Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
Eleve méltatlanok? Lejárt a határidő A növényvédelmi kódex előírja, hogy március 1-től kizárólag azok az üzemek használhatnak „Méreg” jelzésű növényvédő szert, amelyek rendelkeznek felsőfokú képzettséggel bíró irányító szakemberrel. Más szóval ez azt jelenti, hogy a *,Méreg” jelzésű védekező szerek felhasználását kizárólag egyetemet vagy felsőfokú technikumot végzett növényvédő szakemberek irányíthatják. Ugyanakkor az ilyen természetű munkák végrehajtását kizárólag azokra lehet rábízni, akik rendelkeznek növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás bizonyítványnyal. A határidő lejárt és Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben az erős méreg most csakugyan erős méreg, minthogy csupán minden harmadik termelőszövetkezet rendelkezik a megkívánt képesítéssel bíró, növényvédelmet irányító szakemberrel. Szili Máté, a fácánkerti növényvédő állomás főmérnöke elmondotta, tavaly ősztől idáig 82 szakember jelentkezett átképzésre, vagy a megkívánt felsőfokú technikumba, de ők csak egy-két év múlva végeznek. Ennek következtében most a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok előtt két lehetőség van: vagy lemondanak az erős mérgekkel történő védekezésről, vagy egymással kooperálva oldják meg az ilyen természetű munkák lebonyolítását. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember több mezőgazdasági üzemben is elvégezze az irányító munkát. Szili Máté főmérnöktől azt is megtudtuk, a növényvédő állomás szakemberei fokozottabban ellenőrzik a mezőgazdasági üzemekben az erős mérgek felhasználását. Ahol nem tartják be a növényvédelmi kódex előírásait, ott a növényvédő állomás az erős mérgek felhasználását megtiltja, leállíttatja. Ha ez sem használ, megteszik a szabálysértési feljelentést. Sokkai jobb a helyzet a mező- gazdasági üzemekben, a végrehajtó munkát végzők vonatkozásában. Tavaly ősztől idáig Tolna megyében 11 tanfolyamon folyt növényvédő szakmunkás és betanított növényvédőmunkás képzés. A régebben végzett szakmunkásokkal együtt március végéig, amikor valamennyi tanfolyam be- fejeződik, 550 körül lesz azoknak a dolgozóknak a száma, akiket a növényvédelmi kódex feljogosít a „Méreg” jelzésű és a gyomirtó szerek használatára. ORSZÁGOSAN 25 százaléknyi a nők aránya az MSZMP- ben, a falvakban sokkal alacsonyabb ez a szám. Közöttük is ritka az olyan község — a szekszárdi járásban egyetlen, — amelynek pártszervezetében még mutatóban sincs nő a párttagok között. A helységnévtárban 1434 lakossal szerepel az, a megye- székhelyhez közel fekvő község, amelynek 32 tagú párt- szervezetében nem akad egyetlen egy női párttag. Nem fejlődtek volna náluk a felnőtt lakosság közel felét kitevő „gyengébb nembéliek’’? Mindannyian méltatlanok lennének a párttagságra? Elvileg is elfogadhatatlan, gyakorlatilag azonban teljesen kizárt dolog. Szóba is hozták ebbéli lemaradásukat a legutóbbi párttaggyűlésen: miért nincs nő közöttünk? Ez a taggyűlés röviddel a nők körében végzett politikai munkáról tanácskozó KB-ülést megelőzően történt. Ott hangzott el a, felszabadulás után huszonöt évvel meglehetősen szokatlan, meghökkentő, nyíltan kimondott mondat: „Az asszonynak a főzőkanál mellett a helye”. Vallja-e azóta is ugyanezt az illető felszólaló? Nézzük a helyzetüket. Szűk látókörű háztartásbeliek lennének mindannyian? Dehogy. Annyira már eljutottak ennek a falunak az asszonyai az egyenjogúságban, hogy besegítő családtagként vállalhatnak oroszlánrészt a termelőszövetkezeti munkában, főként a növényápolás elvégzése során. Vannak már nők a tanácstagok között is, és nem is akármilyenek, bizonyítják alkalmasságukat. Lelkiismeretesen elvégzik teendőiket, eleget tesznek a választók bizalmából fakadó, rájuk rótt kötelezettségeknek és van önálló véleményük, ha nem is mondják el azt mindig a testület ülésén. Miből fakad a pártszervezet „nőtlensége”? A helyzetet jól ismerő kívülállók szerint náluk férfiuralom dívik és a párttagok zöme nem helyesli az asszonynépség politizálását. A kérdezősködőnek felelve csak arra tudnak hivatkozni, hogy volt, régebben a községi nőtitkár képviselte a női nemet a pártszervezetben. Légvonalban talán 30 kilométernyi a távolság, nincs mesz- sze tőlük az a sárközi község, ahol más a. helyzet. Ott sem teng túl a nők közéleti szereplése, (hol fenyeget ilyen veszély?), azonban ők bátran hallatják szavukat a pártban és másutt, mert igénylik tőlük és ők el is akarják mondani a véleményüket. De nemcsak szavukat hallani, hanem tetteik is járásszerte közismertek. Híres szocialista asszonybrigádjuk kivívta az egész falu elismerését és ők állandóan képesek is azt megújítani. A KÖZEL MÁSFÉL EZER lelket számláló előbbi községünkben nemcsak a nőket mellőzik. A község lakosságához mérten meglehetősen nagy létszámú pártszervezet terv- szerűtlenségét jelzi, hogy 4 év alatt egyetlen új tagfelvételük sem volt. Amikor aztán sebtiben hozzáláttak, megszavazták egy iszákos ember felvételét, aminek jóváhagyásához természetesen nem járult hozzá a felettes pártszerv. Mintha nem is lenne újkeletű a meggondolatlan apolitikusság. Tíz évvel ezelőtt személyesen szereztem lehangoló tapasztalatot, amikor taggyűlésen mondták ki: „elegen vagyunk, nem veszünk fel senkit”. Többen állítják, ha sikerülne változtatni szemléletükön, megérne az elhatározás a községben élő, a párttagságra érdemes férfiakban és nőkben egyaránt. Máris emlegetnek egy asszonyt, egyöntetűen olyan alkatú embernek tartják, aki közéletiség és tájékozottság terén öt átlagembert is lepipálna. Vagy tán éppen ez a baj? Előbbiek után meglepő-e, hogy sem ő, sem más nemigen vállalkozik arra, hogy bebocsátásért kopogtasson a pártszervezet ajtaján. AZ EGY ESZTENDEJE funkcionáló, új párttitkár küszködik, meg-megpróbálja áttörni az elzárkózás erős falát, a valóban minden téren jó képességű ember. Ha lesznek társai, utat tör és másoknál is érvényesülni tud a helyes szemlélet. Gondoljanak kötelezettségeikre, következetesen számoljanak le az idejét múlt felfogással! Asszony nélküli pártszervezetben, ásatag szemlélettel hogyan képviselhetik helyesen a párt nőpolitikáját? Tanuljanak a szomszédos községek és termelőszövetkezetek pártszervezeteitől! Ne álljon meg az idő, mozduljanak ki a maradiság béklyóiból. H. E. Gondoskodás — csak igazi betegekről A betegállományba kerülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag nem jut anyagilag szorult helyzetbe. Ingyenes gyógykezeléséről a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Igazgatóság gondoskodik, táppénzt saját szövetkezete ad részére. A táppénzes szövetkezeti gazda addig jogosult erre a juttatásra, amíg a körzeti orvos keresőképtelennek találja. Felülvizsgálat — mint például az iparban foglalkoztatottaknál — nincs. Beteglátogató sem kopogtat a házakhoz, — mindez együtt tág teret nyit a visszaélésnek, amiből a tsz becsületesen dolgozó tagsága többszörösen károsodik. Vészit a szövetkezet azzal, hogy rá nem szorulót segélyez, de veszít azzal is, hogy a betegállományban levő tag nem termel. Mi tagadás, a munkások, alkalmazottak sem nézik jó szemmel ezt a. lazaságot. Egyszerűen nem értik, miért kell az egyik fajta dolgozónak felülvizsgálatra jelentkeznie hosszabb betegség esetén, s miért nem kell o másiknak. A Kapos—Koppányvölgyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége sikert ígérő javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló összeget a valóban keresőképtelen gazdák között osszák el, s ne részesüljenek belőle azok, akiknek — magyarán mondva — a táppénz- csalás nem okoz lelkiismeret- furdalást. A szövetség elgondolása szerint felülvizsgáló orvost, beteglátogatót, adminisztrátort és gépkocsivezetőt alkalmaznak, autót vesznek, — mindezt a szükségesnek mutatkozó felülvizsgálat elvégzésére. Igen lényeges, hogy az új apparátus megszervezéséhez, fenntartásához egyetlen fillérnyi állami támogatásra sem tartanak igényt. A költségeket a szövetségbe tömörült tsz-ek viselik, hiszen ezeknek terem majd a valódi érdekeket segítő ellenőrzés. Nem olyan dolog ez, amelyet máról holnapra nyélbe lehet ütni, — hogy egyebet ne említsünk, több minisztérium hozzájárulása is szükséges a realizálásához. Egyelőre olt tartunk, hogy a tamásiak részletes javaslatával a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa foglalkozik. Természetesen, megírjuk a maga idejében, mi lett a javaslat sorsa. Azért szóltunk róla már most, mert elismerést érdemel minden olyan kezdeményezés, amely tisztességes emberek érdekét szolgálja, s lefogni igyekszik a közös vagyon dézsmálására hajlamosak kezét. — b. z. — Népújság 3 1370, március 1. Váratlan vendég Szekszárdon... Fehér köntösben a Garay-szobor. .» Az építők a hóban is dolgoznak. ^ .... Várakozó hóember a taxiállomáson. Foto: Tóth Iván. Pécs-nagypostavölgyi műanyagüzemet A SÁSDI ÁFÉSZ-TÓL A DÉLPESTI ÁFÉSZ VETTE ÁT. Fólia hajtatóházak és fólia ponyvák 420 cm széles egybehúzott fóliából a kívánt méretre