Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Az iparfejlesztésről és az ipartelepítésről Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végreha jtó Bizottsága. Az ülésen megjelent Tolnai Ferenc az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. A tanács­kozás napirendjén az „Iparfejlesztés, ipartelepítés Tolna megyében. A vidéki ipartelepítés. III. ötéves tervi tapasz­talatai” című előterjesztés szerepelt. Az előterjesztést Borbás István terv- és dr. Kelemen Sándor ipari osztályvezetők készítették el. — A megyei iparfejlesztése lényegében a II. ötéves terv időszakában bontakozott ki. FJtkor kezdődtek a tárcaipar- bsn a jelentősebb beruházá­sok, melyeknek célja 'elsősor­ban az üzemrészek kapacitá­sának bővítése, műszaki re- konstrüciók végrehajtása volt — rhondja a beszámoló. — Ebben az időszakban kezdődtek azok a beru­házások is, amelyek ' az ipari foglalkoztatás jelen­tősebb növekedését ered­ményezték. Így folytatódott a Simontor- nyai Bőrgyár rekonstrukciója, a Bonyhádi Cipőgyár, a Pak­si Konzervgyár, a Tolnai Se­lyemgyár bővítése. Uj gyárak is létesültek; a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyáregysé­ge. később az MMG. szek­szárdi műszergyára, átadásra került a Dombóvári Kesztyű­gyár, valamint a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Szekszárdi díszműgyáregysége, befejeződött Tamásiban az Orion alkatrészgyárának első üteme. — E fejlesztések következ­tében a minisztériumi ipar­ban a megye területén 1968- ban 15 432-en, a tanácsi, a szövetkezeti iparban pedig közei. 10 000-en dolgoztak. — A megye az iparfejlesz­tés, t'jnogatásgként 1965—67 között összesen , mintegy 19 millió forintot kapott és hasz­nált fel. — Az iparfejlesztés támoga­tásának módszerében 1968-tól változás történt. Ekkor Tolna megye az 1968— 70-es évekre 67 millió fo­rint vissza nem' térítendő állami támogatást kapott. Ez az összeg a rendelkezé­sek értelmében Szekszárdon, Dombóváron és Tamásiban az ipari foglalkoztatás növelése érdekében használható fel. Az iparfejlesztési alap fel- használásával kapcsolatos tár­gyalások sokszor nem vezet­tek eredményre, mivel a te­lepülni kívánó vállalatok tá­mogatási igénye a megye le­hetőségeit meghaladta. Több tervezett jelentős iparfejlesz­tés így hiúsult meg. A má­sik probléma abból adódott, hogy egyes .vállalatok kész üzemépületbe kívántak egy­Javaslat a temlőkészíto munkához Szekszárdon, a városi tanács vb. tervcsoportja javaslatokat kért az 1971—76. évi munkák­hoz. A beérkezett javaslatok közül említést érdemel Petries Ferenc Szekszárd, Bencze Fe­renc utcai lakosnak, a vendég­látóipari vállalat dolgozójának beadványa, melyben többek között foglalkozik a Csörge- tóval. Mint írja, a Csörge-tó valamikor' Szekszárd kenvenc kirándulóhelye volt. Azóta föl­épült Dombori, de nem min­denki rendelkezik járművel, ezért fürdés és hétvégi üdülés szempontjából helyes lenne a Csörge-tavat felújítani. Lehet­ne a tó környékén hétvégi há­zakat, nyaralókat építeni, eset­leg kempingét is, A javaslát megemlíti a 6-os út melletti deltánál lévő holt Sió szigetrészének feltöltését, ahol szintén kempinget lehet-. ne létesíteni. A régi Sió-meder kitisztítás után alkalmas lenne újabb strandfürdő létrehozá­sára, vízi tábor létesítésére. ségeiket letelepíteni. A piaci viszonyok gyors változása miatt, az építkezés hosszú átfutási ideje riasztotta el az érdekelteket. — A 67 millióból megkez­dett beruházások közül azok­hoz, amelyeknek befejezését 1970. utánra tervezik, a IV. ötéves terv időszakára bizto­sítandó iparfejlesztési alapból 14,5 millió forint támogatást nyújt a végrehajtó bizottság. A jelenlegi folyamatban lévő fejlesztések üzembe helyezésével úgy 3000-rel fog nőni a megyei ipari munkahelyek száma. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a jelentés meg­vitatása után megfelelőnek értékelte a megyei ipartelepí­tésnek, iparfejlesztésnek ITI. ötéves tervben végrehajtott és végrehajtandó ütemét, mód­ját és szerkezetét. Egyetértett a fejlesztési alapok felhasz­nálásával. Megbízta a munka­ügyi és tervosztályt, hogy az illetékes járási, községi ta­nácsokkal közösen mérjék fel a tényleges munkaerő-szük­ségletet a megye területén. Ezenkívül elhatározták, hogy az Építésügyi Minisztérium anyagi támogatását kérik, a megyei állami és tanácsi épí­tőipar fejlesztéséhez a IV. öt­éves terv során. Közéletünk Az ÉDOSZ Tolna' megyéi Bizottsága tegnap délelőtt megyebizottsági ‘ülést tartott. Első napirendként Tolna me­gye élelmiszeripari üzemei­ben az üzemi és szakszerve­zeti demokrácia helyzetét és a szakszervezeti ' jogok gya­korlati alkalmazásának ta­pasztalatait tárgyalták meg. A továbbiakban az 1969-es szer­vezettség és tagdíjfizetés ala­kulását vitatták meg. Végeze­tül Mohai Károly vezető pro­pagandista a Társadalmunk időszerű kérdései tanfolyam tapasztalatairól tájékoztatta az ülés résztvevőit. Átadás előtt néhány nappal Az átadás határidejéig már csupán néhány nap van hát­ra. De a Babits Mihály mű­velődési ház, falai köpött és épülete körül még ' serény munka folyik: a különböző szakmák emberei a végső munkafolyamatokat végzik, a már nem nagy mennyiségben' hiányzó követeket rákják le, a kárpitokat szögezik fel. Mellettük azonban már birto­kukba vették az épületet a takarítók is. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat úgy készül, hogy 27-én, pénteken megkezdi az új épület átadá­sát. Képeinken: Link József kár­pitost munka közben leste meg - a fotós. A művelődési ház kárpitozását a pécsi' és a szekszárdi vegyesipari ktsz végezte. A másik kép az új épület előtti tér burkolásá­ról készült. Ezt a munkát a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat mélyépítő rész­legének dolgozói készítik. Fotó: Erb János Felvonulási tér, március 23. Kevesen jogunk ráismerni impozáns felvonu­lási terünkre, a Hősök terére és a Dózsa György útra április 4-én. Neves építészek tervei nyomán átalakítják hazánk negyedszázados ünnepére a felvonulási teret. >, Még el sem színéződtek, nem halványultak a monumentális, a Tanácsköztársaságot, a mártí­rokat dicsőítő emlékmű talapzatán a koszorúk, mrágok, amikor építőmunkások, katonák jelen­tek meg ismét a téren. Tehergépkocsiszám hord­ták a gerendát. A Dózsa György út egész hosszá­ban, a SZOT-, illetve a Rózsa Ferenc művelő­dési ház előtt ácsolták, s még most is dolgoznak rajta a dekoratőrök, az egész teret lezáró diadal­ív-sort. A gondosan szerkesztett impozáns épít­mény csaknem háromszáz méter hosszan tulaj­donképpen már kész, csak autódarukkal kell a magasba emelni az ácsolatot borító színes deko­rációt. • ' ' Az ácsolat alatt kiskatonák hordják, szerelik össze a katonai vasúti rámpákat. Ezekből lesz majd a közönség részére tribün. A Lenin-szobor, és az ehhez tartozó márvány­oszlopot kerítéssel vették körül,, itt átalakító munkák folynak. Ennek szomszédságában építik a kormány, a párt vezetői és a baráti országok-, bel érkezett küldöttségek tribünjét.. Tizenöt méter magas gerendaácsolatból áll ez az ünnepi tribün... S egyik sarkában már festik a tv-, illetve a rádióriporterek fülkéjét, hogy az Ország lakossága szem- és fültanúja legyen a nagy ünnep minden mozzanataitok. A tér közepén, az emelvények előtt most egy szabadtéri asztalosműhely kör- és szalagfűrészei vijjognak. De a pestieket, az örökké kíváncsia­kat, már nem ez érdekli. Nagy tömeg szorong a katonák, a munkásőrök körül, ök megkezdték a gyakorlatot. Éppen a forradalmi karhatalmi ezred egysége készül a menetre. Legalább húsz sor vonul előttünk, feltűzött szuronnyal, dörgő léptekkel. Aztán jönnek, s birtokba veszik a tér egy részét azok a fiúk, akiket igen gyakran látunk a kép­ernyőn: ők a „hivatásos” díszelgők. Ök állnak díszsort, amikor kormányküldöttség jön, amikor koszorúzás van,,. Most egy alezredes irányítja őket. Az alezredes kezében mikrofon, magaslaton áll, figyeli fiait. Az Ajtósi-Dürer sornál fordul a zászlóalj. — Parancsnok! A fehérre, a fehérre! Egye­nesen! Jó .:. Most igen jó ... Zene ... Egy, ket­tő, egy, kettő. S jön, dübörög a zászlóalj. A zászlóaljat vezénylő tiszt kardja a magasba lendül. Legalább félezer harcos egyszerre vezér • nyel: Szuronyt’Szegezz! Két csattanás, két villanás, és a szurony­hegy pontosan ott ván, ahol annak lenni kell: az előtte haladó katona fülcimpájától két ujj­nyira... És így dübörög az egység. Remeg a tér. | ■ , Aztán az alezredes beszél, irányít ismét hang­• szórókon keresztül, — A tizenhatodik sor harmadik embere, bal­ról, balról, szorítsd fiam az oldaladhoz a fagy­vert! Parancsnok, kicsit balra! Jó! Az első sor negyedik embere! Előre nézz! Előre! Úgy! A hatodik sor görbül, középen ingyázz! S amint vonul az egység, látni a katonák arcán azt a szenvedélyt, ami jellemzi az ilyen díszelgő egység egészét, és egyes katonáját is. Elvonul az egység, már valahol a jugoszláv, követség elől fordul vissza, könnyű léptekkel végighaladnak a téren, aztán ismét fordulás rá az egyenesre. Most jól jön az egység. A sok laikus, itt a félig összeállított tribünön elége­dett. Az alezredes is. Ismét kezében szorongatja a milcrofont. — Parancsnok, a fehéren, g fehér sávon! Pontosan. Egy-kettő-egy-kettő. Jól t>an. Jól van fiaim. Most már elég jó. Ügy. A negyedik sor szélső embere, előre néz! Előre néz. Úgy. Kö­szönöm. fiúk. Parancsnok,, ha kiér, pihenő. A parancsnok a magasba löki kardját, érti á parancsot. A fiúk, izzadtan, fáradtan cigarettára gyújtanak. S ekkor lép, a „színre” a munkásőrség. Őket is hangosbeszélőn irányítják, ők is ugyanúgy, talán nagyobb erőt sugározva, próbálnak, gya­korolnak a téren. S a tér soha nem ürül ki. Amikor a gyakor­latozó, menetelő egységek miatt egy kis hely szabadon marad, katonák jelennek meg, festék­kel. Piros, kék meg fehér csíkokat, köröket rajzolnak a térre. Jelölik a csapatok helyét, útját. Közben, fent a magasban óriás lámpákat szerelnek. Hetvenezer watt teljesítményűek. Ilyenekkel'világítják meg a teret. Mert az egy­ségek éjjel is gyakorlatoznak. Készülnek hazánk, legnagyob b . ünnepére. — P.i - ' ■ „ Jól van fiúk, így ...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents