Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

i Ismeri ugye a szerkesztő úr is a, Helgát? A Helgát, kiről rncstauábam sokat mesélnek, és aki a filmvásznon megtanítja erre-arra az ifjúságot. Többek között arra is, hogy... De nem. írom le, ráért, ezt az újságot tizen­hat éven aluliak is olvassák és még nem dőlt el a vita, hogy a Helga megmutathat-e mindent a -nyolcadiko­soknak is, alúk ma már legalább annyit, tudnák a Helgáról, mint az édesanyja]c, vág;/ az édesapjuk, de akik maka.csalc és nem mutatják meg a gyereküknek azt, amit. Helga, megmutat, így aztán a gyerekek Hel­gától kénytelenek tanulni. A moziban. Wert óz isko­lában sem mutatják be azt, amit-Helga bemutat, Ilgen, szakos tanár még nincs, de egyszer majd lesz, és akkor nem lov: probléma a szexuális feivilágosilás. t* ’ • Helga jött és győzött. Mindenkit meggyőzött, hogy be kell mutatni, Helga nem magyar. Ez <érthető is; ha az • ember belegondolj begy sttriptíztáncosáő is alig akadt magyar, sőt, aki akadt, az is idegén nevet vett fel, hogy azt gondolják róla, hogy ő külföldi. Magyar szí- vésznő nem vetkőzik válunk más filmen, mént művészi filmen, a.melyről eleve' tudja., hogy úgyis leevesen néz­nek meg. és így -nem- kell az- egész ország gjőtt vet­kőznie. De Mayjidcl*. tteigiá dolgozni. Uőffbeutse csali r& m ?n* ifjúságunkat, a szexuális élet rejtelmeire, ne higg- gyék a mai gyerekek, hogy minden, olyan egyszerű: be­megyek a gyógyszertárba, veszek fogamzásgátló tab­lettát és ezzel: kész, letette**, a. gondot. Minthogy u ttsxügybeu. is letették u gondot. Ez van, ezt keil szeretni. Igaz, hogy nem a legjobbak a vételi lehetőségek Szekszárdon és kornyékén, de mit lehet tenxú? Egyelőre semmit. Ebbe bele kdU nyugodni és fizetni as ötveu ftcfíxtiot ugyanúgy, mint ott, ahol jobbak a vélek, lehetőségek. Még olyan lehetősége sincs az embernek, hogy odm menjen, az országnak wrra> a részére, ahol jobbalc a vételi lehetőségek, tévét nézni. Teszem- azt, ha, Szekszárdon rosszabb minőségű nadrágot árulnának a hollók ugyanannyiért, mini- I amermysérl Pesten, jobbat, alűior az ember felmenne Pestre, egyrészt azért-, hogy bepanaszolja a szekszárdi - boltosokat a minisztériumban, másrészt azért, hogy olt ugyanannyiéTt. jobb nadrágot vegyen. De a tévé nehéz, nem cipelheti magával az ember az ország különböző részébe, csak azért, hogy ölvén forintért ö ' es ugyundytm .imnőoágű. műsort lásson, mint az oíítt- moh ,, :.i( ' ' TetíSit ifyugBSfiíiM: &íe a áoigettbi.. Ét: oun és még ' az sines, • bogy Sselcssárdor csökkentett előfizetési di­jat átkedua/azumnak. Ezt. sem, lehet, mert az előfizetési ■i díj mindenihz egy — ez szabvány — ehhez éppen úgy ! nem lehet hazzúauyúJvi, mint ahogy népi lehet hozzá­nyúlni azokhoz a szerkezetekhez sem, amelyek uveg- javítantíz <r, műsorvételt Szekszárdon és Jcörnyékén. Az I előfizetési Héjhoz azért nem lehet hozzányúlni, mert az bevételi kiesést jelent, a műsort javító szerkezetekhez pedig ostort vem. mert az bevételi csökkenést jeleni. Meri, lm. aBUút u pénzből jnuítjéí meg a műsorvételt. I asmii bevessetek, akkor ott. vannak ahol « párt szakad. helpeseMien- ez annyit jelentene, mintha, itt csökken- lewik az előfizetési díjai: Tehát aS ügy nagyon hornyo­lod*. Az egész: Székszérű környéki tévézésben azért van. egy fix vont. Ez n fix vont a. posta. A postás ugyanis minden hónapban pontosan ugyanúgy^ meg­jelenik *z előfizetési díjért, mint az ország bármely részében. Ezt, ha nehezen is, de sikerült már meg- oldani. Sn aráit élelemben apGmísta ember voltam Most ;.<• ac vagyak.. Bízom abban, hogy egyszer a mű­sorvétel a« fix lesz. Optimizmusom abból táplálkozik, hogy a szákemberek tudják t»S a lába, Sb Téheíősé- geikh*' kévést mindent megfestenek a hiba eVh&rttű- sa érdekében. Egy előne csak m a hiba. hogy kiesői- * lehetőségeik. Amíg nagyobbak leesnek ízek a tehetségeit: ttXSfhi is mindenki, maradjon- nyugodtan, ne vigye a szerviz- t be a tévékészüléké*, ment a~Mba> nemi'- me- .6 Uéteüttéké- ben van. A. véteUprMfftíuRk mgóáPttd: Egy,sóst, >n«§#,:;-V9- sióm én a magyar labdarúgás nagy problémáját úgy ’ érzem máris megoldottam IS er» kell semmi más hozzá, mini Edsott Artmteg do MoverinumßD, kft. rajongói Pelének hívnak, labdája. Az m labda, bto| ezredik gólja utóm. a teTevízJótúrseságóktái Kapaff. Ez * tébdo briHáosokktd vom kirakva-. "Kelőit wem kbtteate seramé mást csinálni mint -Xpert IbbtSikkd! jfXszawá, Akt át­rág ja m eüeafS kapuját», máé Temtm « tedd*. Meg. látná m szerkesztő ár 3b, hogy rtmlyem, mgg faüeáavzák lenmp e> pályásé, dp.$őtsg-eesA WáxtA meg, amit m&r tág nem I úrnők imfm& *> «8 «eflfirsSRfc gőtt rúgni. Peassre nemi ® gondolatok jegyében zá­rom aeroBmvR. Tiszteimnek óda* FUTÓ KALAND A férj a várinál hamarabb érkezik haza és feleségét in­tim beszélgetésben. találja egy ismeretlennel. — Maga kicsoda? ordít­ja a betolakodóhoz fordulva. — Igaz is — szól közbe az asszony, odafordulva a férfi­hez, akivel rajtakapták — a férjemnek igaza van* kicso­da. maga? NEHÉZ OfAGNÖZiS — Doktor űr — mondja egy hölgy a pszichiáternek — na­gyon aggódom a férjemért: azt hiszi magáról, hogy én va­gyok! — Nagyon, nagyon érdekes-! Küldje ide hozzám! — De hiszen itt vagyok, doktor úr! veszélyes cinkosok Bolognában, egy fogadáson, egy meglehetősen érett korú hölgy beszélget egy úrral. Egyszer csak int egy fiatal lánynak, hogy jöjjön köze­lebb. — Elena, igaz, hogy a nő­véred vagyok? A lány habozás nélkül vá­laszolt? — Igen, mama! GYERMEKI NAGYLELKŰSÉG Az apa néhány napi távoliéi után hazaérkezve, így szól 14 éves lányához, Eleonórához: — A mama elmondta ne­kem, hogy nagyon jó voltál, otthon is. az iskolában is, ezért m'ost kapsz egy egészen új ötszáz lírás bankjegyét!1 — Köszönöm papa! — feleli a lány, éltévé az ötszáz lírát. — De kár volt gondot csinálni belőle: ugyanolyan szívesen el­fogadtam volna egy régi ezer lírás bankjegyet isi” , A NAGY PÉLDAKÉP , Santa Margheritán két fia­talember nőkről beszélget. — Neked mindig sikered van! Hogyan csinálod? kérde­zi az első. — Átvettem Onassie mód­szerét . •*—* Éspedig? — Cteóhakba viszem őket; 0IVTOSÍTOTT BOLDOGSÁG Élénk vita férfiak között Treviso ban, egy eszpresszó­ban, a házasélet nehézségeiről. Egyszer csak az egyik vitat­kozó odafordul egy férfihez, aki derűsen pipázik ez egyik asztalnál: — És Ön , aki nem szól egy szót sem, egyetért a feleségé­vel ? — Természetesen nem — fe­leli a férfi. — Hát akkor mitől ilyen nyugodt? — Mert még sohasem kö­zöltem a feleségemmel, hogy nan értek vele egyet! TUDATLANSÁG ÁRA Ciú-í,. kínai filozófus a csá­szár pártfogását élvezte. Egy napon a császár az* kérdezte tőlee — Hány csepp van a ten­gerben? — Nem tudom .— tetette ek»-i. De háü a császár azért fizet téged, bogy tudjad—szólt közbe egy irigy udvaronc. „A császár azért fizet en­gem, amit tudok" — felelte a filozófus. — Ha a császár azért is fizetni akarna nekem, amit nem tudok, a birodalom min­den kincse sem lenne elég. tÁMatkereskedésben) „Kép­zelje, ez az a kis gyíkocs­ka.. amit tavaly adott el a, fiamnak.” — Jelentsen be az igazga­tónak. a felesége vagyok. — »lind azt mond ja... OLASZ HUMOR Útjelző. (Róma 15 km. Nápoly m Mm. Grazieltee 4 métert. _________■ ■ ----------------------- ■■ ­A papa miért mindig a ba­rátaival megy el szórakoz­ni? A nők nem tetszenek, neki?" T ,,46 uaptíí, BiancttS űr: „Boldog otthon” rovatunk jelentkezik. Legyen szíves, mondja el tv-nézőinknek, most éppen mi szépet csi­nál 2” — Elnök őt.-10 kilót fogy­tam! — Nem elég: tudja, hogy !0 százalékkal kell csök- ken lenem a személyzetet. „Gondold csak meg. von-e valakinek ilyen biztos író­asztala. mint amilyennél ez a szegény John . ült!'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents