Tolna Megyei Népújság, 1970. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Ez történt a külpolitikában NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Külpolitikai híreinket kambodzsai jelentéssel kezdjük: az AP hírügynökség beszámolója az eddig nyilvánosságra került legnagyobb tömeggyllkosságról. Az Európa Tanács a görög helyzetről hozott határozatot, majd bonni, Dar-Es Salaam-i és laoszi jelentéssel folytatjuk külpolitikai össze­foglalónkat. Kambodzsa Az eddig nyilvánosságra került legnagyobb tömeggy ük osság Az AP amerikai hírügynök­ség jelenti: Szerdán reggel a Mekong folyón kivégzett vietnamiak holttestéinek százai úsztak, soknak a keze hátra volt köt­ve. Láthatólag a Kambodzsában eddig nyilvánosságra került legnagyobb tömeggyilkosságról van szó, A Phnom Penhtől 60 kilo­méterrel délkeletre levő Neak Leung-i kompátkelőhelyen egy rendőrtisztviselő kijelentette, hogy szerdán délelőtt 400 holt­testet számlált meg, A folyó egyre újább hullákat sodort és a holttestek több mint másfél kilométeres hosszúságú folyó­szakaszon voltak láthatók, míg a folyó egyik kanyarulata mögött ei nem tűntek. A meggyilkoltak között vol­taik nők is. A legtöbb férfi­hullán csak fekete rövidnad­rág volt. Nyolc holttest — köz­tük egy nő — összekötözve úszott a vizen. A folyóparton álldogáló kambodzsaiak, sőt a rendőr­ség sem tudott felvilágosítást adni arról, a hullák honnét kerültek a vízbe. Az áldozato­kat, akik közül a legtöbbről megállapítható volt, hogy agyonlőtték őket, valószínűleg Európa Tanács kambodzsaiak ölték meg, amint az utóbbi tíz nap során legalább két 'ismeretessé vált esetben történt. Kambodzsában, amelynek 7 millió lakosa van, a becs­lések szerint körülbelül C00 000 vietnami él, közülük 200 000 a fővárosban. A viet­namiak elleni támadások Norodom Szihanuk, volt ál­lamfő március 18-án történt leváltásával kezdődtek, s ve­zettek el a. most felfedezett, feltehetően eddigi legna­gyobb tömeggyilkossághoz. Más jelentések szerint az ország több részében viet­nami falvakat gyújtottak fal, s leromboltak két katolikus templomot is. A vietnamiak elleni atro­citások Saigonban is feltűn­tek, s a saigoní kormány be­utazási engedélyt kért egy „népi küldöttségnek”, amely megvizsgálná a Kambodzsá­ban élő vietnamiak helyze­tét. Hírügynökségi jelentések szerint ez némi feszültséged okozott a kambodzsai és a dél-vietnami kormányzat kö­zött, más jelentések) azonban ugyanakkor katonai együtt­működésről számolnak be. Mivel azonban — e határo­zat ellenére — nem áll mód­jában, hogy közvetlen be­folyást gyakoroljon a görög diktatúrára, politikai meg­figyelők szkeptikusan nyilat­koznak az elfogadott határo­zat esetleges hatásáról a görög katonai vezetőkre. Az Európa Tanács határo­zata után sajtóértekezleten nyilatkozott Jean-Jacques Servan-Schreiber, a Francia Radikális Párt vezetője, akinek közbenjárására bo­csátotta szabadon a görög junta Theodorakisz zene­szerzőt. A francia politikus egyértelműen aZ amerikai központi hírszerző hivatalt, a ClA-t vádolta a görög junta tevékenységéért, s azt indítványozta, hogy a görög­országi amerikai beavatko­zást vigyék a NATO elé. A francia politikus élesen bí­rálta az Egyesült Államokat, s többek között azt mon­dotta, „mindenki tudja, hogy Görögország az Egyesült Államok legfontosabb föld­közi-tengeri katonai és ra­kétatámaszpontja. Az ame­rikaiak szerepe Görögország­ban annál is veszélyesebb, mert gyakorlatilag a CIA önállóan tevékenykedik, az amerikai kormány ellenőr­zése nélkül”. Pipinellisz görög külügy­miniszter cinikusan beszélt az Európa Tanács döntésé­ről, mondván, a tanács „hiába vesztegette idejét”, mit se mondott a Nixonnal megvitatott kérdésekről. Arra való hivatkozással, hogy csü­törtökön a külügyminiszter informálni fogja a parlament külügyi bizottságát, megelége­dett olyanfajta közhelyekkel, mint „a washingtoni megbe­szélések lefolyásával elégedet­tek vagyunk”. — Nem kétsé­ges — mondotta —, hogy az európai amerikai jelenlét a fejlődés elengedhetetlen felté­tele. Biztosíthatja a parla­mentet — fűzte hozzá —, hogy ezzel ellentétes vélemények nem felelnek meg a realitá­soknak. Brandt hangoztatta, hogy keleti politikájához n«m kel­lett „zöld fényt” kapnia Ni- xontól, mert a forgalmi lámpa eddig is zöld volt. A Becsben csütörtökön kezdődő szovjet— amerikai megbeszélésekkel kapcsolatban azt mondotta: Nixon elhatározta, hogy ko­moly kísérletet tesz a kon­frontáció leépítésére és a koo­peráció kiépítésére. Brandt „beszámolója” nem sokat mondott, az ellenzék nevében felszólaló Barzel azonban ismét „aggodalmát” fejezte ki a kormány keleti politikája miatt. Megkérdez­te, a kormány azért ismeri-e el a realitásokat, hogy vég­legessé tegye, mert ezzel „a nép önrendelkezési joga semmivé válna.” Wehner az SPD nevében válaszolt, s azzal vádolta cz ellenzéket, hogy a naciona­lizmus maradványait akarja felszítani. Felszólalt Scheel külügyminiszter, majd Brandt kancellár is, de sem­mi újat nem mondtak. Dar-Es-Salaam Az el nem kötelezettek Az el nem kötelezett orszá­gok Dar-Es-Salaam-i konzul­tatív értkezletének második napján sem oldódtak meg az úgynevezett „képviseleti” kér­dések. Mindezidáig nem tisztázták a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet és a kambodzsai delegációk stá­tusát, további kérdés számos afrikai nemzeti felszabadítás1 mozgalom képviselete. Nem csupán az vár eldöntésre, he­lyet foglalhatnak-e az említett delegációk a Dar-Es-Salaam-i konferencia asztalánál, hanem az is, hogy milyen jogokkal. Ha ezek a kérdések eldől­nek, a 60 el nem kötelezett ország megbízottai hozzálát­hatnak fő feladataik megoldá­sához, azaz az el nem köte­lezett csúcs helyszínének, idő­pontjának teendőinek, megha­tározásához. Laosz A Patet Lao válasza Az AFP vientianei tudósító­ja jelentette, hogy a laoszi fő­városban vették a Patet Lao rádiójának közleményét, amely gyakorlatilag elvetette Sou- vanna Fhouma április 9-i el­lenjavaslatait a Patet Lao öt­pontos programjára. A rádió közleményében megállapította, hogy Souvanna Phouma és a vientianei kor­mányzat makacsul elutasítja a laoszi probléma békés eszkö­zökkel történő megoldását. Az ellenjavasilat megkerüli az ál­lásfoglalást az alapvető kér­désiben. nevezetesen a háború kiterjesztésének és a laoszi te­rület elleni amerikai bomba- támadások azonnali és feltétel nélküli megszüntetésének kér­désében. A nyilatkozat szerint a vientianei kormányzat be­hunyja szemét az amerikaiak laoszi intervenciója előtt, ugyanakkor rágalmazza a VÜK kormányát, amely pedig lelkiismeretesen betartja az 1962-es genfi megállapodáso­kat. A PRAVDA szerdai számá­ban Gustav Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titká­rának cikkét közölte az állam­ról és a demokráciáról szóló lenini tanítás időszerűségéről. — Az elmúlt csehszlovákiai események kritikai értékelése után a CSKP új vezetősége el­sőnek azt a következtetést vonta le, hogy Csehszlovákiá­ban kísérletek történtek né­hány, a szocialista államra és demokráciára vonatkozó mar­xista—leninista tétel revízió­jára — írja Husák, és ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy Csehszlovákiában megvannak még a volt polgári osztályok maradványai és a kispolgárság népes rétegeződései. Vannak emberek, akik 1948 februárjáig különféle polgári pártok tagjai voltak. Ez az a körülmény, aminek nem szenteltek kellő figyelmet — húzza alá a CSKP KB első titkára. — Az 1968—69-es időszak­ban tovább tetézte a hibákat és a fogyatékosságokat az a sajnálatos körülmény — foly­tatódik a cikk —, hogy sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem értelmezték és nem al­kalmazták helyesen az állam­ról és a demokráciáról szóló marxista—leninista tanítást, nem használták fel kellőkép­pen a testvéri kommunista és munkáspártok, különösképpen az SZKP ilyen vonatkozású ta­pasztalatait. Husák arra figyelmeztet, hogy az imperializmus a külön­böző revizionista és jobboldali opportunista erőket igyekszik kihasználni abban a szocialis­ta országban, amely egy adott időszakban éppen figyelmük tárgyát képezi, különösen olyan esetekben, amikor az adott or­szág kommunista pártjának politikájában bizonyos hibák találhatók. Ha pedig a hibákat Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Gerardus Johannes Dissevelt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Holland Ki­rályság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. • Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottságának ülésszakán, • Szerdán különvonaton Lenin szülővárosába, Uljanovszkba érkeztek a szakszervezéti és munkásmozgalom képviselői­nek a Lenin-centenárium, al­kalmából csütörtökön megnyíló nemzetközi találkozóján részt vevő küldöttségek. • Szerdán délelőtt megkezdte hivatalos izraeli tárgyalásait Joseph Sisco, a washingtoni külügyminisztérium közel-ke­leti ügyekben illetékes állam­titkára. Jeruzsálembe érkezésekor egyébként Sisco olyan kijelen­tést tett a sajtó képviselői előtt, hogy jóllehet az Egye­sült Államok — úgymond — folytatja erőfeszítéseit a kö­zel-keleti válság megoldása érdekében, ám „lényeges, hogy maguk a felek tegyenek fo­kozott aktivitásról tanúságot” ebben az irányban. * Olof Palme svéd miniszter- elnök kedden délután másod­ízben találkozott Schumann francia külügyminiszterrel. Megbeszélésükön ezúttal a Kö­zel-Kelet és az európai bizton­sági értekezlet problémái, va­lamint Délkelet-Ázsia helyzete került szóba. Az AFP mérték­adó francia forrásból úgy ér­tesült, hogy valamennyi kér­elkövető kommunista párt képtelen a fogyatékosságok ki­javítására, vagy ha nem veszi észre kellő időben az ellensé­ges erők hatásának folyamatát, akkor a szocializmust komoly veszély fenyegeti. A GLOS PRACY című len­gyel lap kommentárt fűz Sis­co amerikai külügyi állam­titkár négynapos kairói láto­gatásához, amelynek során az amerikai politikus azt igyeke­zett elhitetni az EAK veze­tőivel, hogy az Egyesült Álla­mok támogatja a Biztonsági Tanács határozatát. „Az amerikaiak cinizmusa és képmutatása — írja a lap — teljesen világossá válik, ha figyelembe vesszük első szá­mú gyárholtjuk és legközeleb­bi szövetségesük, Izrael cse­lekedeteit. Izrael meghiúsít minden olyan reményt, hogy csökkenti az arab országok ellen indí­tott barbár légitámadásait, amelyeket az amerikaiak ál­tal szállított bombázókkal hajt végre. Épp ellenkezőleg olyan hangok hallatszanak, hogy a légitámadások fokozódni fog­nak. Az amerikaiak arra tö­rekednek, hogy utolsó közel- keleti szárazföldi erődjükből olyan erős akciókat indítsanak az arab országok ellen, ame­lyek rákényszerítenék azok kormányait álláspontjuk fel­adására és a Rogers-terv né­ven ismert amerikai békeren­dezés elfogadására. Ezért Sisco, Anderson és Parker erőfeszítései ellenére mind az EAK, mind Jordánia és Szíria határozottan eluta­sítják a kész tények amerikai politikáját és az izraeli ag- resszorok bűncselekményeiért a teljes felelősséget az Egye­sült Államokra mint cinkosra hárítják”. désben nagyfokú nézetazonos­ság és hasonló megközelítés volt tapasztalható a két ál­lamférfi között. * Megbízható források szerint takaróba burkolózva felgyúj­totta magát .cellájában a 31 éves Alexandrosz Panagulisz. akit Papadopulosz miniszter- elnök ellen megkísérelt me­rénylete miatt ítéltek halálra 1968 novemberében. Panagu- liszt égési sebekkel egy athéni katonai kórházba szállították. * Több hónapi gondos kezelés eredményeként annyivá javult Waldeck Rochet-nak, ae FKP főtitkárának egészségi állapo­ta, hogy elhagyhatta a kórhá­zat — közölte szerda reggeli számában az Humanité. — Ugyanaz az orvos-kollektíva — folytatta a lap — amely eddig is kezelte, tovább foly­tatja a még szükséges gondos és hosszadalmas kezelést. * A TASZSZ a Kayhan Inter­national című iráni lapra hi­vatkozva jelenti, hogy szerdán befejeződtek Tebrizben az irá­ni és a szovjet határbizottság megbeszélései. A megállapodás értelmében ae új határvonal az Araksz folyó gátja által létesí­tett víztárolón keresztül húzó­dik. A végleges dokumentum aláírására a közeljövőben irá­ni küldöttség érkezik Moszk­vába. » Antonio Carrillo Flores mexikói külügyminiszter kö­vetelte az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa előtt, hogy az Egyesült Államok többé ne avatkozzék be egy­oldalúan Latin-Amerikában. Flores egyebekben megjegyez­te, hogy a diplomata-elrablá­sok oka Latin-Amcrika sze­gény és gazdag országai kö­zötti feszültségben keresendő. Határozat a görög helyzetről A 18 tagországból álló Euró­pa Tanács miniszteri bizottsá­gának szerdán megnyílt ülés­szakán 9 ország külügyminisz­terrel, a többi magasrangú külügymnisztériumi tisztviselő­vel képviselteti magát. A tanácskozás fő napirendi pontja az emberi jogok meg­sértése, a demokratikus sza­badságjogoknak a katonai kor­mány által történő korlátozása Görögországban. A szerdán megtartott ülésen újra bebizonyítást nyert, hogy a görög kormány megsérti az emberi jogokról szóló európai konvenció több szakaszát. En­nek megfelelően az Európa Tanács miniszteri bizottsága szerdán határozatot fogadott el, amelyet a 17 küldött közül 15 megszavazott, — Franciaország és Ciprus tartózkodott a sza­vazástól. (A francia képviselő később kijelentette, hogy or­szága mind a mai napig nem ratifikálta a szóban forgó konvenciót). A határozat felszólítja a gö­rög kormányt, hogy állítsa helyre az alapvető demokrati­kus szabadságjogokat, szüntes­se be az emberi jogok európai konvenciójának folyamatos megsértését, vizsgálja felül a politikai foglyok helyzetét, ves­sen véget a foglyok emberte­len körülmények közötti tar­tásának és kínzásának. Végül elhatározták, hogy köz­zéteszik az emberi jogok euró­pai bizottságának jelentését és a görögországi helyzetet to­vábbra is figyelemmel kísérik. Bonn Brandt „beszámolója66 Nagy érdeklődéssel várták Brandt kancellár szerdára ki­tűzött beszámolóját a bonni Bundestagban amerikai útjá­ról. A kancellár azonban mindössze néhány perces fel- ^ólalásában úgyszólván sem-

Next

/
Thumbnails
Contents