Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
védelem a Népújság melléklete .........................Miamiin A járások szerepe jelentősége a polgári védelemben Interjú György József elvtárssal, a szekszárdi járási tanács vb-elnökével Kedves elnök elvtárs! Szerkesztőségünk elhatározott szándéka, hogy lapunkban rendszeresen foglalkozunk a polgári védelem időszerű kérdéseivel, feladataival. Most, miután a polgári védelem szélesebb körű megszervezése folyt az utóbbi hónapokban, szeretnénk, ha összefoglalást adna a járás polgári védelmének szerepéről, jelentőségéről és az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatairól. A szerkesztőség kérésének szívesen teszek eleget azért, mert olyan jelentős tevékenységünkről beszélünk, mint a haza védelme. Ennek szerves részét képezi a polgári védelem is. E feladatokkal az állami szerveknél dolgozó vezetőknek megkülönböztetett gonddal, figyelemmel kell foglalkozni. De nem túlzók akkor sem, ha azt mondom, hogy minden vezetőnek (akár politikai, akár gazdasági területen dolgozik is) foglalkoznia kell a honvédelmi neveléssel, a honvédelemmel közvetlen összefüggő feladatok végrehajtásával. Pártunk és kormányunk minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy honvédelmünk szilárd legyen, és fejlődjön. Polgári védelmi feladatainkat is számos határozat, kormányintézkedés alapján végezzük. Ezekből adódóan került most sor a járás: polgári védelmi erők tovább fejlesztésére, nevezetesen köz ségekben, üzemekben és intézményekben a polgári vé delmi szakszolgálatok, szak- szolgálati alakulatok, valamint önvédelmi szervezetek létrehozására. A polgári védelem általános céljait, alapvető feladatait lakosságunk többsége az elmúlt években megtartott 15 órás tájékoztató oktatás folyamán megismerte. Az emberekben — most, amikor kézhez kapták, vagy kézhez fogják kapni a helyi polgári védelmi parancsnokságok határozatait, amelyekben közük, hogy ilyen, vagy olyan polgári védelmi szakszolgálatba, szakszolgálati alakulatba nyertek beosztást — felmerülhet, hogy erre miért van szükség? Felmerül ez a probléma, mert a járások polgári védelmi szerepe, jelentősége még nem ment át teljes egészében a köztudatba. Az emberek még nem mindenütt értették meg, hogy rendkívüli helyzetben milyen nagy jelentőséggel bír a járások polgári védelmi szervezettsége, fel- készültsége. Ennek többek között az is a magyarázata, hogy a járásoknak korábban nem volt kiemelkedő szerepük, feladatuk. Gondoljunk csak a második világháborúra, amikor a támadások főleg a városokat érték. A nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, mint tömegpusztító eszközök megjelenése, alkalmazásuk és következményeiknek tudományos elemzése tisztázta, hogy a lokális, vagyis a helyi védelem nem tudja biztosítani a lakosság élet- és vagyonvédelmét, támadás esetén az emberek mentését. Gondolni kell arra is, hogy a tömegpusztító fegyverekkel vívott háborúban nemcsak a városdk, de az ország más területei is veszélyeztetetté válhatnak. Például rádioaktív kiszóródás történhet,- vagy vegyi és biológiai támadás is érheti. Mindezekből adódik, hogy a védelemre való felkészülés már nemcsak a városok feladata az, az egész országra átfogóan kiterjed. ‘ A járás polgári védelmi erőinek létrehozását indokolja az a körülmény is, hogy a városokat ért csapás hatásai elleni védelem nem a város másik utcájából indulhat, hiszen itt a lokális elv csődöt mondana, hanem éppen a városokon kívülről, tehát a járások területéről. Következésképpen megállapítható, hogy a kívülről való mentés biztosítására megszervezett polgári védelem megfelel a korszerű hadműveleti, harcászati követelményeknek. Megállapítható az is, hogy a járások polgári védelmi szerepe ugrásszerűen megnőtt. Ezekből a koncepciókból kiindulva mondhatjuk, hogy járásunk is rendelkezik azokkal az adottságokkal, lehetőségekkel, amelyek biztosítják a polgári védelmi erők megfelelő számú létrehozását, megszervezését. Lakosságunk többsége üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozik. Ez a körülmény már egymaga is bizonyos szervezettséget feltételez. Az itt megszervezett alakulatok jól átfoghatok, irányíthatók. Vezetésük megfelelő szakemberekkel biztosítható. Következő kérdésünk az lenne elnök elvtárshoz, hogy mint a járás polgári védelmi parancsnoka, miben látja a további feladatokat, amelyek biztosítják az elmondott célkitűzések elérését? Mint az előbbiekben már utaltam rá, a szervezés csak egy részfeladata volt a járás polgári védelmi felkészítésének. Következő lépés a létrehozott szervezetek, alakulatok személyi állományának összekovácsolása. Ez azt jelenti, hogy a szakszolgálatok parancsnokainak fel kell készülniük a szakszolgálatok és szakszolgálati egységek parancsnoki állományának kiképzésére, amelyet még ebben az évben kell végrehajtani. Amikor ez megtörtént, elő kell készítenünk a beosztott állomány kiképzését. A kiképzésben vannak már tapasztalataink. Csak a múlt évi városi harcászati gyakorlatra utalnék, amelyen járásunk több egészségügyi szakasza is (Várdomb, Tolna) részt vett és hozzá kell tennem, hogy elismerésre méltó feladatot hajtottak végre. A kiképzések jó megszervezése egyik igen fontos feladata községi, üzemi polgári védelmi parancsnokságainknak. Az előkészítés gondos tervezést igényel. Az egyes foglalkozások időpontjait a helyi körülmények figyelembevételével tűzzék ki. A helyi lehetőségek maximális felhasználásával el kell érni, hogy a foglalkozások minél gyakorlatiasabbak legyenek. A szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok sajátos feladatainak megfelelően kell biztosítani a gyakorlati feladatok minél jobb elsajátítását. A foglalkozásvezetők oktató tevékenységük folyamán neveljék beosztottaikat a feladatok lelkes végzésére, áldozatkészségre. Feladataink vázolását tudatosan a kiképzési tennivalókkal kezdtém, annál is inkább, mert ez egyik sarkalatos tevékenységünk a polgári védelmi felkészülésben. Azonban a szervezett pólgári védelmi' ál- * lományon kívül a lakosság körében is tovább kívánjuk folytatni a polgári védelmi felvilágosítást, a lakosság részére fontos tudnivalók megismertetését. Az elmúlt évek kezdeményezése alapján a tanulóifjúság körében még hatékonyabban kívánunk foglalkozni a polgári. védelem kérdéseivel. Lehetőségek vannak arra, hogy az iskolákban különböző hon- védelnhi filmeket vetítsenek, vetélkedőket rendezzenek. Egyes községekben bemutató gyakorlatokat kívánunk szervezni, ahól különböző szak- szolgálati alakulatok tevékenységét szeretnénk bemutatni a lakosság előtt. Nagy on-fontosnak tartom azt a kérdést, hogy a helyi polgári védelmi parancsnokságok saját maguk is legyenek kez- deményezőek. Előadások, polgári védelmi vetélkedők, bemutatók, kiállítások — és még sorolhatnék számos hasonló módszert — mind elősegítik, hogy a lakosság körében tudatosítsuk a polgári védelmet, annak feladatait. A polgári védelemnek a lakosságot átfogó rendszere felveti azt a gondolatot is, hogy e honvédelmi munkában ki kell venni részüket a társadalmi szerveknek Is. Melyek azok a területek, amelyekben a különböző társadalmi szervezeteink közreműködhetnek ? A kérdés felvetése helyes. A társadalmi szerveknek valóban messzemenő segítséget kell nyújtaniok polgári védelmi feladataink eredményes végzéséhez. A pártszervezetek irányításával a KISZ, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a nőtanáös szervei' sajátos módon tudnak bekapcsolódni ezen feladatok végrehajtásába. Csak néhányat kívánok említeni: azzal, hogy állampolgárainkat beosztottuk a polgári védelem egyik, vagy másik szakszolgálatába, ezzel még nem váltak igazi „öntudatos katonáivá” polgári védelmünknek. Körükben állandó és rendszeres politikai munkát kell végezni. Az emberek el is várják, hogy a foglalkozásokon, de másutt is választ kapjanak kérdéseikre. Legyen az nemzetközi, vagy belpolitikai kérdés, vagy éppen polgári védelemmel kapcsolatos probléma. Ha tehát a társadalmi szervezetek legjobbjai maguk is ott vannak, akkor a kérdésekre választ tudnak adni. Ugyanakkor mint a polgári védelem tagjai, a kiképzéseken, rendezvényeken való személyes példamutatással is elősegíthetik az állomány fegyelmi helyzetének szilárdítását. Mint ahogy az elmúlt években, úgy az elkövetkezendő időszakban több rendezvény megtartására is sor kerül. A lakosság mozgósításában ugyancsak sokat tehetnek tömegszervezeti vezetőségeink. Végül jelentős tevékenységnek tekintem helyi társadalmi, gazdasági szerveink munkájában a polgári védelmi kérdések esetenkénti megtárgyalását. Vagyis arról van szó, hogy a (Jártvezetőségek, a helyi tanácsi vb-k mellett időnként az említett szerveknek is meg kell vizsgálniok, hogy az adott időszakban miként tevékenykedtek e területen, milyen módon segíthetik továbbra is a feladatok végrehajtását, milyen tennivalók vannak, vagy éppen adódnak az együttműködés javítása, eredményesebbé tétele irányában. Befejezésül megköszönöm a szerkesztőségnek, hogy lehetővé tette a felvetett kérdésekről való beszélgetést. Gondolom, hogy ezzel is segítséget nyújtunk a polgári védelmi feladatokban részt vevő aktíváink munkájához.
