Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Most már megoldódik a labdarúgás kérdése. Amint a napokban láttam, a dolgozók eltökélt szándéka, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra megoldják. Any­agira szivükön viselik ezt a dolgot, hogy már a mun­kahelyen is futballoznak. No.gyon fontosnak tartják labdarúgásunk fejlődését, mert órabért nem sajnálva rúgják a bőrt. Ez a lelkesedés szerintem érthető. A Magyar Népköztársaság a dolgozók állama és a Ma­gyar Népköztársaságban mindenért a dolgozók felelő­sek. Tehát, ha a futballisták nem tudnak eredménye­ket elérni, akkor o dolgozóknak kell példát mutatni. őszintén remélem, hogy rövid időn belül labdarúgá­sunk kilából a nehézségekből. Persze ez áldozatokkal ■jár. Ezt az áldozatot pedig meg kell hoznunk. Minden munkahelyre labdát kell adni, hogy a dolgozók meg­mutathassák labdarúgóinknak, hogyan kell helytállni a pályán. Ez bizonyára jó hatással lesz labdarúgóinkra, akik viszonzásként megmutatják majd a dolgozóink­nak, hogyan kell helytállni a munkahelyen. Így van, szerkesztő úr! Állandó helytállás az élet. Nekem is helyt kellett állnom. amikor megnéztem a szekszárdi Eabits-szobrot és ott találkoztam néhány ismerőssel. Ismerőseim azt mondták: a feje még csak rendben van, de lejjebb aztán nem hasonlít semmi a költőre. Én a fejét védtem. Azt mondtam: a lényeg a. fej és nem azt, ami lentebb van. Ezt hangsúlyozta a szobrász is. Korszerű nézetet vall a szobrász ezzel a művével. Nem azt mondjr, amit régen mondtak: „A Heinemann ruha teszi az embert.” Ma már a ruha nem számít. Ma fej számít. És nem is az akármilyen fej. A jó fej. A jó fejre felnéz a társadalom és felnéznek rá a nők. Nemcsak nálunk, mindenütt. Nemrég beszélgettem Paola Pitagora olasz filmszínésznővel, aki nőkr ál­fa r fiákról vitatkozva így érvelt a nők mellett. „Nézze, Johannes, azt, hogy a nők intelligensebbek a férfiak­nál, egyből be tudom bizonyítani. Ki látott már pél­dául olyan nőt, aki csupán azért ment feleségül egy férfihoz, mert az illetőnek jó a lába?” Gondolhatja a szerkesztő úr, hogy erre a kérdésre nem tudtam kontra választ adni, mert akárhogyan kutattam az emlékezetem lomtárában ilyen nőre nem akadtam. Férfira, annál többre. A nők valóban a fej­hez mennek, a férfiak pedig még most is inkább a lábat nézik. Mi tagadás, el kellett ismernem, hogy a nők vallanak korszerűbb nézetet. Mint tudja, a szerkesztő úr. Nyugat-Berlínben meg­alakult a Szexpárt, a Deutsche Sex Partei, amely a meztelenséget tűzte a zászlajára és harcöt hirdetett á szex-kizsákmányolás ellen. Persze, mint minden nyu­gati pártban, itt sem teljes az egyetértés. A 38 éves Joachim Driessen, becenevén Herr Szexépil, a pá'rt ~r' elnöke, amikor megkérdeztem tőle, mi a véleménye a csoportszexről.. így nyilatkozott. „A DSP vezetősége támogatja a csoportszexet, mint mindent, ami haladó — mondta, majd, bizalmasan hozzátette. — Jómagám azonban nem vagyok híve a dolognak, mert eddig minden alkalommal én húztam a rövidebbet.” Részletekről nem volt hajlandó ezzel kapcsolatban nyilatkozni, így most teljes bizonytalanságban vagyok a rövidebbet illetően. Talán úgy húzhatta a rövidebbet, mint egy kedves francia ismerősöm, Charles Deroy, akit a minap köz­lekedési kihágásért megbírságolt a rendőr. Erre Char­les annyira feldühösödött, hogy mérgében a rendőr szeme láttára megette a büntetésről szóló nyugtát. Ö húzta a rövidebbet. A rendőr feljelentette hatósági közeg sértegetése miatt. A jogosítványát nem vették el, mint É>al Martin, harmincéves Vancouvert fiatalemberét. Persze ettől a fiatalembertől sem az autóvezetői jogosítványt vonta be a bíróság, hanem a nőkhöz való jogosítványt. Ugyanis ez a fiatalember már három szabálytalanságot követett el, három leányanya mondhatja gyermeke apjának Dal Martint. A bíróság most rendet teremtett. Háromévi elvonókúrára ítélte Dal Martint. Három évig rendőrségi felügyelet alatt lesz és ez idő alatt egyetlen nőt sem• szabad elcsábítania. Ha egyet i$ el­csábít, hat év börtönbüntetés vár rá. Ez aztán a büntetés. Ha nálunk is bevezetnék ezt o? elvonókúrát, sőt ezen felül bevezetnék még azt a hajdivatot is, amit Tonny Contessa, londoni fodrász honosított meg, a sötét utcákban kevesebb dalia mon­daná kedvesének: „Drágám, oltsd le a villanyt a hajadban, meg szeretnélek csókolni”. Mint már ebből is láthatja a szerkesztő úr, Londonban a legújabb hajdivat az, hogy a hajban kis égők vannak, a kap­csoló a nő melltartójában van. A kapcsolót szigorúan a nő kezelheti, mert Angliában vigyáznak az erkölcsre. Mert az angolok erkölcsösek és takarékosak. A mi­nap kezembe került William Edwards angol orvos Házassági tanácsadó című könyve, melyben ilyen ta­nácsra bukkantam: Mikor szükséges okvetlenül nászúira menni? E kérdés megfejtését az olvasókra bízom. Remé­lem, ki-iá a maga szempontjait figyelembe véve el tudja dönteni, mikor okvetlenül szükséges, és mikor nem okvetlenül szükséges a mézeshetek alatt nászúira menni? Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: »♦******************* LOGIKA Két ember beszélget az ut­cán. Az egyik megkérdezi: — Beteg? — Miért? '— Mert láttam, hogy a gyógyszertárból jött ki. — És ha azt látná, hogy egy temetőből jövök éppen ki, azt hinné, hogy meghaltam? AZ OLIMPIKON — Minek örülsz annyira? — kérdezte Diogenész egy ifjútól. — Hát nem láttad, hogy győztem az olimpiai tornán? — Tehát bebizonyítottad, hogy a többi versenyző ná­lad gyengébb volt? — fagga- tózik tovább a bölcs. — Hát persze, hiszen meg­kaptam a győzelmi babért. — Van is mivel dicseked­ned — jelentette ki fitymá­ló hangon a bölcs. — Legyőz­ted a gyengébbeket. SŰLYOS AKADÄLY Agglegények beszélgetnek: — Vettem egy szakácsköny­vet, de kiderült, hogy nem le­het használni. — Miért? — Mindegyik recept így kez­dődik: „Végy egy tiszta lá­bast . . ..” JOGOS KÉRDÉS A hajón a feleség így szól a tengeribetegséggel küszködő férjéhez: — Nézd csak, Vászja, milyen hatalmas hajó megy ott! — Semmilyen hajót nem akarok látni! Majd akkor szólj, ha megpillantasz egy autóbuszt.. * A GONDOS FELESÉG — Asszonyom, ittfelejtette a csomagját! — kiáltott az autóbuszkalauz egy asszony után, aki a megállónál le- szállni készült. — Ő, ne aggódjon kérem, — válaszolt az asszony. — A férjem reggelije van a cso­magban, a férjem pedig a ta­lált tárgyak osztályán dolgozik. AZ ÉLETBŐL MERÍTETT BÖLCSESSÉG A filozófiaelőadáson a ta­nár kijelenti: — Az az ember, aki enged, ha nincs igaza: bölcs. Az az ember, aki enged, amikor iga­za van... — Nős, — jegyezte meg az egyik hallgató, GYANÜS KÉRDÉSEK Az apát nyugtalanítja kis­fiának gyenge szellemi ké­pessége és ezért ideggyógyász­hoz viszi a gyereket. Az or­vos ellenőrző kérdéseket tesz fel a fiúnak: „Hány füle van a macskának? Hány lába? Mi­lyen hangot ad?” stb. A fiúcs­ka, aki már megúnta a felel­getést, az apjához fordul: — Mondd papa, ez a bo­lond még sohasem látott macs­kát? A ZSUGORI FÉRJ * • Marynek a mézeshetek alatt megfájdult a foga és a férje elment vele a fogorvos­hoz. Az orvos megvizsgálta a fájó fogat és kijelentette, hogy ezt már egy évvel ezelőtt ki kellett volna húzni. — Egy évvel ezelőtt? — kiál­tott fel örömmel az ifjú férj. — Akkor a foghúzásért fize­tendő összegről külön számlát az anyósomnak! — Szemembe siilött a nap. HUMOR — Most már igazán men­nünk kell! Ha meggyilkolja a nőt, ezt a holnapi lapok úgyis megírják. „Szerencsés fogás!" —- Fizetésemelést akarsz? Ne nevettess! Szereti a munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents