Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

A termelés hétköznapjai

Beszélgetés két teveli-tsz-vezetőségi taggal a döntésekről

Fazekas Gergellyel és - Varga le-' növel, a leveli tsz vezetőségének két tagjával a vezetésről, a felkészülésről, a döntésekről, a tájékozottságról beszélgettünk. E beszélgetés értékelését jövő héten közöljük a Népújságban.

Népújság: — Mióta tagja a teveli Kossuth Tsz vezetőségének?

F, Gergely: — Pontosan nem tudom megmondani. 1959-ben álltam be a csoportba, s ha jól emlékszem, úgy 1963-ban, 1964-ben választottak be a tagok a vezetőségbe. A kukoricát fosztottam, nem is voltam a közgyűlésen. Meglepődtem, nem gondoltam volna, hogy az ilyen magamfajta embert is megválasztják.

Népújság: — Mit ért az alatt, hogy „magamfajta”? Mi-, lyen ember maga?

F. Gergely: —; Megmondom ahogyan van. Gyermekkoromban engem nem iskoláztak, nem tudtam, csak nagyon keveset tanulni. S hiába van meg az ügyesség, az azért- kevés.

Népújság: — Nem az iskolai végzettség a legfontosabb, a rátermettség, a közéleti készség.

F. Gergely: — Ezzel egyetértek.

Népújság: — A teveli Kossuth Tsz-ben kik a tagok által megválasztott vezetők és hol, milyen beosztásban dolgoznak?

V. Jenő: — Én brigádvezető vagyok, Gergely bátyám állatgondozó, Pál Boldizsár szénaporciózó, Erős Pál kocsis, Csima Ferenc gyalogmunkás, Schilli János állat- gondozó, Barabás Péter raktáros, Hilcz József né szőlészeti dolgozó, Turbuk Jeromos tehenész.

Népújság: — Amikor a vezetőséget összehívják, előzőleg tudatják magukkal, hogy miről lesz szó, hogy miről kell dönteniök? Szóval van idő gondolkodni, felkészülni?

F. Gergely: — A meghívón feltüntetik a napirendi pontokat. Röviden leírják, miről lesz szó. De hát sokszor oly sietős a dolgom, hogy ami fölül van, azt el sem tudom olvasni. Gyorsan aláírom a nevem, és továbbsietek a munkámat végezni.

V. Jenő: — Ismerjük a témát és nem úgy megyünk a vezetőségi ülésre, hogy akkor hallunk róla először.

Népújság: — Nem lenne jó módszer, ha a szakvezetés néhány nappal a vezetőségi ülés megtartása előtt írásban részletesen tájékoztatná önöket arról, amiről szó lesz? Ilyen módon jobban felkészülhetnének, nagyobb körültekintéssel és felelősséggel mondanák ki az igent, vagy a nemet.

F. Gergely: — Mi bízunk az elnökben és a vezetőségben.

Népújság: — Jó, jó, ne értsen félre, itt nem bizalmatlanságról van szó, hanem arBefejeződött Milánóban az a háromnapos nemzetközi értekezlet, amelyet az UNESCO hívott össze Velence megmentése érdekében. A szakemberek megállapították, hogy amennyiben sürgős intézkedéseket nem tesznek, Velence hetven éven belül víz alá kerül. ötven évvel ezelőtt még tízévenként 1 centimétert süly- lyedi a talaj, amelyre a város épült —, az elmúlt tíz év folyamán 5 centimétert. A laguna vize ugyancsak 1 centiméterrel emelkedik tízévenként. Ezen adatok alapján, ki

ról, hogy maguk képviselik a tsz tulajdonosait, a közös birtok gazdáit. Nem mindegy, hogyan képviselik. Egyébként azt mondja, hogy bízik a vezetőségben. Magának, mint vezetőségi tagnak, kik a feljebbvalói a termelőszövetkezetben?

F. Gergely: —Az elnök és a főagronómus.

Népújság: — Hogyan mondhat ilyen Gergely bátyám, hiszen a termelőszövetkezet legfelsőbb szerve a tagok által választott vezetőség, amelyiknek maga is tagja?

F. Gergely: — Hát ezt én mégiscsak így mondom.

V. Jenő: — Nálunk elég sokáig eltart egy-egy vezetőségi ülés.

Népújság: — Talán éppen azért tart el sokáig, mert a vezetőségi tagok olykor határozatlanok, bizonytalanok.

F. Gergely:— Az elnök kartárs megteszi a javaslatot. Ha látja az ember, hogy jó, akkor felesleges ellenkezni velük.

V. Jenő: -j- Többnyire személyi ügyeknél fordul elő, hogy nem egyeznek á vélemények. Gazdasági kérdéseknél ritkán, máskor nagy az egyetértés. Nemigen szokott vita lenni, ellenvélemény. A tavalyi év is jól sikerült, meg vagyunk vele elégedve. 1

Népújság: — Mi sikerülhetett volna jobban? ’ ;

F. Gergely: — Semmi az égvilágon, nagyon jó volt 'minden, "talán tíz évben egyszer fordul elő, hogy ilyen jól sikerüljön minden.

Népújság: —. Varga elvtárs fejből meg tudná mopdani, hogy a főbb növényekből milyenek voltak az átlagtermések? - » •'

V. Jenő: — Igen. Búzából

20,6 métermázsás átlagtermést értünk el és ezzel mi vagyunk a járás legjobb búzatermesztői. Cukorrépából holdanként 170 métermázsát, napraforgóból 13,95 métermázsát, májusi morzsolt kukoricából 22 métermázsát termeltünk holdanként. Az állattenyésztés eredményeit, adatait nem ismerem.

Népújság: — A felsorolt termésátlagokkal személy szerint maga elégedett?

V. Jenő: — Nem, azért nem, mert jól tudom, hogy kukoricából, cukorrépából ennél többet termelnek más gazdaságok.

F. Gergely: — A televízió is mondja.

Népújság: — Gergely bátyám viszont az imént azt állította, hogy az égvilágon minden a legjobban sikerült.

F. Gergely: — Az biztos, nagyon jő volt minden, talán tíz évben egyszer fordul elő, hogy ilyen jól sikerüljön minden.

lehet számítani, hogy a város világhírű terei, utcái, az épületek alagsora hetven éven belül víz alá kerülnek.

Olasz és külföldi szakemberek megegyeztek abban, hogy a talajfelszín süllyedésének fő oka a föld alatti víz mennyiségének csökkenése. Ennek okai: ártézi kutak ásása a városban és környékén, másrészt a vizek és folyók elvezetése áramtermelés céljából, ami azzal a hatással is járt, hogy jelentősen csökkent az artézi kutak vízmennyisége.

Népújság: — Kukoricából

a 22 métermázsás átlagtermés kevés, cukorrépából úgyszintén.

F. Gergely: — Magának

adok igazat.

Népújság: — Nos, a vezetőségi tagok közül megkérdezte már valaki a főagronómus- tól, hogy mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy az idén kukoricából, cukorrépából többet produkáljon a termelőszövetkezet, mint tavaly?

V. Jenő: — Ez így még nem került szóba.

Népújság: — Egyáltalán

ilyen természetű termelési kérdéseket szóvá tesznek a vezetőségi tagok?

F. Gergely: — Nem.

Népújság: — Miért nem? A tsz választott vezetőinek joguk, sőt kötelességük az ilyen kérdéseket is feszegetni. Vagy talán az elnök, a főagronómus megharagudna?

F. Gergely: — Nem olyan emberek ők, hogy ilyesmiért megharagudjanak. Sőt, az elnök mindig azt mondja: szóljanak hozzá bátran, tegyenek javaslatokat, segítsék a munkánkat.

Népújság: — Időnként, olykor-olykor szerepel a vezetőségi ülés napirendjén a kukoricatermesztés, vagy a hizlalás részletes, mélyreható elemzése?

V. Jenő — Mindig megkapjuk a tájékoztatást.

Népújság: — Nem a tájékoztatásra gondolok. Arra, hogy a tsz- választott vezetői részletesen, mindenre kiterjedő alapossággal értékelik, elemzik mondjuk a sertéshizlalás tapasztalatait. Mindent, ami ide tartozik.

F. Gergely — Legutóbb a vezetőségi ülésen arról volt szó, hogy új tagokat pem veszünk fel.

Népújság: — És ezzel a vezetőség valaménnyi tagja egyetértett ?

V.. Jenő. — Nem volt ellenvélemény. Tizenhárom férfi és egy nő jelentkezett. Úgy határoztunk, kizárólag olyan mértékben veszünk fel új tagokat, ahogyan az idős tagok nyugdíjba vonulnak.

Népújság: — Látják, itt is lehetett volna ellenvélemény. Nem biztos, hogy a tagzárlat a legjobb megoldás. Tagzárlat helyett esetleg új munkalehetőségeket kellene teremteni.

F. Gergely: — Egyelőre az van mondva, hogy nem veszünk fel új tagokat.

Népújság: — A termelésfejlesztésre mennyit költenek az idén és mire?

V. Jenő: — Össze-vissza 2 millió 700 ezer forintot fordítunk termesztésfejlesztésre. Az elképzelések szerint felépül egy gépműhely, a Felsőmajorban bekötűút épül, lesz két 15 vagonos góré, gépszín, új erőgépeket vásárolunk, vettünk egy gépkocsit, növeljük a felhasznált műtrágyamennyiséget.

Népújság: — A fejlesztési alap felhasználását illetően a vezetőségi ülésen volt vita?

F. Gergely: — Felesleges vitázni, amikor arra van leginkább szükség, amit a brigádvezető elmondott.

Népújság: — Hány éves a vezetőségben a legfiatalabb ember és milyen idős a legöregebb ember?

V. Jenő — Az elnökünk negyvenhét éves, utána én következek, ötvenkét éves vagyok. A többiek is ilyen körüliek.

Népújság: — És mennyi a Közös munkában részt vevő tagok átlagos életkora?

V. Jenő: — Negyvennyolc

év.

Népújság: — Köszönjük a beszélgetést.

Sz. P.

Velence hetven éven belül elpusztul

Népművészet

az iskolapadban

Néprajzi szempontból ország osan egyedülálló népművészeti gyakorlati oktatást honosítottak meg a kapuvári gimnáziumban. Évente mintegy 100 diáklány, is merkedik a hímzéssel. A tanórának különleges hangsúlyt ad az a tény, hogy a kiveszőiéiben lévő — valamikor nagy ha gyományokkal rendelkező — rábaközi népi hímzés motívumait felkutatják és megőrzik. Kikerülve az iskolából sok leány vá lasztja élethivatásának a népművészetet. Többen .a háziipari szövetkezetben folytatják a gyakorlati ódákon tanultakat.

Képünkön: Kovács Lajosné népművésztől tanulják a „cér- nával írást” 3, kapuvári gimnaz ista lányok.

(MTI foto — Jászai Csaba; felv.)

Különbizottságok

Ez a fogalom — különbizottság — az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek demokratizálódásának képződménye. A jelszó: a lehető legszélesebb körű önállóság és demokratizmus. E kettő kölcsönösen feltételezi egymást. Gyakorlati kibontakozása azonban szükségessé tett minden szövetkezetben egy új, meglehetősen kis „zárná bizottság létrehozását. E különbizottságokat a múlt év elején meg- fs választották az új szövetkezetelvj koncepcióknak megfelelően. A februárban lezajlott küldöttgyűléseken. számoltak be első ízben végzett, munkájukról, pontosabban arról, hogy legtöbb szövetkezetben nem akadt munkájuk az. első évben, és ez különösképpen említésre méltó.

Mivel e bizottságok szerepe, hatásköre kevésbé ismert, nem árt vele röviden foglalkozni.

Régebben az fmsz-ek függetlenített -vezetői, akik egyben választott vezetők is voltak; -munkafegyedntj tekintetben a felsőbb szervhez tartoztak. Ez a gyakorlat nyilván nem fért össze a demokratizálással. A m-egyei szövetség korábbi felügyeleti, irányítói szerepe megszűnt, érdekvédelmi szövetséggé vált,

következésképpen a szövetkezeti vezetők fegyelmi stb. ügyei sem tartozhatnak hatáskörébe. Ez a változás viszont automatikusan felvetette a következő kérdést: Ha a

Mü^SZCV-höz nem, akkor hova tartozzanak ilyen tekintete ben a szövetkezeti vezetők? Maga a választott igazgatóság erre nem alkalmas, hiszen voltaképpen annak a vezetőiről, és egyben függetlenített munkakörű tagjairól van szó. Gyakran fordulhatna elő elfogultság. A szövetkezetek legfőbb fóruma a közgyűlés, és tulajdonképpen annak a feladata mindemben kimondani a végső szót, a vezetők ügyei is oda tartoznak. Egyes dolgolkat azonban nem tudhat gyorsan és érdemlegesen elintézni. ilyen például a vezetők fegyelmi és kártérítési ügye. Ezért volt szükség a különbizottságokra. Ezek a közgyűlés nevében és helyett járnak el, hatáskörük is csak az olyan munkáltatói jogok, munkafegyelmd feladatok gyakorlására térjed, amelyet a közgyűlés közvetlenül nem tudna érdemben gyakorolni. Vizsgálataikról, intézkedéseikről természetesen a közgyűlésnek adnak számot, s az-t az hagyja jóvá.

A mezőgazdasági pályázat eredményhirdetése

A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságom Országos Központja az elmúlt évben pályázatot hirdetett kötetlen tartásé tehenészeti telepekre. A bíráló bizottsághoz 17 pályamű érkezett. Első díjat kapott Réthy Józs-cf és tizennégy társa; munkájukat összesen 160 ezer forinttal jutalmazták.

A 100 000 forintos második díjat Tomory László és hét társa, a 60 000 forintos harmadik díjat pedig Kolozsváry Szabolcs és húsz társa kapta. Még egy 40 000 forintos, csök- kemte-tlt harmadik díjat is átadtak Czakó Józsefnek és tizenkét társának. Négy . tervet megvásároltak, egyenként 25 ezer forintért. (MTIj