Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

A terhtelés éren járói

*'b : V ■ .................... •• j-i • MM- i

■

MiWWM—«IHinfMHBBaB—M—■——aMBBM

Nem ; Sehet pontosan megszámolni, hogy a brigád egy havi murikaelőVeányzathoz hány kalapácsütést végeznek.

A Gerner-brigád a1' Bátaszéki Kádár KtJZ-ben hattagú, és az elmúlt évbén kiváló eredmény£k^«'í.élrt ©{.-. ^pdasíe^' gezőf mánkat végeznek, $ ez nagy, ;ki tar testek íygh, hisz egy . lájia “összeszegezésfhéz vtöfíj... mint ié,\szpz szeget ké1í; élke'rtíiTio-deszkába. A ^rígad' é'gipegy háfoő'p- * ban .átlag harmincezer ládát ké£e$t. í^éíiékír . lehet' siá-. .. molni, hogy hány* kalapácsütés keH',"á ha.^qgu. brigád - egé&z havi. programjának megcsináfbsaM.^ J

Az 1970. ,•évi-'el so termelési tan ács Kéz ásón á'Brigádot

nagy öröm érte, hisz két dolgozót, Hórváth Józsevnét és

Szigeti Istvánnét kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Bár Szigetiné nem tartozik szorosan a ládaszegező bri- < godba, de á munkaJtapcsolat olyan jő közöttük, hogy ^.bjígádtagnak is Jeh^t .tekinteni, hisz a versenyvállalást ■ is" úgy" feszítették, hogy; „pontosabb, figyelmesebb munkával' segítjük társainkat is a vállalások teljesítésében". >• A -kádér ktsz asszonypi, lányai teljesítik amit ígértek. A felszabadulás^ évfordulójára vállalásaikat maradéktalamil r teljesítik, .s az exppi^szálfítá&okat is időben elküldik a ; szövetkezetf‘üzemházábóL

Horváth Józscfné

r 1 f i itihliffi

i;

K

rr ív

'\v

A ládaszegező brigád

ij iíaj ' 'j.H. uj. ' . ^ . v

Szigeti Istvánná

■W.|BppIBW

enyéreyő nemzet vagyunk. fkz ".egy farje

demes megemlíteni, hogy Ausztriában fele ennyi a fogyasztás, Angliában pedig még kevesebb. Érthető, hogy nálunk úgyszólván minden fórumon gyakori téma a kenyérellátás. 1968-ban a kormány külön napirendi pontként foglalkozott vele, s határozatot hozott erre vonatkozóan, tavaly országos sütőipari tanácskozást,. a megyén beiüli tárgyalások, intézkedések, •§#$&- ságárói nem is beszélve. Azért foglalkozik.

Uyeh'sókat'veié/mm-sok az ilyén jellegű; probH , % lérna. Nem a felszabadulási etett .oly '.gyakori- kenyergpndokról.v^ip. szó. Al^(^iban.b4zoiiy'..h%,: ü gyón sok család-asztalára szűkösen kenyér is. Ezen már rég.-túljutottunk ^ sze^ *>, rencsére. Olyannyira; -hogy-a’ féíszabaduláis. utön'p'j. született generáció részére szenté alig hihetőért , hangzik,, hogy Magyarországon',{;a jellegzetesen,: v mezőgazdasági országban valamikor, kenyérgon-, dokkal'küzdött a dolgozik egy része;'. -.

A mostani ' kény érgondjaihk ■ egészen más-jel-: * legűek.- -I^gyszarűsödtek. Most ázott. bctesZanb kódunk, hogy. elég'friss-e a Kenyér, áfnTt a bolt-1 ■ ,* ban'vé'sárol'hatünk,. elég sült-e, szép formás alakú-eés így. tovább^ Előfordul ..az. is, 'hogy. a vevő; M kenyér helyett ülyen választ kap; ,;Nlncs’V- De '«■fft.,; ez a" nincs sérn'l'áKrKxs',a*‘réá:iTtél. Azért nincs, mert-nem sütöttek,, vagy,rteuto|:£endeltek,-eleget, .■, Amiből süthettek";Vólna/'á^bi|ven akad a raktárakban, népgazdaságunk'évről ;évre ázzáj'^t&z- kélkedhet, hogy figyejömffe’'mé|jó Uszt-* &Vke; ..- nyérgabona-tártalék^kkáf atclffeezünk. A reines tehát, voltaképpen egyésj pln^ehék vagy sérvek gondatlanságából adódig jJ^cágnösen. ünnepek

előtt fordul elő ilyen elíápsi yavar. '

*'*'

A mai és az' egykori kenyérgondokat nem lehet egy kalap alá venni,, ez vitathatatlan. Csakhogy ez semmiképpen sem jelenti, ;h<sgv a mai gondok jelentéktelenek. De az is igaz, ’ hogy a helyi problémák mindegyike olyan, hogy' könnyűszerrel megelőzhető lenne. Egyáltalában-. nem törvényszerű ezek. ismétlődése; márpedig.«'.'

— sajnos — évek óta«’ ismétlődnék.'" A nern ái* f kellően megsütött kenyér évről évre, hónapról; ; hónapra visszatérő panasz. Vagy az ünnepek5' előtti ellátási zavar...- Nein tlehet ebeken ■' segí-j •* teni az évek múlásával sem? Az ország- meg-"e- termeli a kenyérnekvalót, a feldolgozáshoz meg- ■'*- annyi üzemet létesítettek, gépet gyártották, szervezetten gondoskodnak -a - személyi feltételekről' is. mégis ismétlődnek a különféle hibák;. A' trite5--;'- ember igényéből, életnívójából természetszerűleg

Wf! l '-t

fakacl,, ‘ ángy “Ágyat csrri©l; az' ilyenekből. C?%.ejpíJtÍBfcj. rpíiamésan' nő min- derv« erpbejv,, i^öhfiíii, elfogjaltsága, ■•■lekötöttsége, A lekötött embernek pedig nem mindegy, hogy . egyszer vagy kétszer.kell elmenni a boltba két- három kiló kenyérért,” esetleg még sorba is kell állnia.

. .Iäj«^ijan speciális probléjpa jelentkezik a fal- ‘'^'íifekban- mégpedig á-laW^Ioenfeki« hülyéken, s , ',,7-.<^;'léiÖegesen nagyolü). az-imént említetteknél, 1 ' községbe úgy szállítják a kenyeret vaúf

KENYÉR

•v/. - v • ...... f- . ,

* /* i ■ ■ '*• - :‘.r- . . • -r * V ■'

. -----------■■•.« ’ ■' lamelyife nagyobb'helyről; Á szállítás nyáron is akciózik, és .nagyon sók helyen még mindig ott tartanak, hogy,, külön*-'fel keíjv íratni,- a kért tee- nyérmennyisége^- so'aldt,nem irat,, nem kis kap.- ;’ - ’ . li^ ^ön^agábán' is ' roí&z' ellátást jelent, télen «pedig'- hozzájön, áhó és -Jég okozta.-közlekedési zastar,' A községek-'' '-többségébe a -téti’-hetekben '■'*s ‘ vágyáéi jutottjdőően' a^‘ kenyér; vagy nem, de ' ■ 'tobjirtv-ire nem,' mert a ‘lovas szánók is alig tud^sik közlekedni., J^iüUjjözött egy csomó szemé- • lyNeöŐhtmondás is.:, azon múlott egy-egy egész '■fáiu kenyérrel- való.-ellátása;-hogy. a kocsisnak *’* Volt-e -kedve befogni, vállalta-e a lehetetlen út- ' uiszónyokat. ,

, i lgáz, senki'-sem-Hált éhen; -mert előbb-utóbb . *-tme$érkézett mindenhová' a •• kenyérszállítmány, , de^gz gyenge, vigasz. Minden falu»; joggal várná *•" •’ .eliiho'gy ne ilyep labilis'-tényezőktől függjön az Jielerni.yélelmiszerrel,a- kenyérrel .való ellátás.'

'V..:Ay-jk&yérelíátasnak' e vonatkozásait érdemes lentae alaposabban boncices alá’venni. 'Az nyil- Vánvélé; hogy jelenlegi' módszereink' nem mindénben 'jók, helyettük valam; újat kellene ki- . -italain!.'- - A gazdasági reform ’ óta magánosok is í-kertek j s kaptak engedélyt kenyérsütésre, szö- • vetítéaötek {s lítcsítetfék sütödédet, de ezekkel . - .-csalt eéy-ké; ,hc’y:n sikerült javítani a kenyérellátást A kis, községek zömének gondja továbbra is gond, és nincs is kilátásuk belátható időn bedül javulásra. Érdemes lenne külföldön is jobban szétnézni ez ügyben. Tavaly magyar kereskedelmi küldöttség járt Angliában. Megfigyeltek egy érdekes jelenséget: a kenyérellátásban a nagyüzemek szerepe a korábbi felien-' dülés után most ismét csökken. Elterjedőben vannak az előregyártott kis sütödék. Minden nagyobb bolt külön vásárol és használ ilyet. Technikája rendkívül egyszerű, célszerű, ezzel kiküszöbölhető a bonyodalmakkal járó kenyér- .pzállitás, és gyorsan lehet alkalmazkodni az ígénymódosulásokhóz, kevesebb szerv és ember közvetlen' közbeiktatásával áll rendelkezésre a friss kenyér. Hogy ez nálunk általánossághan. mennyiben' lenne alkalmazható, az külön kérdés, de a tapasztalatokat felhasználva, a helyi adottságokat mérlegelve mindenképpen ki lehetne és kellene dolgozni valami jó megoldást. Az egyik Tolna megyed kereskedelmi szerv máris keresi a módját, hogyan lehetne Angliából ilyen minikemencét; — elektromos fűtésűt — besze- . rezrü.

A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondották, hogy a kenyérgyárak, sütödék meny- nyiségi kapacitásával éves viszonylatban már nincs különösebb baj, mert hiszen az utóbbi években is sok millió forintot fordítottak fejlesztésre. Bátaszéken például több milliós költséggel új kenyérgyár épült, s ez tehermentesíti a szekszárdit. A forgalomba kerülő kenyér általános minőségét illetően azonban nem sikerült lényege^ és általános változást elérni. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság felmérése is hasonló képet tükröz. A minőségi probléma több oldalú: a kenyérgyárból minden további. nélkül kiszállítják a boltokba a nem megfelelő minőségű kenyeret is, azt a boltos — sajnos —' átveszi, majd eladja, ha nem veszi át, akkor ellátási zavar támad, amit nem mer vállalni, de ki van téve annak is, hogy a szállító valamilyen formában megtorolja a szállítmány visszaküldését. A szálak elvezetnek a malomipar és sütőipar közti kapcsolathoz is. Az érdekelt szervek közt általában nem merül fel kötbérigény, hanem kéz kezet mos alapon elkenőd- nek a minőségi visszásságok. Persze nagyon sok egyéb vonzata is van a kenyérellátásnak. Minden vállalatnak, szervnek megvan a maga belső ‘ gondja, nehézsége. Az viszont mindenképpen érthetetlen, hogy a megannyi felsőbb szintű intézkedés, tetemes beruházás ellenére is még mindig ilyen gyakoriak a kenyérellátási problémák.

BODA FERENC