Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

A várdomb! „Oj Tavasz” Az összefogás sikere — „Nyereségrészesedés" a tsz-ben A szocialista nagyüzem erősítésével növelik a jólétet Közösen művelik a háztájit Voltaképpen három falu megújhodását hozta a három közös gazdaság, a sárpilisi, az alsónánai és a várdombi egye­süléséből a múlt év márciusában megalakult Uj Tavasz Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely központi fekvésé­nél fogva, Várdombot választotta székhelyéül. A? 622 tagú, majdnem 6000 holdon gazdálkodó, ,egyesült szövetkezet a járásban elsőként tartotta zárszámadását. — Milyen volt az első év eredménye, s mit terveznek a továbbiakban? -— er­ről beszélgettünk az Uj Tavasz Tsz vezetőivel: Topor István elnökkel, Mármarosi Lászlóval, a tsz három pártalapszer- vezete csúcsvezetőségének titkárával és Czinkon. József főz könyvelővel. A zsírzógomb nélkülözhetetlen alkatrésze azoknak a gépeknek melyekben csapágyakat alkalmaznak. Millió számra készíti a Bátaszéki F émipari Szövetkezel, a kü­lönböző méretű és tormájú zsírzógombokat a gépipar és a kereskedelem részéve. Fotó; Tóth Iván. Földgép a téglagyárban Huszonháromezer köbméterrel „savanyítják“ a paksi löszhegyet — Mind a három község­ben megtartottuk á zárszáma­dási részközgyűlést. Előtte párttaggyűléseken, valamint tsz-vezetőségi és párt csúcs- vezetőségi ' együttes ülésest is tájékoztattuk a tagságot. Egyébként a tagság ismerté a vezetőség elképzeléseit és az eredményeket, mert év: közben is többször tájékozódott a gazdasági helyzetről — közöl­te Topor István, majd így folytatta; — Az egyesülés előtt mindhárom község tsz-e a járás leggyengébb gazdasá­gai közé tartozott, csak a sár­pilisi emelkedett ki az utóbbi két évben; az alsónánai állan­dóan dotációra szorult, a vár­dombi pedig képtelen volt fejlődni egy helyben topogott. Ezért bátor kezdeményezés volt az összefogás, bár e há­rom tsz egyesüléséhez kevés reményt fűztek felsőbb szer­vek is. Az egyesülés sok ne­tőle a tagság többsége. S a késői egyesülés ellenére is, si­került a kitavaszodás után nagyüzemi módon, jó minő­ségben elvégeznünk a muür kákát. — A fizetőképességet is si­került megteremtenünk, an­nak ellenére, hogy eléggé ké-' són, március 1-től keltezhet­jük az Uj Tavasz Tsz megala­kulását — fűzte hozzá Czinkon • József. Eleget tettünk kötele­zettségeinknek, s minden hó 10-én az esedékes munkadíj 80 százalékát kifizettük a ta­goknak. Azelőtt ez sem volt mindegyik tsz-ben. A Sárpili­sen már alkalmazott, garan­tált pénzbeni díjazást vezet­tük be. — Aki becsületesen dolgo­zott, biztosította az év közbeni megélhetését — jegyezte. meg az elnök. — Majdnem 2,5 millió fo­rinttal 30 millió 230 ezer fo­rintra növeltük a szövetkezet tiszta vagyonát, s igen je­lentős összeget tartalékoltunk a biztonsági alapra. — Mennyit fizettek ki a ta- goknak? — Tagjaink személyes ösz- szes jövedelme az 1968. évihez képest több mint egymillió­százezerrel 9 600 000 forintra növekedett. Eredményeink le­hetővé tették, hogy az év köz­ben kiadott 80 százalék előle­gen kívül a megmaradt 20 százalék kiegészítő részesedést, továbbá 10 százalék nyereséget fizessünk.. Tehát a százszá­zalékos nupikadíjon felül mintegy 35 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést is kaptak a tagok. — Mennyit kerestek egyé­nenként? — Változóan. A kereset a közös munkában való részvé­tel szerint alakult, s attól is függőt, hogy ki milyen mun­kát végzett. Volt aki 28—35— 40 ezer forintot keresett, s akadt olyan tag is, akinek csak 12 ezer forint lett az évi jövedelme. Megnőtt az Uj Tavasz Tsz erkölcsi alapja. Mármarosi László mesélte, hogy a vár- dombi zárszámádáson Valo- csai Sándor nyugdíjas tsz-tag meghatottad mondta: — Tíz év óta ilyen világos, értel­mes és reális beszámolót - nem hallottam.1 S most, amikor már ilyen szépek az eredmé­nyek, nekem miért kell nyug­díjba mennem?, .i — kérdez­te keseregve. ••»t* «5 * „ . t , Az aránylag fiatal elnök határozott, nem a szőszaporí- tás, hanem a tettek és a té­nyek embere. Kertelés nél­kül megmondja őszinte véle­ményét, s ötletekben sem szűkölködik, de nem szereti dobra verni. — Az, emberek bizalmát — úgy érzeni — megnyertük, nem érzik ma­gukat becsapva. Ezért _ is bí­zunk ' a - második évben: —* je­gyezte meg, s hozzátette: — Őszinte, nyílt szocialis­népgazdasági; igények kielégí­tésére törekedtünk, s tovább­ra is annak jegyében munkál­kodunk. Ezt tükrözik a bátor cél­kitűzések. A vezetőség számol a korosodó tagok munkaképes­ségének csökkenésével, s a ne­héz munka könnyítésére csak­nem 2 millió forint értékben ben már a nagyüzem követel­te vállalati gazdálkodásra akar rátérni, s a termelés to­vábbi növeléséért nagyobb be­ruházásokat eszközöl. így pl. tízezer férőhelyes tojóházat épít, 5000 férőhelyes sertéste­lepet létesít, a gépi és kémiai színvonal hathatós emelésével a nehéz fizikai munka felszá­molására. törekszik. A. tagok élet- és munkakö­rülményeinek .megjavítását célzó, kidolgozás alatt lévő ter­vezetben szerepel az is, hogy a munkahelyeken tisztálkodá­si .lehetőségeket -teremtenek, öltözőket létesítenek, a nők „második műszakjának” meg­könnyítésére zöldség- és élel­miszerboltokat állítanak fel mind a három községben: a munkaidővel összehangolják a napközi otthonok nyitva tartá­sát, bevezetik az üzemi orvosi ellátást. Lehetőséget kívánnak nyújtani a fizetett szabadság tsz-nyaralókban való eltöl­tésére, közös utazásokat ren­deznek és művelődési lehető­ségeket teremtenek. Érdekes kezdeményezés a háztáji földek közös művelé­se azok részére, akik ezt ké­rik. A háztáji föld közös meg­művelését igénybe vevőknek a közösben egy holdra eső kuko­ricatermés átlagát adják, amely becslés szerint, tavaly mintegy tíz mázsányival volt több ; a .háztáji művelésűnél.' így a tsz és a tagság egyaránt jól járna; a szövetkezet azért, mert a háztáji földdel járó munkát a közösre fordíthat­ják*^ s így több lesz a-tagok jövedelme is. Mindezekből okkal követ­keztethetünk, hogy az Uj Ta­vasz Tsz tagsága a szövetke­zet szép hevéhez illő remé­nyekkel tekinthet az új gaz­dasági év elé. A tények jó in­dulási alapról tanúskodnak. A Paksi Téglagyárban a hét elején hozzáfogtak a tég-, lagyártáshoz szükséges föld­előkészítéséhez. A korábbi években az volt a szokás, hogy a téglagyártáshoz szük­séges földet a gyártás során termelték le a hegyoldalból. Az új bányaművelési sza­bály értelmében erre nincs lehetőség. Ezért szükséges már a gyártási szezon előtt egész évre elegendő földet kiterv melni. Huszonháromezer köb­méter földet „faragnak” le a híres paksi löszhegyből. Ked • den a munkahelyre vonult a FCLDGÉP — az ország leg­nagyobb földmegmunkálással foglalkozó vállalata — kotró­gépe, dózerlapos traktorai és megkezdték a munkát. A földet a téglagyártó gépsor közelébe tolják, s a n^ári munka során innen szállít­ják majd az üzembe. A Paksi-. Téglagyárban nem volt még arra példa, hogy tél közepén leállítsák a kemen­cét. Az idei téli égetési sze­zonban a gyárból nem tud­ták a vásárlók elvinni a téglát, miután a közlekedés rendkívül nehéz volt Nyolc- százezer égetett tégla' halmo­zódott fel a gyárudvaron, a vagonrakón. Ezért kellett le­állítani a kemencét. A hét végén ismét begyújtják a ke­mencét. A tervek szerint a most rendelkezésre álló ta­valyi nyers tégla elegendő lesz a kemence folyamatos üze­meléséhez mindaddig, amíg az idén gyártott nyers tégla — előreláthatóan március elején kezdik a nyers téglát ismét gyártani — alkalmas less téglaégetésre. A paksi gyár­ban idén 9,7 millió nyers téglát akarnak készíteni. A megyei idegenforgalom tervei Elkészült a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal idei rendezvényeinek terve. A sok­szorosított programot eljut­tatták valamennyi hazai uta­zási irodának, de külföldre is,, elsősorban Csehszlovákiába, és Jugoszláviába. Első rendez­vénysorozatként a Kodályern- lékének szentelt „Dombóvári műsoros napok’-’ lesznek má­jus 23—24-én, hangverseny­nyel és neves művészek köz­reműködésével. Júni is 13—14- én "tartják-az ismert „Sárközi lakodalmat” és ugyanakkor Szekszárdon országos autós ügyességi versenyt, melynek résztvevői a sárközi ünnepsé­geket is megtekintik. Augusz­tus 8. és 13. közt nemzetközi néprajzi filmszemle lesz Szekszárdon, augusztus 18, és 20 között öt nemzet legjobb lovasainak részvételével a ta­mási nemzetközi lovasver­seny. Szeptember 19. es 20.-án rendezik, remélhetőleg a ta­valyihoz hasonló kiemelkedő sikerrel, a szekszárdi szüreti napokat. Május 15-én kez­dődnek és három hónapon át tartanak a népszerű gé­ménél kirándulások. BALLABÁS LÁSZLÓ Illillilfáé a ma9Yar népgazdaság fejlődésének ^ főbb adatai a Központi Statisztikai Hivatal 3 iniiiikáről ie,en,ése a,awán ■ f-Q. O j. A l; KÓZTAt-OTTSÁG ts TERME LÍ.K..I.N1ÍÜ ., - :rs1í;'/ A III. «távot »orv idd«z okában Összesen 4733,5 4730,6^e30/ 5100,0 Aktív keresők aránya az Ossz lakossághoz v isz-ony 1965 I960 1967 1968 1969 Aktív keresők «zárna < 1000 (6) termelés I munkásérára jutó termelés I munkásra jutó termelés 1965 1966 1967 1968 1969 Termelés és termelékenység a szocialista iparban Foglalkoztatottság alakulása. hézséggel, gonddal járt?, tag­jaink azonban, főleg a sár-- pilisiek, bíztak benne, s hely­zetének megjavulását várta la légkör megteremtésén fáj.,, radóztűhk: TAz eredto'-dnytíébfen annak is nagy része volt, hogy a párt politikájához híven,' a

Next

/
Thumbnails
Contents