Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

Tanulmányút A szekszárdi szakközépisko­la szőlész-borász IV. évfolya­ma egyhetes szlovákiai tanul­mányúton vett részt. A lel­kes diákok álmai és vágyai teljesültek, amikor megpillan­tottuk a komáromi határso­rompókat. Következett Érsek­újvár, Galánta, Nagyszombat, Föstyén. Megcsillan a Vág. Vízét a duzzasztók, erőművek sora „fehér szénné” változtatta. Mel­lette a véget nem érő ipar­vidék. Amit szemmel érzéke­lünk, túravezetőnk, Pataki ta­nár úr fáradhatatlanul mik­rofonon keresztül a tudatun­kig juttatja. A történelmi kö­zépkor hangulatát idézi a Csák Máté és a huszita vá­rak sora: Csejtei vár, Beckó, Ocskó, Trencsén, Oroszlánkő, Hova, Lednic, Hricskó vára híres sasfészkek. A történel­mi érdekesség mellett bőven jut színes a mondák és legen­dák világából is élmény. Sürítve a kővetkező napok programja: Deményfalvai cseppkőbarlangból, a geoló­giai kristályvilág mélységéből kötélpályán fel az Alacsony- Tátrába a havasok téli vilá­gába. Magas-tátrai túra: Csorbató, Poprádi-tó, Sátán, Ryzi, Pátria, Oszterva, Tátra- füred, Tarpataki vízesések, megannyi varázslatos táj. Utunk a szepességi városokon Visz keresztül. Rozsnyó a ked­ves városka után á büszke- Krasznahorkára kaptatunk fel, majd Szepes vára. < Túránk utolsó állomása Kassa. Lenyűgözve és meg- hatottan álltunk a dóm csendjében, Rákóczi és a ro- dostóiak hamvai felett. Ismét határsorompók, hazai föld, magyar tájak. KINDL JÓZSEF KISZ-titkár Jégtérhep Viharágyúk csődje — Kifizetett 581 milliót Több ezer viharágyú műkö­dött hazánkban 1900 és 1910 között, de hiába. A kudarc rá­irányította a gazdák figyelmét az egyetlen, — már ami az anyagi következményeket ille­ti — védekezési lehetőségre, a jégbiztosításra. Első helyen állt az elmúlt évben a mezőgazdasági károk között a jégverés (az összes mezőgazdasági kárra tavaly közel másfél milliárd forintot fordított az Állami Biztosító, ebből csak jégkárra 581 mil­liót fizetett ki) és sajnos az utóbbi évek adataiból az is kitűnik, hogy a jégkár orszá­gosan emelkedik. Meteoroló­giai megfigyelések szerint ha­zánkban június, közvetlenül utána pedig május a legveszé­lyesebb hónap a jég szempont­jából, de a nyár és a kora ősz minden szakában is le­hetséges óriási pusztítást oko­zó jégverés. Évtizedes ritkaság volt az 1964. június 8-i egerbaktai 60 perces jégeső. Leggyakrabban 5—8 percig zuhog, szakad a jég, de még ilyen rövid idő alatt is katasztrofális veszte­ségeket tud okozni. Csapadékos, szeles március Most, amikor már a hőmérő higanyszála 20 fok fölé emelkedik, igazán szívet repesően süt a nap, könnyen haj­landók vagyunk felejteni. Elfelejteni, hogy mennyire vártuk a tavaszt és milyen viszontagságosak voltak ezek a vára­kozásteli napok. Bizony március kegyetlen volt hozzánk. A három téli hónapban lehullott 260 mm csapadék után már mindenki szép márciust várt. Ehelyett a tavalyi márciusi 32 mm csapadékkal szemben 93 mm esett, tehát majdnem a tavalyinak a háromszorosa. Szekszárdon a hónap 31 napja közül nem kevesebb, mint 18 bizonyult csapadékosnak. Száraz nap csak 13 .akadt.,,,.,.. , így aztán a márciusi 93 mm-rei az év első negyedének csapadéktermése 204 mm-t tett ki, ami lényegesen több az átlagosnál. A sok eső mellett a napfény hiányát is hányszor emlegettük. Nem is csoda, hiszen mindössze 120 napsütéses óra volt és a tetejében még hat napon át hó fedte a talajt is. A sok csapadék hatására rendkívül magasra szökött a talajvíz. Ennek megmondhatói a régi épületek, ame­lyekben igen sok kár keletkezett az elmúlt téli csapadé­kos idő után. De az építőipari vállalat is elmondhatja, hogy a sok csapadék milyen nehézségeket okozott az elő­irányzott terv teljesítésében is, meg az alapozási munkák végzésében is. A sok csapadéknak a mezőgazdaság is ká­rát vallotta. Nagyon nehezen indulhatott meg a földeken a munka. így aztán érthető, hogy a közel egyhónapos ké­sésben van a mezőgazdaság. Délután 3 és 6 óra között van a legtöbb és legerősebb jégverés. A károk zömét a borsó és a mogyoró nagyságú jég okozza, különösen akkor, ha erős széllel párosul és ol­dalról éri a növényt. Nincs megye jégverés nél­kül — állapítja meg a Me­teorológiai Intézet térképe, amely jelentős információ a mezőgazdasági termelés irá­nyítóinak és a gazdálkodók­nak. A rendelkezésre álló ada­tokból arra lehet következtet­ni, hogy 1970-ben a jégesős napok száma ismét növekszik. Legalábbis ezt támasztja alá több eddigi, a szokásostól és a sokévi átlagtól eltérő idő­járási jelenség Például: a na­pi középhőmérséklettől eltérő nagyobb fokú ingadozások, ké­sői, csapadékos kitavaszodás. Minimálisan 14 jeges napra számíthatnak Komárom me­gyében, Borsodban pedig kö­zel 60 jeges nappal számolhat­nak a mezőgazdasági szakem­berek. Természetesen az idő­járás minden évben szolgálhat újabb meglepetésekkel... Ta­valy nem akadt egyetlen olyan „bátor” meteorológus sem, aki ki merte volna jelenteni, hogy az idei tél évszázados rekor­dot fog dönteni havazásban. Lakáskérdés A Központi Bizottság, és a Minisztertanács együttes ülése óta élénken foglalkoztatja a la­kosságot a lakbérrendezés, a la­kásépítés, elosztás stb. együttes kérdése. A KB és a Miniszter- tanács határozata értelmében részletes információt e kérdések­ről májusban hoznak nyilvános­ságra. Orbán Györggyel, a Szek­szárdi Városgazdálkodási Válla­lat igazgatójával beszélgettünk a lakáskérdés várható rendezéséről. — Mindenekelőtt, hány sze­mélyt, lakást érint majd az in­tézkedés. — Közel kétezer bérleményt, ennél valamivel több családot. — A rendelet még nem jelent meg, máris azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés, a várako­zás. Mit tud igazgató elvtárs mondani a jelenlegi helyzetről. — A gazdasági mechanizmus bevezetése kezdetén már szóba került a lakáskérdés. A mi vál­lalatunk ráfizet a lakások fenn­tartására, érthető, hogy vártuk a kérdés rendezését. A most ér­vényben lévő rendelkezések 1948 és 1956-os keltűek. Ezeket az élet már túlhaladta. — Történt-e már valamilyen konkrét intézkedés? — A lakáskérdés rendezéséhez két adatra mindenképpen szük­ség lesz, egyik az átlagméret, másik a felszereltség. Mi elké­szítettük, összesítettük eaeket az adatokat. Sok dolgot veszünk majd figyelembe. A lakás föl­szereltségét, távolságát a bevásár­ló, közlekedési gócoktól, s nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy a lakók szociális helyzetét is figyelembe vesszük majd. Most például igen sokan a szükséges­nél nagyobb lakásban élnek, s nem készteti őket semmi arra. hogy nagy lakásukat kisebbre cseréljék. — Szekszárdon a lakbérrende­zésnél minden bizonnyal figye­lembe kell venni a régi és az új lakások közötti különbséget is. — Igen. A lakás értékét, tehát a lakhatósági értéket sok min­den befolyásolja. A régi lakások bérén általában akkor változta­tunk, ha átépítés, korszerűsítés, bővítés, tehát értéknövelő mun­ka történik. A rendelet még nem jelent meg, összegszerű dolgok­ról nem is tudunk beszélni. In­formációink e kérdésben vannak, azokat azonban majd részletesen, egy-egy témát kiragadva a Tol­na megyei Népújságon keresz­tül szeretnénk a lakossággal meg­ismertetni. Ezekben a napokban ugyanis nagyon sokan keresnek, kérdésekkel halmoznak el ben­nünket. Többet azonban e témá­ról, mint amit eddig itt elmon­dottam nem tudunk válaszolni. Kérjük a lakosság türelmét, — mondotta Orbán György igazga­tó.-Pj­Levelezőink írják MAGYAR—SZOVJET BARÁTI EST TAMÁSIBAN Sikeres napjuk volt legutóbb a tamási művelődési központ Gold tánczenekarának. Mintegy kétórás műsort adtak, amelyre szovjet vendégeket is meghívtak. Műsoruk közismert világslágerekből, nép­szerű magyar számokból és saját- szerzeményeikből állt. A műsort követően a két nép fiai az ifjú­sági klub vendégei voltak, s el­határozták, hasonló összejövete­leket a továbbiakban is rendez­nek. Heinrich Jenő ÖREGEK NAPJA DUNAFÖLDVÁROTT Szép számmal megjelentek arra az ünnepségre, amelyet a duna- földvári Alkotmány Tsz a nőta­náccsal közösen a gazdaság idős tagjai részére rendezett a Kossuth kultúrotthonban. Az ünnepség után uzsonna várta a meghívot­takat, s kaptak egyenként 300 forintot is. Ilyen ünnepséget a hagyományokhoz híven jövőre is rendezünk. Müller Istvánná KOMMUNISTA VASÁRNAP A TAMÁSI JÁRÁSBAN Nagy számban jelentkeztek ön­kéntes társadalmi munkára a gyönki Tódnál Lajos Gimnázium Zalka Máté KISZ-szervezetének tagjai, hogy a kommunista va­sárnap keretében munkát végez­zenek a község érdekében. A több mint 100 fő jelentkezőből 3 bri­gádot alakítottak a tanácsházán, B megkezdték a község szépíté­sét. Az ifjak a feladatot — fő­ként útreridezést — jól elvégez­ték* i iá S; I Wolf Henrik Ezen kívül a járás többi köz­ségében is dolgoztak a fiatalok. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a gyönki gimnázium ta­nulói mellett a Simontomyai Bőr­és Szőrmeipari Vállalat, a tamási Orion, a nagyszokolyi KlSZ-szer- vezet, a tamási községi KlSZ-szer- vezet és a gimnázium fiataljai. EREDMÉNYES KÖNYVBIZOMÁNYOSOH A Dombóvár és Vidéke ÁFÉSZ könyvesboltvezetője értékelte a bizományosok eddigi munkáját. A legjobb eredményt Puskás Lajos döbröközi és Bállá Tibor dombó­vári bizományos érte el. Az egy­ség terve 75 ezer torint s ebből már mintegy 60 ezer forintot tel­jesítettek. Nagy része van ebben, az egységvezető Kovács András- nénak is» ■ •Bpf; saw sz—G A 25 EV SZAMOKBA!* SZAKOSON Néhány adat a 25 év fejlődé­séből: Azóta 18 kilométer járda épült, közvilágítást kapott a köz, ség 1948-ban, s jelenleg 166 köz- világítási lámpát szereltek fel, köztük 76 higanygőzlámpát. Épült közel 3 kilométer szilárd burkola­tú út is. A község lakóinak életszínvona­la, igényessége is nőtt. Ezt pél­dázza a 459 rádió, amely azt je­lenti, hogy a lakóházak 80 száza­lékában szól a hírközlés, a műve­lődés, szórakozás e fontos eszköze. Minden harmadik házban — 235 darab — működik televízió. Min­den hatodik házban — 107 — van motorkerékpár, míg a személy- gépkocsik száma 33. Épült a község az elmúlt ne­gyedszázad alatt más vonatkozás­ban is. 11Q áj lakóház létesült és 212 lakóházat újítottak fel. E kettő együtt azt jelenti, hogy a lakóházak több mint fele vált újjá, szebbé, jobbá. Nem érdektelen, hogy az 1.6 millió forint értékű művelődési ház, az 1,5 millió forint értékű új iskoila, a 860 ezer forintos be­ruházással napközis iskolává át­alakított régi iskola, a 400 ezer forintos óvoda — felújítása, stb. mind ez időre esik. S ez nem véletlen... * Gungl Ferenc y KOMMUNISTA VASÁRNAP LESZ BONYHÁDON Nagy az előkészület a bonyhádi cipőgyárban az április 26-án sorra kerülő kommunista vasárnap megrendezésére. Részben üzemi tewnelői muaka, részben pedig a gyárudvar, stb. szépítésére kerül sor. Az építkezés nyomait minde­nütt látni, hisz óriási üzemcsar­nok épült a régi mellett. Ha a ta­vasz mostohán bánt is velünk, mi, KISZ-esek széppé tesszük második otthonunkat, mondják a fiatalok. Horváth József Cipőgyár BRIGÁDMOZGALOM A PAMUTTEXTILMÜVEK TOLNAI GYÁRÁBAN Felszabadulásunk 25. évfordulója új lendületet adott a tolnai üzem munkaverseny-mozgalmának. Az üzem brigádjai versenyeztek a büszke címért, s közülük 7 bri­gád el is nyerte a szocialista bri­gád címet. A hét brigád közül a C-szak- mány IV. brigádja érte el a leg­jobb eredményeket. A brigád ve­zetője Hága József. A felszabadulás 25. évfordulójá­ra szervezett ünnepélyen két könnyűipar kiváló dolgozója cím is gazdára talált, Pirgi Elek és Szőr Györgyné személyében. A 35 kiváló dolgozó közül U KISZ- tag: Zsuzsits Éva, Tancsa János- né, Felker Rozália, Richter Ka­talin, Kiss Julianna, Róth Rozália szövők, Bénke Ilona cérnázó, Si­pos József művezető, Kvárik Ist­ván, Potyondi János segédműve­zető, Szőr Miklós fűző segéd­művezető. A sikeres verseny ha­tására az üzemben elhatározták, hogy a centenáriumi versenyt to­vább folytatják. (-di -os, Tolna) TANÁCSKOZÁS TAMÁSIBAN A “tamási ~ járás termelőszövet kezeteiből tanácskozásra ültek össze a háztáji bizottságok elnö­kei, előadást Nyírni Bálint, a tamási járási tanács mezőgazdasági, élelmezésügyi osz­tálya termelési csoportjának ve­zetője tartotta. Az előadásból ki­tűnt, hogy nem minden termelő- szövetkezetben kap megfelelő hangsúlyt a háztáji gazdaságok segítése, támogatása, a vezetősé­gek részéről. Jó példának a regölyi tsz hoz­ható fel a járásban, ahol a leg­magasabb a háztájiban tartolt szarvasmarha, sertés és egyéb állatok száma. Ebben a termelő- szövetkezetben a vezetőség külö­nös gonddal foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A háztájiban tar­tott állatok számárak, minőségé­nek megfelelően eszmei munka­egység-jóváírással és takarmány­biztosítással segítik az állattartó­kat. Hasonlóan van fejlődés a nagykónyi Haladás, az értényi Búzakalász, a koppányszántői Március 15. és a szakályi Kapós- völgye tsz-ekben. E tanácskozás hatására a Haza­fias Népfront községi bizottsá­gai is bekapcsolódtak a tsz-ek háztáji bizottságainak munkájába, hogy közös erővel, együttesen ke­ressék a megoldást. Délczeg József A szekszárdi kórház felvételre keres SZAKKÉPZETT ÜSZÓMESTERT nyári idényre, előreláthatólag május 15-től. Jelentkezni lehet r. kórház munkaügyi csoportjánál. (414)

Next

/
Thumbnails
Contents