Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
Éljen és erősödjék a szocialista országok népeinek egysége! A szekszárdi tudományos ülésszakon hangzott el..» A pártok harca a két munkáspárt egyesüléséiig; (1944—48) Örök útmutatás Lenin olyan korban lett a munkásosztály eszmei és politikai vezérévé, amikor kialakult és az egész világot uralma alá hajtotta a monopolkapitalizmus, az imperializmus, amikor a szocialista forradalom a történelmi fejlődés közvetlen feladatává vált. Ö mutatta meg a forradalmi kivezető utat az első imperialista világháború okozta szörnyű válságból, amelybe a kapitalizmus döntötte az emberiséget. 0 mutatta meg a kivezető utat abból az eszmei zűrzavarból, amit a rév izionizmus és különféle más téves és káros irányzat terjesztett el a munkásmozgalomban. örök történelmi igazság, hogy Lenin neve elválaszthatatlan attól a párttól, amely győzelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Hiszen e pártot az ö vezetésével teremtették meg és ö állt az élen fennállásának első, s egyben legnehezebb éveiben. Az ő személyisége — o lángeszű tudós, a párt- és népvezér és államférfi alakja — hatalmas fényerejű világító fáklyaként emelkedik ki a világrengető események viharában, amikor az Októberi Forradalom megnyitja az emberiség új korszakát, s elkezdődik a történelmi átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Örök történelmi tanulság, hogy a szocialista forradalom oroszországi diadala, az első munkásállam megszületése egyben a lenini tanítások a lenini politika nagy győzelme, mely hatalmas lökést ad a nemzetközi proletariátus küzdelmének. A lenini eszmék jegyében alakultak meg a munkásosztály új forradalmi . pártjai, köztük 1918. novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártja is. Lenin vezetésével jött létre 1919 márciusában a Kommunista Internacionálé, mely összefogta a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi erőinek legjavát. (Nemes Dezső: A lenini eszmék ereje) Közéletünk ni. Létrejött megyénkben a baloldali blokk, amely a reakció visszaszorítását, a baloldali erők tömörítését célozta szolgálni. Létrejött ugyan, de a hatalmi villongások miatt nem, illetve gyengén funkcionált. Az SZDP-ben tovább folytatódott a jobbratolódás és a jobboldali politikából kiábrándult becsületes szociáldemokrata munkások százával kezdtek átlépni a kommunista szervezetekbe. A testvérpárt megyei vezetőségét ez nem zavarta. A kilépésekkel párhuzamosan növekedett a létszámuk, azonban elsősorban a jobboldali, kispolgári, esetenként reakciós elemek beáramlásával. A kisgazdapárt megyei szerveiben 1946-ban még nem kezdődött meg az egészséges erjedés, nagy volt a reakció befolyása. Felléptek a gazdasági stabilitás ellen, ezek az elemek vonták kétségbe a forint értékálló mivoltát. Arra bíztatták a termelőket, hogy az új forintért ne adják el termékeiket, mert annak nincs aranyfedezete. Sikeresen felléptek a kommunista pártszervezetek az aknamunka ellen, az ellátási, zavarok okozása miatt, és meghirdették, kiadták e jelszót: két kezünk a forint aranyalapja, a termelés képez alapot. Feloldották a bizalmatlanságot, az MKP harca megyénkben döntően hozzájárult a gazdasági stabilizációhoz. Az árurejtegetés és árdrágítás miatt leleplezett ozorai malmost a kisgazdapárt mentőakciójának hatására engedték ki a.börtönből. Heisler SZDP- tag rendőrfőkapitány és Szenté kisgazda főispán együttesen tussolták el a megyében terjesztett fasiszta plakátok ügyében indított nyomozást, mivel a szervezkedés szálai az FKGP dombóvári szervezetéhez vezettek. Mindezek nehezítették az egészséges együttműködést, a fejlődést azonban nem tudták meggátolni. Szerepe volt ebben annak, hogy okulva a 45- ös választásokon, az MKP megjavította a tömegpolitikai munkát. Megszervezte a falujárást, rendszeressé váltak gyűléseik. Akcióprogram — bomlási jelek A népi demokratikus forradalom harmadik esztendejében Tolna megyében a harca parlamenti választásokra való felkészülés, a szavazatokért folytatott küzdelem jegyében zajlott. Népújság 3 1970. április 16. „Ez a választás fogja eldönteni, milyen irányba halad a magyar demokrácia” — mondta a június 29-i pártvezetőségi ülésen Balogh Jenő szekszárdi városi titkár. A gyors és helyes felis'merés alapján kidolgozták az akcióprogramot, majd az MKP megyei bizottsága 1947. június 30-i ülésén elfogadta azt. Részletesen ismertette a korreferens e program lényegét és méltányolta az akkor aktuális, központi kérdéseket magában foglaló munkaprogramot, az állásfoglalást. Hogyan sikerült az akció- programot megvalósítani ? Mindennapos küzdelemben, a koalíciós partnerek politikájának jobbratolódása közepette, és csak részlegesen. Az SZDP-be a tagtoborzás során bőrüket mentő, fasiszta érzelmű egyének tódultak be, 1947 közepére Szekszárdon kikerültek a vezetésből az összes valamirevaló emberek. A választások kiírása előtt egyezséget kötött a két munkáspárt, hogy megvédik egymást a külső támadások ellen is. Megszegték az egyezséget az SZDP megyei vezetői, lapjukban, a' Tolna megyei Világosságban kommunistaellenes hecckampányt indítottak. Durva kirohanások, gyalázkodás jellemezte a fővárosból küldött agitátorok fellépéseit, és — Marosán György kivételével — a gyűléseken hasonló tónusban beszéltek központi szónokaik. Politikájuk egyenes következménye lett, hogy haladó tömegeik mind jobban elfordultak tőlük, gyűléseik érdektelenné váltak, Bonyhádon, Nagymányokon meg sem tudták tartani az SZDP-gyűlést. A kisgazdapárt súlyos válságot élt át, civódások, kiábrándulás, kilépések jelezték a bomlást. Lengyelben, Tabó- don, Závodon, Bátaapátiban feloszlottak szervezeteik. A választásokat megelőzően még jobban érződött a bomlás, a szélsőjobboldali Perr Viktor kivált a pártból, később a demokrata néppártban kötött ki. Azokban az években hű szövetségesnek bizonyult a Nemzeti Parasztpárt, így volt az 1947-es választások során is, csupán egyes vidéki szervezeteiben adódtak személyi jellegű ellentétek. Ez idő szerint az MKP jól sikerült népgyűléseket tartott a megyében, a tömegek megnyerésének fontos eszköze lett a röplapok és plakátok készítése és terjesztése. A koalíción belüli pártok időnként éles harcának ellenére is biztosított a demokia'ikus folyamat folytonossága. Az 1947-es választások értékelése után rátért az előadó az MKP szervezeteiben megmutatkozott, győzelmi mámort le- lohasztó nehézségek ecsetelésére, kitért a koalíciós partnerek hibás következtetéseire, és haladó vezetőik kibuktatására. Megállíthatatlan a tisztulási folyamat Napirendre került ugyan a munkásosztály egységének megteremtéséért folytatott harc, azonban a választások után az MKP megyei szervei még nem tartották időszerűnek az egyesülést. A fúziót meg kell előzze a jobboldaltól való megtisztulás — vallották. E folyamat megkezdődése után, a pártszervek megtisztításához a baloldali szociáldemokratákkal közös terv készült. Dombóváron a jobboldal botrányos magatartása miatt időleges vereséget szenvedett ugyan a baloldal, azonban a történtek után, az értesülést követő felháborodás hatására több járási szervük feloszlott, melyek élére baloldali vezetők kerültek. A demokratikus közvélemény felháborodásának adott ekkor hangot a kisgazdapárt is, amely ebben a harcban egyértelműen az MKP és az SZDP baloldala mellett állott. Megállíthatatlanná vált Tolna megyében a tisztulási folyamat, meggyorsultak az események. Az 1948. február 29-i megyei értekezletet követően, március 13-án Szekszárdon és a völgységi járásban megalakult az egységbizottság. Március 16-án a megyei egységbizottság elmozdította a helyéről az SZDP jobboldali megyei titkárát, és a vezetésre, Szit- kovics Sándorral az élen, egy háromtagú bizottságot jelölt ki. Március 22-én kizárták az SZDP-ből a legexponáltabb jobboldali elemeket, s ezt követően április 12-ig 759 jobboldali személyt zártak ki még. Bekövetkezett a megtisztulás, elhárult Tolna megyében az akadály a munkásosztály egységes politikai pártjának megvalósulása elől. Közös taggyűlésen, 1948. május 18-án alakult meg az MDP Szekszárdon, majd 1948. május 20-án került sor a nagy aktusra, a Tolna megyei egyesítő pártkonferenciára. — Alapvetően jónak bizonyult az MKP Tolna megyei népfront-politikája. A népi demokratikus forradalom megfelelő fejlődése és a koalíciós pártok harcának eredményeként lehetővé vált a továbbfejlődés, a proletárdiktatúra megteremtése. — E szavakkal fejezte be Gyurkovics Lajos a tanulmánynak beillő, a közelmúlt immár történelemmé váló eseményeit tartalmazó kor- referátumot. SOMI BENJAMINNÉ Ülést tartott tegnap a délelőtti órákban Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Először Várkonvi Béla, a TS városi elnöke és Lencsés László, a művelődés- ügyi osztály vezetője számolt be a város sportmozgalmának helyzetéről és az iskolákban folyó testnevelési munkákról, a feladatokról. Tájékoztatójukat követően dr. Takács József ipari főelőadóé volt a szó. Beszámolója a szakmunkás- képzésről, annak helyzetéről készült. Részletesen kitért a IV. ötéves terv időszakában várható szakmunkás-utánpótlásra. A későbbiek során a vb a soron következő város! tanácsülés anyagát készítette elő, majd különböző bejelentések tárgyában hozott határozatokat.
