Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

KERESKEDELEMPOLITIKA Mezőgazdasági könyvhónap 1970. „Van erőnk, bátorságunk Szekszárdon áruházat építeni“ A kereskedelmi szakembe­rek körében élénk vitatéma a szekszárdi városi tanács épületében létesítendő élelmi­szer ABC-áruház ügye. Vita volt róla, ki használja majd fel az adott lehetőséget, ki épít szolgáltató, vagy bolti egységet a kínálkozó helyen. Ugyanis az történt, hogy a városi tanács épületének bő­vítése során az alsó szintet szabadon hagyták, a tanács csak az emeleteket foglalja el. A földszinti, négyszáz négyzetméternyi területet pe­dig „eladja”... Pályázatot hir­dettek, illetve felajánlották a beépítési lehetőséget több cégnek. Bács és Baranya me­gyeik, szekszárdi vállalatok utasították vissza az ajánlatot. A Bátaszéki Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet vállalkozott rá, hogy „beszáll” az épületbe, élelmi- szeripari ABC-áruházat épít. Erről az elhatározásról be­szélgettünk az fmsz főköny­velőjével Szerényi Lászlóval. — Honnan értesültek a (ehetőségről? . — A szekszárdi városi ta­nács küldött pályázatot hoz­zánk, ezzel egyidőben a MESZCV-től is kaptunk erre vonatkozó információt. — Könnyű volt a döntés? — Természetesen nem. Hisz számolni kellett nekünk, m't hoz, mibe kerül az áruház. Meg más kereskedelempoliti­kai kérdéseket is vizsgálni kellett. A szövetkezet vezető­sége úgy döntött, vállaljuk a beruházást, mert egyrészt van anyagi erőnk ehhez, más­részt bátorságunk 's, és en­nek révén a most épülő hús- feldolgozó üzemünk termé­keit is megfelelő helyen tud­juk forgalomba hozni. — A húsárukészítő üzem kapacitása tehát meghalad­ja a bátaszéki igényeket. — Igen. A régi dkrász- üzem nagy volt, az igények a termékei iránt csökkentek. A cukrászati üzemet kisebb helyiségbe telepítjük, s régi helyén húsfeldolgozót építünk. Termékeinket az új áruház ban akarjuk forgalomba hoz­ni. Az elképzelésünk termé­szetesen papíron van, szerző­dés formájában. így a nyers­anyag is — hízott sertés — és az értékesítési mód is rög­zítve van, s abban bízunk, Szekszárdon megszeretik majd kiváló áruinkat. — Azt beszélik Szekszár- don. hogy az áruházban majd tőkehúst is mérnek. — Hallottunk róla mi is. Nincs pillanatnyilag húskere­tünk... — Mennyibe kerül ez a beruházás? — Először két és fél milliót kért a tanács, aztán kettőre visszajöttünk. 1970-ben fél­milliót, és a hátralévő ösz- szeget három év alatt egyen­lő részletekben kell űzetnünk. — A szövetkezet érdekelt­ségi területén — tehát ahol a tulajdonosok, a tagok, a rész­jegyesek élnek — 'esz mód e jelentős beruházás ellenére üzlethálózat-fejlesztésre? Mit szól a lakosság, hogy a pén­züket Szekszárdon fektetik be egy ilyen vál'alkozásba? — Először a vezetőség, az­tán az elnökség, majd a tag­ság vitatkozott a dologróL Az álláspont végül is egységes volt, az áruházat fel tudjuk építettni, üzemeltetni tudjuk. Más kérdés a „hazai” fejlesztés. Bátaszéken és a környező községekben, tehát áz érde­keltségi területünkön az üz­lethálózat bővítésére éveken át sokat költöttünk, ügy vé­li a lakosság is, hogy az el­látás, még a külterületeken is jó. És az ő pénzük jobban kamatozik, ha az áruházépí­tésére fordítjuk, mint ha egy ­A tél az állatok számára nemcsak a hideget jelenti, ha­nem azt is, hogy szűkölköd­niük kell az élelmiszerekben. Éppen ezért nagyon sok állat végigalussza ezt az időszakot. Legismertebb közülük néhány egy kisvendéglőt, vagy üzle­tet egymásután évenként át- alak'tgatunk. Az üzletet egy­szer kell megcsinálni, akkor aztán nincs rá évtizedekig gond. — Tudják, hogy verseny­társnak kell Szekszárdon lenni? — Igen, ezt is számításba vettük. Tisztességes versenyt akarunk. Ez a mi érdekünk is, meg a Népbolté is. Vég­eredményben a szekszárdi la­kosság állítja majd ki a bi­zonyítványt a mi áruházunk­ról is... — És lesz elegendő áru, kellő választékban? — Igen, ezt ígérhetjük. A hiánycikklistát nem akarjuk növelni, csak az lehet majd nálunk hiány, ami az orszá­gos hiánycikklistán is szere­pel. — Honnan, hogyan szer­zik majd be az árut? — Erről most nem beszé­lünk, Az áruházat június hó­napban nyitjuk meg, egy sor tárgyalásunk még nem feje­ződött be. A lakosságot, a fo­gyasztót meg egyébként sem érdekli, hogy a cég hogyan, miként szerzi be az árut — Valóban, a lakosságot az nem érdekli. A fogyasz­tónak áru kelL Friss, jó minőségű áru, kellő válasz­tékban, mennyiségben. — Ezért építjük a szek­szárdi élelmiszer ABC-áruhá­zunkat. — mondotta az fms'z főkönyvelője. Pálkovács Jenő emlős állat, mint például a mogyorós pele, a sündisznó, a borz, vagy a mormota. De ugyanezt teszi néhány rovar, békafajta, gyík és csiga is. Ismeretes, milyen gonddal készítik el ezek az állatok té­li odújukat, ahol csekély éle­lemmel, vagy egészen anélkül kell átvészelniük a hideget. Légzésük ilyenkor sokkal gyen­gébb, szívverésük is lelassul, s érzékenységük is sokkal ki­sebb, mint egyébként. Vannak állatok, amelyeknek ilyenkor még levegőre sincs szükségük. A csiga például oly tökélete­sen elszigeteli magát házában, hogy ily módon akár egy mérges gázzal megtöltött te­remben is megélne. S nem­csak a telet, hanem a száraz nyarat is képes átaludni, s ha a szükség úgy követeli, akár az egész évet. Csodálatunkat leginkább azon­ban mégiscsak a lepkék vált­ják ki. A kutatók olyan kísér­letet végeztek, amelynek során jégtömbökbe fagyasztottak be citromlepkéket. Amint a nap megolvasztotta a jeget, a ke­cses kis állatok, mintha mi sem történt volna, megrázták szárnyaikat és tovaszálltak. Néhány lepkefajta számára, mint amilyen az impozáns nappali pávaszem, vagy a fecskefarok, s sajnos a molyok is —, a téli átíagyás egyálta­lán nem káros, sőt, éppen ez tavaszi újjáéledésük feltétele. Zárszámadás után vásároljon mozigépet 2000 fo/int 860 forint LUCS I 8 mm-es filmvetítő 1480 forint 1000 forinton felüli gép OTP-hitellevélre is vá­sárolható. Kapható: a megyei OFOTÉRT- szaküzletben, a kijelölt CENTRUM Áruházakban és a kultúrcikk- boltokban. (83) Citromlepkék a jégtömbökben Kiállítások A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat az ünnepi könyv­hónap alkalmából kiállítást rendezett Szekszárdon a Béri Balogh Ádáni Múzeumban. A kiállított, mintegy 600 kötet mezőgazdai- sági szakkönyvet ajándékba adták a megyébe a könyvhónap országos rendezvényeinek megtartásáért. A nagy szekszárdi kiállítás mellett a könyvhónap alkalmá­ból a megye könyvtáraiban, művelődési házaiban, tsz-irodáiban is rendeztek kiállításokat. Szakkönyveiket tették közszemlére a megyei könyvtár és a járási könyvtárak. Ezeken kívül a dombó­vári járásban Csibrákon, Ujdombóváron, Döbröközön, Kocso- lán, Kurdon, Lápafőn, Szakoson és Várongon nyílt szakkönyv­kiállítás. A szekszárdi járásban Faddon, Bátaszéken, Bogyisz- lón, Decsen, Kölésden és Tengelícen, a paksi járásban Bölcskén, Dunaföldváron, Dunakömlődön, Cerjenben, Györkönyben, Ma- docsán, Nagydorogon, Németkéren, Sárszentlőrincen, Pálján, a bonyhádi járásban Aparhanton, Mőcsényben, Mucsfán és Zóm­ban, a járási könyvtár vándorkiállítása pedig Tevelen, Závodon, Kisvejkén és Majoson nyílt kiállítás. A tamási községi könyv­tárak is kitettek magukért: Belecskán, Ertényben, Fürgédénk, Iregszemcsén, Kísszékelyben, Miszlán, Nagyszokolyon, Szakadó- ton, Szárazdon, Diósberényben, Felsőnyéken, Gyönkön, Keszö- hidegkúton, Koppány szántón, N agykónyiban, Ozmán, Szakáid­ban. Tolnanémediben, Varsádon, Magyarkeszin, Póriban, R&- gölyben, Nagy székelyben, Pincehelyen és Udvariban tekinthet? tők meg kiállításaik. A szekszárdi kiállítást dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdaság gi Könyvkiadó Vállalat Igazgatója nyitotta meg. Nézelődés a szakkönyvek között. Fotó: Tóth Iván. FELVÉTELRE KERESÜNK 1 Fö RAKTÁROST A Tamási Vegyesipari Ktsz felvételre keres CSATÁRI KERAMIA­ÜZEMÜNKBE. NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ GÉPIPARI Fizetés megegyezés szerint. TECHNIKUST TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: a vállalat központjában. Fizetés megegyezés szerint. Tolna megyei É-ftőanyag-ipari Jelentkezés a Tamási Vállalat. Szekszárd, Vegyesipari Ktsz-nél, Marx Károly u. 11. Szabadság út 11. szám. (97) (77) Megyei szerzők művei.

Next

/
Thumbnails
Contents