül­tek volna, rendkívül nehezen állták volna a nemzetközi im­perializmus nyomását. Az egész en.beriség szempontjá­ból óriási jelentősége volt a marxizmus továbbfejlesztésé­nek e kérdésben. A forradalmi marxista el­méletet felbecsülhetetlen ér­tékkel gazdagították Lenin művei, amelyek a munkásosz­tálynak és minden dolgozó­nak megmutatták, hogyan kell. az új feltételek között har­colni. Lenin részletesen ki­dolgozta és konkretizálta Marx és Engels megállapításait a proletárdiktatúráról, a burzsoá államgépezet összetöréséről, az új államapparátusnak, a szo­cialista forradalom szervének létrehozásáról, a kommuniz­mus két szakaszáról, s ezzel nagy szolgálatot tett a gyakor­lati vezetésnek az októberi forradalom győzelméért foly­tatott harcában és a szocializ­mus felépítésében. A Lenin által kidolgozott zseniális terv a szocialista építés kimeríthe­tetlen forrása lett, nemcsak arra az időszakra, hanem a későbbi időkre vonatkozóan is. Azzal, hogy kidolgozta a szov­jet állam külpolitikájának alapjait, Lenin minden nép számára megvilágította a bé­kés utat és meghirdette a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellétt élésének elvét. A szovjet nép Lenin útján folytatja a kommunizmus épí­tését, a gazdasági szervező és kulturális nevelő munkát, a többi szocialista állammal együtt az osztályharcot a nem­zetközi arénában az imperi­alizmus ellen. RORDI LA8ZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents