Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
A tagdíj: 15 kg kukorica „Kölesdi földművesszövetkezet, Kölesd, Hajnal u. 27. Tagok száma 100. Alakult 1915. XI. 16. Igazgatóság: Gyenei János, Borza Ferenc, Bogáncs István, Honti József, Házi György, ifj. Csapó József, Manus János. Felügyeló'bizottság: Meggyesi György, Sági József, Szeri István, Neumann Lajos, Bogáncs János. Üzletrészek száma 100 db.'5 (Idézet a Szövetkezeti kompaszból — iránytűből — amely a szövetkezetek legfontosabb alapítási adatait tartalmazza. A könyv a Magyar Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium engedélyével jelent meg. A ma is működő Tolna megyei földművesszövetkezetek közül a kölesdi alakult meg elsőnek.) ló kuikonioa tagonként. Később pedig pénzt adtunk össze, természetesen a tagdíjon felül is, mert az kevés lett volna a működésünkhöz. A megfakult iratok tanúsítják, hogy a kezdet milyen nehéz volt. A legcsekélyebb dol— A kölesdi föUdművesszö vetkezet 1952-ig veszteséges volt, dé attól kezdve nyereséges, sőt minden évben növelni tudta eredményeit. Állandóan szaporodott a szövetkezeti tagság is. Amiint az alapító okiratokból kiderül, a kölesdi föld- művesszövetikezet első ügyvezetője Honti József volt. Az irodán érdeklődtünk holléte felől. — Ilyenkor többnyire otthon található, mert nyugdíjas — tájékoztat a szövetkezet él- nőké, Hollósi János. — Nemcsak az fensz első ügyvezetője volt, hanem később is itt dolgozott, innen ment nyugdíjba. Hanti József bácsit valóban otthon találjuk, csakhamar előkerülnek a szövetkezet első éveire vonatkozó féltve őrzött iratok, és megelevenednek az akkori idők. — Egy dr. Gábor Szabó József nevű kiküldött érkezett Köleseire negyvenöt novemberében. Nálunk lakott néhány napig, közben állandóan a gazdákkal értekezett. Azt tanácsolta, hogy alakítsunk föld- művesszövetkezetet. Az első pillanatban azt sem tudtuk, hogy mi az, hiszen ilyenről riem is hallottunk addig, mert egyszerűen nem létezett. De ahogy mondogatta a földművesszövetkezet feladatkörét, kezdtünk szimpatizálni a gondolattal. Végül összeült egy gazdagyűlés, és kimondtuk a földművesszövetkezet megalapítását. Nagyobb részt föld- hözjuttatottak voltunk. Engem választottak meg ügyvezetőnek, így nekem kellett elutaznom Szekszárdra is, hogy elintézzem a törvényszéki cég- bejegyzést. Személyautó, autóbusz nem lévén, lovas kocsira ültünk, s azzal utaztunk a megyeszékhelyre. — Mi volt a céljuk a földmű vesszövetkezettel ? — Segíteni a parasztok, elsősorban az új gardák termelését vetőmaggal, kölcsöneszkö- zökkel, termelési szerződéskötéssel, sőt közösen is termeltünk, kereskedtünk. Tenyészállatokat hoztunk a faluba a lakosság legnagyobh megelégedésére. így vált Kölesd pár év alatt híres sertés- tenyésztő községgé, de a szarvasmarhatenyésztés is gyorsan felvirágzott. Már az első kiállításokon elismerést szereztünk. A tenyészállatokért én mentem el, s a vagonban együtt utaztam velük egészen a mi állomásunkig. Uradalmi épületeket kaptunk, és csakhamar hizlaldát is létesítettünk. Három holdon termeltünk dughagymát, hogy ellássuk szaporító anyaggal a tagakat. Jutott is, akinek kellett, egy részét pedig másutt értékesítettük. Kezdetben tulajdonképpen semmink sem’ volt, csak az alapítási jegyzőkönyv. Meg az akaratunk, jószándékunk. Irodának béreltünk egy szobát az egyik parasztházban, csináltattunk bélyegzőt, és szedni kezdtük a tagsági díjat. A pénznek akkoriban már nem igen volt értéke, így a tagdíjat kukoricában határoztuk meg: 15 kiHárman az alapítók közül: Honfi József, Gyenei János, Házi György. gokhoz lg megannyi kérvény, utánjárás árán tudtak hozzájutni. Fennmaradt a többi közt annak a kérvénynek a másolata, amelyet a Tolna megyei Földhivatalnak írtak egy 590 kilogrammos mérleg ügyében. „A Kölesdi Földművesszövetkezet bejegyzett cég tisztelet- teljes kérelemmel fordul a, t. Földhivatal vezetőségéhez ...” — írják. Gyenei János elnök és:Honti József ügyvezető aláírása után következik a kérvényen a községi főjegyző, a bíró, a nemzeti bizottság elnökének és az UFOSZ vezetőjének javaslata. Mihelyt összegyűlt némi érték, felvetődött a szövetkezeti vagyon védelmiének szükségessége ;s. annál is inkább, merj akadtak, akik arra szemet vetettek. Az egyik függetlenített vezető — más vidékről vetődött e szövetkezetbe — nagy összegű közösségi pénzzej szeretett volna meglépni. A szövetkezetbe tömörült parasztemberek azonban megakadályozták. Erről is megmaradt több eredeti okirat. Szinte lépcsőfokszerűen következik ezek után az az oklevél, amelyet Honti József kapott az ellenforradalom után a földművesiszövetkezeti vagyon megvédéséért). Szólaljanak meg néhányan a későbbi vezetők közül is. Sebestyén Zsigmond volt ügyvezető, jelenleg a paksi Áfész elnöke; — A kölesdi fensz is lépésről lépésre jutott ei oda, ahol ma tart. Néha még lovasfuvart is alig tudtunk biztosítani, márpedig mindenhez az kellett volna. Amikor végre lovat vásárolhattunk, szerszámra már nem tellett. Minden kis eredmény a tagok és dolgozók tengernyi erőfeszítését testesíti- meg. Fájth Jáhos volt ügyvezető — később tanácselnök, jelenleg pedig tsz-elnök — ezt írja feljegyzéseiben: Népújság 7 Nagy László, aki több mint másfél évtizede a szövetkezet főkönyvelője: — Pár ezer forint nyereséggel kezdtük, s ma már megközelítjük a másfél milliót. ' ■ •• • j *. i ' Hollóst János jelenlegi elnök: — Amint a régi kimutatások tükrözik, még 1950-ben is mindössze 7 alkalmazottja volt a szövetkezetnek. A jelenlegi létszámunk 110. Akkoriban a napi szükségleti cikkeket is alig lehetett biztosítani falusi viszonylatban, ma pedig már nagy tömegű tartós fogyasztási cikket hozunk forgalomba. Tavaly például 68 porszívót, 75 mosógépet, 94 tévét, 64 hűtőszekrényt és 140 gáztűzhelyét adtunk el. Á kezdetben kitűzött feladatkör sok tekintetben módosult, elsősorban a termelőszövetkezetek létrejöttével, de ma is sok közvetlen szállal kapcsolódunk a mezőgazdasági termeléshez (a háztáji lehetőségek kiaknázása, társulások stb.V Taglétszámunk 1450, de ennél több . is volt, csak időközben sokan meghaltak, elköltözték. BŐD A FERENC' A kAIAMftOL Mint március 5-i lapszámunkban jelentettük, a szekszárdi járásbíróság egyévi — háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — szabadságvesztésre és 1000 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte Nagy Géza pécsi kisiparost, aki Pakson elütötte személygépkocsijával Farkas Sándor helybeli kerékpárost. A baleset következtében Farkas Sándor a helyszínen meghalt. A halálos szerencsétlenség a múlt év július 12-én történt, a 6. számú fő közlekedési úton, a községben jól ismert sövény mellett. Farkas kerékpárjával merőleges irányban tért rá a betonútra, ebben a pillanatban Nagy gépkocsija körülbelül 40 méternyire volt tőle. A kerékpáros a veszély észlelésekor a jobb oldalról balra tért át, s ezzel maga is közrejátszott a baleset bekövetkezésében. Ez a tény indokolta, hogy a járás- bíróság a halálos következmény ellenére próbaidőre feltételesen felfüggesztette a személyautó vezetőjére kiszabott büntetés végrehajtását. Nagy Géza kocsija 17 méteres féknyomot hagyott maga után addig a pontig, ahol a kerékpárost elütötte. A megállásig további 43 métert tett meg. A szekszárdi járásbíróság igazságügyi szakértőként hallgatta meg Kozma György közlekedési mérnököt. A szakértő kimutatta, hogy Nagy Géza járműve 40 km/óra sebességnél 10.3 méteres fékút megtétele után meg ' tudott volna állni. Áz autó azonban több mint 60 km/óra sebességgel '’tób'ö’götY. A járásbíróság a KRF.SZ 57. 8.(4) bekezdése a) pontjának és e fi. (5) bekezdésének megszegése miatt állapította meg Nagy bűnösségét. Lapozzunk oda a KRESZ-ben! „Lakott területen — a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett — a járművek legfeljebb a következő km/órá- ban meghatározott sebességgel közlekedhetnek: a) személyautó...........60 km. ■ A gépjármű szerkezeti adottságára tekintettel egyes gépjárművek legnagyobb sebességéi: a gépjármű-vizsgabizottság a 1 (3) és (4) bekezdésben pieghatározott mértéknél alacsonyabban is megállapíthatja. A megállapított legnagyobb sebességet ilyen esetben a gépjármű .hátsó részén fel kell tüntetni.” Az ügy teljességéhez tartozik, hogy a vádlott — testi fogyatékossága miatt — csak azzal a megszorítással kapott gépjárművezetői igazolványt, hogy lakott területen belül legfeljebb 40 km/óra sebességgel vezethet. Nagy Géza védelmére azt adta elő, hogy a baleset színhelye nem lakott terület, — hiszen ott az út egyik oldala sincs folyamata-: san beépítve. A bíróság nem fogadta el a védekezést. A tanácsvezető bíró az ítélet szóbeli indokolásában különös alapossággal, tanulságos módon fejtette ki, hogy a lakott terület fogalmát hibás és veszélyes volna mereven értelmezni. Abszurd dolog olyan követeléssel jelentkezni, hogy valamely útszakasz két-háromszáz méterenként lakott területi és lakott területen kívüli útnak minősüljön. A lakott területről szóló jogszabály biztonsági célt szolgál a fokozott közlekedési veszélyekkel szemben. Nem kritériuma a lakott területnek, hogy az út közvetlen közelében legyenek épületek. Jól példázza ezt a budapesti rakparton vezető út, amelynek némelyik pontjáról nem is látni a közelebbi házakat, — mégis lakott területnek minősül. Mi több, helységjelző táblának sem kell utalnia az út lakott területen belüli voltára. A 6. számú fő közlekedési útnak az a szakasza, ahol a tárgyalt baleset történt, közismerten veszélyes. Áteresztő- képességét mégis helytelennek látszik sebességkorlátozó jelzőtábla felállításával csökkenteni. Nem jelzőtábla kell oda, hanem — mint mindenütt a közútra — a közlekedési szabályok alapos ismerete, lelki- ismeretes megtartása.- borváró BÁDOGOS ÉS VÍZVEZETÉKSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT KERESÜNK FELVÉTELRE. Jelentkezés: Alsópéli Állami Gazdaság, Sárszentlőrinc (173) A kollektivst összefogásával... 1970. március 12. Tolna. Szűk mellékutca, ós-' di nádtetős épület. Fala csupa nedvesség, némelyik gerendája törött. Szokták mondani, hogy csak az imádság tártja ‘össze. A lakószoba mennyezeti vakolata jókora helyen , lepottyant. f,s ebben az éniiletben laknak! Schwébl József villanyszerei -5 és feleségé a kisgyermekükkel, — Minden kezdet neliéz — mondja az ifjú férj. — Csak pár éves házasok vagyunk, s egyelőre nem akadt más megoldás mint ez a lakás. — Kilátásaik? i — Lakáskiutalásban nem reménykedhetünk, mert. nincs rá lehetőség. Pénzűnk nincs, hogy vásároljunk egy megfelelőt. * Scfrwébel József a szekszárdi Tóvá} dolgozója Jelenleg a bogyiszlói tsz állattenyésztési telepének építkezésén foglalkoztatják. Dolgozó társai és a vállalkozás vezető; megtudták, íP«ilyenek. Iakáskörü’-menyei, s latolgatni kezdték, milyen segítséget nyújthatnának. Végül találtak megoldást: elhatározták* hogy a kollektíva összefogásával lakáshoz juttatják Scliwébl József éket. — Mivel az egyik jó dolgozónkról van szó, készséggel segítünk rajta — mondja Frei László igazgató. — Kidolgoztuk már a részleteket is Schwébl Józsefek megsegítésére — tudtuk meg Sövényi István munkavezetőtől. Schwébl József vásárol egy beépíthető telket, s ott felépítenek számára egy kis családi házat. Az építkezést társadalmi munkában végzik, az anyagot pedig részletfizetésre adják. E tervvel egyetért a pártszervezet és szakszervezet is. A munkálatokat rövidesen megkezdik. * Tolnán nagy múltja van a nmnkasszolidari tásnak. Ezúttal is egy szolidaritási akció bontakozott ki.
