Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Kézimunka Táplálkozás HORGOLT GOMBOK Fogások fóliában i Nemcsak horgolt ruha és kabát, hanem szövetruha és ka­bát díszítésére is nagyon divatosak. A készítése: a fonal 4 lánc­szeméből gyűrűt zárunk, a gyűrűbe 14 felhúzott kispálcát öl- timU: A sor f'S'gét összekapcsoljuk és a következő sorban 2—2 l;\spálcát összefogva, 7 kispálcát horgolunk. A szálat hosszú­ra hogyva elvágjuk, és tűbe fűzve (minden kispálcába öltve) a nyílást körillvarrjuk. Most saját szálból kis gombócot dugunk a gomb belsejébe, majd a tűben lévő szállal a nyílást össze­húzzuk és szorosan összevarrjuk. Ezzel a szállal fel is erősíthet­jük a gombot. (Hasonló módon horgolva készíthetünk lapos, fém-, vagy jfágombot bevonva.) A második mintához 1—2 cm átmérőjű rézkarikát veszünk, sűrűn körülhorgoljuk. Utána a képen jól látható módon, át­lósan beszőjük és a szálak találkozási középpontját körülvarr- juk, s ezzel a szállal szintén felerősíthetjük a gombot. Ezt a gombot készíthetjük kétféle ■ színű fonalból is. ■ (Szegedyné) Néhány évvel ezelőtt öröm­mel üdvözöltük, hogy az üz­letekben megjelent a háztar­tási alumíniumfólia, ami jó­val vastagabb „sztaniolpapír” néven ismert „rokonánál”, me­lyet az édességek csomagolá­sára használnak a gyárak. Ez a hasznos újdonság azonban a mai napig is kevéssé ter­jedt el, aminek nyilván az az oka, hogy a háziasszonyok nem ismerik a vele való bánásmó­dot, a használatában rejlő elő­nyöket és lehetőségeket. Pe­dig új ízekkel, friss ötletekkel gazdagíthatnák konyhai „re­pertoárjukat”. A skandináv országokban és Kanadában nagyon népszerű étel a héjában-burgonya, amit úgy készítenek el, hogy a megfőtt burgonyákat egyen­ként alumíniumfóliába cso­magolják, majd sütőben jól átforrósítják. A sült burgo­nyát azonmódon, fóliában tá­lalják fel (sokáig melegen ma­rad!), s ki-ki maga nyitja fel az illatos, tápanyagokban gaz­dag csomagot, és a lágytojás­hoz hasonlóan, kiskanállal fo­gyasztják el annak tartalmát. Köztudomású, hogy a túl zsíros étel nem valami egész­séges, s a női „vonalak” ala­kulása tekintetében sem kívá­natos. De azt is tudnunk kell, hogy többnyire nem magának a húsnak a zsírosságával van a baj, hanem azzal a tetemes zsíradékmennyiséggel, amit sü­tés vagy „kirántás” közben felszív. Ha a kicsontozott és „kiklopfolt” hússzeleteket — zsiradék hozzáadása nélkül — alumíniumfóliába gondosan becsomagoljuk, sütőben, pará­zson, vagy serpenyőben az odaégés veszélye nélkül meg­süthetjük. A húsban lévő ke­véske zsír- és tetemes víz- mennyiség mind a csomagon belül marad, így a kiszáradás­tól megóvott, ízekben gazdag, zaftos és porhanyós ételt tá­lalhatunk fel, amelyet diétás is nyugodtan fogyaszthat. Ha becsomagolás előtt ízlésünk szerint sózzuk és fűszerezzük is a húst, az ízek valóságos orgiáját állíthatjuk elő (per­sze ez már kímélő koszton élőknek nem ajánlható!) A csomag „kiszerelésekor” a fó­liát a tetején vágjuk fel, ne­hogy a pecsenyelé kiömöljön. Gyógyítás Műemberek a gyógyítás szolgálatában Ha megfájdul a műember szíve.„ Mintegy 18 hónapon belül az' Egyesült Államokban a műemberek új nemzedéke „születik”,' s ezeknek semmi más létjogosultságuk nem lesz, minthogy „betegek” le­gyének és a jövő orvosainak, és ápolónővéreinek kísérleti alanyként szolgáljanak. Az 1971-es műember a „Sim 1” robotember továbbfejlesztett „utódja” a „Sim I”, Don F. Cartner biotechnikus szellemi gyermeke, 1,2 millió svájci frankba került, és 1967 óta „türelmes” paciens, zokszó nélkül tűri ;a dél-kaliforniai egyetem orvostanhallgatóinak érzéstelenítési gyakorlatait. „Sim 1” utódjait, csakúgy, mint őt magát is, műanyag húsból és alumínium csont­vázból létesítették, de rea­gálásai sokkal gazdagabban programozottak, mint az első Népújság 1970. április 19, robot-paciensé. Az új műem­bernemzedék egyik képviselő­je, „akit” az amerikai egész­ségügyi hatóságok megbízásá­ból gyártottak, a fogorvos hallgatókat szolgálja és felté­telezhetően hozzásegíti ahhoz, hogy későbbi betegeik keve­sebbet, vagy egyáltalán ne szenvedjenek a fogorvosi ke­zelés közben. A mesterséges paciens plom- bálható, cserélhető fogakkal rendelkezik, nyelve állandóan a műszerek útjában van és a fogínye pedig vérzik, vagy megdagad, ha nem szaksze­rűen kezelik. A műember ezen­kívül jajgatni is tud és a fe­jét is félrerántja, ha „orvo­sa” fúrás közben „ideget” érint, és a szájában nyál gyű­lik össze, amelyet le kell szív­ni, a „lélegzete” elhomályosít­ja a jövő fogorvosának száj­tükrét, s így a fogorvostan­hallgató jövőbeni hivatásának minden lehetőségével és prob­lémájával közeli ismeretséget köt. Az ápolónők és az orvostan­hallgatók kiképzésének meg­gyorsítására rövidesen olyan műembereket használnak majd, amelyek gyakorlatilag minden betegségre beprogra­mozhatok, és az igazi pacien­sekkel szemben még akkor is haladéktalanul reagálnak min­den kezelésre, ha előzőleg el­kábították őket. Az ápolónő- jelöltek pedig megmérhetik a műember pulzusát, hőmérsék­letét és vérnyomását, injek­ciót adhatnak neki, vérpróbá­kat vehetnek, s feljegyezhetik a szívműködését is, sőt még oxigénbelélegzést is alkalmaz­hatnak. Carter, az automata pacien­sek szellemi atyja, arra szá­mít, hogy műemberei hamaro­san százszámra állnak majd az orvosi fakultások előadói termeiben rendelkezésre, véle­ménye szerint a műemberek több szempontból megfelelőb­bek, mint az igazi páciensek, mindenekelőtt azért, mert „a hallgatóknak nem kell többé a megfelelő betegre várniuk, hogy gyakorolhassák magukat valamely betegség kezelésé­ben.” (Basler Nachrichten) Ha nem sajnáljuk a fárad­ságot, vendégeink számára kü­lönleges sör- vagy borkorcso­lyát készíthetünk alumínium­fólia segítségével. Zsúrkenyeret vágjunk vékony szeletekre, majd egyik felületét kenjük meg szardíniával,' szardella­pasztával, vajjal, kolbász­krémmel, májpástétomos vaj­jal, vagy bármi más pikáns ízű, kenhető anyaggal. A sze­letek közül kettőt-kettőt for­dítsunk össze, s csomagoljuk be alumíniumfóliába, majd sü­tőben hirtelen süssük meg. Eközben a kenyér kissé meg­pirul, de belül mégis puha marad, a felkent anyagok pe­dig megolvadva különleges íz­kompozíciókat alakítanak ki. A kenyérszeletkék közé egyéb­ként sajt- vagy sonkaszelete­ket is tehetünk. Baromfi sütésekor gyakran megesik, hogy a kiálló cson­tos részek,, kiszáradnak, vagy megégnek. Ha alumíniumfó­liából készített „csákót” he­lyezünk ezekre a veszélyezte­tett helyekre (vagy az egész baromfira), elkerülhetjük a jelzett kellemetlenséget. Töl­tött baromfi készítése esetén azt is megtehetjük, hogy a kimaradt tölteléket alumí­niumfóliába csomagolva' sütjük meg. Sokkal ízletesebb és ke­vésbé zsíros lesz,. mintha „Száj badon” sütöttük volna. Arra, hogy a kalács vagy si torta szépen kiforduljon a formából, vagy a tepsiből, is­mét az alumíniumfóliát vehet- jük igénybe. Nem kell mást tennünk, mint alumíniumCóliá- val kibélelni a. tésztának a fémmel érintkező felületeit: a kész sütemény ragadás nél-. kül kiemelhető lesz. Persze a lehetőségek szám-, tálán válfajának ezzel még kö­zel sincs vége, ki-ki kedvére és ízlése szerint tovább kísér-; letezhet a sokoldalú alumí-j niumfóliával. B. I. A konyhában Főzés a gömbben Gömb alakú lesz a háziasszonyok új birodalma. Mindenütt Egyforma anyagból készült berendezés és ennek kellős köze­pén az ugyancsak csillogó műanyagból készült „konyha". Aa egyik német vállalat, Luigi Colani Berlinben élő olasz mes­tert bízta meg a jövő konyhájának megtervezésével. A rikító sárga. színekben elkészült tervezet egyaránt helyet nyújt egy televíziós készüléknek, infravörös grillnek és ruhaneműszá- rítónak, továbbá a plasztiktányérok és poharak elhelyezésére is a kényelmesen elérhető falmélyedéseknek. A tűzhely környé­ke nagyon hasonlít egy űrhajó irányító standjához. A futurista konyha tervezője különböző „kidudorodások” képében látja a műanyagház berendezési tárgyait. Az előállítók metg vannak: győződve arról, hogy a 150 000 márkás előkészítő munka nem wait hiába való. Hát...? Majd elválik! Hétfő: Rizsleves, tojásos ga­luska, savanyúság. Kedd: Fokhagymaleves, lek­város gombóc, nudli. Szerda: Karalábéleves, pa- nirozott halszeletből készült rántott hal, burgonyasalátá­val. Csütörtök: Csirkegulyás, kompót. Péntek: Vegetaleves, sztra- pacska. Szombat: Zöldségleves, zöld- babfőzelék, rántott párizsi. Vasárnap: Ebéd: Becsinált leves, gombás sertésszelet ga,r luskával, rizsfelfújt, sör. Va­csora: Vaj, téli szalámi, koc­kasajt, kakaó. * Sztrapacska (felvidéki étel): Hozzávalók: 1 kg burgonya, 1 tojás, 5 dkg zsír, 40—50 dkg liszt, 15 dkg juhtúró, 1 és fél deci tejföl. A burgonyát meg­hámozzuk és nyersen finomra reszeljük. Hozzákeverünk 2 dkg langyos zsírt, egy egész tojást és annyi lisztet, hogy rendes keménységű galuska­tésztát kapjunk. Vizezett desz­káról késsel, bő sós vízbe ap­ró galuskákat vagdalunk és kb. 10 percig főzzük. A víz­ből kiszedve meleg vízzel le­öblítjük és forró zsírba tesz- szük. Elmorzsolt juhtűróval összekeverjük és tejföllel meg­locsoljuk. Készíthetjük túró helyett pirított káposztával is, mint a káposztás tésztát, de enyhén pirított savanyú ká­posztát is tehetünk rá. Ä galuska készítésénél gyorsan dolgozzunk, különben meg-: bantui, . , ...

Next

/
Thumbnails
Contents