Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Szemelvények FÓKUSZ külföldi ................um újságokból A válságba jutott egyház Ez mindenekelőtt a papi hivatás erős visszaesésé­ben nyilvánul meg. A vatikáni statisztikai hivatal sze­rint a papszentelések száma nyolc nyugat-európai or­szágban, (köztük Franciaországban) átlagosan egy­negyedével csökkent 1964 és 1968 között. Ha a csökke­nés ilyen ütemben folytatódik, 1980 után egyáltalán nem is lesz papszentelés; a szemináriumok bezárhat­ják kapuikat, s a klérus a XXL század első harma­dában teljesen eltűnhet. Ide számíthatjuk a már felszentelt papok kilépését is. A vatikáni statisztikai hivatal 1,6 százalékról be­szél, de ez csak azok arányszáma, akik engedélyt kérd­tek és kaptak a távozásra. De mi van a többivel? A becslés szerint Olaszországban 70 000 papból 7000 ve­tette le a reverendát. Az Egyesült Államok 110 egyház- községére vonatkozó, részleges statisztika szerint 228 pap lépett ki 1966-ban, 480 1967-ben és több mint ezer 1968- ban. Hollandiában a részleges statisztika szerint 30 pap távozott 1965-ben, 60 1966-ban és 115 1967-ben. Mit jelent ez az érvágás? Legutóbb Daniélou érsek pellen­gérre állította az egyházzal szemben állást foglaló pa­pok és aktivisták heves hangú nyilatkozatait, s az utóbbiakat ,,a hit gyilkosainak” nevezte. De végered­ményben milyen hitről van szó? Ha elolvassuk a szembe helyezkedők nyilatkozatait, kérelmeit és köny­veit, láthatjuk, hogy azokban sehol sem merül fel az istenhit kérdése. A jelenlegi válság végeredményben az egyházba vetett hitet támadta meg. A válság egyik fő oka teológiai jellegű. A katolikus egyház hivatalos gondolkodása Aquinói Szent Tamás' skolasztikus teológiáján alapul. Ez a teológia a renaissance-tól kezdve mind jobban elszigetelte a ka­tolikus egyházat a modern gondolkodástól. Az inkvi­zíció ennek nevében ítélte el sorra a kopernikuszi vi­lágrendet, Darwin elméletét és Freud pszichoanalízisét. (Réalités) A Vatikán a nőtfenségi fogadalom felújítását kéri ■* ’• -v A pápa kijelentette: noha világszerte hiány van papokban, az egyház több papot és képzettebb papo­kat toborozhat a cölibátus törvényének fenntartásával, mint abban az esetben, ha engedne azoknak a köve­teléseknek, hogy változtassák meg e törvényt. Január végén a pápa visszautasította a holland püspökök arra vonatkozó kérését, hogy engedélyezzék nős emberek papokká válását. A Vatikán múlt év novemberében levelet küldött a püspököknek, s ebben kérte, hogy a papok fogadjanak hűséget a cölibátus törvényének. E levelet Wright bí­boros, — a klérus ügyeivel foglalkozó vatikáni kong­regáció vezetője — február 9-én nyilvánosságra hozta. Wright bíboros felszólította a papságot, hogy ham­vazószerdán minden pap nyilvános ünnepség kereté­ben erősítse meg felavatásakor tett fogadalmát, főként a cölibátusi fogadalmat, s az arra vonatkozó fogadal­mat, hogy engedelmeskedik püspökének és egyházi feljebbvalójának. Wright bíboros több irányelvet fejtett ki a papok jobb képzésére vonatkozóan, s . egyebek között figyel­meztetett arra, hogy azoknak a teológusoknak, akik kétségbe vonják a hagyományos tanításokat, nem sza­bad papnövendékeket tanítaniuk. „Azok, akik rendszeresen támadják az egyház ha­gyományait, intézményeit és hatalmát, nem felelnek meg ilyen feladat teljesítésére — írta levelében a bí­boros. — E feladatok elvégzésére tehát csak azokat a papokat szabad kiválasztani, akik az egyházhoz ha­sonlóan gondolkodnak és nem térnek el az egyház ta­nításaitól”. Vatikáni forrásokból egy újabb fejleményről érke­zett hír: a pápa új szabályok javaslatát küldte szét a római katolikus püspököknek a vegyes házasságokra vonatkozóan. Vatikáni források szerint a szabályok nem tartalmaznak gyökeres újításokat, ezért valószínű­leg csalódottá tesznek sok protestáns és liberális római katolikust. Az említett vatikáni forrás szerint e dokumentum egyebek között megerősíti azt a vitatott követelményt, hogy protestánsoknak, anglikánoknak és pravoszlávok­nak, akik katolikus egyénnel lépnek házasságra, meg kell ígérniük, hogy gyermekeiket katolikusoknak ne­velik. (International Herald Tribune) A cölibátus története A cölibátus, a papoknak az a kötelezettsége, hogy nem nősülnek meg és teljes önmegtartóztatásban él­nek, a nagy középkori reformgondolatok közé tarto­zik. Sőt, visszanyúlik az ókorba. De mind az ókorban, mind a középkorban állandóan folyékony állapotban volt: hol szigorúbban betartották, hol lazítottak rajta. Csak a középkor végén a reneszánsz idején nyerte el végleges formáját. A III. századból visszamaradt írásokban találunk utalást a cölibátus kezdetére, amikoris az egész vilá­got magával ragadta a szüzesség magasztos tisztelete. A cölibátust megerősítő határozatot a trienti zsinat (1545—1563) fogadta el. Az V. század elején alakult ki az a szokás, hogy a püspökké választott papok ' elváltak feleségüktől. A fe­leségeknek le kellett mondaniuk házastársi jogukról és távoli kolostorba kellett vonulniok. Idővel már csak nőtleneket választottak meg püspökké. A papok fel­szentelés utáni házasságát 530-ban a római birodalmi jog szerint érvénytelennek nyilvánították. A keleti egy­házban másképp alakultak a körülmények. Papoknak általálban házas embereket választottak, a felszen­telés után azonban nem volt szabad házasodni. Püs­pökké csak nőtleneket neveztek ki, kivételes esetekben nős papokat is, ha elváltak felségüktől. Kivételt ké­peznek az örmények, akik özveggyé vált papjaiknak a felszentelés után is megengedik, hogy újra nősüljenek. Ezzel szemben a latin egyházban a fejlődés az ál­talános papi cölibátus irányába haladt, bár közben voltak tartósabb visszaesések. Nyugaton csak a X. es XI. század nagy reformmozgalmai során jutott ér­vényre a tulajdonképpeni cölibátus, a papok házas­ságának általános tilalma. A trienti zsinat nem rendezte a kérdést, min alap­szik az egyes papok cölibátusa, vajon valamilyen egy­házi jogszabályon, vagy önkéntes fogadalmon. A mo­dern teológia általában a jogszabály adottságából in­dult ki. Mégis inkább az a felfogás alakult ki, hogy pap nőtlensége és önmegtartóztatása a fogadalmon alapul. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Az átmenet pápasága összefoglalva elmondható, hogy VI. Pál a világ minden dolgában rendkívül „modern pápának” mutatkozik; ennek ellenére pápaságára valami mély meghasonlott- ság jellemző. Ennek oka nyilván az, hogy ugyanakkor szeretne kimondottan tradicionalista pápa lenni. A zsi­nat határozataira támaszkodva és a zsinat reformok iránti buzgóságától hajtatva, amely nem akar megállni az okmányok betűinél, hanem a zsinat szellemében to­vább akar haladni, olyan reformokat vezetett be, vagy hagyott jóvá, amelyek egy emberöltővel ezelőtt még elképzelhetetleneknek látszottak; ugyanakkor azonban mindig feszülten ügyel arra, hogy a folyamatosságot megőrizzék és az új irányzatokat kibékítsék a ha­gyománnyal. Eredetileg azt gondolták, hogy XXIII. János az „átmenet” pápája lesz; most megmutatkozik, hogy ez a sorsdöntő feladat tulajdonképpen VI. Pálra hárult. Elsősorban ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy az átmenet pontifikátusa, — olyan sok jelentős döntés ellenére —, egyelőre még nem találta meg jellemző nevezőjét. Bizonyos csak az, hogy a pápaság is egy újabb változási folyamatban van, mivel szükségképpen a pápa helyzetének is meg kell változnia, ha az egy­házon belül tekintélyét újból meg akarja alapozni. Elképzelhető egy demokratikus egyház? Egyelőre Rómában még keveset lehet látni a jel­zett és várt stílusváltozásból. A püspöki kollégiumnak a zsinat által óhajtott együttkormányzása továbbra is alkalmi tanácsadásra szorítkozik; és arról a sokat ígérő teológusbizottságról, amely első ízben 1969 őszén ült össze, csak a jövő mutatja meg, hogy segítségére le­het-e a pápai tanítói hivatalnak. Az egyház mégsem lehet demokráciává. Péter hi­vatala egyetlen személyre van bízva, mondják a régi rend védelmezői és a pápa is elég gyakran mondja ezt. Mindazonáltal mindenütt demokratizálódási ten­denciák hatnak, — jobban mondva: olyan tendenciák, amelyek az alul és felül lévők közötti, állandó pár­beszédet célozzák, amelyek — mind fegyelmezési, mind teológiai területen — az egységet inkább a hitbeli meggyőződésből származó beleegyezésre szeretnék ala­pozni, mintsem a primátus iránti engedelmességre amelyek az egyházon belül és a világban egyaránt bíznak a pluralizmus tisztító funkciójában és általá­ban azt hiszik, hogy minden igazi keresztény ember­nek része van az igazságban. Többé nem kétséges, hogy a fejlődés ezt célozza és erre tart — a testvériesség egyháza felé, a pápai főhatóság leküzdése felé, amely „a II. Vatikáni Zsinat előtti évszázad diadalmas monolitizmusa”. (Karl Rahner). Érthetőnek tűnhet, hogy a pápa, aki mindenekelőtt az egységért aggódik, visszariad a következmények nagyságától. De lehetséges-e, hogy a fejlődő világ, amely XXIII. János szerint „egy új rendbe látszik be­lépni”, a jövő egyházát megkímélje a történelmileg esedékes változásoktól és alkalmazkodástól? t (Monat) Leninre emlékezünk! Számrejtvény Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából egy idézetet rejtettünk el. „...Lenin volt a történelemben az első állam­férfi, akit szoros kapcsolatok fűztek a néphez, s aki rendíthetetlenül bízott a népben. Ami pedig a népet illeti, a nép határtalanul bízott Lenin­ben. Igazi vezére volt ö a nép »legalsóbb« réte­geinek, melyeket a nagy forradalom emelt önálló történelmi alkotó tevékenységre. Lenin tudta, hogy a nép — a munkásság, a katonaság és a parasztság — fenntartás nélkül követi a kommunistákat. Ebben látta a párt és a szovjet kormány kimeríthetetlen erőforrását.” Ezen történelmi valóságból kiindulva idézünk Lenin Művei 26. kötetéből. A meghatározások megfejtése után a számok­nak megfelelő betűket írjuk be az ábra kockáiba, azokat folyamatosan összeolvasva megkapjuk az idézetet. 2000 Ft értékű vásárlási utal­ványt nyert: Berta Istvánné Szekszárd, Gróf Pál utca 11/B. 1500 Ft értékű vásárlási utal­ványt nyert: Rész Antal Tolna, Wossinszky utca 22. 1000 Ft. értékű vásárlási utal­ványt nyert: Tornyos Éva Szek­szárd, Rákóczi utca 100. 400 Ft értékű vásárlási utal­ványt nyert: Takács Ferencné Szekszárd, Bartina utca 36, Finta István Szekszárd, Bocskai utca 48, Sebestyén Zsigmond Paks, Kossuth Lajos utca 9. 300 Ft. értékű vásárlási utal­vány nyertek: II. számú Bölcső­de Szekszárd, Kinizsi utca 1. Böröcz Éva Szekszárd, Béri Ba­logh Ad ám utca 81, Guld János Tolna, Deák Ferenc utca 7. 200 Ft. értékű vásárlási utal­ványt nyertek: Bartos Józsefné Fadd, Rákóczi utca 81, Szentes Pálné Bonyhád, Perczel utca 38, Balatoni Endre Pécs, 2. sz. Posta. A nyertesek a vásárlási utal­ványokat hétfőtől személyesen vagy írásbeli meghatalmazott út­ján átvehetik a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat helyiségében, Szekszárd, Béla tér 1. (Régi me­gyeháza). Személyi igazolvány fel­mutatása kötelező. A nyerteseknek a szerkesztő­ség és a Rejtvény kedvelők Klub­ja nevében gratulálunk és min­den kedves olvasónak további sikeres rejtvény fejtést kívánunk. 1 2. 3 4 5 & 7 b 3 10 44 42 45 44 45 4(o 47 4£) 4*3 2.0 2.4 22 2V 24 25 26 27 Z&. 2» bO y\. Vr brs 4)6 4)7 bb> 46. 40 44 *2 45 ^t7 4ö Af>) *50 54 52 54 55 <5© *57 *5S 53 60 6-" 62 <Öb G4 Qf5 <63 G>7 06 €fí> 70 74 72 75 74 7*5 77 7Ö 70 &>o &>4 52 *4) *4 &B Ö7 MEG HATÁROZÁSOK. 1. Kalaposlány 19 3 36 86 48 74 54 7. Tirannus 37 12 24 30 39 72 71 2. Lenin munkásságának 8. Kiváló 59 48 33 64 75 87 83 egyik fontos állomása volt 28 72 2 58 46 62 45 9. Tiszán túli tájegység 44 t 47 15 2 11 50 3. Hadihajó-fajta 1 35 31 32 82 60 13 10. Az USA egyik állama 29 27 69 85 31 19 26 4. Szándéka 5 56 14 15 57 13 38 11. Cérna tűbe illesztése 42 49 78 52 6 66 83 5. Görög mitológia 12. Ilyen gazdaság is van 23 82 10 73 84 17 68 nőalakja 20 ;o 63 4 25 76 18 13. Frigider 34 52 16 77 21 40 67 6. Tojássárgájából oldott 22 ásványi festék 30 43 28 41 61 53 14. Felsülni (nap által) 51 9 60 11 7 65 55 Beküldendő az idézet megfejté­se. 1970. április 29-én deli 12-ig a szerkesztőség címére. A levelező­lapra kérjük ráírni „REJTVÉNY” A Felszabadulási Rejtvény pályá­zat IX. fordulójának megfejtése: „...Egy egész nép akarata és tettrekészsége élteti s lendíti elő­re szocialista hazánkat a fejlő­dés új távlatai felé.” A IX. forduló nyertesei: Görbe Lídia Bogyiszló, József Attila u. 18. Kákái József Dunaszentgyörgy, Várdomb u. 3. Tolnai Tibor Szek­szárd, Wesselényi u. 3. Vancsó István Szekszárd, Klapka u. A/3. Vaszkó Mária Szekszárd, Ezerjó u. 7. A könyveket postán küldjük A. A kilenc fordulót helyesen 109-en fejtették meg. Közöttük — a Ba­bits Mihály Megyei Művelődési Központ, a Szekszárdi Rejtvény­kedvelők Klubja és a Tolna me­gyei Népújság Szerkesztősége képviselőinek jelenlétében — nyil­vánosan az alábbi vásárlási utal­ványok kerültek kisorsolásra:

Next

/
Thumbnails
Contents