Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Ez történt a külpolitikában A külpolitikai érdeklődés középpontjában a nyugat­berlini tárgyalások állnak, amelyekről a hírügynökségek egyelőre csupán a tárgyalások tényét jelentették, miután a tárgyalások bizalmasok, s azok részleteit nem hozzák nyilvá­nosságra. Közel-keleti hírünk: Nasszer beszámolója a nemzetgyű­lés zárt ülésén. Kommentárunkban az ehhez kapcsolódó egyéb közel-keleti híreket foglaltuk össze. Nyugat-Berlin Négyhatalmi megbeszélések Csütörtökön délelőtt Nyu- gat-Berlinben megkezdődtek a négyhatalmi megbeszélések. A négyhatalmi , tanácskozás magyar idő szerint néhány perccel tíz óra után kezdődött meg, de a hivatalos megnyi­tóra csak háromnegyed 11 táj­ban került sor. Addig a négy nagykövet üdvözölte egymást, elhelyezkedett az asztalnál, rendezett még néhány ügyren­di részletet és rövid, nem hi­vatalos megbeszéléseket foly­tattak. A hivatalos tanácsko­zást Kenneh Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete nyitotta meg. Képünkön a megbeszélések résztvevői: (balról jobbra): Ro­ger William Jackling, Anglia, Francois Seydoux, Francia- ország, Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagy­követei és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagy­követe (Telefoto AP—MTI—KS) Kairó Nasszer az amerikai politikáról Nasszer egyiptomi ellnöik szerdán az EAK nemzetgyűlé­sének zárt ülésén beszámolót tartott a közel-keleti helyzet­ről és a térséggel kapcsolatos amerikai politikáról. A beszá­molót Labib Suikeir, a nem­zetgyűlés elnöke ismertette &z újságírókkal. Nasszer a Tel A vívnak ígért 100 millió dolláros amerikai segélyt közvetett katonai tá- gatásnak nevezte, amelynek célja, hogy Izrael gazdasági életét mentesítse a hadviselés terheitől. Az amerikai tűzszü- neti javaslatot visszautasítva az egyiptomi elnök rámuta­tott; hogy a terv időt bizto­sítana Tel Avivnak ahhoz, hogy megerősítse pozícióit a megszállt területeken. ,,Az 1967-es háború óta nyil­vánvaló, hogy az Egyesült Ál­lamok nem hajlandó támogat­ni az izraeli csapatok kivoná­sával egybekötött békét, mi­vel az gyakorlatilag Egyiptom politikai győzelmét jelentené” — mondotta. Nasszer elítélően nyilatko­zott Nagy-Britannia politikai szerepéről is a Közel-Kelet térségében, majd hangsúlyoz­ta, hogy az EAK egyetlen iga­zi barátja a Szovjetunió. , A politikai rendezés feltételeit illetően teljes az egyetértés az EAK és a Szovjetunió kö­zött. A közel-keleti helyzetről érkezett hírek közül kiemel­kedik a dzsiddai értekezlet befejezéséről érkezett jelen­tés. A záróközlemény fel­szólítja a részt vevő orszá­gokat, hogy adjanak segít­séget a Palesztinái népnek. A konferencia felhívást in­tézett a négy nagyhatalom­hoz is, hogy növeljék erő­feszítéseiket az izraeli csa­patok kivonása érdekében. Egy másik jelentés szerint az izraeli kormány elhatá­rozta, hogy 200 ezer beván­dorlót telepítenek le Jeru­zsálem régi városrészében. Péter János hazaérkezett az NDK-ból Péter János külügyminisz­ter csütörtökön délután visz- szaérkezett Budapestre a ^ Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett hivatalos látoga­tásáról. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Gye- nes András külügyminiszter­helyettes fogadta. Péter János a megérkezés után útjáról nyilatkozott az újságíróknak: — Kétoldalú kapcsolataink fejlődése hasznos mind a két ország számára, s nemzetközi együttműködésünk az európai béke és biztonság ügyét szol­gálja. A kormány tagjaival az NSZEP Központi Bizottsá­gának képviselőivel folytatott tárgyalások nagyon kedvező távlatokat mutatnak mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi együtt­működésben, — mondotta többek között. — A négy nagyhatalom képviselőinek csütörtökön Nyugat-Berlinben megkezdő­dött tanácskozásával kapcso­latban a külügyminiszter rá­mutatott: — Legjobb tudomásom sze­rint ezekre a tanácskozások­ra a Szovjetunió nagyon konstruktív javaslatokat visz. Meggyőződésem, ha a Szov­jetunió javaslatait nyitott szi­vekre és fülekre találnak, ak­kor a Nyugat-Berlinnel kap­csolatban időnként felmerülő problémák lényegesen egy­szerűsödnek. Szovjet, lengyel, NSZK tárgyalásokról szóló beszámolók a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alek- szej Kosziginnal, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy eredményes meg­beszélések zajlottak le a ma­gyar—szovjet együttműködés további fejlesztésével kapcso­latos kérdésekről. A tárgyalá­sok a két ország tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak és előreláthatóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény meg­kötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban március 9 és 12 között tett hi­vatalos, baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében le­folytatott megbeszélésekről. A pénzügyminiszter március 8 és 13 között Jankó Szmole, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrádban folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A felek kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági helyzeté­ről, megtárgyalták a magyar— jugoszláv gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geit. A Minisztertanács a be­számolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést már­cius 17 és 20 között, dri Kari Schillerrel, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági mi­niszterével, valamint Walter Scheel külügyminiszterrel Bonnban folytatott megbeszé­léseiről. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, s hosszú lejáratú megállapodás előkészítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A kül­ügyminiszterrel váltott eszme­csere során kölcsönösen meg­állapították: a két ország kö­zött más területeken is széle­síteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal el­nöke. beszámolt a népgazdaság 1969. évi fejlődésének főbb ta­pasztalatairól, a munkaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzetről és a szabályozók ez évben történő módosításának kezdeti tapasz­talatairól. A Minisztertanács mindkét jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­Kitért Péter János az er­furti találkozóra is: — E találkozó nagyon je­lentős eredménye a szocialis­ta országok, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­politikájának, annak a poli­tikának, amely a különböző rendszerű európai országok békés egymás mellett élésé­nek erősítésére irányul. A háttér amellyel ez a konfe­rencia létrejött, természete­sen nagyon bonyolult, s nem szabad egy ilyen találkozó­tól nagyon sokat várni. A találkozó ténye önmagában jelentős, s az a körülmény, hogy megállapodás született újabb találkozóra vonatkozó­lag további jelentőséget ad ennek az első eszmecserének se alapján a kormány meg­tárgyalta a gazdaságivezető­továbbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Felhívta az A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági ' és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltételei áz időjárási nehézségek ellenére is általában megfelelőek. Trak­torokból, egyes munkagépek­ből, anyagokból és alkat­részekből a szükségesnél keve­sebb áll rendelkezésre. Segít­séget jelent, hogy a Szovjet­unió az államközi szerződés­ben foglalt gépszállítási köte­lezettségeit jelentősen túltel­jesítette. Az -alkatrészhiány enyhítésére a Vörös Csillag Traktorgyár vállalta, hogy az igényeket kielégíti, a gépjavító vállalatok pedig fokozzák fel­újító tevékenységüket. Intézke­dések történtek a gumiabroncs­ellátás javítására. A tavaszi vetésekhez rendel­kezésre álló műtrágya és nö­vényvédő szer mennyisége meghaladja a tavalyit. A fon­tosabb növényekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter vezetésével csütörtö­kön hazaérkezett az Egyesült Arab Köztársaságban és Szí­riában járt élelmiszer-gazda­sági küldöttség. A küldöttség a két ország mezőgazdaságát, élelmiszeriparát és az érdekelt mindsztériumok közötti együtt­működés kiszélesítésének lehe­tőségeit tanulmányozta. Dr. Dimény Imre a Ferihe­gyi repülőtérén az MTI mun­katársának, útjával kapcsolat­ban elmondotta: — Küldöttségünkre mély benyomást tett, hogy a fe­szültségtől terhes Közel-Kele­ten, az izraeli agresszorok ál­tal teremtett nehéz helyzetben az arab. népek milyen nagy Március 26-án Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének el­nöke és Mohamed Reza Pah- lavi, iráni sah között baráti légkörben hasznos eszmecsere folyt a két ország közötti kap­csolatok kérdéséről és a nem­zetközi helyzet néhány idő­szerű problémájáról. A Dán Kommunista Párt küldöttsége Jespersen-nek a párt elnökének vezetésével március 18-tól 25-ig látoga­tást tett Csehszlovákiában. Az elvtársi légkörben, és a köl­csönös megértés szellemében lefolyt tárgyalásukról közös közleményt adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy a két párt azonos véleményekét vall a nemzetközi kommunista moz­galom egysége megerősítésé­nek fontos kérdéseiben. előterjesztőket, hogy a vezető» továbbképzés hosszabb távra szóló koncepcióját 1971. első felében nyújsák be a kor­mányhoz. A kormány felhívta a mező-; gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztert, toyábbá az érinteti minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehaj­tásához — különösen a gép- és alkatrészszállításokhoz, vala-» mint a belvizek levezetéséhez — szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Felhívja a mezőgaz­daság dolgozóit, hogy fokoz-; zák erőfeszítésüket a tavaszi mezőgazdasági munkák sikere^ befejezésére. Az Állami és Kossuth-díj bi­zottság előterjesztésére a Mi­nisztertanács döntött az 197flj évi Állarpi és Kossuth-díjakj valamint a művelődésügyi mi-, niszter javaslatára a Kiváló éa Érdemes művész kitüntető cíj mek adományozásáról. A felszabadulás 25. évfordu«i lójára tekintettel magas szín«; vonalú alkotó munkájukért, il-j letve művészi teljesítményéért 101 személy részesült Álla­mi, 19 személy pedig Kossuth- díjban. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) erőket tudnak mozgósítani gazdasági életük fejlesztésére. Tíznapos közel-keleti utunk során megerősödött bennünk az a tudat, hogy az arab né­pek — amelyek nagyon élén­ken reagálnak a mellettük megnyilvánuló magyar szoli­daritásra. értékelik és ismerik Magyarország békés építő- munkáját — győzelemmel vív­ják majd meg igazságos har­cukat az izraeli agresszorral szemben. Az országok közötti mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködésről a miniszter úgy nyilatkozott, hogy meg kell keresni azokat a módo­kat, amelyek közelebb hoz­zák egymáshoz a szakemtoe-1 reket és az üzemeket, gazda­ságokat. A népszámlálási iroda 204.4 millióra becsülte az Egyesült Államok lakosságát 1970. január 1-én. 1960. ótaa lakosság száma 24,3 millióval (13,5 százalékkal) nőtt az iro­da jelentése szerint jelenleg 96.4 férfit jut 100 nőre. * A Long Oheng amerikai utánpótlás-támaszpont környé­kén csütörtökön, is folytatód­tak a heves harcok. A támasz­ponttól mindössze három kilo­méterre zajlott le a nap egyik legerősebb összecsapása. A vi- entianei kormánycsapatokat az amerikai és a laoszi légierő bombázói támogatták. Mint a Khaosan Patet Lao jelenti, az amerikai légierő B—52-es stra­tégiai bombázói a támaszpont­tól északra, a hazafias erők által felszabadított területeket bombázták és súlyos károkat okoztak a helyi lakosságnak. Felkészülés a mezőgazdasági munkákra Dr. Dimény Imre befejezte közel-keleti látogatását iá

Next

/
Thumbnails
Contents