Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
Bemutatjuk új Tarosainkat Hogyan fesz a faluból város? Könnyűnek látszik a feletet eire a-kérdésre: hát úgy, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatot hoz a várossá nyilvánításról. Mégsem ilyen egyszerű mindez, hiszen az Elnöki Tanács határozata csupán egy megindult folyamatnak adja meg a jóváhagyást. Még csak attól sem lesz város egy nagyobb lakott helységből, hogy az odavalósiak szeretnék megkapni a magasabb rangot. Legalább száz hely van az országban, ahol a helybeliek, sőt még a környékben lakók is úgy mondják: „a városba megyek" vagy: ,,a városban lakom". Valóságos városaink száma pedig mindeddig összesen 73. Ez év április 1-től ez a szám hárommal emelkedik. Az v,új” városok: Kisvárda, Dombóvár és Százhalombatta. (A 73, illetve 76 között vaíi Budapest és a négy megyei jogú város: Debrecen, Miskolc,, Pécs, Szeged). Valamikor régen, a múlt század közepétől egészen a felszabadulásig — vagyoni rangot jelentett a városban lakás. Nemcsak egyszerűen azért, mert a tehetősebb polgár húzódott a városokba, hanem — és elsősorban — azért, mert a városi közigazgatás magas költségeit a helybelieknek kellett fizetniük. Többnyire a képviselőtestületé, városi „rendezett” tanácsé volt a döntés joga: ha vállalták a nagyobb terheket, a felsőbb szervek megadták nekik a városi jogot, ha nem vállalták — megmaradtak falusiaknak. . Városban lakni — mi tagadás — ma előnyökkel jár. Elsősorban azért, mert a megyék a hozzájuk tartozó városodat igyekeznek jobban fejleszteni. Lakásépítkezésekbe, közművesítésbe, kulturális jellegű beruházásokba szívesebben fognak városban, mint falun. Az igazgatás is megváltozik. A községi, egyszerű igazgatási szervezet helyére szakágazati feladatok ellátására alkalmas, osztályokra tagozódó szervezet "áll. Mindez azonban még mindig nem ad választ bevezetőben feltett kérdésünkre: hogyan lesz-manapság város a faluból. Amikor egy községnek városi rangra emelése szóba kerül, az ezzel foglalkozó hivatalokban — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, a Központi Statisztikai Hivatalban és számos más helyen — összevetik a legfontosabb adatokat. Mennyire városias a szóba került település, hogyan, milyen arányban növekszik a lakosság, menynyire iparosított vagy iparosodó helységről van szó, s az összes keresők közül mennyien dolgoznak az iparban, mekkora a jövendő város kereskedelmi, oktatási és egészségügyi vonzása — azaz: mekkora az egy lakosra jutó évi kiskereskedelmi forgalom, hányán járnak ott középiskolába és hány beteget tud befogadni a kórház.. Számításba jön még az is, hogy mennyi a leendő városban a vízvezeték és a csatorna, hány kilométer burkolt útja van. S mert a megfelelő szintét természetesen nem minden nagyközség éri el egyszerre — még csak évtizedben vagy emberöltőben számolva sem — azért került most sor Kisvárdára. Dombóvárra és Százhalombattára. Dombóvár Az ábécé és a lakosság számának sorrendjében első Dombóvár. Jelenleg 15 400 lakosa van, s közülük 3875-en dolgoznak az iparban. Ennél is nagyobb azonban a közlekedésben dolgozók aránya: néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a közlekedésben a lakosság 20,2, az iparban 19,8 százaléka dolgozott. Az új város — mint neve is mutatja — ó, azaz régi település. A Kapos völgyében, a mai Tolna megye délnyugati részén fekszik. A történelem előtti időkben is élték már itt emberek, ezt bizonyítják az ásatások során előkerült régészeti kincsek. Az avarok földvárat emeltek ezen a helyen, annak megmaradt dombjára épült az érpádházi királyok egyik vára (Domb-óvár). Később török pusztította lakosságát, s amikor végleg eltakarodtak az ozmán hadak, mindössze 278 lelket számláltak a mai Dombóvár helyén állott faluban. Fejlődésnek akkor indult — a múlt század második felében —, amikor elérkezett ide a vasút. Azóta is fontos vasúti csomópont, s mint ilyen, további nagy fejlődés előtt áll. Ehhez a fejlődéshez Meddig korszerűek a mezőgazdasági gépek 'í A MÉM KÖZZÉTETTE AZ ELAVULT GÉPEK CJABB LISTÁJÁT A parlament márciusi ülésszakán szóba kerültek a „kifutó” lassan elhasználódó gépek; ezeknek elavulási határidejét most a MÉM újabb közleménye pontosan meghatározza. Ilyen elavulófélben lévő berendezésnek számít például a Zetor 25 K traktor, amely a „korszerűtlen” minősítést 1971-ben kapja meg. Ebből a géptípusból „fénykorában” tízezret használtak a hazai mezőgazdasági üzemek. A Zetor 3011-es traktor 1973-ban számítható majd az elavult erőgépek közé, az MTZ 50-es traktorok pedig, amelyekből még jelenleg is sokat tartanak üzemben, 1374-ben használódnak el. 1972-ben szűnik majd meg az ártámogatás az Szk—3-as gabonakombájnok alkatrészeire. A géplista kiadásával, egv- időben a MÉM illetékesei hangsúlyozták, hogy az elavult berendezések helyére új nagyobb teljesítményű és gazdaságosabban használható gépeket bocsátanak á mező- gazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A régi traktorok helyett lehetőleg ugyanattól a gyártól szereznek be új, sokkal korszerűbb erőgépeket. Ilyen például az MTZ 50-es és később a 80-as típus. A Zetorok egy korszerűbb változata, az 5611-es már idén forgalomba kerül. (MTI). nyújt segítséget a várossá alakulás. Kisvárda a három új város közül a ieg- városiasabb. Emeletes házai, aszfaltozott utcái mellett azzá teszi a most épülő új vízvezetéki és csatornahálózat, a korszerűsített közvilágítás is. De nem kevésbé az is, hogy a 13 800 lakost számláló új város kereskedelmi vonzásába több mint 71 ezer fő tartozik (Dombóváron 24 700), az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom pedig 14 000 forint (Dombóváron ll 500). 42 község tartozik vonzási körébe. Itt is a vár őrzi a legrégibb emlékeket. A Gut-keled nemzetségből való Várday-család valószínűleg már 1280-ban a A termelőszövetkezetek fia- talodása, illetve a katonai szolgálati- idő néhány év előtti leszállítása olyan helyzetet teremtett, amely jogi rendezést tett szükségessé. Szükségessé tette azt is, hogy nagyon sok, termelőszövetkezetben dolgozó fiatal családtagként vonult be. és a leszerelés után tagként akar tovább dolgozni. A katonai szolgálatot teljesítő fiatalok leszerelés utáni helyzetének kedvezőbbé tételét szolgálja a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek — a honvédelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Ta-- nácsával egyetértésben — az a rendelete, amely a szolgálati idő figyelembevételéről, illetve beszámításáról intézkedik. A rendelet alapián az 1970. évi január 1. napján, és az azt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő személy szolgálati idejét termelőszövetkezeti tagsági viszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha leszerelése után mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetbe. vagy — a közös munkába való rendszeres részvételre munkamegállapomai Kisvárda várában lakott, piacát 1370-től fennmaradt írásos emlék „Forum Warda” néven említi. A reformáció és ellenreformáció harcaiban többször is elpusztult, 1670-ben és 1830-ban tűzvész pusztította, 1944-ben pedig a fasiszta barbárság ritkította meg lakosságát annyira, hogy a második világháború előtti lélek- számot csak az 1950-es években érte el ismét. A hetvenedik járási jogú városnak először Mátyás király adta meg a városi rangot 1469-ben. Ipar híján újra faluvá szürkült, de most új fejlődés indult Kisvárdán. Az öntödei vállalat 1200 fővel dolgozik, a bútoripari vállalat 250-et, a villamosszigetelő- és műanyaggyár kisvárdai üzemédás kötése mellett — mező- gazdasági szakszövetkezetbe belép. A tagsági viszonyként figyelembe veendő időt a fegyveres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján a sorkatonai szolgálatot követő tagsági viszony létesítésekor a termelőszövetkezetnek kell a tagnyilvántartóba és a tagkönyvbe bejegyeznie. A rendelet szól a katonai idő alatt szerzett jogosultságokról is. Eszerint az előző évi, rendszeres munkavégzés alapján a termelőszövetkezeti tagot megillető jogosultságok szempontjából a belépés évét megelőző évben eltöltött katonai- szolgálati idő minden . hónapját úgy kell tekinteni, ‘mintha* az alatt a tag a termelőszövetkezetben a jogszabályban meghatározott legkisebb munkamennyiség arányos részét — havonta 12,5 tízórás munkanapot — teljesítette volna. A rendelet alapján a belépés évében a tagot á háztáji földhasználat az alapszabályban évi 150 tízórás munkanap teljesítése esetére meghatár.o- • zott ’ mértékben illeti meg. a háztáji nagysága ettől függetben pedig 600-an jutnak munkaalkalomhoz, többségben nők. Százhalombatta Az új városok közül — névsorban is, lakosságszámban is a harmadik. Nevének első felét Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője onnan származtatja, hogy — állítólag — itt- zajlott le a hunok és a rómaiak nagy csatája, amelyben annyian esetek el, hogy az életben maradottak el sem tudták temetni a csata áldozatait. Halmokba hordták hát, s éppen száz halom emelkedett így hamarosan a csatamezőn. Ezt a legendát a történelem nem igazolta —, s talán azért maradt csak fenn, mert Százhalombattának ezenkívül semmi nevezetessége nem volt, — egészen 1960-ig. Akkor kezdődött a felvonulás a nagy építkezésekhez, azóta ért ide a Barátság olajvezeték, felépült a Dunai Kőolajipar és a Dunamenti Hőerőmű két hatalmas üzeme, az első lakóteleppel együtt. Jelenleg 7800 lakosa van az új városnak, s a lakosság 51 százaléka dolgozik az iparban. A lakosság száma a következő években az eddiginél is nagyobb ütemben nő, hiszen az elsőt második és további lakótelepek is követik majd, az ötéves tervek során. Város lesz, a szocialista magyar .vegyi- és energiaipar egyik legújabb bázisa, — amelynek szóra érdemes, régi múltja nincs, történelme szinte csak most kezdődik. S a továbbit már városként éli... VÁRKONYI ENDRE lenül 800 négyszögölnél kevesebb nem lehet. Szakszövetkezeti tag háztáji földet abban az esetben kap, ha a szakszövetkezettel munkámévá Hordást kötött. A betegségi segélyezésnél — a fentebb meghatározott elvek alapján — előző évi részesedésként a hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző éyben elért átlagos részesedésének arányos részét kell alapul venni. Betegségi segélyre a katonai szolgálatot teljesített tag a keresőképtelenségnek a körzeti — illetve felülvizsgáló — orvos által igazolt tartamára, legfeljebb azonban egy, tbc-s megbetegedés esetén két évre jogosult. A tagot megillető pótszabadság kiszámításánál viszont a teljes katonai szolgálati időt kell figyelembe venni. A fegyveres erőtől leszerelő és a termelőszövetkezetbe belépő fiatalok tehát igen komoly kedvezményt kapnak: ugyanazokat a jogosul tsáeolmt élvezik, mintha az előző évben tsz-tagként teljesítené1'' volna a jogszabályokban kötelezőén előírt munkát. BI. ♦ ♦♦*♦**♦*»*' fe%S:::8«a »*♦♦*****♦ Hírmagyarázónk írja: A katonai szolgálat beszámítása a tsz-tagságba A termelés élenjárói. Kevesen tudják, hogy a téglagyárak kemencemunkásai milyen nehéz fizikai munkát végeznek. Bár az elmúlt években már jelentős munkavédelmi intézkedéseket foganatosítottak, a nagy hőséget nem lehet száműzni a kemencéből. A tégla súlya sem csekken. A nehéz fizikai munkát végző kemencemunkások egy műszak alatt több száz mázsányi súlyt megmozgatnak. Ennek a foglakozásnak is, mint annyi másnak, megvannak a kiválóságai. Paulini Ernő a csatári téglagyár kiváló munkása. Paulini szaktárs 14 éves kora óta téglagyári munkás. Nem csoda, hogy ő és brigádjának. tag*ai kiváló minőségű munkát végeznek, az elmúlt évben például nem volt kifogás munkájuk minőségére. Paulini Ernő is részt vesz a felszabadulási versenyben, vállalását rend. ezresen teljesíti. Képünkön a B—30-as blokktéglával rakott, több mint másfél mázsa súlyt ,,kárő’’-n tolja a lerakóhelyre. Népújság 3 1970. március I?.
