Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
HARMAT ENDRE: M Raszputyin- rejtély Ezzel kezdődött a nyílt szakadás. Ekkor azonban még sokan biztosak voltak benne, hogy egy alapos fejmosás — mondjuk, valamelyik nagyhercegtől. —, majd észretéríti a renitens parasztot. Csakhogy ennek a parasztnak már a nágyhercegeknél is gokkal magasabb pártfogói voltak és a következő ütközet nem sokáig váratott magára. 1911-ben megüresedett a to- bolszki püspökség. Az Igaz Oroszok elhatározták; felhasználjak a szibériait annak elérésére, hogy az ő jelöltjük kapja meg ezt a méltóságot. Raszputyinnak talán soha nem jutott volna eszébe, hogy megpróbáljon beavatkozni egy ilyen ügybe — az ötletet kétségtelenül a Szövetség adta neki. De Tobolszk annak a kormányzóságnak a székhelye volt, amelyhez Pokrovszkoje is tartozott. Raszputyin szívügyének érezte a dolgot és a maga szakállára cselekedett. KERTÉSZLEGÉNYBÖL — PÜSPÖK Ekkor avatkozott bele először a birodalom magas funkcióinak elosztásába, és a siker alighanem őt is meglepte. Oda- állt a cári pár elé és azt kérte, hogy barátja, a sztrannyik, vagyis vándorzarándok korából megismert Vamava szerzetes legyen Tobolszk új püspöke. A kérés majdnem olyan volt, mintha egy minisztérium nagybajuszú altisztje számára folyamodott volna a bársonyszékért Vamava ugyanis soha nem tanult semmiféle teológiai akadémián és a minapi kertésá- legényt semmi nem predesztinálta még egy falusi pópalakba sem — azon az egy szál tényen kívül, hogy véletlenül ismerte Raszputyint. A Szent Szinódus azonnal tiltakozott, de a cári ukáz ellen nem volt apelláta, Várnává püspök lett. E2 a püspökfalat az Igaz Oroszok torkán akadt. Dühöngve ismerték fel, hogy Raszputyinban nem reménykedhetnek többé. Ha háború, hát legyen háború — mondták és azok, akik Carsz- koje Szeloba juttatták a szta- recet, nekiláttak, hogy kitúrják onnan. A gépezet megindult. A muzsikot nem fogadták többé abban a két házban, amelyeknek oly sokat köszönhetett, a Nyikolájevics nagyhercegek — a „montenegrói asszonyok” férjei — palotáiban. Egyikük Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, az orosz hadsereg későbbi főparancsnoka a Vama- va-ügy után kijelentette: „Nem akarom többé látni azt az ördögöt”. Az egyház pedig elküldte Raszputyin egyik felfedezőjét, Feofan arehimandri- tát, a pétervári teológiai akadémia rektorát a cárhoz: a papi hierarchia nevében hivatalosan kérjen vizsgálatot a muzsik ellen. AZ ELSŐ GYŐZELEM — Ördögnek bizonyult az, akit Felségetek — velem együtt szentnek hitték — mondta a törékeny, alacsony aggastyán, a cámé egykori gyóntatója. Alekszandra elküldött a sztarecért. Ismertette az ellene felhozott vádakat (de sokszor hangzottak el a későbbiek során még ezek a vádak, mindenekelőtt az erkölcstelen életmódé) és Grigorij Je- fimovics — hányszor tette később ugyanazt és ugyanilyen eredményesen — őszinte csodálkozással és alázatos meglepetéssel vette tudomásul a „rágalmakat”, Feofant, a nagyhatalmú egyházfejedelmet eltávolították Pétervárról és a Krímbe, Szimferopolba helyezték —ez lett a vizsgálat egyetlen következménye. „Ezt a csapdát szerencsésen kikerültem” — Újdonság az élelmiszerszállításban Az ÉLGÉP Albumin gyáregységében műanyag élelmi- szeripari szállítóládák sorozatgyártását kezdték meg. A gyár nagy teljesítményű olasz fröccsöntőgépet vásárolt, s ezzel készíti a könnyen tisztítható, higiénikus szállítóeszközöket. Az igen tartós műanyag ládák előnyei: súlyúk könnyű, üresen egymásba rakhatók, áruval megrakva egymásra helyezhetők. A színes műanyag ládákból ICO ezer darab készül az idén. i (MTI fóto — Erezi K. Gyula Okoskodók, álmodozók és profik mondta bizalmasainak Ra&í- putyin. A muzsik megnyerte első nagy politikai csatáját. A MUZSIK ÉS A NAGYHERCEG Ezután még sok győztes csata következett. A muzsik kegy- vesztetté tette korábbi pártfogóját, Germogén püspököt. Az ultrareakciós Sztolipin miniszterelnöknek — bizonyos jelek szerint — miatta kellett meghalnia, utódjának, Kokov- covnak pedig távoznia. Arról, hogyan szabadult meg legveszélyesebb ellenségétől, érdemes részletesebben szólnunk. 1914-ben kitört az első világháború. Kevés ember fogadta boldogabban ezt a hírt, mint Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, a hadsereg főparancsnoka. A puritán, mélyen vallásos szikár óriás, az akkor 56 éves, marcona külsejű hadfi, ősi törzsfőre emlékeztetett. Ez a tehetséges, megszállott katona nem véletlenül vezette a háborús pártot már esztendők óta. Azt remélte — így is történt — hogy ő lesz a főparancsnok és ebben a minőségében még látványosabban bebizonyíthatja azt, amit úgyis mindenki tud: hogy óriási a különbség az ő és a cár képességei között. 1915. június elején Raszputyin — aki tudta, hogy a nagyherceg „haragszik rá”, de nem tulajdonított jelentőséget ennek — táviratozott a főparancsnoknak: engedie meg, hoffv a főhadiszálláson megáldhasson egv ikont. Nyikoláj ekkor kővette el azt a hibát, amely a karrierjébe került. Sürgönwálasza így hangzott: — Gvere csak. csaló. Legfeljebb felakasztatlak. A SZTAREC VISSZAVÁG A szibériai azonnal felvette az arcába vágott kesztyűt. Mint mindig, ezúttal is csalhatatlan ösztönnel, jól küzdött a félelmetes ellenfél ellen. Ismerte a nagyherceget — jobban megértette titkos vágyait, mint talán bárki más — és ismerte Alekszandrát. Módszeresen csepegtette á cámé szívébe a gyanú mérgét. Az alaptermészete szerint őszinte ember zseniális Jágónak bizonyult. Igaz, tulajdonképpen nem volt nehéz dolga: hitte és hihette is, hogy a nagyherceg unokaöccse trónjára áhítozik. (Folytatjuk) A holnap autósát nem hozza zavarba egy kis gumidefekt — ha minden úgy megy, ahogyan azt Georg Hildisch feltaláló gondolja. Mellényzsebéből kihúzza és kibontja a műanyagból készült kocsiemelőt és miután kicserélte a kereket, kiengedi a műanyag kocsiemelőből a levegőt, összeköti azt és beteszi a kesztyű- tartóba. Hildisch csak egyike az ötletgyárosok sokaságának az NSZK-ban. Okoskodók és álmodozók, szobatudósok és profik, doktorok és apróállat-teny észtők, minden rendű és rangú ötletgyárosok, mindnyájan meggyőződtek arról, hogy feltalálták Kolumbusz tojását Egy Endersort nevű feltaláló Münchenből olyan napszemüveget szerkesztett, melyei hangulatától függően mindenki a tetszés szerinti színre állíthat be a citromsárgától « rózsaszínig. Felső-Bajorországban egg szabó egy kicserélhető gombtól várja a nagy szerencsét. A gombot egy kézmozdulattal lehet felerősíteni, vagy eltávolítani. 'TYTTTsmTmmTmTTTTTfftmfffmfmmmmrfTTs ► ► ► ► ► Kürti András : 1 Auum VlÜJi 13. — Ez az a variáns -- magyarázta Andrea —, amikor a két egyed között az erőviszonyok vitathatatlanul az egyik fél oldalán állnak, a harc kilátástalan, ráadásul a nagyobb állat úgynevezett hagyományos ellensége a kisebbnek. Az egér érzelmeit ezúttal figyelmen kívül hagyhatjuk, épp az erőviszonyok miatt. Akár szereti a macskát, akár gyűlöli, vagy közönyös számára, ä macska megöli, megeszi. Normális körülmények között Félix is ezt tenné vele. Menjünk tovább. Üveglapokból és drótfonatokból álló, furnér- lemezekkel kettéosztott ketrec egyik felében kis fejű, hosszú törzsű állatka szaladgált fel-aló. r- Látott már ilyet? — kérdezte a lány. —• Csak képen — felelte Honda. — De felismerem. Ez a mungo, másnéven monguz, indiai ichneumon. A cibetmacskafélék, a viveridák családjához tartozik. Főleg Elő-Indiában él, de Ceylon szigetén is előfordul. A lakosság nagy becsben tartja, mert pusztítja a mérges kígyókat — A másik csodálkozó tekintetét látva, szinte restellkedve tette hozzá. — Uj Magyar Lexikon, ötödik kötet, ötvenkilencedik oldal. — Óh — rázta meg szőke fürjeit az asszisztensnő —, elfelejtettem, hogy maga időnként mindent tud. Akkor bizonyára ez a csörgőkígyó — mutatott a ketrec másik sarkába — még kevésbé ismeretlen. Ezúttal mindkét állat hagyományos ellensége a másiknak, az erőviszonyok is kiegyenlítettebbek. Ezek már harcolnak egymással. Bár a közhit szerint mindig a mungo győz, ez csak a találkozásaik nagyobb részében igaz, de nem törvényszerű. Itt még az a különbség is fennáll az előbbi esethez képest, hogy míg a másik ketrecben csak az egeret, itt mindkét állatot szimpatron-kúrára fogtuk. —- Mi az a szimpatron? •— Ne restellje, hogy erről még maga sem hallott, nem is olvasott, mert nem hallhatott, nem olvashatott. Pillanatnyilag, kettőnket is beleértve, nincs féltucat ember a világon, aki sejtene a létezéséről. De folytassuk a szemléltető oktatást. Figyeljen! Gyors mozdulattal felhúzta a furnérlemezt, amely a ketrecet kettéosztotta. A karikába csavarodva pihenő csörgőkígyó azonnal felemelte a fejét, a mungo felé fordult, sziszegett. Amaz abbahagyta a futkosást, nem vette le szemét a másikról, harciasán csapkodott is a farkával, de nem támadott ő sem. Andrea visszacsúsztatta közéjük a fumérle- mezt. — Ezek — magyarázta — testsúlyukhoz képest viszonylag kevesebb szimpatront kaptak, mint az egér. Fokozatosan növelnem kell az adagot. Némi ellenérzés, amit látta, még lappang köztük, de már nem bocsátkoznak azonnal harcba. Egyébként is nagyon nehéz eltalálni a megfelelő mennyiséget, a testsúly egyedül nem mérvadó. Faj, fajta szerint, sőt még egy csalódon belül is, egyedileg is más-más lehet a dózisigény. Csak kuriózumként említem, hogy a nőstényeknél például általában több szimpatron kell a barátkozási készség kialakításához, mint a hímeknél... Körbe intett a fehére meszelt falu, ragyogóan tiszta, friss fűrészporral felszórt padlójú pincében. — Bemutathatnám még birodalmam többi lakóját, a párosítás és a kezelés más változatait, olyant is, ahol kettőnél több állatot tartunk együtt, anélkül, hogy kölcsönösen kórt tennének egymásban... Azt hiszem azonban, a lényeg már tisztán áll maga előtt. A vendég elgondolkozva simított végig tar fejebúbján. — Az a kérdés, hogy mit ért a lényegen? Mindössze arról győződtem meg, hogy kegyed és a professzora kotyvasztott egy szimpatron nevű gyógyszert, orvosságot, csodabalzsamot, amitől a macska összepuszizkodik az egérrel, barátkoznak olyan emlősök és csúszómászók, amelyek egyébként, enyhén szólva, nem rajonganak egymásért... Talán a skót viszkiből volt kevés, de a látottak tudományos célját, hasznát, jelentőségét nem fogtam fel. Bevallom, olyan benyomásom _ támadt, hogy maguknak cirkuszba illő mutatványokat sikerült produkálniok, bár kétlem, hogy ez állna szándékukban... Remélem, nem sértettem meg? — Ugyan — legyintett Andrea —, a tudományban a kétkedés visz előbbre. Jó, jó, nehogy a fejemre olvassa, hogy ez a bölcs mondás nem tőlem származik, tudom magamtól is... Nos, megpróbálok válaszolni a kérdéseire, már ameny- nyire tőlem telik. Egy helyreigazítással kell kezdenem. Ezt a bizonyos vegyszert, a szimpatront nem ketten találtuk fel, Ambrózy szólóban kísérletezte ki. Én ebben a téeszcsében csak amolyan magasan kvalifikált állatgondozó vagyok. Többnyire itt a pincében és a kertben, a kifutók körül tanyázom. És én tartom rendben Béla céduláit. Amit a szimpatronokról tudok, ezekből tudom. (Folytatjuk.) AAAA*|AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJfAAAAAAAA aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. !
