Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

Szírig gs fonsskjci Egy szokatlan panasz — és ami mögötte húzódik „Egy olyan anya keresi fel önöket soraival, akinek életkedve megszűnt.’’ E szavakkal kezdődik a riasztó levél, amelynek írója súlyos gondqkat jelez és megoldásukhoz kér tanácsot. Hogy miért ragadott tollat, mitől e kétségbe­esés egy fiatal, kétgyermekes anyánál, nem tűnik ki leve­léből, de kétszer is kéri benne a szigorú titoktartást. A levélíró által megjelölt cím felöl kérdezősködvén, már-már úgy tűnik, fellelhetetlen. Furcsamód, a megye- székhellyel szomszédos községben egymás után hárman is határozottan tagadják ilyen utca létezését. Csupán a negye­dik falubeli ember tudja megmondani, merre van a kérdé­ses cím, ö végre megnyugtató válasszal szolgál. 1<7 iutazásom idejét előre nem jeleztem, nincs otthon a fiatalasszony. A szomszédok igazítanak útba: akit keresek szüleinél megta­lálhatom. (Az asszonyka apja magatehetetlen rokkant, ápo­lása végett felesége állandóan otthon tartózkodik.) Meglehetősen vegyessé vál­nak a fiatalasszonyról szer­zett előzetes értesülések. Szomszédsága „fiskáüs-eszű- nek” tartja, aki szívesen meg­írja a környék kérvényeit, az öregeknek jól fogalmazott beadványokat készít, mégpe­dig közmegelégedést kiváltva. A másik — véletlenül szer­szett — értesülésféle később nyer teljes értelmet. Az út mentén beszélgető asszonyok egyike legyint a név hallatá­ra, s furcsa hangsúllyá mond­ja levélírónk keresztnevét, majd megmutatja a keresett épületet. • T alóban megtaláljuk szü­lei házában. Csinos, Világoskék szemű, szőke asz- szony, jobb halántékán forra­dás, a műtét nyoma húzódik. Ragaszkodik hozzá, hogy menjünk vissza saját ottho­nába, ott kívánja elmondani nagy fájdalmát. Leültet a tisztán tartott, ízlésesen be­rendezett lakásban. Férje munkában, a két kislány sincs itthon, az öt esztendős óvodás, a másfél évest néhány napja a kórházban kezelik. Rátér szokatlan panaszára. — Én itt megbélyegzett em­ber vagyok. Bolondnak tar­tanak engemet az én szülő­falumban — kezdi mondóká- ját. Világosan megfogalmazott, tömör mondataiból kibontako­zik a történet, mely részben választ ad az előítéletek ke­letkezésére is. .— Epilepsziás voltam. Hat esztendős koromban megmart egy kutya, attól lettem nya­valyatörés. Nyolc évvel ezelőtt, 1962-ben megműtötték. Gyó­gyulnak nyilvánítottak, azóta leleteim is negatívak. Dolgoz­nom kellene, szeretnék is. Férjem havi 1260 forintot ke­res, ez négyőnknek nagyin kevés. Háromműszakos ál­lást a kislányok miatt nem tudok vállalni, nyelet 11 ötig tartó, ilyen időbeosztása mun­kahelyet viszont sehol nem kapok. Viszik a hírt a falu­béliek, mindenütt megelőz a hírem: ez a nő nem normá­lis. Levakarhatatlanul rám­ütötték ezt a bélyeget. Előszedi, olvassam a fővá­rosi professzor által adott írást, amely azt igazolja, hogy egészséges, helyreállt munka- képessége. — Kinevetnek, eldobnak, mert beteg voltam. Megyek a buszhoz, hallom, mondják: nézd, itt jön a bolond. Ha szólok neki miatta, így inti a másik: hagyd rá. És ujjúval csavarint egyet halántéka tá­ján. A szekszárdi üzemekben azt mondják, hogy nincs fel­vétel, ugyanakkor olvasom a maguk laniában, hogy ugyan­azok meghirdetik az állást. Fel sem vesznek, vagy elkül­denek. A műszergyári sze­mélyzetis még el sem olvasta az orvosi igazolásomat, máris azt mondogatta: ajánlom, ke­zeltesse magát. Ha bolond lennék, mint ahogy mondják, tudtam volna-e ilyen iskolai bi zonyítvány t szerezn i ? Elébem teszi a szekszárdi, 11-es számú iskola által ki­állított, az igazgató által alá­írt eredeti bizonyítványt. Gyógyulása után, az 1964/66-os tanévekben, három íev alatt végezte el az általános iskola ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osz+ályát.; Tanul­mányi átlaga 4,8 Y0^. ami va­lóban szén eredmény, dicsé­retére válik. — Valamit mégsem értek. Melyek előző munkahelyei? Miért és hogyan került ki a munkából? 1— Utoljára tavaly nyáron a tolnai selyemgyárban dol­goztam meg kellett válnom az üzemtől. Meg voltak ugyan velem elégedve, nem jöttem volna én el tőlük, de amikor áttértek a több műszakra, én a gyerekek miatt nem vál­lalhattam. A bőrdíszműből meg azért jöttem el, mert gépen dolgoztam és nem akar­tam senkit bajba vinni eset­leges rosszullétemmel. A me­gyei kórházban a konyhán voltam, egyik napon felbon­tották a szerződést, másnap már mást vettek fel helyet­tem. Újra és újra visszatér ar­ra, őt nem tekintik épelmé­jűnek és emiatt kísérletezik hasztalanul. Kézbesítőnek el­Agrárszakemberek klubja Dunaföldváron A népfront kezdeményezé­sére vasárnap megalakult Du­naföldváron az agrárszakem­berek klubja. Az alakuló ülést, amelyen mintegy öt- venen vettek részt, Kovács Győző helyi népfronttitkár nyitotta meg, majd a községi tanács vb-elnöke, Jendrolo- vics Ferenc tartott megnyitó beszédet, a szervezeti feltéte­leket pedig Holmi Miklós ta­nár ismertette. Részt vett és felszólalt az alakuló ülésen Somorjai Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője. A klubnak az a célja, hogy összefogja a községben lévő, de különböző területeken dol­gozó mezőgazdasági szakem­bereket, segítse szakmai to­vábbképzésüket. A négy ter­melőszövetkezetben, tsz-társu- lásnál, fmsz-nél, állami gaz­dasági üzemegységben, közép­iskolában együttvéve nagyszá­mú mezőgazdasági szakember tevékenykedik, s a tervezett klubélettel nagyban segíthetik egymás munkáját. Dunaföld­váron is probléma, hogy a különféle' szakmai iinformá­ciók nehezen jutnak el az ér­dekeltekhez, illetve a nagy tö­megű forrásanyag miatt egy­szerűen képtelenek mindenről tájékozódni. A klubélettel igyekszenek majd összehan­golni a forráskutatást, elke­rülni a párhuzamosságot. Elfogadták a klub alapsza­bályát is. Helyiséget egyelőre a művelődési otthonban biz­tosítottak a klub részére. menne, de sehol nem fogad­ják. Mindezeket nyugodtan mondja el, beszélgetésünk alatt egyszer jön ki a sodrá­ból, amikor. életuníságát ecse­teli. „Pusztuljak el azért, mert beteg voltam?” — kér­dezi indulatosan, kiáltva. Ne­vének elhallgatását kér:, ami­kor ezt mondja: „írjanak az én helyzetemről, hátha meg­szűnne ez az iszonyatos meg­vetés.” 17" övetkező stációnk a tol- nai selyemgyár. Babos Márta az üzem személyzeti osztályának munkatársa így tájékoztat: — Tavaly augusztus 31-én Jépett ki tőlünk. Fegyelmije nem volt, nem ilyen okból távozott. Apró gyermekeit nem tudta kire bízni, a váltott mű­szak miatt ment el az üzem­től. A huszonhat esztendős sző­ke fiatalasszony tisztelettel emlegette kezelőorvosát, dr. Fodor Lászlót, a megyei ren­delőintézet ideggyógyászati szakrendelésének főorvosát. TLTit mond az ideggyó­iT-*- gyász? Dr. Fodor László főorvos­nak paciense volt, évtizednél hosszabb időn át kezelte. — Jól ismerjük, szívesen felkeres ma is bennünket. Nem bolond. Helytelen, hi­bás az/ előítélet. Epilepsziás volt. Neves idegsebész, Zoltán professzor operálta, kigyó­gyult az epilepsziából. Csak a természete... Kissé kései volt gyógyulása és a betegség ka­rakter-torzulást eredményezett nála. — Érdeklődöm, kiterjesztet­ték-e rá az egészségügyi re­habilitációt? Munkához segí­tésre gondolok, főorvos úr. — Sok segítője volt és van neki, csak el ne játssza a jó­indulatukat. Jó néhány mun­kahelyet kiharcoltunk már ne­ki. Hogyne, tudok a kiváló bizonyítványról, jó eszű, jó képességű teremtés. Meggyó­gyult, az értelmével nincs baj, azonban a személyiségé­vel igen, sok a panasz a ma­gatartására. Nyugtalan ter­mészet, néha begorombul. Nem tehet róla. Kézbesítő­nek... Miért jött el az TBUSZ- tól, ahol kézbesítő volt? — Erről nekünk nem be­szélt. — Megtörtént eset, hogy munkaképességét bizonyítan­dó, kért és kapott tőlünk iga­zolást, vitte, lobogtatta a pa­pírt, és másnap kilépett, ott­hagyta munkahelyét. — Képesnek tartja-e őt ar­ra az ideggyógyász, hogy visszafogja indulatait? Család­jának ugyanis nagy szüksége lenne keresetére, gondolom, neki is jót tenne a munka. — Még egyet. Tapasztaltuk korábban azt is, hogy meg­játszotta az epilepsziás roha­mot, ha valami nem sikerült neki. Ennek ellenére képes­nek tartom, ha ő maga is nagyon akarja, értelmes nő, valóban az, s kétségkívül hasznára válna az állandó munka. Megfelelhetne egy nem helyhez kötött, mozgó beosztásban, ideális munka­társak között, kevés emberrel érintkezve — ajánlja dr. Fo­dor László főorvos. S úlyos betegség — rom­boló előítéletek — sze­mélyiségtorzulás, s mindezek bonyolult okozati összefüggés­ben. Levélírónk esetében az előítéletek és az ő okkal- joggal kifogásolt magatartása erős kölcsönhatást gyakorol­nak egymásra. De vajon megszakítható-e ez az ördögi kör? Az egyez­ség, az együttélés mindig kétoldalú, kettőn áll a vásár. Képes lesz-e ez az asszony az erős önfegyelemre? Talál-e így munkahelyet? Kétséges. Somi Uenjaminnc Enyhülést hoz az újabb havazás A norvég hegyek és Gr önland között hétfőre virrad dó éjszaka mintha „meglód ült’’ volna a légkör. Erős légáramlással elindultak az enyhébb levegő egyelőre gyengébb hullámai Nyugat- Európa és Közép-Európa északi részei felé '■— mondott a dr. Tardos Béla meteoro­lógus. — Körülbelül ezzel egyidejűleg a Szovjetunió európai területén a szél fel szakította a hideg levegőt, 8 az enyhe és a hideg légtöm egek keveredése havazásokat idézett elő Franciaországtól egészen a Volgáig. Ez a csa­padékos zóna azután nagy sebességgel indult meg fe­lénk, úgy, hogy hétfőn kora délután Sopronból és Győrből meglehetősen gyenge, Szom bathelyről számottevő hava­zást jelentettek. Az erős légáramlás foly tán várható, hogy keddre virradó éjszaka és kedden már az ország keleti felében is sokhelyütt lesz havazás. Egyidejűleg megszűnnek az olyan szélsőségesen alacsony hőmérsékletek, mint ami­lyen hétfőre virradó éjszaka a Borsodnádasdon mért mí­nusz 15 és a Polgárdon észl élt mínusz 16 fok volt. Ez­zel meg is kezdődik az eny hülés, ami azonban lassú fo­lyamatnak ígérkezik, hiszen a csaknem egész Európát bo­rító vastag hótakaró megolv asztásához rengeteg enyhe le­vegőre lesz szükség. A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyár­egységében 30 millió forint értékű üzembővítési munkála­tokat kezdett meg a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Képünkön a panclelem-vázat állítják össze az építők. Foto: Tóth Iván Zárszámadó küldöttgyűlés a bátaszéki takarékszövetkezetben Az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezetében, a bá- taszékiben, vasárnap tartották a zárszámadó küldöttgyűlést. A gyűlésen jelen volt dr. Sza­bó Piroska, a MÉSZÖV taka­rék- és lakászövetkezeti tit­kára. Pólyák László ügyveze­tő bejelentette, hogy tavaly 6,5 millió forinttal nőtt a be­tétállomány, s elérték a 36 millió forintot. Ezzel az ered­ménnyel az ország egyik leg­nagyobb, legerősebb takarék­szövetkezetének számítanak. A gyűlésen számos javaslat hangzott el. A többi közt ja­vasolták a mezőgazdasági köl­csön összegének felemelését, valamint az ifjúság körében végzett takarékossági propa­ganda fokozását. 25 éves a szabad Magyarország címmel februárban nyílt meg Budapesten a Szépmű­vészeti Múzemban az a jubi­leumi kiállítás, amellyel a magyar múzeumok méltó­képpen ünnepük, fölszabadu­lásunk jubileumát. A kiállí­tást a Munkásmozgalmi Mú­zeum rendezte, de múzeum­ügyünk minden létesítménye hozzájárult ahhoz, hogy ,a kiállítás összegyűjtött anya­ga hű tükörképe legyen az elmúlt huszonöt év építő munkájának. A kiállítás első része a Horthy-Korszak Magyarorszá­gát mutatja be a íolszaoadu- lásig. Itt van kiállítva a Sza­bad Nép illegális nyomdagé­pe, s itt van az az összeállí­tás is, amely a szociáldemok­rata, polgári demokrata és kommunista sajtótermékek­ből . kiválogatott cikkeivel azt dokumentálja, hogy mi­ként tiltakoztak gyarapodó ezrek és ezrek a háború és pusztítás ellen. Érdekes rész­lete a kiállításnak a debre­ceni országgyűlés szószéké­nek rekonstrukciója. E szó­széknek nemzetünk történel­mében kettős jelentősége van: 1849-ben itt mondja Kossuth Lajos nevezetes trónfösztó beszédét és innen hangzik el 1944-ben az ideiglenes nem­zeti kormány szózata a ma­gyar néphez. Ebben a terem­ben helyezték el a rendezők azt a terepasztalt is, amely a háború évenkénti alakulá­sát szemlélteti 1945. május 9-ig, az európai béke első napjáig... A következő két terem né­pünk életét mutatja be 1945. májusától. Amit itt látunk, az a háború rombolásának felidézett képe és annak gaz­dag dokumentációja, hogyan érkeztünk a szocializmus épí­tésének korszakáig. Az anyag az elmúlt 25 év eredményeit, sikereit ismerteti, nagyon tárgyilagosan, hiszen nem hallgatja el sem az ellent- mor' '-ünVnt. sem a tragikus konfliktusokat... Az ifjúság életéről is bő­ven van mondanivalója a ju­bileumi kiállításnak. Újszerű összeállítás mutatja be a sportélet alakulását az 1946- ban megrendezett grund- bajnoks ágtól a londoni 6:3- ig és a mexikói tíz arany­eremig. A jubileumi kiállítás, ame­lyet már eddig is több ezren-rMvotuj meg> május kö­zepéig lesz nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents