Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Tavaszodik a határban Szárnyra keltek a gépmadarak A fürge, sárga testű repülőgép úgy térül-fordul, mint a fiókáinaik élelmet hordó fecske. Alig ért földet, szinte bekapja terhét, már ismét a levegőben van, fordul a tábla irányába. És mindez olyan percnyi pontossággal ismétlődik újra és újra, hogy azt gondolni: a pilóta tán éjjel álmában is ugyanígy ed tudná vezetni gépét. Viszont a pilóta — Berta László — most csúfján ezt tudja, hogy hajtani kell. Hajtani, pótolni azt a mulasztást, amelyet a tavasz a mezőgazdaságban „elkövetett”. Az őszi vetéseknek nagyon kell a fejtrágya, de a vetésre ilyenkor a gépekkel rámennj nagyobb kár, mint haszon. De várni nem lehet, mert ha néhány nap múlva szárazabb lesz a talaj, a traktoroknak ott lesz a szántanivaló, a vetés. A repülőgépnek viszont az az előnye, hogy nem számít, milyen a talaj. Csak legyen olyan, futballpályánál alig hosszabb füves terület, amelyen fel- és leszállhat. Az őcsényi repülőtéren most már napok óta hajtja Berta László a Omelák-ot, ezt a kis méretei ellenére is nagy teljesítményű növényvédő repülőgépet, az őcsényi termelőszövetkezet gabonatáblái felett. Egy forduló öt perc. öt mázsa műtrágyát visz magával a gép egy-egy fordulóra. Miután holdanként egy mázsa az adag, így öt perc alatt öt hold vetés kapja meg a műtrágyát. Igen, öt- percenként, ezen ne csodálkozzanak azok a gazdasági vezetők, akik már régóta dolgoztatnak a Repülőgépes Növényvédő Állomással. A gép tán egy percet, ha tartózkodik a földön, a repülési idő négy perc. Ez a teljesítmény a gépi erő szinte ideális kihasználása. Amíg korábban vödrökkel merték a repülőgépekbe a műtrágyát, 10—15 percbe telt, amíg a gép a földön tartózkodott, most egy ügyes gép fél perc alatt önti be az öt mázsa terhet. A Bólyi Állami Gazdaságban készítették a repülőgép rakodásához ezt az ügyes gépet. Az MTZtraktor kazalozó emelőjére függesztettek egy tölcsért, amelynek alsó zárólapját hidraulika mozgatja. A tölcsér szára ponyvazsák, amelyet behelyeznek a gép töltőnyílásába. Amíg a gép a levegőben van, a tölcsérbe betöltik, — a vontatón levő zsákokból leborogatják — a műtrágyát. A traktor a rakományt a magasba emeli, amiint a repülőgép megállt a földön, odaáll melléje, egy ember fellép a szárnyra, kinyitja a tartály zárófedelét, belehelyezi a tölcsér zsák-lefolyóját — szóval minden rövidebb idő alatt történik meg, mint amíg el lehet mondani. ( Ezt a rakodógépet elkészítetté az őcsényi tsz gépműhelye is, így aztán gyorsan megy a munka. Feleannyi rakodómunkással, mint korábban ... Kiss József, az RNÁ házisvezetője bizakodik: — Ha a következő napokban jó lesz az idő, utolérjük magunkat. Főleg, ha a mezőgazdasági üzemek élni tudnak majd az új lehetőségekkel ... — Milyen új lehetőségeket kínál a repülőgépes növényvédelem? — Az idén fejlettebb ellátási, szerződési formára tértünk át; ennek értelmében egy-egy gazdaság —, hogy úgy mondjam, fővállalkozásban — egy-egy repülőgépet 340 légiórára bérel. Ha történetesen nem tudja kihasználni ezt a 340 órát, akkor ő köt megállapodást a társ-, vagy a szomszédos üzemekkel. Ilyen szerződést kötöttünk az őcsényi, a magyarkeszi szövetke- zettel, és a Hőgyészi Állami Gazdasággal. Ök nekünk fizetik a 340 óra bérét. Ha kevesebbet tudnak produkálná, az ráfizetés, amennyivel többet, az nyereség számukra. — Rögzíti például a szerződés, ki a felelős az esetleges kiesésekért. Kiesés lehet például a gazdaság hibájából — ha nem biztosít a rakodáshoz megfelelő munkaerőt —, a mi hibánkból lehet műszaki kiesés, illetve pilótahiány, végül a negyedik tényező, amelynek hatását közösen viseljük, az időjárás. Nekem személy szerint az a feladatom, hogy a Dunántúlon a ránk vonatkozó két tételt biztosítsam.' Tehát, hogy ne legyen műszaki kiesés, vagy, ha meghibásodik egy gép, akkor gondoskodjak másikról. Ugyanígy az én gondom, hogy minden gépen legyen pilóta. — Honnan kapja az állomás a pilóta-utánpótlást? — Korábban a honvédségből és a honvédelmi szövetségtől. Tavaly Nyíregyházán, a felsőfokú technikumban nyílt tanszék, amely a növény- védelmi szolgálatnak képez ki repülőgép-vezetőket. Ha jól tudom, a szekszárdi repülőklub korábbi tagjai közül ketten tanulnak most Nyíregyházán. — És a géppark hogyan bővül? — A jövőben a Dunántúlon fokozatosan áttérünk az újabb típusú, Z—37-es gépek alkalmazására. Mint amelyik most itt dolgozik. Napi teljesítménye ötven felszállás, egy mázsa műtrágya alkalmazása esetén 250 hold. A napokban érkezik két helikopter is a Szovjetunióból. Berta László, a pilóta kedden délig ötvennégyszer száLlt fel... — ötvennégy felszállás, ötvennégy leszállás.:; Nem jelent ez nagy terhet? Nem túlságosan unalmas, egyhangú munka? — kérdeztük tőle, miközben a sárga GAZ-zal bezötyögtünk a faluba, a szerelővel és a gépkocsivezetővel együtt ment ebédelni a presszóba. ■— Azt tényleg nem állíthatnám, hogy változatos munka. Egyhangú munka, szinte másodpercre kiszámítva tudom, milyen mozdulatok következnek. Ügy tíz óra felé felfigyeltem arra, hogy egy kis facsoportnál egy sereg csóka telepszik meg. Elkezdtem énekelni: „Jegenyefán fészket rak a csóka...” De a motorzúgástól nem hallom a saját hangom... De bármilyen unalmas munka is. élvezettel csinálom. Ha valaki egvszer megszereti a repülést, nehezen mond le róla. — Hány év óta repül? — Huszonkettő. Tizenkét év a légierőnél, tíz év a növényvédelemnél. A légierőnél változatosabb volt — ennyi az egész. Berta Lászlóról, ahogyan ott ül órákon keresztül a kis gép egyszemélyes kabinjában, szinte leolvasni, mennyire szereti munkáját, a repülést. Azt mondják róla, olyan növényvédős pilóta, hogy a Dunántúlnak minden bokrát ismeri..; Bl. Kevés a kisiparos A tamási járásból százötven hiányzik A lakossági szolgáltatás színvonalának emelése a múlt év őszén az országgyűlés napirendjén is volt. Azóta számos rendelet, intézkedés született, melyek mind azt célozzák, hogy a javítási, szolgáltatási tevékenységet töké- ltesebben lássák el a magániparosok, a helyi ipar üzemei, illetve a kisipari terme- lőszövekezetek. Kérik : — váltson engedélyt Tolna megyében a községek nagy részéből hiányzik olyan szakember, aki a legszükségesebb javításokat el tudja végezni. A KIOSZ és a helyi tanácsok egyre keresik az olyan személyeket, akik hajlandók vállalkozni kisipari tevékenység folytatására. Azért is kell keresni megfelelő szakembert, mert a helyi és a szövetkezeti ipar főleg árutermeléssel foglalkozik, mintsem a lakossági igények kielégítést tartaná elsőrendű feladatának, miként az hivatása is. így aztán nem egy alkalommal arra kényszerülnek a helyi tanácsok vezetői, hogy kérik a szakembereket váltsanak iparjogosítványt. Felmérik a helyzetet A járási székhelyeken ezekben a napokban összesítik a községekből érkező jelentéseket. Megállapítják, hogy hol milyen iparosra van szükség Az eddigiek szerint a helyzet nem vigasztaló. Igen sok hiányt tárnak fel ezek a felmérések. Többek között: mindenütt hallani panaszt a kenyér minőségére, de egy-egy járásból csak egy, esetleg két pékmester munkába állítását kérik, javasolják. Tizenegy nyugdíjas A felmérések szerint a tamási járás községeiben százötven kisiparos tudna megélni, elegendő munkát találni. Nem jobb a helyzet a tamási járásban sem. A fluktuáció is meglehetősen nagy. Havonta körülbelül hatvan - hetven iparjogosítványt adnak ki, ugyanakkor legalább ennyi meg is szűnik. Az iparjogosítvány visszadásának legfőbb oka: a mester megöregszik, abbahagyja a tevékenységet. Ritkán hivatkoznak olyan okra, hogy a mester a területen nem tud megélni. Nem talált kellő visszhangra az a kedvező intézkedés sem, hogy a nyugdíjasok is kérhetnek iparjogosítványt. A múlt év őszétől, amikor a rendelet megjelent, eddig mindössze 11 nyugdíjas kért működési engedélyt. Tanfolyamok adó- és árpolitikáról A KICSZ megyei titkársága nagy gondot fordít hogy az iparosok mind jobban ellássák feladatukat. A tél folyamán hat előadássorozatot tartottak ár- és adópolitikai kérdésekről. Néhány szakmának irányárakat dolgoztak ki, ugyanakkor állandóan ismertetik a megjelent rendeleteket, javaslatokat tesznek az iparosoknak. Ennek nyomán számos új módszert, eljárást, technológiát dolgoztak ki. Vasárnapi ügyelet Rendkívül érdekes, és figyelemre méltó az a kezdeményezés, melyet a szekszárdi kisiparosok indítottak el. Az autójavítók például úgy döntöttek, hogy vasárnaponként ügy eletet tartanak. Öl vasárnaponként kerül egy-egy iparosra a sor, s az ügyelet rendjét a benzinkutaknál függesztik ki. Ezzel nagy segítséget adnak az idegenforgalomnak, a városunkba látogató autósoknak. Figyelemre méltó az elektroműszerészek ügyeleti rendszere. Eszerint a két szekszárdi javító iparos is ügyeletet tart vasárnaponként. A 6-os számú országos útvonal mentén lévő községek iparosai ugyancsak vasárnapi ügyeletet tartanak az idegenforgalmi szezon idején. A megye 2179 magánkisiparosa megismerkedett az országgyűlés, a kormányzati szervek instrukciójával, mely szerint a lakossági javítási, szolgátatási tevékenység színvonalát magasabbra kell emelni. A múlt év őszétől jelentős élénkség figyelhető meg a kisiparosok körében. S ennek nyomán minden valószínűség szerint az igények jobb kielégítése figyelhető majd meg. — Ej s ) A nagyobb rangra emelt háztáji Jó tíz évvel ezelőtt egyik faluban felfigyeltem egy. lovas kocsira, amely az utcán majd mindegyik ház előtt megállt. A kocsis fogta a villát és lehányt néhány ölre való zöldtakarmányt. Nem sokkal később másik kocsi jött, amelyről a kocsis fél-, negyed zsákokat rakott le az előbbihez hasonlóan, a kapuk elé. Kérdésemre egy járókelő ezeket mondotta: — Ez nálunk így szokás. A téesz külön területen vetett zöldtakarmányt a háztáji jószágnak. Kinek mennyi van, annyi takarmányt kap naponta. A zsákok? Időnként végigmegy a fogat az utcákon, összeszedni a szemes terményt, a téesz darálójában megdarálják és visszaszállítják. Aztán találkoztam tsz-el- nökökkel, akik nagyon határozott an kimondták: — Engem az sem érdekel, hogy valamennyi istálló üresen marad a faluban. Ha a háztájit dédelgetjük, ki jön dolgozni a közösbe? — örülök, ha a közös jószágnak jut elég takarmány... így aztán nagyon sok helyen este, sötétedés után indultak sokan a mezőre, a határba, egy-egy lazsnak takarmányt szerezni a tehénnek, friss lucernát a malacoknak. Azokban az években jó néhány, idősebb — főleg járadékos — tsz-tag leszokott a tejről. Kényleien volt túladni egyetlen tehenén, a tejcsarnok messze volt ahhoz, hogy egy liter tejért mindennap elballagjon. Aztán jó néhány tsz-vezető maga kezdett rájönni, hogy mégis csak szükség van a háztáji jószágra is. A maguk módján, a maguk lehetőségei között igyekeztek jobb feltételeket teremteni, hogy a tagok is több hízót hizlaljanak, tehenet tartsanak, borjút neveljenek. A kö^ös tehénállomány fejlesztéséhez a háztáji tehenek borjait vásárolták fel inkább, mintsem az ország túlsó felére menjenek el néhány jószágért. A külim-külön törekvéseket kormányintézkedések is segítették. Az új termelőszövetkezeti törvénybe belefoglalták a háztáji gazdaságok jelentőségét is. Az ország, a népgazdaság nem mondhat le — éppen a lakosság jobb ellátása érdekében — a háztáji gazdaság termékeiről, termelvényei- röl sem. Eve maradtak még tisztázatlan ' dolgok, bizonyos ellentmondások a közösben végzett munka, és a háztáji terme-' lésre fordított idő között. Ezt tette helyre, tisztázta a kormánynak az elmúlt napokban hozott rendelete, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének és az érdekelt minisztériumoknak előterjesztése alapján. A rendelet értelmében a közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak az a tevékenysége, amelyet a tsz-szel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságukban szarvasmarha-, illetve sertéstartásra, gondozásra fordítanak. A jószággal való foglalkozás tulajdonképpen eddig is kifizetődött, de hogy mégis sokan inkább lemondtak róla, annak az, volt az oka, hogy nem jogosított különböző juttatásokra. Ezt, elsősorban ezt adja meg most a kormány- rendelet. Ha a szövetkezet netán nem tud mindig munkát biztosítani, annyi munkát, amennyi a nyugdíj-jogosultsághoz, a betegségi biztosításhoz és egyéb jogosultsághoz kell, pótolni lehet, sőt kell a háztájiban végzett munkával. A jószágnevelésre, gondozásra fordított idő a pénzbeni jövedelmen túl tehát így is gyümölcsözik. A kormányrendelet meghozatala előtt tisztázni kellett munkaügyi, társadalom- biztosítási részkérdéseket — a következőkben már a termelőszövetkezeteken a sor, hogy a rendeletet érvényre juttassák,
