Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

1

Varga József:

ULJANOVSZKTÓL MOSZKVÁIG

I. A legfoldibb ember, ki valaha élt a földön

■— Az emberek lettek mások. Okét figyelje meg, mert csak úgy tudja megérteni azt a nagy változást, amit itt végbement. Gyáróriásokat vízierőműveket, atomreaktort másutt is tudnak építeni. A Szovjetunióban felépült erőművek és űrrakéták, gyárak és tudományos intézeteit azért masok, többek a nypgati világ büszkeségeinél, mert mögöttük egy nép felnőtté válása van.

Gazda Jenőt hallgatom moszkvai lakásán. A veterán forradalmárt, pártunk egyik alapító tagját, a 19-es, híres Latinka-szazad egykori parancsnokát, aki azon a borzalmasan hideg januári éjszakán Vlagyimir Iljics koporsója mellett állt.

— Mi kommunisták nagyhitű emberek vagyunk. Fiatal korunkban még inkább ilyenek

voltunk. De közülünk csak Lenin hitte egyedül, csak ő látta előre, ami van.

Együtt olvassuk Gazda Jenővel Drabkina új könyvét, a Téli napfordulót, ezeknek az éveknek, Lenin munkásságának krónikáját-: „Ezerkilencn.százhuszoneg/ben írták kollektív levelükben a Volga menti parasztok: mezeinken

egyénén' növény' tefíhétt, ' az éhség . .. Hosszú lenne annak a felsorolása, mit ettek a Volga vidékén: kalász, szalma,

laboda, tüske, makk, gyökerek, fűrészpor, agyag, mész, elporladt csontok. Mindezt megőrölték, vagy mozsárba törték össze, s vízzel meg a ..kötésnek” hozzáadott csipetnyi rozsliszttel tésztát csináltak belőle, abból pedig „bajételt” sütöttek, keserű lepényeket, hol feketét, mini a

föld, hol zöldet, mint a fű ... ”

— Es Lenin ? — idéz egy másik, korabeli írást Gazda Jenő. — Jöjjön el tíz év múlva, mondta H. G. WeiisneK, a forradalommal szimpatizáló, de erősen szkeptikus angol regényírónak. . .

E riport megírása előtt újra elővettem Wellsét, íme a részlet, amire Gazda Jenő- utal: „Mikor találkoztam Leninnel, már beteg volt. Gyakran félbe kellett szakítania munkáját, 1922-ben az orvosok végleg eltiltották a munkától. Beszélgettünk Oroszország villamosításáról, ami akkor még csak Lenin agyában megszületett álom volt.. . szkeptikusan viszonyultam a villamosítás gondolatához. — Jöjjön el tíz év múlva, válaszolta Lenin kétkedéseimre...” ,

És elment Wells újra, 1934- ben tett íaiogaiasa után iogat- mazódott meg benne az aláobi Lenin-kép: „ . . . rendíthetetlen alkotó lelkesedést oltott az orosz népbe, hogy megoldja előtte tornyosuló problémáit. Ez a: lelkesedés a mai napig él benne... Bár az általa, vezetett . kommunista párt tapasztalatlan volt, mégis sikerült megteremtenie a kísérlete sikeréhez szükséges feltételeket, elegendő fegyelmezett kádert biztosított a gyorsan létrehozott, odaadó államigazgatás részére:. . Gyümölcsöző gondolatai ■ hatnak azután is, hogy létrehozójuk megszűnt alkotói.. Hatásuk • éppoly erős, mint. annak előtte”.

A lenini gondolatok hatása ma . . , Beszélgetünk- erről is Gazda Jenővel. Faggatom, vállalom' áz öreg forradalmárt,

aki annak idején Kun Béla oldalán a leninizmus hú védelmezője volt. A nagy moszkvai gyár pártbizottsága, amely- 1 nek ő volt a titkára, egyik szilárd bázisa volt a frakciósok elleni harcnak.

— Ma? Nem lehet olyan egyszerűen elmondani, hogyan hat a leninizmus mindennapi életünkre. Tulajdonképpen számunkra Lenin nem halt meg. Él. Hisz naponta beszélgetünk vele. Nélküle ma sem látnánk előre, gondjainkat, problémáinkat sokkal nehezebben oldanánk meg — mondja Gazda Jenő.

Lenin valóban él. Nem vonhatja lei magát hatása alól a földkerekség egyetlen pontján, egyetlen ország, vagy társadalmi, politikai mozgalom

sem.

Egyetlen példa: a legtöbbet, a leggyakrabban fordított szerzők sorában a világon Lenin áll. Csak a Szovjetunióban több mint tízezer kiadásban, száz nyelvre lefordítva jelentették meg Lenin műveit, ösz- szesen mintegy 350 millió példányban. Hogy az öt kor.íinensen, az egész földkerekségen hány példányban jelentek meg eddig, vagy vannak éppen nyomdában Lenin művei — azt nem is lehet felmérni. Moszkvában a központi Lenin- múzeumban egy hatalmas teremben bemutatják ennek egy töredékét. Szédítő a látvány. Lenin műveinek elterjedtsége a világon messze megelőzi ma már a Bibliát.

Milyen volt Lenin, az ember? Ezt kerestem életútjának emlékhelyein járva Ul.ja- novszktól Moszkváig. Az embert kerestem, a kommunisták első és örök példaképét. Majakovszkijjal szólva: ..Tudom, hogy nem a hősök zúdítják lávádat forradalom. Könyvmolyok meséje mind, ami balgán hősöket dicsért! De ho?.v' ne zendüljön dalom érette, llji- csért?” Kérezi, s vallja a költő, aki élete nagy cél iának tartotta, hogy. méltó emléket állítson ■ Leninnek, „a legföl- dibbnek, ki a földiek között valaha élt. a földön”. .

Következik: IX. ..Fal t)a korhadt, döngesd és leomlik!"

A szekszárdi járás 25 éve

Helyismereti tevékenység a szekszárdi járásban

A jubileumi esztendőre készülődve, a járások közül Dombóvári követően a szekszárdi járásban folyt a legjelentősebb helyismereti anyag- gyűjtés.

A vaskos dosszié tömöttsége miatt alig összecsukható fedőlapján e felirat olvasható: A szekszárdi járás 25 éve. A térképekkel, grafikonokkal, táblázatokkal illusztrált gyűjteménnyel tallózva ismerkedő, témakörök szerint elkülönítve találja a járás felgyorsult fejlődésének dokumentumait és az elindulás idejének jellemző adalékait.

Még rendezetlen a felszabadulási évforduló számvetésének jegyében gyűjtött helyismereti ■ anyag. Benne nemcsak a járás, hanem a községek negyedszázados változásai, fejlődése is nyomon követhető. Az ágazatok jellegzetes motívumait tartalmazó kép kiegészül a járás földrajzának leírásával, a népesség alakulásának, a járás társadalmi-gazdasági struktúrájának akkori és mostani helyzetével.

Előttünk a nagy munkát megtestesítő dosszié, amikor Hanoi József elvtárssal, az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága propaganda- és művelődési csoportjának vezetőjével beszélgetünk.

— Hogy merült fel a gondolat, mely sierv felkérésére,

frányán és hogyan végezték a gyűjtést? — érdeklődünk.

— A járási pártbizottságon született a gondolat, az operatív bizottság ülésén. A felszabadulási ünnepségek előkészítésével foglalkozó bizottság nem tartotta méltónak a felkészülést történelmi visszapillantás, a huszonöt esztendő főbb momentumainak és történetének kimunkálása

nélkül. A járási pártvezetés -egyetértésével a múlt év közepén kezdődött el a fejlődés feldolgozását és feltárását célzó gyűjtés. A 11 tagú járási operatív bizottság valamennyi tagja bekapcsolódott, rajtuk kívül — a járási pártbizottság felkérése alapján — még heten dolgoztak.

— Sokan fáradoztak. Alapvetően a megyei levéltárban őrzött eredeti dokumentumokat dolgozták fel. Emellett forrásként felhasználták, be építették az általuk felkutatott helyi írásos anyagokat és részben a visszaemlékezéseket is.

— Mi volt a céljuk, elérték-e a célkitűzést?

— Célul tűztük, hogy kapjunk egy viszonylagosan átfogó képet járásunk negyedszázados útjáról, történetéről, társadalmi-politikai harcairól, hogy bemutathassuk a járás eseményékben bővelkedő huszonöt esztendejét, forradalmi múltját. Elértük a célt. Egészében és részleteiben még többet is hozott a törekvés. Ménnyi- ben? Sok újat adott ez az anyag a járás egészén belül a községek, az ipari, mezőgazdasági üzemek, kulturális ágazatok és bázisok fejlődési folyamatának és egyes forradalmi szakaszainak bemutatásához. A felszabadítás konkrét eseményei mellett számba vehettük az élet beindításáért tudatosan tevékenykedő politikai szervek és snontánul csatasorba állott helyi emberek küz delmeit. részletesen megismerhettük a tettek mezején alkotók sikereit. (Különben, többségük még ma is tudatosan tevékeny.) Kiteljesedett, kiterjedt tehát g helyismereti gyűjtés a járást kiíevő községekre is. Mindez történeti áttekintést,. további bátorítást, indítékot, erőt ad a járási és helyi vezetésnek, az önismerethez sokat nyújt a kommunistáknak és a lakosságnak is. Érdemes volt. Nem szorítkoztunk csak az adatokra, így eleven, mozgósító, politikus és tartalmas anyagokat sikerült összegyűjteni.

— Máris elérkeztünk hasznosítási terveikhez. Hogyan teszik közkinccsé, mit terveznek?

— Helyben néha jobb ismerői az emberek az

országos és megyei eredményeknek, mint saját társadalmi-forradalmi múltjuknak, helyi alkotásaiknak. Ilyen értelemben is a mozgósítás, a tömegfelvilágosítás eszközének tekintjük az anyagot, amellyel segítséget adunk a helyi eredmények csokorba kötéséhez, az indulás óta elért emelkedés felismeréséhez. Ismerjék meg régiek és újak, az ifjú generáció is, hogy mit alkottak, legyen módjuk összevetni, mennyire vágott össze az övék a fő tendenciával. Megbeszéltük, eljuttatjuk a járási vezető testületek tagjaihoz tanulmányozás, informálódás végeit. További elképzelésünk az anyag rendezése, majd Kinyomtatása. Agy jteményt aztán m < a

pártszervezeteknek, a községeknek, a különböző ipari, mezőgazdasági, művelődési közösségeknek, hogy kézikönyv, segédanyag gyanánt hasznosíthassák. Tárgyi részét máris közkinccsé tehetjük a politikai munka az agitációs és propaganda- tevékenység fejlesztésénél.

— Nem zárult le a forradalmi időszak a múlt feltárásával, a mai és az előttünk álló bonyolultabb feladatok újabb forradalmi tettekre kell hogy mozgósítsák járásunk pártszervezeteit, különböző szintű vezetőit és dolgozóit. A 25 esztendő forradalmi múltja összefüggéseinek, egész folyamatának feltárásához új ismereteket adó munkáért ezúton is kifejezzük elismerésünket és köszönetünket azoknak, akik odaadóan, szorgalmasan fáradoztak. — fejezi be a méltatást Hanoi József, a Szekszárdi Járási Pártbizottság csoportvezetője.

SOMI BENJAMINNÉ