Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

A gazdagodás útja Leendő malacok eltűnésének titka — Brossára helyett személyes szaktanácsadás — A dánok is megcsodálnák, de.» Másfél hónappal ezelőtt ar­ról olvastunk a Népújságban és budapesti lapokban is, hogy Tolna megye jelentős sze­repet vállalt a húsellátási gon­dok megoldásban: az elmúlt években soro­zatban kezdték meg nagy­üzemi koncentrált állat- tenyésztő telepek építését a megyében, most pedig korszerűsítik a termelési és a felvásárlási kap­csolatokat. Az utóbbi kezde­ményezést — az országban elsőként — az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt Tolna me­gyei vállalata indította el az­zal, hogy együttműködési szer­ződést kötött nagy mennyisé­gű sertéshús előállítására há­rom megyebeli termelőszövet­kezettel. A megállapodás sze­rint, közösen vállalják a koc­A szekszárdi kórház fel­vételre keres érettségizett fiatalokat ADMINISZTRATÍV GAZDASÁGI GYAKOR­NOKI MUNKAKÖRBE, TOVÁBBÁ SEGÉD ASSZISZTENSE­KET, KAZÄNHÄZBA FOTÖ SEGÉDMUNKÁ­SOKAT, VÍZVEZETÉK- SZERELŐ, VILLANY- SZERELŐ SZAKMUN­KÁSOKAT, FÉRFI VEGYÉSZTECHNIKUST, MOSODÁBA FÉRFI BE­TANÍTOTT MUNKÁSO­KAT, 5 ÖRÄS TAKARÍ­TÓNŐKET, 16 ÉVET BETÖLTÖTT FIATAL­KORÚAKAT. Jelentkezni lehet a kór­ház munkaügyi csoport­jánál, (107) kázatot, s a vállalat rendsze­res támogatást nyújt a leg­célszerűbb sertésnevelési, ta­karmányozási, stb. korszerű el­járások alkalmazására, Udvarházy Mihály, a válla­lat igazgatóhelyettese így fog­lalta össze a kölcsönös kap­csolatnak ezt az új formá­ját: — Nekünk olyan dolgo­kat kell adnunk a tenyész­tőknek, amivel a legjobb ered­ményeket érhetik el, így az új eljárásokat és azok bioló­giai vetületét is bemutatjuk, a gazdaságoknak viszont be kell tartaniuk az előírt tech­nológiát. A modem telepeken mar nem boldogulhatnak az „öregapám is így csinálta’’ módszerrel, ezért nagyon fon­tos a korszerű munkafolyama­tok megismerése, jó elsajátí­tása. A vállalatnak módjában áll, hogy mind a hazai, mind a külföldi legújabb tudományos eredményekhez, gazdaságos módszerekhez hozzájusson, a kutatóintézetektől kapott in­formációkat megszerezze, s ezeket megismertesse a vele kooperációban lévő gazdasá­gokkal. Tárnok Lajos megyei igazgató munkatársaival együtt szeretné ezt további termelő- szövetkezetekre kiterjeszteni. Elsősorban „élő szaktanácsadással” akarják a fejlett módsze­reket a gyakorlatba átül­tetni brossára helyett szakértőik személyesen jut­tatják ki az új informá­ciókat a termelőüzembe. Egy ilyen információ átadá­sára kísértük el a vállalat szakembereit a napokban. A színhely a tamási Uj Élet Tsz 27,5 millió forint költséggel épült új, tömbösített sertéste­nyésztő és -hizlaló telepe volt. Az irodákat, konyhát, külön női, külön férfiöltözőket és fürdőket, mosdókat, s gyógy- szennaiktárt is magába foglaló szociális épület étkezdéjében gyűltek össze a sertéseket gondozó tsz-gazdák, gazda- asszonyok, hogy a különleges szakfilmek „ősbemutatóját” megtekintsék. A vidám sertéstenyésztés cí­mű magyar szakkönyvhöz ha­sonló humoros keretű színes filmek a kocák előkészítésé­hez, a sertések neveléséhezés gazdaságos takarmányozásá­hoz nyújtottak tanácsokat a régi és az új összehasonlítá­sával, a világszínvonal köve­telményeinek bemutatásával. A filmeket vetítő Posevitz Vilmos, a tröszt mérnöke szak­mai magyarázattal egészítette ki a képeken látottakat. Nálunk ma még általános az, hogy a kocák takarmányo­zására nem fordítanak kellő gondot, pedig igen fontos, hogy ásványi anyagokban, vi­taminokban és nyomelemek­ben gazdag táplálékot kapja­nak, attól függ a malacszapo­rulat. A filmkockák szemlél­tették, hogy a helytelenül, hiá­nyosan táplált kocánál felszí­vódik a magzat. A rosszul táp­lált koca élve született ma­lacai betegségek fertőző for­rásai is lehetnek. A cél pe­dig az, hogy minél többször, minél több egészséges mala­cot fialjon a koca. A malac­nevelésre viszont kihatással vannak a születés első heté­ben történtek, a vasinjekció­kat például közvetlen az ellés után adagolni kell, s négy-öt napos korukban kezdjék meg intenzív takarmánnyal a ma­lacok etetését, szükséges az ivartalanítás korai elvégzése is. A szakember arra is fel­hívta a figyelmet: A paksi piac a Villany utcában van. A paksi piac kicsi, zsúfolt és forgalmas. Ezenkívül méreg­drága is: — ez utóbbi infor­máció számos megkérdezett háziasszonytól származik. Ilyesformán nem minősíthető száz százalékig hiteles érte­sülésnek, hiszen vajmi ritlca az az eset, amikor a minden­napi bevásárlásaikat végző, gyakorló háziasszonyok olcsó; lanák a piaci árakat. Éppen ezért nem árösszehasonlító ta­nulmányútra indultunk a pak­si piacra, egy közönséges — pénteki — hétköznapon, ha­nem egész más szempontok alapján igyekeztünk szemlé­lődni, AMI VAN Hangulat. Eredeti piaci hangulat. Él­celődés, rábeszélés és olyas­fajta áruajánlás, melyhez ha­sonlót az állami kereskedelem tető alatti boltjaiban hígba ke­resne a- vásárló. — Ez nem szép magának, aranyoskám? Ezek a kacsák? Hiszen valóságos hattyúmé dár mindegyik! — No, jöjjön csak vissza, fiatalasszony! Ne hagyjon szé­gyenben! Hiszen mosogató­ronggyá koptathatja a bugyo- góját, amíg kilencven forintért valahol ilyen táskát talál! A hattyúmadár méretű ka­csákat természetesen megve­szik, és az ötven-hatvan tv közötti fiatalasszony is enged az alig száz forintba kerülő skay táska csábításának. Az eladók hosszú sorban állnak a pultok, az alacsony asztalok mellett és kosárból, kendőből, bőröndből kínálják ú modem telepen és ta­karmánynál mindig ott kell lennie a víznek, az önetetőket tisztítsák ki a szalmától, s nélkülözhetet­len a szellőztetés és a fű­tés, az utóbbi, természe­tesen, télen. Az élénk érdeklődéssel kí­sért filmek vetítését követően közvetlen beszélgetést foly­tattak a jelenlévőkkel a válla­lat szakemberei, köztük Cs. Horváth István, Süveg jártó Mihály tsz-gazdák, Bangó Jó­zsef párttitkár és Csibráki Lajos brigádvezető felvetései­re válaszolt Posevitz Vilmos, Udvarházy Mihály igazgató- helyettes és Koós József ter­melésfejlesztési előadó. — Nem untattuk magukat? — kérdezték az előadók. — Nem!!! — hangzott egy­öntetűen. — Végeredményben nekünk is az a célunk, hogy jobb és több anyagot állítsunk elő, s az több pénz hozzon. Brossú- rák olvasására nemigen jut időnk, hajnali négykor ke­lünk, s a tévét is szeretjük nézni,. Jobb, ha így kapunk tanácsokat... — Azért jó lenne, ha írás­ban is megkapnánk a most elhangzottakat, sokszorosíta­nák a bevezetett technológiát. — Megkapják, de akár elé­gedettek, akár nem, minden esetben szóljanak, tegyék meg észrevételeiket, azonnal intéz­kedünk. Süvegjártó Mihály, egy de­resedé hajú gazdaember szó­vá tette, hogy elsősorban a szövetkezet tagságát érinti ér­zékenyen, ha baj van. Sajnos, akadnak olyan hibák, ame­lyek gátolják a jó munkát, a télen például hideg istállók­ban fialtak a kocák, különb­ség volt a tápokban, pontat­lanok az etetőberendezések, megoldatlan a szellőztetés. — Hazánkban még úttörő- jellegű volt az, ami a tamá­si Uj Élet Tsz új sertéstele­pén és másutt is elkezdődött. portékájukat. Olykor bödön- böl, lábasból, üvegből is. Elsősorban almát. Ha nem lenne képzavar, azt a kife­jezést is használhatnánk, hogy A PAKSI PIAC a piac úszik az almában. Jo­nathan, Starking mellett szám­talan meghatározhatatlan faj­ta, többszörös beporzási ke­resztezések jóvoltából létrejött gyümölcsök, telve a növény­egészségügyi hibák valóságos Az átvevöhely előtt sor áll. Sor áll ezenkívül még egy he­lyen. AMI NINCS A hatósági hússzéknél. Ke­vés a hús. A helyi halászati szövetkezetnél lehet halat kap­ni, a Népboltban a szokásos felvágottakat és az említett hatósági hússzékben tőkehúst. Ideig-óráig és a sorból ítélve keveset. További összefüggések azzal kapcsolatban, ami nincs. Nincsenek, vagy legalábbis érzékelhető módon nincsenek jelen a. termelőszövetkezetek. A paksi piac a háztájira alapozódott. Élénk bizonysá­gaként annak a leghivatalo­sabb fórumok által is hirde­tett elképzelésnek, melynek alapját tények képezik, hogy a háztáji termelés a közellátás ilyen modern telepek Dámá­ban sincsenek, ezekben csak apróbb dolgok, mint például a ventillátorok jó elhelyezése hiányoznak,. s az említettek is megoldásra várnak. Egyéb­ként a dánok is szívesen meg-- tekintenék — mondta a kül­földi tapasztalatokkal rendel­kező mérnök. A bosszantó hibákhoz tarto­zik az is, hogy az újszülött malacokat melegítő infrasu- gárzó lámpák búréiba nem férnek be az égők. Fenyő And­rás sertésgondozó panaszolta el, az eszmecserét követő te­leplátogatáson. — Ezeket a hiányosságokat; sokkal könnyebben megszün­tetjük, mint a régi nádas ól­ban. Még nagyon a kezdetén vagyunk célkitűzéseinknek, s rövid időn belül szeretnénk kiküszöbölni az építési apró-- cseprő hibákat, s arra töreked­jünk, hogy megfelelő árut ter­meljünk — hangsúlyozta Ban-; gó József. A jövő kilátásait minded nem halványítja. Az új telepen máris 1300« nál több olyan szép ser­tést hizlalnak, amilyenek­re büszke lehet Tolna me­gye. A telepen évente 5000-nél töbti sertés hízik terv szerint, a jö^ vő hónapban szeretnék beve­zetni a malacok korai elvá­lasztásának tudományosan ki­dolgozott programját, s a leg­jobban bevált külföldi tápról gondoskodnak. A később pénzben is lemér­hető eredmények mindkét fél­nek kamatoznak; teljesithe- tetlent nem kér a vállalat, az új technológia elsajátítása egy- form'án érdeke a tsz gazdái­nak. S az egész ország a vég­ső nyertese a kezdeményezés­nek. Hasonló filmvetítést és szakrpai tanácsadást tartottak a pincehelyi Vörösmarty Tsz* ben is aznap. BALLABÁS LÁSZLÓ gyűjteményével, de piacképez sen, hiszen valamennyi: — fogy. Ezenkívül gyökérzöldség, bab, napraforgómag, dughagy- ma, fokhagyma (méregdrágán), tejfel, túró (a Köjál figyel­mébe ajánlható szervíroz ás- ban), papucs, dugó, fakanál, ruhaakasztó és giccs. A giccs- röl sajnos nem érdemes szót ejteni, hisz maholnap ott tart az újságíró, hogy nem tudja: — több alkalommal írtak-e már e tárgykörről hazai lap­jainkban, avagy az árusítási alkalmak számosabbak-e? Van ezenkívül tojás. Veszik és átveszik. Ez utóbbi tényke­dés a következő feliratú táb­la mögött zajlik: szempontjából nagy fontossá­gú. A háztáji gazdaságokban azonban sertést is vágnak. Ha a piacon bóklászó véletlenül a megfelelő statisztikai ada­tok buzgó olvasója is, akkor itt Pakson azok igazolását lel­heti. A — sajnos csökkenő — háztáji állatállományra vall az, hogy hús, húskészítmény még csak nyomokban szere­pel. Keresik? — Keresnénkf — mondja egy háziasszony. — Itt a falv közepén nem tarthatok disz­nót. A gyári gyulai drága is, meg nem a fogunkra való. Házikolbászt, sonkát azonban mostanában nem kapni. Tény. És érv is. A piaci helyzet állapotáról, melyről a paksi pillanatfel­vétellel csak röpke képet akartunk adni. O. L „Figyelem! Mosot tojást nem veszünk át, Csak tiszta és smirclivel tisztítva.”

Next

/
Thumbnails
Contents