Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
A párt mn iilia, a termelés hétköznapjai Mikor vezetőség a termelőszövetkezetekben a vezetőség ? TV éhány nappal ezelőtt in- 1 ' terjút közöltünk a Népújságban. A vezetésről és a döntésről beszélgettünk, a leveli termelőszövetkezet választott vezetőségének két tagjával, s olvasóinknak bejelentettük: a beszélgetés elemzésére visszatérünk. Elsősorban azért kell az interjúhoz héhány megjegyzést fűzni, mert tartalma szinte valamennyi közös gazdaságra általánosítható, más szóval a kérdésekre nagyjából hasonló válaszokat adtak volna mindenütt. A te- veli vezetőségi tagok szavaiból tanulságos tényként mutatható ki, hogy a tagok választotta vezetők n^gy többsége minden szempontból alkalmas a gazdák bizalmára, ennek ellenére szerepük, tevékenységük ma még legtöbb-’ szőr pusztán a szavazásra korlátozódik. Az egyik vezetőségi tag ezt a méltatlan szerepet a következőkkel indokolta: mi bízunk a? elnökünkben. A közös gazdaságokban az elnökök többsége valóban rászolgált a bizalomra, de éppen itt kezdődik a legnagyobb félreértés. Általános ugyanis az a nézet, hogyha a választott vezető nem azt mondja, amit az el-- nők mond, akkor ez a bizalmatlanság megnyilvánulása. Nos, ez így, egyszerűen nem igaz. A választott vezető nem azért vezető, hogy örökké helyeseljen, hogy a termelés vonatkozásában kizárólag szavazzon, a választott vezető azért választott vezető, hogy tartsa szem előtt a^ általa képviselt tagok érdekeit,.'és- javaslatokkal, okos ötletekkel, konstruktív módon segítse az elnök munkáját,, éppen azért, mert bízik benne! Más dolog az elnökben, a szakvezetőben bízni, és megint más őket csalhatatlannak^ tekinteni. Olykor persze a vezetőségi tagok számára a feltétlen bizalom • hangoztatása csak kibúvó, mert így sokkal kényelmesebb, mint gondolkodni, felelősséget érezni és felelősséget vállalni. Azután, ha nem úgy sikerül, valamilyen program, ahogy az elnök, vagy a szakvezetés elképzelte, akkor „mosom kezeimet", holott éppen a vezetőségi tagok hibáztathatok leginkább a kudarcért, hisz szentesítették, vagy éppen közönyösen fogadták a „hamvába hótt" döntéseket. Az elnök felelőssége elvitathatatlan, de a vezetőségé legalább akkora, sőt a tagokkal- szemben nagyobb. A ' feltétlen bizalom hangoztatása tehát jószerivel közönyt, érdektelenséget takar. Szélsőséges. példája enE1 nek a szedres!, a magyarkeszi és a kölesdi tsz. Ezek a közös gazdaságok egyszerűen „fejre- álltak”, s mindez nem egy napon történt, a bajokat mégis csak év végén, zárszámadáskor vették észre. A tagok teljes joggal tehetik fel ezek után a kérdést: miközben a gazdaság zátonyra futott, hol voltak a választott vezetők? Hol voltak? Részt vettek a vezetőségi üléseken és bólogattak. * ljött az ideje, hogy csakugyan belássuk: a bó- logatások korszaka lejárt. Nemcsak a bajok megelőzése indokolja, hogy a vezetőség a szó legteljesebb értelmében vezetőség legyen, ezt kívánja a termelés érdeke is. Az adottságok, a lehetőségek jobb kihasználása szükségszerűen írja elő, hogy a választott vezetők mindegyike alkotó módon vegyen részt a döntésekben és érdemben szóljon a napirendi pontokhoz. Érdemben! Ezt a szót kétszer kellene aláhúzni, minthogy a vezetőségi üléseken szavazás, döntéshozatal előtt az érdemi hozzászólás a szakvezetők és az elnökök keserűségére, ma még nagyon kevés. Hiányát a közösség érzi legjobban. De miért kevés az érdemi javaslat, a vita, a hozzászólás? Tegyünk egy kis kitérőt-. Ä korszerű pártirányítást érvényesítve, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztálya a direkt módszerek helyett áttért az átfogó elemzésre, az elvi irányításra. Ennek részeként a .’múlt hetekben a mezőgazdasági osztály vezetője és munkatársai tanulmányozták a tsz-vezetést olyképpen, hogy beható eszmecserét folytattak a járási pártbizottságok illetékes vezetőivel, munkatársaival, összegezték a tapasztalatokat és kijött az általános végeredmény. Nevezetesen az, hogy a termelőszövetkezetekben a vezetés nagy általánosságban lépést tart a követelményekkel, az átlag azonban sok negatív jelenséget takar. Ilyen például a közgazdásági szemléiét hiánya, az elnagyolt döntések sokasága, a termelési kérdések részletes elemzésének hiánya. A teveli interjú az előbb említett tapasztalatokat bizonyító erejű konkrétumokkal támasztotta alá. A beszélgetésből kiviláglott, hogy az érdemi felszólalások elsősorA segítségadás igényével... Szerdán délelőtt ülést tartott a KISZ Szekszárdi járási bizottsága. A tanácskozás napirendjén az alapszérVezetek helyzetének elemzése, valamint a szervezeti élet ■ eredményei és, problémái szerepeltek. Az igen élénk vita alapját Zsédely István beszámolója alkotta. A beszámoló már bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a jelen értékelés segítséget kíván adni a KISZ- alapszervezeteknek a még jobb szervezeti élet kialakításához. Az 1969. évi. vezetőségválasztások számos alap- szervezetben teremtettek új helyzetet és számos alapszervezet életében jelentettek fellendülést. Ez már azért sem mellékes dolog, mert a járás 71 alapszervezetében kevés híján kétezer fiatal tevékenykedik. Az viszont, hogy a lányok szariíaránya1 csak, 3á szá-' zalékos, .nem' kis - szervezési feladatokra vhíVjá "fölJ a- ifi- ' gyeimét.!. " w • • Sok .szó ese|t a~ szervezetek munkájáról,^, jffc", arról ’ is, hogy ..nem! mindenkor történik meg a ’ feladatok szétosztása ’ meggóndöltan, . az egész kollektívára. szólóan.- gok a tennivaló1 á 'ItáhamúhijSta mun- . kastílus kialakítása^teréri, hasonlóképpen az- - alapszervéze- tek szervezeté ••frissítése, erősítése - térért ■ isi •• A tanácskozás során elhangzott vélemények valóban ahhoz adtak segítséget, hogy a szekszárdi járás KISZ- szervezetei ben tovább javuljon a szervezeti élet és mind több fiatal kérjen részt az ifjúsági mozgalom időszerű tennivalóiból. ban azért hiányoznak, mert kevés gond fordíttatik a gondolatokat serkentő módszerek „bevetésére”, alkalmazására, az aktivitás növelésére. De ez nem meglepő, hisz a régi mechanizmusban túlságosan hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy helyettük legtöbbször a megye, a járás gondolkodik. Vegyük például a műtrágyát, vagy az erőgépet. Sok vita nem lehetett, hiszen a tsz a műtrágyát is, az erőgépet is, egy meghatározott keretből, kiutalásra kapta, vagy nem: kapta. A kötelező termelési tervfeladatok időszakában a választott vezetők szerepe, funkciója óhatatlanul leszűkült, el- jelentéktelenedett, minthogy előírták a tsz számára miből, mennyit, hány holdon kell termelni. Erről sokat lehetne még beszélni, de felesleges, mert mindenki ismeri az akkori önállótlanság körülményeit. TVapjainkban más a hely- zet. Ehhez a más helyzethez viszont a termelőszövetkezetekben a vezetők még nem alkalmazkodnak teljes mértékben. Az önállóság valóban önállóságot jelent, ennek következtében kizárólag a tagokon és a vezetőkön múlik, miként, hogyan használják fel a terme- ; lésfejlesztésre szánt pénzösszegeket, de ebben a helyzetben már nem mindegy, hogy a vezetőség milyen javaslatok sorsa felett miként dönt, melyiket utasítja el, vagy melyiket fogadja el. Igen ám, csakhogy lehetetlen választani, ha kizárólag egy javaslat kerüli.« választott vezetők elé, méghozzá a megfellebbezhetetlenség látszatával. Célszerűnek látszik a nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt több változatban elkészíteni a javaslatokat, s ezzel mintegy megteremteni az alkotó vita előfeltételeit. A két teveli vezetőségi tag őszintén megmondta: nem fordult még elő, hogy egv-egy termelési ágazatot sokoldalúan elemeztek volna. Nem hibáztatható emiatt sem az elnök, sem a szakvezetés. A mélyreható elemzés eddig nem Volt gyakorlat. De a jövőben legyen. A szakvezetők pontos tájékoztatást adnak a termésátlagok alakulásáról, ezt megelőzően a munkák végzéséről, de ez napiainkban nagvon kevés. A reform gyakorlatában többre van szükség. Viszont énnen itt kell szóvá tenni a felkészülést. A vezetőségi tagok többsége felkészületlenül vesz részt a nagy fontosságú tanácskozásokon. s ebből logikusan következik, bogv felelös- ségtplies saját, véleményt csak felszínesen alakíthat ki magának. 'A rég: módszerek ezen á területen is átértékelésre' szorulnak. Többletmunka ugyan a vezetőségi tagokat írásban. tájékoztatni, de hasznos befektetés, főleg akkor, ha az írásos tájékoztatót napokkal előbb megkapják a vezetőségi tagolt. Érdekes, hogy ha személyi ügyekkel foglalkoznak Tevelen is akkor tart a vezetőségi ülés legtovább. A személyi ügyeket szenvedélye-; sen vitatják. Nos, a közös gazdaságokban a vezetőség akkor lesz mindenütt csakugyan vezetőség, ha a termelés kérdéseit legalább olyan szenvedélyesen vitatja, mint a személyi ügyeket. Sz. P. Összeült a MÉSZÖV VII. küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról). Bittér János, -a faddi fogyasztási szövetkezet küldőt-* • te, alapító tag: — Véleményem szerint nagyobb gondot kellene fordítani a kisebb, nehéz körülmények közt dolgozó szövetkezetek segítésére. Jó dolog, hogy számos nagy létesítménnyel gyarapszik a mozgalom, de ugyanakkor helytelenítjük, hogy nálunk, Faddon elavultak az egységek. Pintér György, dunaföldvá- ri takarékszövetkezeti küldött: -T- Nagyon helyeseljük a szövetségi rendszer megteremtését, mert ez összhangban van az egyes szövetkezetek önállóságával, de kifejezi az erők egyesítését célzó törekvéseinket is. Ugyanakkor nem helyeseljük, elavult • gyakorlatnak tartjuk, hogy a takarékszövetkezetek mint pénzintézetek még mindig nem egyenrangúak az OTP-fiókokkal. Helytelen a -.területi el határolás és az egyéb hátrányos megkülönböztetés, annál is inkább, mert ugyanakkor áz CTP hatóságii jogköröket is gyakorol a takarékszövetkezetek felett. Péntek István, szekszárdi lakásszövetkezeti küldött: — Jó, hogy rendezték a lakás- szövetkezetek feladatkörét, de sajnálatos, hogy Tolna megyében nem tudott kenőképpen fejlődni ez a . szövetségi forma. Németh Erzsébet diáklány a szekszárdi Bezerédj szak- középiskola iskolaszövetkezetének küldötteként szólalt fel, s ismertette tevékenységüket. Sebestyén Zsigmonú paksi áf ész-küldött:... — A további előrehaladásunk . érdekében szükséges a közgazdasági szabályozók egyes vonatkozása« inak rhódosítása, mint ahogyan arra egyes területeken már sor is került. Nagyobb differenciálás szükséges a működési terület specialitásainak megfelelően, különösen a kis község^, külterületek ellátási szintjének növelése kívánja meg a diEferenciálást. Nekünk szövetkezeti vezetőknek pedig jobban kell törekednünk az ellátás javítása érdekében társulások létrehozására. A tanácskozáson felszólalt Szabónál Antal is. A megyei pártbizottság és megyei tanács nevében köszöntötte, a tanácskozást, majd elemezte az áfésZ-mozgalom néháhy megyei. sajátosságát. — Nagyra értékeljük a fejlődést, ' valamint azt a sokoldalú intézkedést, kezdeményezést, amellyel a lakosság érdekeit kívánják szolgálni. Különösképpen említésre ■méltó az áruházhálózat. amelyet az elmúlt években teremtettek meg. s amely napjainkban újabb objektumokkal bővül. Tolna megye áruellátásában nagy szerepe van az áfész- eknek. A további előrehaladás érdekében azonban fel kell hívni a figyelmet néhány kedvezőtlen jelenségre is. Ui közigazgatási — nagyközségi — rendszer van t kialakulóban, s a további fejlesztésnél jobban kell igazodni ezekhez a keretekhez. Helytelenítjük, hogy az új kereskedelmi és vendéglátó egységek építésekor nem mindig veszik figyelembe a fontossági sorrendet: egy-egy eldugott kis község nagy költséggel magas szintű egységet kap, ugyanakkor egyes központi helyeken korszerűtlen a hálózat. Erőteljesebben kell mozgósítani a helyi erőket. Tudomásul kell venni, hogy az áfész-mozgalomban is megváltoztak a gazdálkodási körülmények, megszűnt a gyámkodás, 3' ' ' az, hogy egy községben - megoldódnak-e a • problé- • •. mák, elsősorban a helyt vezetőkön, nem a felsőbb szerveken múlik. Tovább kell bővíteni az árus,, választékot, mert ezt kívánja a lakosság érdeke. Régóta téma, hogy Szekszárdon kiváló minőségű mindenfelé keresett olajkályhát gyártanak, ugyanakkor Tolna • megyében nem lehet kapni. Foglalkoztunk e témával, s őszintén: meg kell mondani,. . hogy - ei visszás helyzetben az áfész-ek, is ludasak a többi kereske-: delmi szervvel együtt, me,rt kiderült, hogy a Tolna megyei kereskedelmi szervek egyszerűen nem rendeltek belőle. Tovább kell javítani, a szolgáltatást is — mondotta a többi közt Szábópál elvtárs. Szigeti János, bátaszéki áfész- . küldött: — Tovább kell növelni a tagság anyagi érdekeltségét, mert ez a feltétele annak, hogy á szövetkezetei, a tagság magáénak érezze. Mi most új: módszereket:.’ próbálunk kidolgozni az anyagi ér-; dekeltség növelésére. Papp Mátyásné, bonyhádi áfész-küldött: — A háztáji termelésre kedvezőtlenül hat! hogy egyes .szervek önkénye-, sen járnak el. A, közelmúltban például körlevelet kaptunk a BOV-tól, s abban visz- szamondták az átvételt,.’ illetve annak egy részét. Márpedig a termelés feltétele éppen a Biz-1 tonságos értékesítés lenne. — Papp Mátyásné a továbbiakban az áfész-mozgalomban tevékenykedő nők helyzetével, egyenjogúságával foglalkozott. Bartol ák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettése részletesen ’foglalkozott a rriozgalom új szer1 vezeti felépítésével és az’"'ú5!' szervezeti szabályzattal, maid a , Tolna megyei szövetkezetek tevékenységét elemezte, H’áng- súlyozta, hogy Tolna megye áfész-moz- galma országosan is elismerésre méltó eredményeket tud felmutatni, ebben azonban annak iá lényeges szerepe van, hogy ebben a megyében a szövetkezetek más szervektől is sok segítséget kaptak és kapnak« Ezután arra . hívta fel a- fi« gyeimet, hogy a jövőben az igényeknek megfelelően erőteljesebben kell bővíteni a szolgáltatási tevékenységet, s e téren különösképpen^ fontos az új módszerek kikísérletezése. Felhívta a .figyelmet a. tagkölcsönre, mint a • hálózat,-5 fejlesztés egyik lehetőségére, Elmondotta, hogy egyes megyékben a tagok meglehetősen sok pénzt adnak kölcsön az áfész-nek, s ezzel sok feladatot gyorsabban, eredményesebb ben tudnak megoldani. Ugyancsak a lakosság érdeke kíván« ja meg az ipari tevékenység szélesítését is, mert ezzel növelni lehet az áruválasztékot. ’ Jobban Sándor, a- gyönkí áfész küldötte, alapító' tag, Miszla község hálózatfejlesztéséről, Oláh Erzsébet, a kölesdi áfész küldötte a fiatalok,, helyzetéről, Katus Gyula, a döbröközi takarékszövetkezet küldötte a hátrányos megkülönböztetésről és á verseny- mozgalomról, dr. Deák Gábor, a méhészszakbizottság elnöke a méhészetről, Ganszler Péter, a nagymányoki takarékszövetkezet küldötte az új alapszabályról, Honti József, á kölesdi áfész küldötte,, 'alapító tag a kezdeti nehézségekről, Triber Dezső, a nagydorogi áfész küldötte a társulásokat akadályozó rendelkezések Elavultságáról beszélt. Felszólalt Czéh Lajos, az OTP mtegyei fiókigazgatója is: elemezte az OTP és a takarékszövetkezetek kapcsolatát. A küldöttgyűlés ma folytatja munkáját. BOD AFERENC
