Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

f-ÖLNA MEGYEI-«VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MEPUJSÄG j fl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGTEl TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 90. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. április 1«. WW——B—H——Ilii IIIIIIIIMM —Mi Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970. áp­rilis 16-án, Kádár .János elv­társ elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, államtit­károk, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának veze­tője, a megyei tanácsok végre­hajtó bizottságainak elnökei, az OKISZ elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. Az ülés résztvevői kegyelet­tel emlékeztek meg a közel­múltban elhunyt Hevesi Gyu­la elvtársról, a Központi Bi­zottság tagjáról, aki több mint öt évtizeden át küzdött a kom­munizmus eszméiért. A napirendi pontok tárgya­lása előtt Kádár János elvtárs tájékoztatást adott a hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­gekről. Az ülés megállapította, hogy a hazánk felszabadulásánál: negyedszázados jubileuma tiszteletére országszerte szer­vezett megemlékezések, az áp­rilis 4-i központi ünnepségek méltóképpen kifejezték né­pünk történelmi sorsforduló­jának jelentőségét. Tovább erősítették népünkben a szo­cialista közgondolkodást, a hazafiságot és a proletár nem­zetköziséget. A felszabadulási ünnepsé­gek fényét emelte, hogy a Szovjetunió, a testvéri szocia­lista országok küldöttségei, a felszabadítási harcok résztve­vői népünkkel együtt ünne­peltek. Ebben kifejezésre ju­tott, hogy pártjaink és né­peink közösen küzdenek a szocializmus eszméinek meg­valósításáért és korunk leg­főbb kérdéseinek megoldásá­ért. A Központi Bizottság elis­merését és köszönetét fejezi ki a pártszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a szak- szervezeteknek, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek, min­den társadalmi szervezetnek, a munkásőrségnek, a honvéd­ségnek, a fegyveres testületek­nek, a közlekedés és a hír­közlés dolgozóinak, mindazok­nak, akik lelkes, fáradságot nem ismerő munkájukkal hoz­zájárultak hazánk felszabadu­lásának méltó megünneplésé­hez, * A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a KB titkárának előterjeszté­se alapján a Politikai Bi­zottság jelentését a taná­csok tevékenységéről, vala­mint munkájuk fejlesztésé­nek irányelveit; — megvitatta és elfogadta Borbándi János elvtársnak, a KB osztályvezetőjének elő­terjesztése alapján a Politi­kai Bizottság javaslatát a választási rendszer tovább­fejlesztésére; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a KB titkárának előterjeszté­se alapján a Politikai Bi­zottság javaslatát a lakás­építés növelésére, a lakásel­osztás és fenntartás rendjé­nek fejlesztésére. 1 A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se megállapította: A tanácsok megalakulásuk óta eredményesen dolgoznak, államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé váltak.- Hozzájárultak a nép hatalom kiépítéséhez, hazánk gazdasá­gi, társadalmi és kulturális felemelkedéséhez. Jelentős ere meny eket értek el a köz­ség- * es városfejlesztésben. Szervezik a lakosság anyagi, szociális ellátásának, művelő­dési és szolgáltatási igényei­nek kielégítését. A szocialista építés soron- következő feladatai a taná­csok munkájának fejlesztését igénylik. A további munkában abból kell kiindulni, hogy fejlődjön a tanácsok államigazgatási te­vékenysége, erősödjön nép- képviseleti jellege és önkor­mányzati vonása. Ennek érdekében bővíteni kell a tanácsok hatósági és igazgatási jogkörét és növelni kell önálló gazdasági tevékeny­ségét. Az államigazgatási és a hatósági munka vonatkozásá­ban fokozni kell a központi szerveik irányító, ellenőrző munkájának hatékonyságát, ugyanakkor mindazokat a fel­adatokat, amelyek helyileg célszerűen oldhatók meg, a tanácsok hatáskörébe kell utalni. A tanácsok gazdálkodási ön­állóságának növelésével biz­tosítani kell. hogy jobban ki­aknázzák a helyi erőforráso­kat, többet nyújtsanak a népgazdaságnak, és a lakos­ságnak is. Az ülés egyetértett azzal, hogy a tanácsrendszer fejlesz­tésének elvi kérdéseit a Köz­ponti Bizottság megvitatás és jóváhagyás céljából a párt X. kongresszusa elé terjeszti. 2 A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülé­se választási rendszerünk to­vábbfejlesztésével kapesolat- bí’.n megállapította,; Jelenlegi választási rend­szerünk alapelvei megfelelnek társad al mi-politi Icai viszo­nyainknak- Az általános, egyenlő és közvetlen választás elve, a szavazás titkossága és az egyéni választókerületi rendszer, valamint a válasz­tások népfrontjellege jól szol­gálja szocialista céljainkat. Néhány vonatkozásban in­dokolt választási rendszerünk továbbfejlesztése. Az ülés egyetértett azzal, hogy javas­Két pályázó a paksi járás illetékesei által meghirdetett pályázatra is benyújtotta munkáját.. Ölt, az ottani el­bírálás alapján vették át dí­jaikat dr. Gyugyi Jánostól. Szabó Imrémé ..Mit jelentett a kajdacsf parasztság életében a felszabadulás" című pálya­művéért, amelynek lektori munkáját Kiss László, a me­zőgazdasági technikum tanára végezte el. a paksi Járás első díját kapta. A paksi járás kü- löndíját vette át Lamm Já­nos és Lamm Janosné a „Né- me tleér 25 éves fejlődése1' cí­mű dolgozatáért. A lektorá­lás itt is Kiss László nevé­hez fűződik. Ezerforintos pénzjutalomban három pályázó részesült. Bar­latot kell kidolgozni és be­nyújtani az országgyűlésnek a választójogi törvény módo­sítására. Az országgyűlési é» a ta­nácstagi választásoknál az ed­diginél is nagyabb mértékben lehetővé kell tenni t&Ob jelölt állítását. Több jelölt esetében biztosítani kell, hogy azonos esélyekkel indulhassanak a választásokon. cza Józsefné. a fiatal tolnai pedagógus a „Tanácsköztársa­ság és ellenforradalom Tol­nán'' című pályázatáért. A munka lektora K, Balog Já­nos, az MSZMP Tolna megyei Bizottságámak archívumvezető­je volt. „Kettős vallásváltoz­tatás Tolnán” című munkájá­ért. Fricsy Ádám lelkész ka­pott jutalmat. E pályamű lék­tora Kaszás Imre, országgyű­lési képviselő, a szekszárdi szakmunkásképző iskola igaz­gatója volt. A bíráló bizottság a rnuntra bizonyos megállapí­tásaival nem ért egyet, mint véleménye lemondja, hogy bár helytörténetlleg rendkívül je­lentős, gok új adatot tartal­mazó tanulmányt fogadja el a dolgozatot A pályázóit scnior. Budapesten a győzelem zászlaja ünnepi díszt öltött pénteken a gellérthegyi felszabadulási emlékmű előtti tér: a fővárosi fiatalok fogadták „a győzelem zászlaja alóli’’ elnevezésű mo­toros túra küldöttségeit. Az emlékműnél ifjúgárdisták áll- talc díszőrséget. s a felsorako­zott bolgár, csehszlovák, len­gyel, NDK-beli és román mo­torosokkal együtt köszöntöt­ték a győzelem zászlaját hozó szovjet delegációt, s a határtól kíséretként érkező magyar fiatalokat. A motoros túra 1969. augusztusában indult Moszk­vából, s a Nagy Honvédő Há­borúban győztes szovjet had­sereg megtett útját követve bejárta a Szovjetuniót, Len­gyelországot, Romániát is Bul­gáriát. Itt ért véget a túra első szakasza — a második részt Budapestről induiva ta­szik meg a motorosok. Ügg tervezik, hogy hazánkat meg­ismerve, Csehszlovákián át az NDK-ba veszik útjukat, t má­jus 9-re, a győzelem napjára, a második világháború befeje­zésének negyedszázados évfor­dulójára étnek Berlinbe. A hit ország küldöttei két napig Budapest nevezetessé­geivel ismerkednek, majd áp­rilis 19-én országjáró körútra indulnák. (MTI) ja. a 86 éves Knábel Vilmos, nyugalmazott bonyhádi peda­gógus is pénzjutalomban ré­szesült, „Bctiyhád története az őskortól a felszabadulásig" cí­mű munkájával azt az őszinte, a község iránt érzett szerelő­iét honorálták, amely az idős ember visszaemlékezéseinek szánté minden sorábói árad. Harmadik helyezést ért el és 1600 forint jutalomban ré­szesült dr. Tótír Rudolf „Tol­na megye egészségügyének 25 éves fejlődése" című pálya­munkájával. E dolgozat lek­tora Máthé János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának vezetője volt. Ezt a díjat vette át az „Isko­lám története” című pályamű — lektora Bárd Flórián, a megyei tanács művelődésügyi dtóiáVdáfi a n, oldalt»^. (Folytatás a 2. oldalon.) II. helytörténeti konferencia Szekszárdon A Tolna megyei eredmények az ország elé példaként állíthatók Kiosztották a felszabadulási pályázat díjait — 16 pályamunkából 14 elfogadva — Dr. Vörös Károly elismerő felszólalása Második alkalommal rendezett helytörténeti konferenciát Szekszárdon a Tolna megyei Hely- történeti Bizottság, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete és a Tolna megyei Levéltár. Első alka­lommal Tolna megye felszabadulásának speciális sajátosságait tűzte napirendre a helytörténeti kon­ferencia. Tegnap, a felszabadulás alkalmából a múlt év derekán meghirdetett felszabadulási pá­lyázat értékelésére, ismertetésére és díjkiosztásá­ra került sor. . _ _ A konferencia miinkájában többek között részt vett István József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Babies András, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. Var­ga Sándorné, a Művelődésügyi Minisztérium le­véltári osztályának helyettes vezetője és dr. Vö­rös Károly, az Országos Helytörténeti Bizottság főtitkára. A vendégeket, a pályázókat, a megjelenteket Csajbók Kálmán, a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Puskás Attilának, a helytörténeti bizottság titkárának adta át a szót, aki a pályázati feltételeket Is­mertette és értékelte a beérkezett pályamunká­kat. A pályázati felhívást a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a Tolna megyei Levéltár és a megyei helytörténeti bizottság hirdette meg. Három témakörben lehetett pályamunkát benyúj­tani. Tolna megye felszabadulása volt az egyik, a megye fejlődésének 33 éve volt a másik téma, s a harmadik szabad választást engedélyezett. Aa első kőt téma esetében egy község, vagy táj éle­tének eseményeiről kellett a dolgozatokat elké­szíteni. A pályázók elé szigorú feltételeket tűz­tek kL A beküldés batárideje iSSS. december I5-e volt. Összesen IC pályamunka érkezett he, amelyek közűi elapee elbírálás után csupán kettőt nem fo­gadtak eL A hattagú bíráló bizottság elnöki tisztjét Lovas Henrik, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője töltötte be. A dol­gozatokat a bíráló bizottság felkérésére szakér­tők lektoráltalt. A lektori vélemény birtokában, és az alapos áttanulmányozás után döntött a di­jak odaítélésében a bíráló bizottság. Az első té­makörben csupán 1 pályamunka érkesett be, amelyet hibái miau nem tudtak elfogadni. A má­sodik témakörben « pályamunkát, a harmadikban pedig kilencet adtak be. Az utábbi témához tar­tozik még az a másik dolgozat, amelyet elle- gadni nem lehetett. A pályázat eredményét t,9vu Henrik hirdet­te kL Elmondotta, hogy számszerűen Is több munka érkezett, mint amennyire a pályázat meg­hirdetésekor számítani lehetett. A munkák mi­nőségi értéke pedig szinte megkövetelte, hogy az előre meghatározott pályadljakat kiszélesítsék és felemeljék. Hangáályozta, bogy a meghirdetők 'tudják; a pályámúvekbe befektetett munkát meg­fizetni ezzel az összeggel nem lehet, csupán né­miképpen honorálni akarják azt. A dijakat és Jutalmakat dr. cyugyl János, a Tolna mégyel Tanáéi VB elnökhelyettese adta át. A díjak és jutalmak átadása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents