Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
A termelés élenjárói i A szocializmus építésének hétköznapjaiban kepeset gondolunk azokra, akik a maguk munkaterületén hozzájárulnak,' hogy életünk gazdagabb, szebb legyen, nemes céljainkat mielőbb elérjük. Ennek a munkának névtelen hősei közül a közeli napokban néhányat bemutattunk, Széles Márton, a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat kőművese. Szocialista brigádban dolgozik, a törzsgárdához tartozik'. Húszéves az építővállalat, Széles Márton az alapítók közé tartozik. Az elmúlt évben a vát* lalat kollektívája elkészítette a jubileumi versenyvállalást. A vállalásuk egész évre szól, az éves terv sikeréért, határidő előtti teljesítéséért munkálkodnak. Széles Márton szocialista brigádja a tavasz -folyamán a szekszárdi lakás- építési program megvalósításában ■ működik majd közre a Mérey utcában, Népújság 3 1970. március 1. A megye egészségügyének 25 éve Dr. Horváth Jenő megyei főorvos pécsi előadásának vázlatos ismertetése Dr. Horváth- Jenő Tolna megyei főorvos 5-én délelőtt a Pécs! Orvostudományi Egyetemen tartott előadást a megye egészségügyének 25 é_vés fejlődéséről, az egyetem KISZ-bizottsága által Tolna megye felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozaton. Előadása bevezetőjében néhány mondattal megemlékezett a fel- szabadulás előtti időszak egészségügyi helyzetéről. Ezután összehasonlító adatokkal érzékeltette a megye egészségügyének 25 éves fejlődését. — 1945-ben köz veti«, ül á háborút követő időszakban megyénkben összesen 118 orvos dolgozott/ Ez azt jelentette, . hogy minden tízezer lakosra öt orvos jutott, de ez a szám 1950-ben is mindössze 6,3-ra javult.: Ekkor, az országos átlag 12 volt Ennek a helyzetnek az oka az volt, hogy ekkor Tolna 'megyében még csupán egyetlen kórház működött. A kórházi a rendelőintézetek, a körzeti orvosi körzetek fejlesztésével a- megye orvosi ellátottsága fokozatosan javult. Ma már 400 orvos dolgozik a megyében. Ez annyit jelent hogy 15—16 orvos jut tízezer lakosra, több mint háromszorosa az 1945, évinek. Ezzel az eredménnyel még nem lehet elégedett a megye, mivel az országos átlagtól, — ami 20,6 — jelenleg el vagyunk maradva, — A jelentős mennyiségi változáson túl minőségileg is kimutatható a fejlődés. Jelenleg az itt dolgozó orvosok több mint fele szakorvos. Ez az arányszám még jobb akkor, ha nem számítjuk ide azokat a fiatal orvosokat, akik még nem szerezhettek szakvizsgát, Ha ezt figyelembe vesszük, a szakképesítési arány eléri a 70 százalékot. Ezzel egyidőben a megyében nagyfokú a fiatalodási folyamat. A fizikailag is nagyon igénybe vett körzeti orvosok átlag életkora 1952-ben még 55 év volt, jelenleg pedig 40 év. Megállapítható az is, hogy az orvosr pálya nőiesedik. 1945-ben a megyei orvosok kilenc százaléka volt no, ma már 25 százaléka. Az egészségügyi középkáderek szakképzettsége is jelentős fejlődést mutat az 1945. évivel hasonlítva. Negyvenötben ösz- szesen 145 hatósági és magánbába dolgozott 4 megyében, s kívülük még 17 védőnő. Az. egyetlen kórházban jórészt ápoló apácák dolgoztak, nagy lelkiisfnerettel, de kevés szakmai tudással. Ma minden tízezer-lakosra 55 különböző szakképesítésű egészségügyi középkáder jj’t. Az országos átlag 60,9, így ezzel a számmal se lehetünk teljesen elégedettek. — Ä kórházi ágyellátottság a felszabadulás előtt országosan is az egészségügy egyik legelmaradottabb területe volt. Voltak nagyon rosszul ellátott területek is, amelyek mélyen az országos átlag alatt voltak. Ezek közé tartozott sajnos Tolna megye is. Ezen a súlyos helyzeten enyhítettek akkor, amikor 1929-ben felépült az akkori követelményeknek megfelelő ■ szekszárdi új kórház, amelyben 727 ágyon gyógyítottak. Ez azt jelentette, hogy 1945-bcn tízezer lakosra 27 ágy jutott a' megyében. Mindehhez még azt is tudni kell, hogy a kórház így sem volt kihasználva. mivel az ápolási költségek oly magasak voltak, hogy azt csak a lakosság kis része tudta megfizetni. Emellet “mintegy 140 ággyal különböző magánkórházak, szanatóriumók működtek a. megyében. 1949-ben történt az első fejlesztés. Hatvannégy ágynak tudtak helyet találni azzal, hogy kiköltöztették a kórházból az ott lakó dolgozókat. A társadalombiztosítás mind bővebb kiszélesítése, ezzel a betegek számának növekedése egyre inkább sürgette az ágyellátás bővítését, így 1953 szeptemberében sikerült átadni a ma is működő 80 ágyas pincehelyi kórházat. Pincehely után 1959- ben Bonyhádon nyílt meg száz ággyal új kórház. 1961- ben 115-re, majd 1966-ban 133-ra növekedett a kis kórház ágylétszáma. Zsúfoltsága az 1966-ban elkészült kétszintes belgyógyászati pavilon megépítésével enyhült. Ilyen és hasonló körülmények között jutottunk el a másotok ötéves terv végére addig, hogy megyénk 1122 működő kórházi ágyat mondhatott magáénak, amely tízezer lakosra számítva 42 ágyat jelent. Nagy eredmény volt ez, de mégsem elég ahhoz, hogy az óriási ütemben végbemenő társadalmi fejlődést kövesse, és ismét csak arra kényszerültünk, hogy bármi áron is, de kórházi ágyszámunkat növeljük: Ez természetesen csak úgy sikerülhetett, hogy osztályainkat még jobban össze kellett zsúfolni. Végül elérkeztünk ahhoz, a ponthoz, amikor mát ágy- fejlesztés ilyen eszközökkel egyszerűen lehetetlenné vált. Ekkor két új létesítménnyel gazdagodott a megye. Az egyik volt a még 1965-ben átadott 300 ágyas szekszárdi tcb- pavilon, a másik pedig a 130 millió forintos költséggel felépült, 452 személyes dombóvári járási kórház és rendelőintézet. — Időközben a kórházak struktúrájában is lényeges változás történt. 1948-ban Szek- szárdon létrejött a különálló csecsemő- és gyermekosztály, a fül-orr-gége, majd 1953-ban megnyílt a koraszülött-részleg 14 ággyal. 1954-ben 30 ágyas tüdősebészet, majd 1955-ben a mindössze 10 ággyal működő urológiai osztályt nyitották Rajt Dunaföldváron Mint jelentettük, Dunaföldváron az egész községeit behálózó vízvezetéket építenek. A. versenytárgyalás eredményeként a generál kivi telezés re a Tolna megyei Víz- ég Csatornamű Vállalat, kapott megbízást; — az a vállalat, amely a beruházás befejezése után annak kezelője lesz. A 18 millió forintos munka a jövő héten kezdődik; a régi sportpálya közelében készítik az I. számú kútcsoport második kútját. Eztán — szintén még a tavasz folyamán — a két, egyenként 500 köbméteres víztároló medence építése kezdődik az 'Alsó-öreghegy felső részen. A vízműépítésre szánt összegből ebben az évben előreláthatólag 10 millió forintot költenek el* meg. Az új kórházak avatásával, a megyei kórház rekonstrukciójának folytatásával lehetővé vált, hogy a belgyógyászati osztályon normális körülmények között dolgozhassanak. 1969. végére tehát 2016 ágy állt a betegek rendelkezésére Tolna megyében. — Kórházaink gyógyító tevékenységét nagyban befolyásolja a vérellátó szolgálat fejlődése. Tolna megyében 1953- ban kezdte meg működését a megyei kórházban a városi vérkonzerváló állomás, mely az év végén 179 literrel zárt. 1955-ben már 490 liter vért konzerváltunk, 1959-ben 1051 literre növekedett a begyűjtött vér mennyisége. 1961-ben megindult a térítésmentes véradómozgalom. Ugyanebben az évben kezdte meg a véradóállomás a terhesek rendszeres vércsoportszűrését is. 1962-ben készült el az úgynevezett régi kórház területén az új véradóállomás, amelyet akkor megyei vérellátó alközponttá minősítettek. 1968-ban összesen 3434 liter vért vettünk, s ennek 93 százaléka térítésmentesen került hozzánk. Most újabb véradó épül, s ennek átadása után 4500 liter vért szeretnénk venni évente. Dr. Horváth Jenő, megyei főorvos ezután részletesen beszélt arról, hogy az ágyi, a személyi fejlesztésen kívül a therápiás és a diagnosztikai részlegeken túl jelentős változások voltak a kiszolgáló egységek és a helyiségek számában is. Különböző, új vizsgáló eljárásokat ‘ vezettek be és nagy. go.ndot fordítottak a gondozási -hálózatok kiépítésére, így többek között a kórházban bevezették a laboratóriumi nonstop ügyeleti rendszert, eredményesen működik az egész megyére kiterjedő gyomor- és bélbetegek, reumában szenvedők és cukorbetegek gondozási hálózata, a hipertóniában szenvedők állandó felügyelete, a terhesgondozás javításával párhuzamosan a lakosság RH vércsoportszűrése. Mind e közben jelentősen javult a megyei kórházak és rendelőintézetek egészségügyi műszer- és gépellátottsága. A megyében dolgozó orvosok ezen idő alatt jelentős tudományos 'munkát is végeztek. — Mindezek mellett beszélni kell a megye rendelőintézeti hálózatának fejlődéséről is. A régi OTI-szervezet szerint a megyében mindössze Szekszárdon találjuk az egyetlen szakrendelőt; mely fogászati és sebészeti ellátást adott a szűk körben biztosítottaknak. 1969. évben pedig 623 órában dolgoznak orvosaink, körülbelül 100 szakrendelésen. Közben Szekszárdon felépült a rendelőintézet, majd Dombóváron is a 17 munkahelyes rendelőintézet és még ez évben elkezdődik Pakson egy 13 munkahelyes rendelő- intézet építése. Jelenleg a szekszárdi megyei rendelőintézetben 22 féle szakrendelés működik. — A felszabaduláskor a megye mai területén a körzeti és kezelőorvosok száma 66 volt. 1952-ben számuk 80-ra emelkedett. Az ezt követő 17 év alatt 16 körzetfejlesztést hajtottunk végre. így jelenleg 96 körzeti orvos tevékenykedik a megyében. Ezzel országos viszonylatban Baranya mögött a második helyet foglal- . juk cl. Míg országosan egy körzeti orvosra jutó lakosságszám körű;'?'''':! 2373. addig a megyében 2667. A körzetek kiépítésével párhuzamosan fejlődött a rendelők megépítése, korszerű felszerelése. Ezután részletesen beszélt 3 kiterjedt és eredményes tbc- gondozásról, a BCG-oltás bevezetéséről és arról az elismerésről, hogy 1968-bán a megyei tbc-gondozó intézet munkája jutalmául elnyerte a Korányi-vándorserleget. Ebben az esztendőben a szűrések száma 178 228 volt a megyében. Beszélt a rákellenes küzdelem eredményeiről, a daganatos megbetegedések felderítése során végzett széles körű felmérő munkáról, a trachoma elleni eredményes küzdelemről. Szólott arról is, ami a megye egészségügyének jelenlegi, egyik legnagyobb gondja : a csecsemőhalálozási arányszám csökkentéséről. Nagy eredménynek könyvelhető el az az előrehaladás, hogy 1968- ban átlagban már minden terí hes anya kilencszer kereste fel a szaktanácsadást. Ma az intézeti szülések arányszáma is már 98 százalék fölött van. Eredmény volt, hogy 1953-ban létrejött a koraszülöttosztály és, hogy ma már a szekszárdi kórház mellett a dombóvári kórházban is működik gyermekosztály. A csecsemő- és gyermekvédelem érdekében jelenleg Szekszárdon négy, Pakson, Dunaföldváron két-két, Bonyhádon, Dombóváron két-két, Bátaszéken és Tolnán egy-egy gyermekkörzeti orvos működik. Ahol ilyen nincs, ott a járási gyermekorvos látja el a feladatokat, mint például Tamásiban. — A 25 év alatt sokat fejlődött a termelésben részt vevő nők védelme. Elsősorban az ő munkájuk megkönnyítésére épültek a bölcsődék és óvodák. A felszabaduláskor mindössze két üzemi bölcsőde működött a megyében, ahová 20 gyerek járhatott. Ma 19 . ál? landó bölcsőde van, 833 hely- lyel. Annak ellenére, hogy országosan első helyen állunk, a bölcsődei helyek száma a közelmúltban megszülető, külöirí böző kormányhatározatok kedvezménye mellett sem kielégítő. A megyei főorvos részletesen beszélt a közegészségügyi és járványügyi szolgálat munkájáról is, amelynek kiépítése a megyében 1955-ben történt. Ekkor 13-an dolgoztak az állomáson, ma 76-an tevékenykednek itt. A közegészségügyi és járványügyi intézet profilja egyre jobban szakosodik. A gyógyszertár-hálózat fejlődéséről elmondotta, hogy míg 1945 végén nyolc reál jogú és 31 személyi jogú gyógyszertár bonyolította le a forgalmat, jelenleg 43 áll a lakosság rendelkezésére. A meglévő gyógyszertári hálózat mellett 36 kézi gyógyszertár is van, olyan körzeti orvosoknál elhelyezve, akiknek a területén gyógyszertár nem működik. Beszélt még a szociális otthoni hálózat kiépítéséről, amelynek bővítése érdekében a közeljövőben Szekszárdon szeretnének panziórendszerű otthont megépíteni. — Most, amikor visszapillantunk a 25 éves évforduló alkalmával az egészségügy fejlődésére, azt hiszem, jogosan állapíthatjuk meg, hogy szocialista egészségügyünk alapjait helyesen ismertük fel és munkánk során a gyógyító, megelőző ellátásban jó irányban haladunk. Ezt bizonyítják egészségügyünk eredményei: az átlagos emberi életkor a 25 év alatt mintegy 15 évvel meghosszabbodott, a halálozási arányszám csökkent, s felszámoltunk egész sor fertőző betegséget. A magyar és ezen belül Tolna megye egészségügyének potenciális jelentő- ' ségét bizonyítja, hogy 1945-től — amikor a megyében 410 egészségügyi dolgozó tevékenykedett —, 3126-ra emelkedett a gyógyításban, ‘ gondozásban, megelőzésben tevékenykedők száma.
