Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Munkafegyelmi vétségek a döntőbizottság előtt Nem hagyhatják büntetlenül a lazaságokat Hangulati előkészítőt kaphat az ügyfelek zsibongó köré­ben várakozó idegen, aki fél órányit üldögél a Tolna me­gyei Munkaügyi Döntő Bizottság előszobájában. Sokan vannak. A döntést váró, nyugtalan férfiak a fe­gyelmi erkölcsi hátrányairól, tanulságairól beszélnek, mel­lettük a magányos ember gondolataiba mélyed. A feltűnően nagy létszámú, tíz főből álló, népes gyülekezet egyik tagja odalép az ajtóra kifüggesztett, a vita tárgyát tartalmazó jegyzékhez, s olvastán jelentőségteljesen hümmög. Szaporán dohányoznak, időnként zárt kört alkotnak, suttogva beszél­getnek. Nyílik az ajtó, s a fiatal női jegyzőkönyvvezető be­szólítja a döntés kihirdetésére váró zománcgyári ügyfeleket. Mindenki állva hallgatja a döntőbizottság határozatát, amely jóváhagyja az üzem felelősségre vonását. Az ezt követő két fellebbezés — melyek tárgyalási ideje két órányi —, néhány vonásában szinte megegyezik. Mind­két munkaügyi vita fegyelemsértés következtében keletke­zett, a panaszukkal ide folyamodók csupán rövid ideje dol­goznak jelenlegi munkahelyükön, az okozott kár összege nem nagy ugyan, azonban a munkamenetben fennakadást idézett elő. Igazoltan, vagy igazolatlanul? . A dunaföldvári kendergyár munkása Ruff Ferencné. Írá­sos fellebbezésében arra kéri a döntőbizottságot, hogy te­kintse igazoltnak az 1969. feb­ruár 15-i éjjeli műszakból tör­tént távollétét, s utasítsa a kendergyárat a tőle visszatar­tott textilutalvány kiadására. Mivel indokolja kérését? . — Megjelentem én akkor este a munkahelyemen és kér­tem a művezetőt, engedjen haza a gyerekeimhez, akikre a szomszédasszony vigyáz. Csa­ládi okaimra hivatkoztam a művezetőnél, feltártam előtte, hogy a gyerekek biztonsága vé­gett haza kell mennem. — Mióta dolgozik az üzem­ben ? — 1968. nyara óta. — Mennyi idősek a gyerme­kek? — Az egyiknek 1961, a má­siknak 1965 a születési éve. — Kapott-e akkor engedélyt a művezetőtől? — Haza kellett nekem men­nem és én megtettem. Másnap azt ígérte nekem, hogy igazol­ja, de nem állt a szavának. — Miért ilyen hosszú idő el­teltével jelentkezett panaszá­val? — Én akkor azt hittem, hogy valóban igazoltnak tekintették. Ráadásul még szabadságnak is beírták és levonták a bérem­ből is azt a műszakot. Most én ezeknek a visszaadását is ké­rem a döntőbizottságtól. — Ha más is vette fel a ke­resetét, a bérjegyzéket, amint látjuk, megkapta — hangzik a megállapítás az iratok tanul­mányozása alapján. — Többféle beosztásban vol­tam én akkor, nem tudtam kiszámítani, mennyi jár ne­kem, hogy levonták-e tőlem. Csak most, a textilutalványok kiosztásakor vettem észre, hogy megrövidítettek. Miután részletezi, fehéren- feketén beigazolódik, hogy azon a bizonyos februári es­tén valóban haza kellett men­ni az anyának, veszélybe ke­rült gyermekeihez. Csakugyan hiányzott volna a méltányosság? — ötlik fel a gondolat. Erről egy s mást megtudunk a vállalat kép­viselőjétől, aki mellesleg szb- titkár is a kendergyárban. — Művezetőnk azt állítja, hogy dolgozónk február 15-én nem kért tőle engedélyt. Ak­koriban a létszám sem tette volna ezt lehetővé. Dolgozónk családi helyzetét figyelembe véve, gyakran megtörtént, hogy helyzetét méltányolva, utólag rendezték a távolmara­dást. Volt úgy, hogy a főmű­vezető utasította erre a mű­vezetőt. Dolgozónk munka- fegyelme általában megfelelő szokott lenni, de nem minden esetben. Ehhez és a méltányos­sághoz még annyit, volt arra precedens, hogy egy délutáni műszakból kérésére szülőérte­kezletre engedték el és ki­derült, hogy aznap nem is A nagy létszámú brigád a soros. Rakodómunkások Szek- szárdon, a 11-es AKÖV-nél, a Szőcs Árpád és társai fe­gyelemsértése címszó alatt szereplő brigád tagjai. Ide, a másodfokú döntőbizottsági tárgyalásra mind a nyolc pa­naszos eljött, az első fokú, vállalati tárgyalást viszont kétízben el kellett halaszta­ni, meg nem jelenésük miatt. Hófúvásra, munkával történt lekötésükre hivatkoznak. A megyei döntőbizottsághoz címzett panaszukban azt ír­ják, hogy akkor nem volt védekezési lehetőségük, ami­ről viszont beigazolódott, hogy nem fedi a valóságot. Lőrincz János, az TMDB elnöke ismerteti a tényállást, melynek nyomán pro és kontra kiderülnek a vitatott kérdések. Vasárnapi nap volt 1969. augusztus 3.-a, amikor a szek­szárdi vasúton vagonok kirakásán dolgozott a Tevel községben lakó brigád. Mi­után egy vagon árut kirak­tak, várták a többi megér­kezését. A négy órányi vára­kozási időre „álláspénzt” fi­zetett ki kényszerűen pihe­nő dolgozóinak a vállalat. Annak ellenére, hogy. a vállalat az este hat órakor befejeződő munkaidő végére külön járművet biztosított, ők nyolcán felültek a dél­után két órakor induló autó­buszra és hazamentek. Az igazsághoz tartozik, hogy tá­vol laknak, vasárnap dolgoz­tak és órákon át várakoztak, viszont tény, hogy a munka­időnek este hat órakor kel­lett volna befejeződnie. An­nak ellenére, hogy délután két órára jelezték az újabb vagonok megérkezését, ők le­léptek. Ennek következtében az AKÖV ió summa fekbért fizetett a vasútnak a kirakat- lanul hagyott és amúgy is ke­vés vagon elfoglalása miatt. Fontos momentuma az ügy­nek, hogy az áruval megra­kott vagonok éppen akkor futottak be, amikor Szőcsék autóbusza elindult. — Meg tudták volna-e ál­lítani a járművet, hogy foly­tathassák a munkát? — kér­dezi a döntőbizottság társa­dalmi tagja. volt szülőértekezlet az isko­lában. A kép így teljesebb. Nem reagál a panaszos az imént hallott észrevételre. Igazoltan, vagy igazolatla­nul? Egybevetik a hallottakat, né­zik a törvényt. Hiába a dilem­ma, hasztalan a szánalom, vi­tathatatlan a fegyelemsértés, az igazolatlanság ténye. A fel­lebbezési iratok között öt, a panaszos által mellékelt rész­ben ellene fordult igazolás látható. Bennük az aláírók azt igazolják, hogy Ruff Ferenc- nét a kérdéses esti műszak megkezdése után röviddel ha­zafelé látták menni. Ketten azt is megjegyzik, azon cso­dálkoztak, hogy miért nem en­gedte el Ruffnét a művezető? íme, nem engedték el, a men­levélként benyújtott igazolások akaratlanul ellene váltak per­döntővé. Noha a családvédelem, a dolgozó anyák segítése társa­dalmi ügy, Ruff Ferencné pa­naszát kénytelen elutasítani a döntőbizottság, mert beigazo­lódott a munkafegyelem meg­sértése, a vállalat ellene tör­vény szerint járt el. — Igen, mivel nem menet­rendszerűen közlekedő, ha­nem munkásjárat volt azt is — hangzik a sokatmondó fe­lelet. Ezt az egy konkrét kér­désre adott választ kivéve, nem hangzik el önvizsgálat­ról tanúskodó szó a panaszt benyújtó munkások ajkáról. Helyette a forgalmi szolgálat- tevő tisztet vádolják, aki sze­rintük engedélyt adott a tá­vozásra, mondván, ha a mun­kások elmennek, neki sem kell ottmaradnia. Kérik a rá­juk kirótt kártérítés törlését Előbbieknek ellentmond a vállalat képviselőjének érve­lése. Tíz éve kifogástalan munkafegyelemmel dolgozik a szolgálattevő, akinek munka­idejét semmiképpen nem rö­vidíti le a beosztottak tá­vozása. Cáfolja még a döntő- b'zottsághoz forduló munká­sok által említett „engedélyt” az a tény, hogy két rakodó nem hagyta el idő előtt a munka­helyét. Fábián és Gyantár vé­gig dolgozott. Ez a két em­ber miért maradt? Mivel a vállalat a kocsi­álláspénz egy kisebb hánya­dát áthárította, képviselője kéri, hogy a fejenként ki­szabott 261 forintnyi kártérí­tést 230,40 forintra mérsékel­je a döntőbizottság. Tanácskozása végeztével meghozza a határozatot a Tol­na megyei Munkaügyi Dön­tő Bizottság. Helybenhagyja a vállalat által csökkentett kártérítés összegét, a panaszt, benyújtó Szőcs Árpád és tár­sai kérelmét elutasítja. In­dokolásában szerepei, hogy beigazolódott a szándékosság, a munkát idő előtt abba­hagyták. A vagonok megér­kezése ellenére történt eluta­zásukkal komoly fegyelmi vétséget követtek el Szőcs és társai. (Fegyelmit pedig nem kaptak a vállalattól.) Fellebezésnek helye nincs, meg kell fizetniök a fegye­lemsértéssel okozott kárt. Somi Benjáminná Munkahelyüket idő előtt elhagyták A termelés élenjárói A Bátaszéki Fémipari Szövetkezet dolgozói közül két élenjáró munkást mutatunk be. Mindketten a forgácsoló üzemben dolgoznak. Fehér Antalné és Császár Ernőné a nyolctagú szocialista brigád tagjai, a zsírzógombok külön­böző alkatrészeit készítik. A múlt épben kimagasló ered­ményeket értek el a szocialista versenyben. Éves tervét a brigád 13 százalékkal teljesítette túl. A felszabadulási ver­senyben arra vállalkoztak, hogy a múlt évi termelésükhöz viszonyítva, idén további 10 százalékkal több alkatrészt készítenek, kiváló minőségben. Császár Ernőné gépmunkás. Fehér Antalné munka közben. \

Next

/
Thumbnails
Contents