Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

§ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK ASP &RT TOLWfl MEGYEI BIZOTTSAOA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA“) XX. évfolyam; 95. szám. ÄRA: 80 FILLER Péntek. 1970. április ?4. Az idei áruellátásra való felkészülés, az első negyedév tapasztalatai Az NDK miniszterelnok­helyetíese Budapesten Csütörtökön Budapestre ér<= kezett Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar—né­met gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság társelnöke, továbbá Hans Och, az állami tervhi- zottság elnökhelyettesé és II- sabe Neisener külgazdasági miniszterhelyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Baczoni Jenő, a kül­a A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal. a kormány elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának 197Ö. április 7. és 10. között Moszkvában meg­tartott 46. üléséről. Ennek so­rán a tagországok képviselői tájékoztatást adtak az 1971— 75. évi kétoldalú tervkoordiná­ciós tárgyalások menetéről és a hosszú lejáratú külkereske­delmi megállapodások előké­szítéséről. A külügyminiszter beszá­molt április 7. és 10. között Svédországban tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalások napirendjén az időszerű nem­zetközi kérdések mellett he-* Ivet kapott a kétoldalú kap­csolatok, a gazdasági együtt­működés fejlesztésének prob­lémája is. A Minisztertanács megállapította: a külügymi­niszter tárgyalásai hozzájárul­tak ahhoz, hogy a két fél job­ban megismerje egymás állás­pontját a nemzetközi kérdé­sekben, elsősorban az európai biztonság problémakörében. s ez elősegítheti a két fél együttműködését ezekben a kérdésekben, a Magyarország ég Svédország közötti kapcso­latok további fejlesztésében. Ä ■ Minisztertanács ezután jóváhagyta a határjelek felül­vizsgálatával foglalkozó ma­gyar—osztrák vegyes bizottság 8. ülésszakán, 1969. október 31-én Becsben aláírt záró­jegyzőkönyvet. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari miniszter előterjesztését a villamos energia fejleszté­séről. átviteléről és elosztásá­ról szóló, 1962-ben alkotott Minisztertanács előtt rändelet egyes szakaszainak módosításáról és kiegészítő,'só­ról, A bel kéreskédelm i minisz­ter és az Országos Anyag- és Árhivatal élnöke közös jelen­tést tett az 1970. évi áruel­látásra való felkészülésről, va­lamint az első négyédév ta- pasztalatálról. A kormány a bészárholót tudomásul vette. Ezután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyúj­tott be előterjesztést az Or­szágos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló intézői; feladatkö­rének újabb szabályozásáról. A kormány az előterjesztést tudomásul vette. A Minisztertanács a SZOT Elnökségével egyetértésben határozatot hozott a Minisz­tettáháCs és a SZOT vörös vándorzászlóinak odaítélésére; az OKISZ elnökének előter­jesztése alapján „a Minisz­tertanács vándorzásziajával kitüntetett kisipari szövetke­zet" címeket és vándorzászló­kat adományozott; a Termelő­szövetkezetek Országos Taná­csa elnökének javaslatára pe­(Folyiatás a 2. oldalon). kereskedelmi miniszter első helyettese fogadta. Ott volt a fogadtatásnál Herbert Plaseh- ke, az NDK budapesti nagy­követe is. Wolfgang Rauchfuss tár­gyalásokat folytatott Timár Mátyással, a magyar—német gazdasági műszaki és tudo­mányos együttműködési bi­zottság magyar társelnökével, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztéséről. A megye tsz-elnökeinek tanácskozása Tavaly rekordok, most. nehéz év — Vezetés és szövetkezeti demokrácia Erősítem kell a háztájit A megye termelőszövetkezeti elnökei részére tanácskozást hívtak össze Szekszárdon, az új művelődési házban. A teg­nap délelőtti megbeszélésen részt vett és felszólalt Somi Benjamin, a megyei párt- bizottság titkára. Az elnökök és a megye vezetői megvitat­tak minden aktuális témát. Horváth József, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese rész­letes tájékoztatást tartott az elmúlt évről, a gazdálkodásról, a vezetés színvonalának fejlő­déséről és megjelölte a legfőbb tennivalókat. Elmondta, hogy a jó termelési eredményekkel párhuzamosan javult az üze­mek jövedelmezősége. Az előző évi nyereségnél 32,9 százalékkal produkál­tak többet a szövetkezetek és az 1968. évi 1,8 millió fo­rint veszteséggel szemben 1969-ben veszteség nem volt. A személyes jövedelem növe­lésén túl egyre nagyobb gon­dot fordítanak a felhalmozás­ra, elsősorban a fejlesztési cé­lokat szolgáló beruházásokra. A megye 98 ísz-éből 89-nek van biztonsági alapja, de sok az olyan gazdaság, ahol a tar­talékolás egészen kevés. A gyengén gazdálkodó tsz- ek száma tovább csökkent: ta­valy már csak egy tartozott ebbe a kátegóriába. A tagok részesedése megyei átlagban a következő: 1968- ban az egy dolgozó tagra jutó részesedés 18 624 forint volt, áz elmúlt esztendőben pedig 20 665 forint. A megyei tanács elnök- helyettese beszélt a háztáji gazdaságok szerepéről, különös tekintettel a jószágállomány növelésének szükségességére. Mint mondotta, gátolja a ter­melést a háztájiban, hogy nem érvényesül követke­zetesen az az elv, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben a közös és a háztáji gazda­ság szerves egységet ké­pez. A háztáji gazdaságok termelé­sének, áruértékesítésének, ta­karmánnyal, anyaggal való el­látásának szervezésével sok kö­zös gazdaság nem foglalkozik, ehhez nem ad segítséget. Részletesen foglalkozott a beszámoló a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülésével. Ebben lényeges előrehaladás történt az utóbbi időben. Nagymértékben elősegítik a szövetkezeti demokrácia meg­valósulását a tsz-ek belső sza­bályzatai. Egyfes helyeken azon­ban még nem megfelelő a ve­zetőség összetétele sem, a ve­zetőségi tagok egy része gya­korlatilag közömbös. Gyakori, hogy a vezetőségi tagok nem ismertetik a tagsággal a ha­tározatokat, de az is megtör­ténik, hogy vezetői döntés he­lyett a vezetőség hoz határo­zatot. Károsan ható tényező: a vezetőségi üléseket nem min­denütt tartják meg rendszere­sen, legalább havonta. füg­getlenített vezetők szerepe megnőtt. A vállalati jelleg erősítése azonban nem csök­kentheti a vezetés demokra­tizmusát, a társadalmi oldal háttérbe szorulását. Az alap­vető kérdésekben változatla­nul a testületi vezetés dönt. A példamutató magatartáséi elnökök mellett olyanok is ta­lálhatók megyénkben, akik ve­zetőhöz nem méltóan látják el munkájukat. (A hatalommal való visszaélés, önteltség, bi­zalmatlanság, a közös tulajdon elsajátítása, az ellenőrzés el­mulasztása). A kései kitavaszodás, a ked­vezőtlen körülmények miatt a megyei szakvezetés a követ­(Folytatás a 2. oldalon). / Uj be. Itt már a paprikának készítik elő a talajt a termelőszövetkezet traktorosai. Treplánt permetez az első gép. az utána jövő kettő pedig tárcsával követi. Ezt a vegyszert ugyanis azonnal be kell forgatni a talajba. (Tudósítás a 11. oldalon) Több mint száz asszony és leány szedte a spenótot tegnap a várdombi Tavasz Tsz-ben. A iiéi elején kezdték meg a munkát és tegnap fejezték napi 100 mázsát küldtek a bajai hütőházba.

Next

/
Thumbnails
Contents