Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Reflektorfényben a bútoripar Az alapanyag nem drágult — Tíz éy alatt kétszeresére nőtt a tripólap-termelés A vegyesiparcikkek forgalma az elmúlt két évben meglehetősen változó képet mutat. Ma már. lehetőség van arra, hogy vizsgálódjunk, vajon egyes cikkcsoportok ára a gazdasági reform óta hogyan változott. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy. a bútorok ára gyorsan, és a kívülálló előtt érthetetlen okok miatt, egyre emelkedik. Itt. nemcsak á típusváltozás miatti áremelkedés tűnik fel, hanem egyes típusnak az áremelkedése is megfigyelhető. KÉT ÉV= PLUSZ 15 SZÁZALÉK A kiskereskedelmi árszínvonal viszonylagos csekély emelkedése, — tavaly 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben — nem zárja ki, hogy egyes cikkcsoportokon belül egyes cikkek ára meglehetősen magasabb, különösen nagy mértékben emelkedett, a bázishoz viszonyítva. A vegyesiparcikkek kategóriájában a bútorok árszínvonalremelkedése 13 Hüben 4 százalék volt, az 1968-as bázishoz viszonyítva. „Ha azonban figyelembe vesszük, hogy részben a korábban elhatározott központi intézkedések alapján, részben a későbbi piaci hatások következményeképpen, az árak 1963- ban is 11 százalékkal emelkedtek, úgy az elmúlt év áremelkedését is jelentősebbnek kell megítélni, mint az első látszatra tűnik. A bútoripari termékek áremelkedésénél is szerepet játszanak a nyers- anyagárak világpiaci változásából, vagy egyes árképző tényezők központi megváltoztatásából származó okok...” (Figyelő KIVI 08. sz.) Tolna megyében kevés lehetőség van arra, hogy e fontos kérdésben általános érvényű következtetésekét vonjunk le. Alkalom azonban van a vizsgálódásra. Elégedjünk meg csak azzal, amit a bútoripar két'megyei reprezentása, a Cunaföldvári Kendergyár, a Szekszárdi Faipari Vállalat, példái bizonyítanak. Először a bútorlap problémakörrel ismerkedjünk meg. bátor kezdeményezés A Rostkikészítő Vállalat .vezetői dicséretes módon, meglehetősen korán látták meg a fantáziát a pozdorja bútorlap formájában történő hasznosításában. S ennek az lett az eredménye, hogy Közép-Európában és természetesen Magyarországon is elsőnek fogtak hozzá a pozdorja, tehát a hulladékanyag • korszerű hasznosításához. Ezt a lehetőséget nemcsak felismerték, hanem költséget nem kímélve építették fel a kísérletező üzemet és olyan bútoripari alapanyaggal álltak elő, amelyre nem lehetett azt mondani, hogy nem kell. Ez az anyag jó, egyes tulajdonságait tekintve jobb, mint a fa. A dunaföldvári kísérleti üzemben gyártott tripó-bútorlapok (három réteg pozdorja) szinte napok alatt gazdára találtak. A bútorgyárak versenyeztek, hogy melyik tud nagyobb teret adni a gazdaságosnak tűnő anyagnak. S a kezdeti kockázatvállalás ma már nyereség képében jelentkezik mindenütt. Az ipar hamar megtalálta ebben a bútorlapban a fantáziát. A vállalatnál elhatározták, hogy a rostkikészítés hulladékának feldolgozására gyárat építenek. Ez a cél vezérelte a tervezőket, a tervek jóváhagyóit, és elkészítették a négyezer köbméter kapacitású tripólap-üzemet. NÉGYEZER HELYETT NYOLCEZER KÖBMÉTER . A négyezer köbméter évi termeléssel nem lehetett, az igényeket kielégíteni. A folyamatos üzemre való áttérés, más szervezési intézkedések eredményeként sikerült a gyár kapacitását megkétszerezni. A múlt évben is több mint nyolcezer köbméter bútorlapot gyártottak. Ez világosan^ bizonyítja, hogy kell a bútor-. lap. Vajon hogy alakult a bútorlap ára az elmúlt tíz évben? tlj termékről - lévén szó, új árat is kellett megállapítani. Az ármegállapításnál figyelembe vették a bútorlapgyártás jövőjét is. S ebből következik, hogy az árat reálisan állapították meg. A tripó bútorlap köbméterenkénti ára kezdetben háromezer forint körül, mozgott.. Most is ennyi az alaplap ára. A tripólapára nem emelkedett. Áremelkedés csak olyan lapoknál volt. amelyek jobbak, . több célra használhatók, „divatosak”. A vállalat központi kísérleti üzemében egyre újabb lemezféleségekkel állnak elő. Ez nemcsak a választékot bővíti, hanem újabb külföldi piacokat is megnyit a magyar pozd or jalap előtt. CSAK A JOBB TERMÉK ARÁT EMELTÉK Az viszont teljesen érthető, hogy az új típusú bútorlapokat már más áron kell forgalomba hozni. A felületen akár csiszolással, akár fumírlappal kezelt bútorlapokat természetesen nem lehet az alaplap köbméterenkénti áráért forgalmazni. Más kérdés, amely szinte kínálja, hogy a bútoripar ezt a lapot vásárolja: szabványosították a lapokat, így a bútoripar speciálgépe- ket tud alkalmazni a gyártás során. Nem úgy, mint a fenyő, tölgy és más fűrészáruknál, ahol úgy kell a deszkát „kimérni” a rönkből, ahogy megtermett. A bútorlap-választék nagy. Különböző furnírral bevont, poliészter kezelésű, őrölt poz- dorjaborítású lapok az iparban már mindennapos, ismert alapanyagok. Ezek a lapok valamivel drágábban kerülnek ugyan a feldolgozó iparhoz, de az áremelés annyira csekély, hogy erre nem lehet ráfogni a bútorár-emelkedést. Amennyiben a dunaföldvári információkat el kell fogadni, — mi okunk volna benne kételkedni — önként adódik a következő lépés, hogv tájékozódjunk a Szekszárdi Faipari Vállalatnál. Reflektorunkat legközelebb Szekszárdra irányítjuk. PÄLKOVÄCS JENŐ Kerámiaüzemünkbe felvételre keresünk KORONGOS, DÍSZÍTŐ, CSEMPEFORMÄZÖ SZAKMUNKÁSOKAT, ILLETVE BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT Jelentkezés az üzem vezetőjénél, Szekszárd, Csatár, Tm. Építőanyag-ipari Vállalat, (40) SEGÉDMUNKÁST felveszünk. Papírértékesítő Vállalat, Szekszárd (56) V illanyszerelő-ipari Vállalat VfV Lábatlan, Tatabánya, Százhalombatta DKV. Szentendre munkahelyeire azonna- felvesz VILLANYSZERELŐKET, SEGÉDM UNKASOK AT. KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlani vékonypapírgyár-épí tkezés VIV-kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat 1. sz. szerelőipari üzem Budapest VII., Síp utca 33. Lendvainénál. (24) Közöljük, hogy szövetkezetünk rövid határidőre vállal bádogos, víz, villany, ács, lakatos munkákat, valamint - , rövid határidőre villany m otor ok tekercselését. Cím; Iregszemcsei Vegyesipari Ktsz. Telefon: 36. Vasul i ráltófűtő berendezéseket gyártanak Bonyhádon Á vasutat minden télen igencsak próbára teszi a hideg időjárás. Míg a nyílt pályákon a hófúvás akadályozza a forgalmat, az állomásokon a váltók lefagyása nehezíti meg a munkát. A váltókat rendszeresen tisztítani kell, hogy a szerelvényeket rendezni, irányítani tudják. A váltók lefagyása ellen a legbiztosabb védekezés, ha fűtik azokat, megakadályozzák, hogy befagyjanak. Ilyen berendezések gyártását kezdte meg még a múlt ér ben a Eonyhjádi Vasipari Ktsz. Vásárolt - egy szabadalmat — műszaki fejlesztési alapból teremtette elő a szükséges 45 ezer forintot — gyártási jogge! együtt. Elsőként az épülő budapesti föld alatti vasút részére készítettek Bonyhádon 54 garnitúra, váltófűtő berendezést. A földalattinak ugyanis több száz méteres szakasza a felszínen „fut’, itt a téli hidegben lefagynának a váltók. A készülékeket már felszerelték, a napokban beszerelik a fűtőtesteket is. A MÁV is érdeklődik a váltófűtő berendezések iránt, sőt a szövetkezet arra számít, hogy később exportálhat is új termékéből. A felelősségvállalás új mechanizmusa Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel: a fogyasztói árak emelésével, a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerő-vándorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Főként azért, mert az új követélményeknek megfelelően nem korszerűsítették a vállalat belső szervezetét, mechanizmusát. A műhelyék, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt. Ee minek kellett volna változnia? A termelőrészlegek ma is alapvetően végrehajtó szervezetek, s ritka ’ kivételtől eltekintve nem állnak közvetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem változott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is természetes. De az máx kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a sclejtgyártásból, a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senld, mintha legalábbis természeti csapásról lenne szó. Helyemként úgy is beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük független, objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelkiismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak megvan a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolatban is áll egymással, s" közülük a vezetői hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olyan munka- megosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. -Tehát, ha valamilyen feladatot nem, — Vagy rosszul . végeznek el, akkor azért minden esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, sőt, A szekszárdi kórház felvételre keres KAZÁNHÁZI ÉS KERTÉSZETI SEGÉDMUNKÁSOKAT, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, CSŐSZERELŐ ÉS VIZ- VEZETÉKSZERELÖ SZAKMUNKASOKAT. FÉRFI VEGYÉSZTECHNIKUST, ÉJJELIŐRT ÉS TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezni lehet: a kórház munkaügyi csoportjánál. (9) szükség szerint, büntetőjogilag: is felel. A jói dolgozó szakembert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és társadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számon kérni. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem any- rtyira a társadalom „laza erkölcsi felfogásából”, mint inkább az adott vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jói szervezett munika diktálja a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezetlenkedni. S kedve sincs, hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt. A vezetők felelősségét azonban néni szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult .. yájlalat^ -bélső mecha- hiizmuisök' '.teszik.' Vagyis az érdemi munka végzése helyett nem - szabad a . vezetőket levelezés-, feljegyzésgyártásra, magyarázkodásra, „bőrpapirok” produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a íafodázás rendkívül kifinomult módszereivel csak akkor szakíthatunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösztönözzük a vezetőket. Ha olyan szellem és belső mechanizmus alakul ki, amelyben a vezetők nemcsak a megtett intézkedésekért felelnek. (Mert különben az, aki nem dolgozik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a kihas ?ná'atlanul hagyott lehető- sép-ékből származó kárért is felelnek. Anyagilag és erkölcsileg. sőt. szükség szerint bünte+ctorriia.g A felelősség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van . lehetőség, ha a vezetője joga és kötelessége a kockázatvállalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagy előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adott időpontban helyesen döntött, noha döntését az; élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a közgazdaság;. feltételek előre nem látható ‘ módon változtak.) A kockázat- vállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos vezető; tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdem; felelősség ködösítését, vagy tompítását. Minden szempor: tból színvonalas és felelősségteljes munka teheti -csak a széles dolgozó rétegek számára érzékelhetővé a reform eredményeit a mindennapra gyakorlatában, s nem utolsósorban az élet- és munkakörülmények fokozott javulásában. K. J.
