Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

. __ ift MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! y A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA feS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 73. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. március 27. Új történelmünk hajnalán Jubileumi tudományos ülésszak Sxekssárdon Magyar kulturális napok a Szovjetunióban Hável József, az MTI tu­dósítója jelenti: A Szovjetunióban megkez­dődött magyar kulturális na­pok alkalmából a szovjet művelődésügyi minisztérium csütörtökön fogadást adott az impozáns Arbat étteremben. A kitűnő és baráti hangu­latú rendezvényen Jekatyeri- na Furceva és Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter pohár­köszöntőt mondott. A szov­jet miniszterasszony meleg szavakkal üdvözölte a ma­gyar kulturális delegáció ve­zetőjét és tagjait, s köszöne­tét mondott az Állami Népi Együttes jelenlévő tagjainak szerdai sikeres fellépésükért. A felszabadulási és Lenin-cenfená< riumi ünnepségsorozat kiemelkedő me­gyei eseményének színhelye volt csü­törtökön Szekszárdon, a régi megye­háza tanácsterme, ahol az MSZMP es­ti egyeteme és a TIT Tolna megyei Szervezete tudományos ülésszakot tar­tott. Az egész napos tanácskozáson részt vevő hetven meghívott — az es­ti egyetem tanári kara, járási párt- és tanácsi vezetők, a propaganda- munka irányítói, a tömegszervezetek megyei vezetői, a TIT Tolna megyei elnökségének tagjai és szakosztályve­zetői — meghallgatta a megye életé­ben döntő fordulatot hozó felszabadu­lásról, az azt követő kibontakozásról, a lenini elvek ma is ható erejéről ön­állóan, tudományos igénnyel készített előadást és korreferátumokat. Félesztendős elemző, rendszerező te­vékenység és még hosszabb kutató­munka előzte meg a kettős jubileum alkalmából elhangzott előadásokat, melyek során a lenini eszme tükrében egészében és részleteiben számba vet­ték, összegezték az elindulást, a né­pünk történelmében egyedülálló fejlő­dési szakaszt. A megyei tudományos ülésszak el­nöki megnyitóját Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára tartotta. Az MSZMP Központi Bizottságát dr. Bán Károly, a KB mun­katársa képviselte. Miután az elnök üávözölté a tudományos ülésszak va­lamennyi résztvevőjét, méltatta az eszmeileg szorosan kapcsolódó két év- fcrduló jelentőségét, a fejlődés zálo­gát képező lenini tanítások alkotó al­kalmazását. Lenin életművében elvá­laszthatatlan egységbe fonódik össze az elmélet a forradalmi gyakorlattal, személyében egyesült a reálpolitikus és a forradalmi álmodozó — mondot­ta. „Visszatekintve az elmúlt huszonöt évre, megállapíthatjuk, hogy történel­mileg rövid idő alatt is nagyszerű eredményeket értünk el a szocializmus építésének Lenin által megjelölt út­ján." Elnöki megnyitójában a megyei titkár történelmi visszapillantást nyúj­tott a szabaddá vált nép alkotásai­nak huszonöt esztendejéről, kiemelte a fontosabb, újabb célokra serkentő állomásokat. Az elnöki megnyitót követően hang­zott el a program szerinti előadás, melyet Tolna megye felszabadulása és az élet megindulása címmel K. Balog János, a megyei pártarchivum veze­tője, az MSZMP esti egyeteme sza­kosított tanfolyamának tanára tartott. Az ünnepi ülésszakon elhangzott öt korreferátum témája az előadói sor­rendben az alábbi: Perecsi Ferencné, az MSZMP esti egyetem tanára: Le­nin és a magyar munkásmozgalom, Gyurkovics Lajos, az esti egyetem tan­székvezetője: A pártok harca a két munkáspárt egyesüléséig, Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács VB-el- nöke: Az állami élet megindulása és az új hatalmi szervek tevékenysége a felszabadulás után, Simon Károly, az MSZMP Dombóvári Községi Bizottsá­gának titkára: Dombóvár felszabadu­lása és a kommunista párt tevékeny­sége a dombóvári járásban, ás végül Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bi­zottságának első titkára: A demokra­tikus ifjúsági mozgalom ki bonra köre sa a felszabadulás után Tolna megyé­ben. Az előadást és a korreferátumo­kat az ülést megelőzően az esti egye­tem tanári kara is megvitatta. ­K. Balog János előadásában sokol­dalú gazdagsóggól, adalékokkal bi­zonyítva mutátta be, milyen mértékben járult hozzá a nép, saját felszabadí­tásához. Korrigálta a korábbi pontat­lanságokat, vitába szállt néhány hi­bás nézettel, melyekben heroizátták az egyéb mozgalmakat, vagy éppen lebe­csülték a kommunisták erőfeszítéseit. — A több éves széles körű kutatómunka — amely nem­csak országos szántén, hanem a megyében, a járásokban és a .községekben is folyt, és fo­lyik ma is — arra az ered­ményre vezetett, hogy módo­sítsuk eddigi megállapításain­kat. Már az eddig feltárt té­nyek is arról adnak számot, hogy hazánkban sókkal na­gyobb tömegek vettek ' részt* a fasizmus elleni küzdelem­ben,' mint korábban hittük. Megyénkben a német fasiz­mussal szemben használt harci eszközök és módszerek gazda­gabbak voltak, mint gondoltuk — mondotta az előadó, aki az általánost és az egyest kap­csolva, egész előadása folya­mán szoros összefüggésben vizsgálta a fasizmus elleni vi­lágméretű harcot, az országos és Tolna megyei eseménye­ket. — A fasizmus ellen legkö­vetkezetesebben harcoló kom­munisták mellett ott voltak a többiek; a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség szá­mos képviselője vállalta a har­cot és a sorsközösséget. Egy kérdésben találkozott politikai hitvallásuk: harc a nácizmus elien, harc ' Hazánk független­ségének megvédéséért, annak visszaszerzéséért. Vannak, akik hosszan 'tartó szervezke­déssel készülnek egy-egy ak­ció lebonyolítására, másokat az adott pillanat avat ellen­állóvá. — Megyénkben a háború második felére már nem mű­ködtek illegális kommunista szervezetek. A fasizmus foko­zottan felszámolta ugyan a szekszárdi, a paiksi, a duna- földvári, a tamási-ozorai, a dombóvári, a rnedinai-kölesdi illegális kommunista csopor­tokat, de ekkorra már meg­érlelődött a helyzet az egyéb társadalmi rétegek szervezke­désére is. — Tolna megye lakossága is a legkülönbözőbb módját találta meg annak, hogy fé­kezze, akadályozza a fasiszta hadigépezet működését, sza­botálja a parancsok és rende- letek végrehajtását. Erősödő háborúellenesség Részletesen taglalta az elő­adó az aktív Tolna megyei te­vékenységet, a háborúellenes hangulat erősödését, s azokat a gazdasági, politikai és fegy­veres eszközöket, melyeket felhasználtak az ország, a nép védelmére. — Decsen és Pakson csopor­tosan hallgatták a moszkvai, a londoni rádió híreit, és he­lyűket állandóan változtatták, hogy elkerüljék az esetleges rajtaütést. Szakoson Gáti Bé- láné terjesztette a moszkvai rádió magyar nyelvű adásai­nak híreit, több alkalommal Budapesten is járt, onnan röp­cédulákat hozott. Máza és Szászvár környékén Horváth István szervezte a rádtóhall- gatásökat és végezte annak propagandáját Nagymányokon Pfiffer János 'bányalakatos la­kásán hallgatták leggyakrab­ban a külföldi rádióadásokat. Szeíkszárdon a Senye—Dániel- fóle ellenállási csoport értesü­léseit a városi értelmiség, a munkaszolgálatosok, a lengyel emigráns katonák körében használta fel agitációként. Az újabb áldozatvállalásra felszólító gyűlések megzava­rásáról főként Nagymányok- ról és Mázáról érkeztek hírek. A parasztság szabotálta a ter­mény beadást, pincébe falazta, elásta az élelmiszert, faraká­sok közé, szalmakaziLakba rej­tette el termékeit. Hatósági eljárás következett, amikor megtalálták. Az 1944-es ada­tok arról adnak hírt az utó­kornak, hogy Tolna megyében ezen a címen több mint ezer személy ellen indítottak eljá­rást. Dugába dőltek a pusztító tervek A Szekszárdra menekült délvidéki csendőnség parancs-, noka 1944 novemberében azt a tervet dolgozta ki, hogy el­vonulásuk miatti meg kell semmisíteni, ki kell ereszteni a hordókból a szekszárdi pin­cékben levő bort. Terve nem került megvalósításra,, elképze­léseit nem hajtotta végre ,a szekszárdi parasztság. f Idézte az előadó a leszere­lésre ítélt Bonyhádi Cipőgyár, a Tolnai Selyemgyár munká­sainak kifosztást megakadá­lyozó akcióit. Kovács József cipőgyári nyugdíjas így em­lékezik meg erről: „Közölték, nekünk szakszervezeti, veze­tőknek kell biztosítanunk, hogy az üzem leszerelését ma­guk a munkások végezzék . el* a szükséges járművet a .had-, sereg biztosítja. Azt válaszol­tam, hogy az üzemben nem lesz olyan ember, aki erre vál- (Folytatás a 3. oldalon.) elismerően szólt a magyar művészek szovjetunióbeli szí­vélyes fogadtatásáról és mél­tatta a magyar—szovjet ba­rátságot. A meghívott vendégek kö­zött helyet foglalt a szovjet főváros szellemi és művésze­ti életének számos kiválósá­ga. A fogadáson ott volt Rapai Gyula hazánk moszkvai nagy­követe. Csütörtökön délután Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a magyar kultúra napjain részvevő delegáció vezetője, találkozott Mihail Prokofjev- vel, a Szovjétunió közoktatási miniszterével és Vjacseszláv Jeljutyinnal, a Szovjetunió felső és középfokú szakokta­tási miniszterével. A művelődésügyi miniszter szívélyes és baráti beszélge­tést folytatott szovjet kollé­gáival. Antifasiszta ellenállási mozgalmak tiszta Gyula altábornagy a Tolna megyében élő partizánok és ellenállók között Szekszárdon és a megye fal­vaiban több olyan ember él, aki fegyverrel a kézben har­colt a hitleri fasiszták ellen, Szlovákia erdőrengetegében, vagy a jugoszláv partizánok mellett. Mások illegális körül­mények között fejtettek ki el­lenállást a Horthy-fasizmus ellen. A partizánok és az el­lenállók különböző beosztások­ban dolgoznak. Van közöttük termelőszövetkezeti tag, párt­munkás, tanácsi dolgozó, tiszt­viselő, értelmiségi dolgozó. Ab­ban valamennyien egyformák, hogy más-más körülmények között ugyan, olykor más né­pek oldalán, de végső soron hazánk felszabadításáért har­coltak. A felszabadulási ünnepség- sorozat részeként a megyei pártbizottság tegnap találkozó­ra hívta a megyében élő par­tizánokat és ellenállókat Szek­szárdra, a megyei pártbizott­ság székházába. Horváth Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a találkozó résztvevőit, akiket személyes jelenlétével Úszta Gyula al­tábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára is megtisz­telt. Horváth József a Tolna megyében élő partizánokat és ellenállókat-tájékoztatta a me­gye helyzetéről és felszabadu­lásunk 25. évfordulójának je­lentőségét méltatva elmondot­ta: „Huszonöt évvel ezelőtt év­százados elmaradottságból in­dultunk a jobb élet reményé­ben a szocialista forradalom kivívásáért, forradalmi cél­jaink megvalósításáért. Azóta nagy utat tettünk meg. Meg­teremtettük a dolgozó nép ha­talmát, leszámoltunk a kizsák­mányoló osztályokkal. Hazán­kat, Európa egyik legelmara­dottabb országát, az ipari or­szágok sorába emeltük”. A találkozó résztvevői be­számoltak munkájukról és fel­idézték harci emlékeiket. Úsz­ta Gyula altábornagy közvet­len, meleg szavakkal köszön­tötte a partizánokat, az ellen­állókat és hosszasan beszélge­tett velük.

Next

/
Thumbnails
Contents