Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

A KtoAMfcQL 41,7 százalék. Ennyivel rosszabbodott megyénk közúti közlekedési statisztikája ez év első negyedé­ben, az előző esztendő azonos időszakához képest. A balesetek száma 146. Legtöbbjét a figyelmetlen, gon­datlan vezetés okozta (63), nyomban ezután a gyors­hajtás következik (25). A gyalogosok, akiknek épp­hogy egy kicsit kell tenniök a közlekedés biztonsá­gáért, 7 balesetet okoztak. A karambolozó gépjár­művezetők közül négy volt — keresetlenül szólva — részeg a sárga földig; további 17 esetben az alkoho­los befolyásoltság lényegesen hozzájárult a szeren­csétlenséghez. KORUNK ■HEB ———K Gyógyító ionok Mindenki tapasztalatból tud­ja, hogy a szervezet életmű­ködése és az atmoszférában lejátszandó jelenségek között kapcsolat van. Más a kedély­állapotunk napos, vagy esős időben, és az időjárás frontá­lis változásait is a legtöbb ember megérzi. Az is régi ta- tasztalat, hogy bizonyos kör­nyezetben: hegyek között, fenyvesekben, tengerparton az emberek ritkábban beteged­nek meg és a betegek gyor­sabban gyógyulnak meg, mint máskor. Az ilyen helyeken üdülők alakulnak ki, szana­tóriumok épülnek. A tudó­sok sokáig kutatták a kedve­zőbb hatás okát. Újabban azt is megfigyelték, hogy a vá­roki környezetben gyakorib­bá váltak egyes betegségek, bizonyos gépek mellett dolgo­zók könnyebben betegednek meg. Az egyik tudományos intézetben például megfigyel­ték, hogy .az elektrosztatikus generátor mellett dolgozó ku­tatók aluszékonnyá, idegessé váltak, kedélyállapotuk erősen hullámzott. Kétségtelen, hogy ezek a biológiai és pszicholó­giai hatások az embert körül­vevő környezetben lejátszódó jelenségekkel függnek össze. időjárás és ionok Még csak rövid idő telt el azóta, hogy a kutatók kezdik megérteni az ézékhéz hasonló jelenségek okát. A levegő nagy része semleges gázato­mokból, illetve molekulákból áll, de ezenkívül kisebb-na- gyobb mennyiségben elektro­mosan töltött részecskék is vannak jelen: ezeket nevez­zük ionoknak. Ionok létrejöttét számos ok előidézheti: a le­vegőben vagy a föld kőzetei­ben levő -rádióaktív anyagok sugárzása, a Nap ultraibolya sugárzása, a kozmikus sugár­zás, légköri elektromos kisü­lések. Ezek a hatások a lég­kör egyes pontjain nem egy­forma erősségűek, így a le­vegőben keletkező ionok szá­ma is helyről helyre válto­zik. A keletkező ionok között vannak pozitív, illetve nega­tív töltésűek: ezek egymáshoz •viszonyított száma jelentősen különbözik. Mégis a Föld fel­színén — bizonyos okok mi­att — normális időjárási vi­szonyok mellett' lényegesen több pozitív ion van, mint negatív. Ezt a helyzetet azon­ban az időjárás megváltozása módosíthatja. Megállapítot­ták, hogy az ionok biológiai hatása nem annyira az ionok számától, hanem azok tölté­sétől függ. Az olyan környe­zetben például, ahol az em­berek jól érzik magukat (he­lyi üdülők), ott a negatív ionok vannak túlsúlyban. Az időjárás-változások. frontát­vonulások során is adódik olyan helyzet, amikor felsza­porodnak vagy a negatív, vagy a pozitív töltésű ionok. A vihar előtti „feszült” idő­szakban például, amikor még a kevésbé időjárás-érzékeny emberek is rosszul érzik ma­gukat, felszaporodnak a pozi­tív ionok. Amikor a zivatar kitör, és esni kezd az eső, ne­gatív iontúlsúly alakul ki. A tapasztalat szerint ilyenkor az emberek megnyugodnak, és kellemes élénkség, tevékeny­ségvágy vesz rajtuk erőt. IONOK A SZERVEZETBEN Arra a kérdésre még nem tudunk biztosan válaszolni, hogy a légköri ionok bioló­giai hatása hogyan nyilvá­nul meg. Egyesek szerint a negatív ionok bejutva a lég­zőszervekbe, ingerük a tüdő­ben levő idegvégződéseket, részben pedig a vérbe jutnak, és a keringéssel elvándorol­nak a szervezet minden pont­jára és általános hatást vál­tanak ki. A módszeres vizsgálatok bebizonyították, hogy a ne­gatív ionok jelenléte kedvező, a pozitív ionok pedig kedve­zőtlen hatást gyakorolnak az emberre. Pozitív iontúlsúiy esetében gyakoribbak a tüdő­vérzések, emelkedik a vér­nyomás. szaporább a pulzus, megnő a keringő vér meny- nvisége, — tehát felgyorsul a szervezet működése. Negatív ionok jelenlétében viszont lassul a szervezet működése és ezzel mérséklődik a szív terhelése. MESTERSÉGES IONOK A kedvező hatások láttán felmerült az igény, hogy mes ­terséges iongenerátort készít­senek. Ez utánozza a termé­szetben . előforduló ionizáló hatásokat. Az ionterápiában a negatív ionokat előállító generátorok terjedtek el. Két­féle kezelést alkalmaznak. Az egyiknél rövid ideig tartó nagy ionkoncentrációt állí­tanak elő és a betegnek ezt kell belélegeznie. A másik el­járás kisebb ionkoncentrációt alkalmaz, és ebben a pácien­seknek huzamosabb ideig kell tartózkodniuk: például a bá­nyászok éjjeli szanatóriumá­ban ilyen ionkoncentrációid hálótermekben kell aludniuk a bányászoknak. Világviszonylatban folynak a kísérletek egyre jobb ha­tású iongenerátorok előállítá­sára. Hazánkban a MEDICOR Művekben is többféle készü­léket állítottak elő. És mivel a negatív iontúlsúly kedvező hatása nemcsak egyes beteg­ségek gyógyítására alkalmas, hanem a betegségek megelő­zésében, a munkateljesítmény fokozásában, a fáradság csök­kentésében is, felmerült az ötlet, hogy a kondicionáló berendezésekkel ne csak a hőmérsékletet, a levegő ned­vességtartalmát szabályozzák, hanem befolyásolják az ionok számát is. Ezért már készül­tek olyan — műtőkben hasz­nálatos — klímaberendezések, amellyel ezt a célt is el tud­ják érni. Az ionizáló beren­dezések különleges típusa gépkocsiba szerelhető fel, ahol a dúsuló negatív ionok kö­vetkeztében a vezető jobban elviseli a vezetés fáradalma- it. Bár az ionterápia még csak a kezdeti lépéseket tette meg, mégis feljogosít arra a re­ményre, hogy az orvosok új, hatásos eszközhöz jutottak a betegségek elleni küzdelem­ben. Az elmúlt negyedév első fe­lére a tél nyomta rá bélyegét. A kellően nem takarított uta­kon, azok síkos volta miatt, egymást érték a balesetek. Amint eltakarodott a hó, a jég, új veszedelem jelentke­zett: gödrök, felfagyások az útburkolaton. Sajnos, ezek nem csekély hányada ma is veszé­lyezteti a közlekedés biztonsá­gát. A gyorshajtás — többnyire — viszonylagos szabályszegés, amennyiben a járművezető nem az adott látási, út- és forgalmi viszonyoknak meg­felelően választja meg a se­bességet. (KRESZ 57. §). Fel­tűnő, hogy többnyire éppen a járművezető megítélésére bí­zott sebességgel van baj; sebességkorlátozó tábla, a KRESZ-ben foglalt sebesség- korlátozás ellenére kevesen vezettek a biztonságosnál gyor­sabban. A gyorshajtáshoz kap­csolódik a követési távolság meg nem tartása. Olvasóink emlékezhetnek rá, hányszor írtunk olyan balesetről, amely akként következett be, hogy a karambolozó járműbe bele­szaladt a következő, majd az utána haladó. A megyénket je­lenleg sújtó, kedvezőtlen út­viszonyok miatt — sajnos —, még mindig fenyeget efféle ka­rambolok veszélye. Súlyosbítja közutaink forgal­mának veszélyét, hogy számos mezőgazdasági nagyüzem ve­zetője Változatlanul nem törő­dik azzal, hogy járművei fel­hordj ák-e a sarat a szilárd burkolatra. Valószínű, hogy az ilyen vezetők egymás között kevés jót kívántak a KPM Közúti Igazgatóságának, amely több tízezer forint kártérítésre kötelezte üzemüket az utak sá­rozása miatt. Jogerősek a ha­tározatok! A kártérítésre köte­lezettek némelyike mostanság a bíróság előtt ágál kétségbe­esetten, nehogy a bukszába kelljen nyúlni. Ügy látszik, a közlekedés biztonsága nem volt fontos; a jövőre esedékes nye­reségrészesedés inkább... Mit tehet ilyen körülmények kö­zött a Járművezető?... Leg­jobb, egyedül biztos, ha óvato­san csökkenti a sebességet. Szép számmal okozott bal­esetet az elsőbbség meg nem adása is, a kanyarodás szabá­lyainak megszegése is. Ügy látszik, a jobbkézszabályt már alkalmazzák a járművezetők; veszélyes hiba, hogy gyakran vakon haladnak el az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” és az „Elsőbbségadás kötelező” jel­zőtáblák mellett. Ajánlatos az útkereszteződéseknél sokkal körültekintőbbnek lenni. A kanyarodási szabályok megszegését illetően találkoz­tunk olyan esettel, amikor az egyik jármű vezetője nem vet­te figyelembe, hogy a másik szabályos irányjelzést adott. Akadtak azonban olyan gép- járművezetők is, akik angyali nyugalommal kanyarodtak bal­ra, — jóllehet kocsijuk előzé­sét egy másik jármű már meg­kezdte. Ahol Ilyesféle történt, ott jobb esetben csak a lámpa­üveg tört, balszerencsés eset­ben emberi csont is. A megszámlálhatatlan rend­őri figyelmeztetés, kellő szi­gorral adagolt bírságolás elle­nére még mindig nagyon sok a szabályos kivilágítás nélkül közlekedő kerékpáros. E sorok írója úgy véli, nem fecseg el szolgálati titkot azzal, ha a nyilvánosság előtt feltételezi: sokasodnak a közúti ellenőrzé­sek, szigorúbbak lesznek a bírságok. Mértékük alighanem meghaladja majd azt az ösz- szeget, amelyből meg lehetne vásárolni az előírásos világító- berendezéseket. Mire számíthatunk a máso­dik negyedévben?... Számíthatunk arra, hogy ismét megjelennek a közúton a2ok az autósok, motorosok, akik a bo- rongós hónapok alatt pihen­tették járművüket. E rovatve­zetője mélységesen meg van győződve arról, hogy rátermet­tebb benzinlovag széles e föl­dön nincs egyiküknél sem, — mégis, valamennyiöknek taná­csolja, hogy a szezon első pár száz kilométerét vezessék le a szokásosnál is nagyobb óva­tossággal. Ördög nincs; fura­mód, mégis mintha lenne (leg­alább a közúton), s mintha ál­matlanság gyötörné... Jobb tartani tőle, mint létén-nem- létén a kórházi ágyon elmél­kedni. A járműforgalom sűrűsödé­sén belül számíthatunk arra is, hogy megérdemelt vizsgaaján­dékként néhány tucat gyer­mek kerékpárt kap. Ne sajnál­janak a bőkezű ajándékozók további 26 forintot az MHSZ kiadta KRESZ-vizsgaanyagért. Bőségesen van abban szó a kerékpáros közlekedéséről is. Érdemes, szükséges megtanul­ni! Reméljük, a tavalyinál na­gyobb számban látogatnak me­gyénkbe külföldiek. Gondol­junk arra, hogy az ő hazájuk­ban a közlekedési szabályok némileg eltérnek a mieinktől, s hogy ebben az eltérésben baleseti veszély rejlik. Le­gyünk velük szemben udva­riasak, így illik ez a házigaz­dához. Előzékenységgel te­remtsük meg azt a biztonsá­got, amelyet 1973 előtt aligha nyújt a még kidolgozás alatt, álló nemzetközi KRESZ. Előbb a tető, azután az épület Megszokott, hogy az épületeket alulról fölfelé haladva ké­szítik, legvégül állítván össze a tetőszerkezeteket. Csehszlovák mérnökök számításai szerint sokkal gazdaságosabb az építkezés — különösen nagy telöfesztávú csarnokok építése esetén —, ha a tetőszerkezetet a földön szerelik össze. majd darukkal fel­emelik az egészet a megfelelő magasságba, s azután készítik csak el a teherhordó falakat, oszlopokat. A legutóbbi Brnói Vásár egyik pavilonját mar eazel a mód­szerrel építették. A kép a munkának azt a fázisát örökítette meg. amikor a 170 tonna súlyú rácsos tetőszerkezetet nyolc spe­ciális daru a magasba emeli. Könnyen belátható, hogy mennyivel körülményesebb lett volna a rácsszerkezetnek, a benne helyet foglaló szellőztető csőrendszernek 10—12 méter magasban való utó­lagos összeszerelése. A módszer alkalmazásával elérhető költség­es időmegtakarítás tehát nem lehet kétséges. A Szekszárdi Kisállattenvésztő és Értékesítő * J Szövetkezet folyamatos J tojás vásárt rendez az alábbi helyeken; Szekszárd piactéren minden szerdán és szombaton 6—12-ig. Szekszárd. Árpád u. 13. Parászta u. 6. Mérey u. 8., Perezel M. u. 36 B„ Kadarka u. 76/A. felvá­sárló hely eken. Forgalomba hoz napi friss tojást 1.—, Ft-os áron. Udvarias kiszolgálást és jó minőségű árut biztosítunk. (39?) Ionterápiás kezelés hazai gyártmányú ionizálóval. A keze­lést általában kétnaponként alkalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents