Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
y PIAC. Többszörösen nagymama- korú néni igyekszik minden tudományával túladni, a portékáján. Megy a vonat, nem szívesen vinné vissza Öcsénybe a megmaradt egy pár csirkét, amit egy húsz év körüli nő emelget, tapogat. •— Gyönyörű jószágok, nyugodtan piegveheti kisanyám! A „kisanya’ azonban továbblép. Talán nem tetszik neki a bizalmaskodó ,rokoni” hang? Nekem sem tetszik, noha csak íüUunú vagyok» * RUHÁZATI BOLT. A vevőt parasztembernek nézem. Jó ideje „forgatjaj nézegeti a szürke öltönyt, amit fölpróbált, ami megfelelő is lénne... de, nem mindennap vásáról az ember öltönyt és csak az ajándék lónak nem szoktuk nézni a fogát. Fiatal az eladó, a vevő akár áz apja is lehetne. A fiatal türelmetlen, attól fél, hogy „hiába pazarolta a drága időt”. — Na. Megfelel? Apsikára, ezt nyugodtan megveheti, akkor se tudja elszaggatni, ha éjjel«nappal hordja. Az „apsl" zavartan áll, nem Is annyira a komázó megszólítás mint inkább a sürgetés miatt. Valami olyasmit motyog, hogy „nem lóverseny” és ismét az ajtóhoz ballag a zakóval, újabb színellenőrzésre, % POSTA. . . egy középkorú h*51gy tárgyal, kezében értesítés. Szeretné megkapni a csomagját, amit az értesítés ellenére ma mégis kivittek kézbesíteni, holott első alkalommal kiderült, hogy dolgozó ember a címzett. Nyilván nem találnak otthon senkit. Az a kérdés, mikor lehet a csomagért jönni. Kiderül, hogy csak holnap. és ha romlandó az a csomag amit napok óta fi óznak-'visznek? — Aranyoskám, az a maga baja! „Aranyoskám” gyorsan és teljes joggal kijelenti, hogy nem aranyoska, hogy ez a titulus négy-ötéves kislány korában illette meg és azóta mind kevésbé tart igényt ilyen ajnározásra. • • ■ Igaza van! De nemcsak neki. Valahány tiltakozónak igaza van. aki nem akar „kisanyám” lenni, mert tudván tudja, hogy nyelvünk ném tartozik a koldusszegény nyelvek közé és a használható megszólítások tárházában van bőyen kulturáltabb, ha szabad' így mondani európaibb megszólítás, nem is egy. Az egyszerűség kedvéért csak kettőt, a legismertebbek közti!: — „Asszonyom !»» — „Uram!*; Igaz, akad más is, de ezek a leghasználhatóbbak és valahogy jobb a hangzásuk is a „kisanyám”- nál, „aranyoskáménál. Tessék kipróbálni! A §zőa*i>s kofferek esete Sóder szívlapáttal — Családás Pincehelyen Tegnap délelőtt a pincehelyi Vörösmarty Tsz jogtanácsosa a bíróságon tízezerforintos keresetet nyújtott be Vukovitsch Gedeon budapes - ti lakos ellen. — mivel az elszámolásra átvett több mint húszezer forinttal többszöri felszólítás ellenére sem számolt eL Kérdés mekkora kár1 ért majd a szövetkezetei egy olyan vállalkozással kapcsolatban, amelyet sokkal inkább az asszonyok téli foglalkoztatása, mintsem haszon érdekében kezdtek. Nézzük elölről az eseményeket. Romba üzlet — kinek? A már említett Vukovitsch Gedeon tavaly márciusban adta elő a tsz elnökének, hogy milyen bomba üzletet csinálhatna a tsz a Vukovitsch- házaspár találmányával. Vu- kovitschék elektrostatikus fes- tékfelhprdási eljárást dolgoztak ki. Kezdetben csak arról volt szó, hogy ezzel az eljárással hőszigetelik majd a máris híres sertéstelep falait; nem sokkal később azonban azt fontolgatták, hogy — ugyanezzel a módszerrel — újszerű bevonattal látnak el a kereskedelemben sima kivitelben kapható bőröndöket. A szakszerűen műbár- sonyozásnak nevezett eljárás valóban tetszetős, a velúrra emlékeztető bevonathoz segítette a bőröndöket, — amelyeket. a helyi humor szőrös kofferként kezdett emlegetni. A próbagyártás elég nagyban, nyolcszáz bőrönddel indult. Abban hqgy a munka igen hamar megkezdődött* bizönyára szeréihez jutott Vukovitsch ékesszólása. („Szívlapáttal szórja a sódert!’ — jegyezte meg valaki a szövetkezetben tett látogatásunk alkalmával. A sóder szó, — mint ismeretes —, n£tk csupán építőanyagot jelent...) Bontják a Patyolatot Előkészítik a helyet a Gemenc-szállónak A múlt hét elején megkezdték a régi Patyolat-üzem és a mellette lévő fodrászüzlet és mérlegjavító üzem bontását. A munkákat gyors ütemben végzi a „bontóbrigád”, hogy a hónap végére készen várja a terület az építőket. A városnak ezt a pontját már évekkel ezelőtt szálloda építésére jelölték ki. A városrendezési tervek szerint itt építik fel a Gemenc-szállót. A beruházással kapcsolatban még nincs minden kérdés tisztázva, a következő napokban kerül sor a tárgyalásokra, az azonban már biztosra vehető, hogy az építkezésnek ez évben meg kell indulnia. A területet is azért készítik elő, hogy ez az egyik — lényeges — feltétel a beruházáshoz szükséges terület, biztosítva legyen. A szállót a tanácsi tervező vállalat tervezi, ötemeletes lesz, 192 ággyal, presszóval, étteremmel, bárral és vadász- teremmel. Elkészülte után lényegesen megnő.a megyeszékhely száilodakapacitása, hiszen a Garay-szállóban jelenleg 4C vendéget lehet elhelyezni. Az asszonyok már dolgoztak, amikor Vukovitsch — a főkönyvelő és a jogtanácsos sürgetésére rászánta magát, hogy a hasznosítási szerződésre megtegye ajánlatát. Az ajánlat szokatlan és — törvénysértő volt. Vukovitsch a szerződéstervezetben az önköltség (!) 15 százalékát kívánta honoráriumként. Később — legalább a betanítás idejére — beérte volna gép- használati díjjal és bőröndönként hatvan forinttal. A szövetkezetiek, figyelve a termelékenység és a költségek alakulását, egyre inkább sejtették, hogy a „szőrözés” lehet, bomba üzlet a feltalálónak. de semmikép sem a gazdáknak... Gyanús tételek A megvett bőröndök mintegy háromnegyede megkapta már a műbársony bevonatot, amikor egészen nyilvánvalóvá vált, hogy ez a melléküzem- ág nem kifizető. A tsz-veze- tők ezen kívül azért is óhajtották felszámolni kapcsolatukat Vukovitsch-csal, mert unták követelőzését. Elszámolást kértek tőle. Az elszámolás részletes ismertetésétől eltekintünk; az viszont nem maradhat titok, hogy míg Vukovitsch a Re- sopol G—011 nevű anyag egységárát kilogrammonként 173 forinttal, a Resopol PX— 002 nevű anyagét 123 forinttal számította a tsz-nek, — a szövetkezet 36,16, illetve 91,60 forintos áron vásárolt ugyanezekből az anyagokból. Érthető meglepetést keltett, hogy Vukovitsch egy fia számlát sem mellékelt kiadásai felsorolásához, viszont nem kis összegű követeléssel még ő állt elő. Ezt követően a szövetkezet korrekt hangú, de erélyes felszólítást menesztett Budapestre. Sértődött válasz érkezett, — de pénz egy fillér sem. Pincehelyen úgy találják, hogy Vukovitsch Gedeon ceruzája túl vastagon fogott, amikor a szokásos napi 400 forintos mérnöki munkadíj helyett előbb napi 1040 forintot, majd „csak” napi 780 forintot követelt. Azt sem veszik jónéven, hogy a feltaláló ötven napra igényel gépei után használati díjat, holott azok a szövetkezetben őrzött bizonylatok szerint csak tizennyolc napig üzemeltek. Szokatlan cikkek raktáron- A Vörösmarty Tsz raktárában jelenleg eladatlanul hevernek a megmunkált és meg nem munkált bőröndök. Jócskán akad a műbársonyozás- hoz szükséges anyagból is. Szokatlan cikkek •— mezőgazdasági termelőszövetkezetben... Összértékük meghaladja a százötvenezer forintot.- Minderre aligha kerül sor, ha a próbagyártást körültekintő számvetés előzi meg, s ha nem a szép ígéretekre, hanem megvalósítási szerződésre alapozva láttak volna rrumkához. Úgy tűnik, a pesti partner túlságosan beférkőzött a közismerten jóhiszemű elnök bizalmába; ezért nem gondoskodtak semmiféle garanciáról, jóllehet újdonsült ügyfelük a tárgyalások során csupán feltalálói mivoltát hangoztatta, de sem iparengedélyt, sem munka- viszonyt igazoló okmányt nem volt hajlandó felmutatni. Borváró holtán 1 mérlegmegállapító küldöttgyűlések elé A korszerű szövetkezetpolitikai elvek gyakorlati alkalmazása a fogyasztási szövetkezetekben p1 ogyasztásí szövetkezete- ink az elmúlt évben jelentős lépést tettek előre a párt szövetkezetpolitikájának megvalósítása terén. A kormány vonatkozó határozatai rendezték a szövetkezetek jogi helyzetét, új tartalmat kapott a szövetkezetek és szövetségek kapcsolata. A tagság széles rétegei előtt váltak ismertté a korszerű szövetkezetpolitikai elvek, amelyek kifejezik, hogy a szövetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság, a legalapvetőbb irányítási, ellenőrzési feladat a tagok elidegeníthetetlen joga. A szövetkezetek célkitűzéseit a tagság akaratából, az ő közreműködésükkel és érdekeltségük alapján közös erővel meg kell valósítani. Tisztázódott az állam és a szövetkezetek viszonya, ezen belül az állami irányítás és felügyelet ellátásának gyakorlata. A párt szövetkezetpolitikájának megismerésére jó alkalmat adótt a fogyasztási szövetkezetekben első ízben megszervezett részközgyűlések sorozata, amelyeken tagságunk többsége, több mint 25 ezer szövetkezeti tag vett részt, s minden tizedik tag kifejtette véleményét az alapszabállyal, vagy a szövetkezetek munkájával kapcsolatban. Az új alapszabályok amelyek jóváhagyására a járási tanácsok vb-ülésein éppen napjainkban kerül sor — kedvező feltételeket nyújtanak a szövetkezeti demokrácia erőteljesebb fejlesztéséhez, a tagság tulajdonosi jogai gyakorlásához. Napjainkban a szövetkezet- politikai elvek gyakorlati megvalósításán fáradoznak szövetkezeteink önkormányzati szervei. Az igazgatóságok — beszámolnak szövetkezetük 1969. évi működéséről; — a múlt évi határozatok végrehajtásáról; — elkészítik az 1969. évi mérleg megállapítására, az eredmény felosztására vonatkozó javaslataikat; — megtervezik az 1970-es év forgalmát, szövetkezetük üzletpolitikáját, a várható fejlesztéseket; — javaslatokat tesznek a tagsági és vezetőségi érdekeltségi alapok' képzésére, felhasználására; — az elért eredmények lehetőséget adnak nagyobb összegű különleges közgyűlési alap képzésére, amely a tagság határozatának megfelelően kulturális, szociális célokra éppúgy, mint fejlesztésre egyaránt felhasználható. E nagy munka egyaránt igényli az üzemi, tagsági demokrácia széleskörű alkalmazását. í^sak ott lehet az üzletpo- . litika megalapozott, ahol a dolgozók a tervkészítés cselekvő részesei. Ott találkozik az igazgatóság javaslata a tagság véleményével, ahol felhasználják a tagok különböző rétegei által tett észrevételeket, az őszi részközgyűléseken, a decemberi küldöttgyűléseken elhangzott javaslatokat. A felügyelőbizottságok szerepe, hatásköre az új alapszabály alapján lényegesen megnőtt. ök a tulajdonosi ellenőrzés gyakorlati megvalósítói. E tisztségükből fakad legalapvetőbb feladatuk, hogy az igazgatóság által elkészített mérleget —, ha szükségesnek tartják szakértők igénybevételével — felülvizsgálják, véleményezzék a tiszta felesleg felosztására vonatkozó javaslatot, beszámoljanak a szövetkezet vagyonvédelmének helyzetéről, a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéről. A jelentés elkészítése alapos felkészülést, a helyzet alapos ismeretét igényli. Uj vonása lesz küldöttgyűléseinknek, hogy első ízben adnak számot végzett munkájukról —, ahol munkájuk nem volt, a feladatokról — a közgyűlési különbizottságok, amelyek az új alapszabály szerint az olyan választott vezetők, akik egyben alkalmazottak is, esetleges fegyelmi, kártérítési ügyeiben járnak el, s gyakorolják a küldöttgyűléstől kapott megbízás alapján az alkalmaztatási jog egyes fázisait A küldöttgyűlések jó előkészítése, a sokrétű, de a tagság számára közérthető beszámolók és határozati javaslatok a feltételét teremtik meg a tagok gazdai joga érvényesülésének. Szövetkezeteink töretlen fejlődése érdekében arra van szükség, hogy a küldöttek átérezve megbízatásuk fontosságát éljenek jogaikkal, s bátran, kritikusan kérjék számon határozataik végrehajtását a igényeljék a szövetkezetektől azokat a feladatokat, amelyek tovább szélesítik a ■tagok érdekeltségét, a tagok szolgálatát A takarék- és lakásszövetkezetek közgyűlésének, küldött- gyűlésének feladata, felelőssége bővül azzal is, hogy itt határoznak az alapszabályok módosításáról, korszerűsítéséről. A korszerűsítés itt is a tagok jogainak kiszélesítését, a szövetkezeti demokrácia kifejlesztését célozzák. Alapszabályuk korszerűsítése tekintetében már kitaposottabb utón járnak. Munkájuk során felhasználhatják a testvérszövetkezetek; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a ktsz-ek és fogyasztási szövetkezetek alapszabály-készítésének tapasztalatait. Valamennyi küldöttgyűlésen szóba kerül a megyei szövetség újjászervezése, alapszabályának megalkotása —, s ahol még nem történt meg — a szövetkezetei képviselő küldött megválasztása. Az elmúlt év fontos szö- vetkezeti eseményekkel volt telt, de hisszük: az idei sem lesz szegényebb. Őszintén reméljük, hogy 1970-ben meggyorsul a különböző szövetkezetek közötti gazdasági együttműködés, amely egyaránt szolgálja közös tagságunk, s a különböző szövetkezetek érdekeit. Szoboszhu Jenő Felvételre keresünk FŰTÉSSZERELŐ KARBANTARTÁSI CSOPORTVEZETŐT, FŰTÉSUZEMELÉSI CSOPORTVEZETŐT, ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, ÉPÜLETGÉPÉSZTECHNIKUST, állandó szekszárdi telephellyel, 44 órás munkahéttel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Városgazdálkodási Vállalat, munkaügy. Szekszárd, Hunyadi út 4. Telefon: 12—471. (104) Három epizód és ami hiányzik... y
