Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

ógin üt©öl Nem jár pénz az ötösökért! Már a tavaszban élW Viszonylag sűrűn hallani olyan esetekről, amikor a gye­rek napi vagy heti ellenőr­zése nem egyéb amolyan pénz­ügyi elszámolásnál. Ennyi ötöst szereztél, ezért ennyi, meg ennyi jár, az egyesekért pedig levonjuk a megállapo­dás szerinti összeget. És örül a diák, mert pénzt kapott, s megnyugszik a szülő is, mert úgy érzi, gondoskodott gyere­kéről, hiszen még pénzt is ál­dozott arra, hogy jobb tanu­lásra ösztönözze. Valójában: a pénzzel olyan hibákhoz te­remtett alapot, amelyek eset­leg csak később jelentkeznek, de akkor olyan erővel, hogy nagyon nehéz lesz, — ha egy­általán sikerül! — kijavítá­sok. DOLGOZNI, VAGY ELVEGEZNI A munkai? l Induljunk ki abból, hagy­ná a tuDö: dolgozni, vagy el­végezni a múmiát? A paraszt­éin Der igazán könnyen tud rá vaiaszoini. hiszen tőle soha- j sem kívánta a told, hogy csak l szimplán „dolgozzon” rajta, hanem azt, hogy elvégezze j mindazt, ami szükséges a jő ; terméshez. Ezért, amiKor szük­ség volt rá, a munkanapok hajnalban kezdődtek, s nap­nyugta után, késő este értek véget. 3 a jó munkás sem az alkatrészekben látja tevékeny­sége értelmét, hanem a mű­ködő gépben. Es valahogy így vagyunk a tanulással, az is­meretszerzéssel is: különbség van a tanulás és a megtanulás között. Ha valaki nem a fő célért, bizonyos ismeretek megszerzéséért tanul, hanem a forintokért, aligha jut odáig, hogy’ megismerje a tudás ízét. Minderre azt mondhatnák persze az olvasók, hogy ez az okfejtés különbséget tételez r'el a pénzért és a tudásvágy­ból szerzett ötösök között. A válasz pedig egyértelműen az hogy igenis van közöttük kü­lönbség. A diákok nagyon jól tudják — s ha visszaemlék­ezünk, saját tapasztalataink is bizonyítani fogják —, hogy nem is olyan túlságosan ne­héz ötösöket szerezni. Csak ismerni kell a tanár módsze­rét, s máris megvan a jó je­gyekhez a kulcs. Ha kitapasz­talják a feleltetés ütemét — például azt, hogy körülbelül háromhetenként kerül egy-egy gyerekre a sor — a két ve­szélyzóna között könnyűszerrel kihagyhatnak akár heteket is a tanulásban, s csak akkor kell egy kicsit megerőltetni magukat, amikor sejtik, hogy ők következnek a számonké­résben. lev, egy kis „rutin­nal” ötöst lehet szerezni. Vagy: minden tanárnak megvan a maga feleltefési módszere, s ha valaki ügye­sen igazodik hozzá, 6zinte „félgőzzel” is elérhet jő jegyet. Am, egészen más dolog, ha va­lakit a megismerés belső vá­gya fűt, ha izgalmas doloenak tekinti a még ismeretlen, de ezernyi érdekességet rejtegető tananyag birtoklását. ÜZLETI ÉS NEM EMBERI ÍGY A KAPCSOLAT Amíg az előbb inkább a ta­nári módszerek kiismerése volt a cél, a jelen esetben a tu­dás megszerzése. Úgy is le­hetett ötöst szerezni — sőt pénzt is érte —, meg így, az ismeretszerzési vágytól indít­tatva 1 is.. Hogy melyik ötös az értékesebb, azt remélhetőleg, már nem is olyan nehéz el­dönteni. Amikor tehát pénzt adnak i jó jegyekért a gye­reknek, a könnyebbik oldalán fogják meg a dolgot a szü­lők,- hiszen így a felelősséget a -gyerekre háríthatják, s nem . kell • fáradozniok azzal, hogy megszerettessék vele a tanu­lást. S van ennek a kérdés­nek egy másik oldala is. Ne­vezetesen az, hogy amikor pénzért „vásárolják” a gye­rektől az ötösöket, tulajdon­képpen „üzleti” kapcsolatok lépnek a nevelésben elenged­hetetlenül fontos emberi kap­csolatok helyébe. Azt hisszük, hogy az a néhány forint job­ban fogja buzdítani a diákot, mint a jó szó, a szülői simo- gatás —s ebben nagyon na­gyot tévedünk. Ha pedig azt tapasztaljuk esetleg, hogy a forintoknak mégis „jó” hatásuk van, alja­kor kell igazán megijednünk, mert a gyerek már az önzés, a pénzhajszolás útjára lépett. A legszebb emberi tulajdon­ságok közé tartozik az önzet­lenség, s ettől fosztjuk meg gyerekeinket, ha arra szoktat- - juk őket, hogy valamit ■ csak valamiért csináljanak. Ráadá­sul az önzés egész alkatukat, érzésvilágukat deformálhatja, s forrásává lehet egyéb jel­lembeli hibáknak, is. S aztán panaszkodhatunk, ha bajok lesznek a gyerekekkel, s bi­zonygathatjuk, ' mi mindent megtettünk értük. Sajnos, sze­rencsétlen esetben egész éle­tükre kihathat mostani téve­désünk, hiszen az önző embe­reket sehol sem szeretik, bol­dogtalanul tengődnek a mun­kahelyi közösségek perifériái­ra taszítva. SZOMJASSÁ TENNI A TUDÁSBA E következtetések természe­tesen elsősorban mint veszé­lyek jelentkeznek, s az ese­tek többségében az ötösök adás-vétele ellenére sem lesz­nek nagyobb bajok. Ez azon­ban ne nyugtassa meg a szü­lőket, mert ez nem ellenérv, hanem annak bizonyítéka, hogy a gyereket egyéb hatá- ‘ sok is érik — mindenekelőtt az iskolában. S tévednek ak­kor is a szülők, amikor a munkahelyi anyagi ösztönzés­sel próbálják igazolni eljárá­sukat, mert egyrészt az egé­szen más szituáció, másrészt azt soha, senki sem mondta, hogy a felnőtteknél miér az a legfontosabb. Sőt. éppen má- sodlagosságát hangsúlyozzák, azt, hogy az emberrel való tö­rődés az elsődleges, s : ennek sok egyéb között csupán része — igaz fontos része — az anyagi ösztönzés. Jobban teszik tehát a szü­lők is, ha a gyerekkel való igazi törődést' helyezik köte­lességeik középpontjába, s ar­ra törekednek, hogy. szomjassá tegyék őket a tudásra, s ké­pessé az ismeretek megtanulá­sára. Ha erre összpontosítják erejtikéV.akkor,a pénz.“áz ösz­tönzés- szempontjából mellé­kessé válik. Tóth László A• divattervezők, köztük a Divattervező Vállalat münka-- társai, de az állami ruhagyá­rak;• • a helyiipari,' tanácsi ’ vál­lalatok és szövetkezeti divat­szalonok dolgozói is, már . a tavaszban élnek. A tavaszra készítik divatkollekclóikát és a különféle divatos öltözködési cikkeiket, hogy idejében ,03. üzletekbe. kerülhessenek. Hogy milyen ft? új tavaszi divat? Továbbra. is a fiatalos stílus dominál, sok benne a ■ fehér szín, a merész es a fia-' taíbk . által kedvelt különleges megoldás. Ám , a fiatalos jel­leg, megtartása mellett szoli­dabb, modern, jól viselhető ruhák tervezésével és gyártá­sával a tervezők és az ipar gondoltak qüözppkQrú ^és^idő- seob, emberekre ts.- . .1 S,,4V-.' ',V ^'"'tavaszi divat égytte -f6 < jellemzője,.hagy .vonalai, spor­tos megoldásúak, s nagyon.sok. az ehhez alkalmas- kockás, csi­kós anyag, amelylegdivato­sabb lesz. A lumberjack zsá­nerű kosztümök, -vagy a kiasz- szikusan szabott kabátok, blé­zerek, a .redingot jellegű, fel­öltőszérű kabfitok főífént min­tás anyagokból képűinek. Fia­taloknak ridgy divat.-a nadrág. Á Tahiti, . .szoknyák, ,,az idén bővebbek. Igen sokféle variá­cióban készülnek, hajtással rakottan és; gloknisait De lássunk inkább néhány ■ csirios -modellt’ ’a Divattervező Vállalat kollekciójából. 1. Vastag,,kockás gyapjúszö­vetből készült,. rakott szoknya- és hosszú sál (továbbra is na­gyon .divatos)* 'A. ’lumberjáck jellegű kabátka fényes lakk műbőrből készült (a Győri Mű- amely hi- :.m»t aa legnagyobb divat.: .Él.énks.t színekben, feke­tében, fehérben: is gyártják. Nagyon csinos,-ha a-szoknyán ugyanebből, a Iáidéból készi.t- júk a zsebeket. . : 2—3. Tapaspi [kompié. Feke­te,, fehér csíkos . könnyű Szö­vetből , készült, , kétsorosam, nagy fehér gombokkal záródik. A jersey-szövet riiha három színből készült hozzá: fekete- féhér-sárga,. derekán 'érdekes zsinórövvel. A modellt a kö­zépkorosztály számára tervez­tük. ' ; . , I 4. A KGST divatkóngresszu- sára készült alkalmi -ruha fe­hér selyemből, géppel hímzett tunikával és igen bővülő szá­rú nadrággal. A hosszú i,y len­sál és a hímzés barna. Ennek, a -modellnek az az' érdekessé­ge, hogy finomkonfekciós ter­mékként, kis szériában, a far­sangi szezonra már gyártjuk a Ruházati Bolt részére. Á to­vábbiakban — miután a vá­sárlók körében nagy sikert aratott, különböző szín- és mintavariációkban a Debre­ceni Ruhagyár gyártja majd belföldre és exportra is. Nádor Vera tervei Orvostudomány , Viharos befolyásolás J. & Green és Floyd Cunn, az Illinoisi, Egyetem két kuta­tója meggyőződéssel hirdeti, és igyekszik bebizonyítani, hogy a vihar még -2000 kilométer távolságból is károsan befo­lyásolja az emberek közérze­tét és magatartását. Az utakon például viharos időben 25 százalékkal megnő a balesetek száma. Az orvosok sok magyaráza­tot tudnak a vihar kihatásai­ra. A légnyomás váratlan süllyedése, a nedvességtarta­lom gyors növekedése, az ózon fokozott koncentrációja a le­vegőben és a sztatikus elekt­romosság megjelenése, mind megannyi légköri jelenség, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja az idegrendszert, bizonyos rosszullétet, sőt egyes esetekben öngyilkosságot idéz­zen elő. A távhatás esetében más té­nyezőket is figyelembe kell venni. A két amerikai tüdős azt állítja, hogy ezeket sike­rült azonosítania. A legfonto­sabb észrevétlen és leküzdhe­tetlen új ellenség: az infra- hang. Az infrahang, — mint ál­talában a hang maga is, — tulajdonképpen hanghullám, de olyan alacsony frekvenciá­jú. hotrv az emberi fül nem ie fogja fel. Fülünk csak a má­sodpercenként 16 és 2000 rez­gés közötti frekvenciákra ér­zékeny. márpedig a másod­nercenként 10-nél kevesebb rezgés igen lói terjed nagv tá­volságra. Félelmetes következ­ményekkel járhat, amennyiben a hanghullám elég erős. Á CNR3 (Conceil National de la Recherche Seientifique, a francia Tudományos Kutatás Országos Tanácsa) akusztikai kutatásainak vezetője erről személyesen is meggyőződhe­tett néhány évvel ezelőtt, ami­kor a marseillei laboratórium élére került. Munkatársai nagy része furcsa szédüléstől és megmagyarázhatatlan fej­fájástól szenvedett, egészen addig a napig, amíg Gavreau meg nem állapította, hogy az egyik szomszédos üzem szel­lőzési rendszeréből infrahan- gok hatnak el a kutatóintéze­tig. Gavreau, a korábban még nem vizsgált fizikai jelenség tanulmányozásával, világhírű lett. Kiderült, hogy a lassú rez­gés, kellő intenzitás esetén, képes az épületek és a belső szervek falait megrepesztenj. A vihar, a forgószél, a föld­rengés, a vulkanikus tevé­kenység egyaránt- ad ki infra- hangokafc A két amerikai ku­tatónak csak azt -kellett bebi­zonyítania. hogy ezek azinfra- hangok valóban befolyásolják az ember közérzetét. Ennek megállaoításához a statiszti­kára támaszkodtak. Kiválasztották 1067 májusá­nak első 26 napját, amikor Chicago övezetében normális volt az idől-srás. de távolabbi vidékeken viharok dúltak és a meteorológusok határozottan rnetfállanftottáv az jnfrí»h-*u- ffok ieieni£t?,f a két tirdós fi­gyelmen kívül hagyta az esős napok és a hétvégi forgalom következményeit és mintegy 1000. .baleseti " jegyzőkönyvet vizsgált, meg, Az iskolai hi­ányzást az elerpi: iskolák osz­tálykönyvei lapján ; tanulmá­nyozták. í^indezek alapján azt állítják: döntő bizonyítékokról ugyan még nem beszélhetnek, de a frissen szerzett adatok meglepő., mértékben,- .alátá­masztják elképzeléseiket. Az embert érő infrahangok legősibb forrása kétségkívül a vihar* de. manapság, sajnos már nem- az egyedüli. Minden lelassuló motor, a hűtőszek­rény, a vonat, a ventillátor és a repülőgépek egyaránt infra- hangokat ad ki, s mind-mind hozzájárul a civilizált ember, idegzetének megrendüléséhez. . Szerda: lebbencsleves, kott karfiol. CB­Hétfő: sertésraguleves, bur- gonyalángos, . alma. ,-t Kedd:., paradipsöfnleves,- fi-: nomfőzelók, vagdalt . dús; kompot. ' Csütörtök: "'karalábéleves, sertéspörkölt galuskával, sa­vanyúság, alma. Péntek: zöldborsó leves csipetkével,, bácskai rizse*, hús. . . , Szombat: almaleves sült oldaláé kelkáposzta-főzelék savanyúság. • Vasárnap: Ebéd: csontle­ves, cérnametélttel, töltött; sertésborda burgonyával, rizs- zsel, párolt káposztával. Ka­kaós palacsinta. Bor. Vacso- • ra: töltött oldal os hidegen, kenyér, tea, savanyúság. Utá­na befőtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents