Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

Magas, vagy alacsony a mérce? IZ etten is szóba hozták a járási szintű tanács­kozáson, hogy némelyik pár- tonkívüli komolyabban veszi a politikai oktatást, mint jó né­hány kommunista. Ennek kap­csán — szinte hangosan gon­dolkodva — tette fel az egyik pártszervezet titkára a válasz nélkül maradt kérdést: ma­gas-e, vágy alacsony a mér­ce a tagfelvételeknél. (Más volt a téma, eltérített volna a napi­rendtől, ha bővebben foglal­koznak vele). „Kimaradnak olyanok, akik ide tartozhatná­nak, ugyanakkor belül vannak olyanok, akik nem kommunis­ták, akiknek kívül lenne a he­lyük. Ellentétes jelenségek, meg kéne szüntetnünk” — ajánlotta. Valóban ellentétes? Nem feltétlenül egymást kizáró végletek, lehet ugyanazon do­log két, egymással szorosan összefüggő oldala. Ha jó­szerencsére várnak, jönnek, akik nem erősítenek, s el­maradnak azok, akik már bi­zonyították, ott a helyük. így következhet be a látszólag el­lentétes helyzet. A szocialista társadalom ve­zető pártját mindig fenyeget­te olyan veszély, hogy vélet­len elemek, és — uram bocsá’ — karrieristák is csatlakoznak hozzá. Ez alól nem kivétel az MSZMP sem, ha nem is kívá­natos, de óhatatlanul a hely­zettel jár. Korábban gyakrab­ban, most elvétve, de ízig- vérig közéleti ember szájából is hallani a megjegyzést: „Nem lépek be addig, amíg az egois­ta, a közösségi szempontból értéktelen emberek ott lesz­nek”. Rendszerint megnevezi, ki, vagy kik ellen van kifogá­sa ebből az alapállásból. Hogy nem éppen oktalanul hangzik el véleményük, megmondha­tói a párttitkárok. Más kér­dés, de ide tartozik,'' hógyhem egyének végett, ném a társak kedvéért Vállalja valaki az eszme hűséges szolgálatát. Eképp tehát hibás a végkövet­keztetés és távolmaradás, no­ha egyáltalán nem mindegy, milyen a tekintély. Mindkét, ellentétesnek tűnő reklamáció bekövetkezhet, ha toboroznak, vagy egy-két sze­mély ügyévé válik a tagfelvé­tel, ha elmarad a tervezés, az alaposság és a rendszeresség. Túljutottunk azon, ma mór nem vitás, hogy tervezni kell a pártépítés alkotó elemét ké­pező tagfelvételt, — a Párt- élet című folyóiratban több írás is olvasható erről —, ez azonban kiegészítésre szorul. Ahol nem kapcsolják ki a munkahely kommunista tagjait az előkészítésből, ahol a párt- csoportra korábban, már a taggyűlés előtt is építenek, jobban erősödnek. A szekszár­di járás néhány falusi és üze­mi pártszervezetében „elébe mennek” a pártcsoportok a leendő párttagnak, s nem csorbítja a pártdemokráciát, hogy a taggyűlés előtt a párt­csoportban is megbeszélik a dolgot. Ez még olyan haszon­nal is jár, hogy nincs néma­ság a taggyűlésen, s nem sza­vaz mechanikusan a tagság. A másik véglet, amikor „semmi nem elég”, ér­demtelennek tartják a min­denképpen bizonyító jelentke­zőt a felvételre. Ennek válto­zata a szocialista brigádok­ban, tömegszervezetekben és mozgalmakban kiemelkedő tár­sadalmi munkát végzők el- ijesztése, a többletkölelessé- gek túlhajtásával. A munka hevében gyakran elfeled­keznek róluk, szem elől té­vesztik a számba vehető em­bereket. Akad pérsze olyan is, aki sokallja a kommunisták elé állított kötelességeket. Engedményeket semmikép­21*9 SÄ2 iSSS1 e -é" T^n, tie' telj£sf\hetétlen mér- ■ cét «eválíítsanak. Mindegyik végletnek jó ellenszere, ha . . - v, - . •. V - ... ' ■■ Figyelő Vadkár-ügyben vágták át a gordiuszi csomót Tolna megyében az egyik vadkártól legjobban sújtott közös gazdaság kétségkívül a gyulaji termelőszövetke­zet. Ebben a mezőgazdasági nagyüzemben hosszú évek óta újból és újból vissza­térő gond a védekezés, ősz­szel az elnök munkaidejé­nek, jő részét a vadkárren­dezéssel kapcsolatos tár­gyalások kötik le. Hogy megfelelőképpen védekezze­nek, 1964-ben és 65-ben a legjobban veszélyeztetett te­rületükön 14 kilométer hosszú kerítést építettek a gazdák. Ezzel se mentek valami túl sokra. Azért sem, mert a szomszédjuk­ban levő vadgazdaság terü­letének a vadeltartó képes- ■'12 az elmúlt években jó­val meghaladta a kívánatos szintet. Odáig jutott a dolog, hogy tavaly decemberben a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter már sze­mélyesen is kénytelen volt joglalltozni a gyulaji tsz vadkár-ügyével. Akkor még úgy látszott, nincs meg­nyugtató lehetőség a prob­léma megoldására. Elsősor­ban azért nincs, mert aho­gyan lenni szokott, az egyik fél kevesli, a másik fél sokallja a kártérítésként megállapított összeget. Gyulaj helyzete még rosz- szabb volt, mert tekintettel a 14 kilométer hosszú védő­kerítésre, 64. óla kártérítést nem kapott. Végül o miniszter intéz­kedése folytán néhány hét­tel ezelőtt mégis sikerült átvágni a gordiuszi csomót. Megállapodás jött létre a közös gazdaság és az il­letékes minisztériumi fő­osztály között,. Ennek ér­telmében a vadgazdaság 1972-ig saját költségén vé­dőkerítést húz a veszélyez­telett közös gazdaságok és saját területe között. Addig is a vadkárbecslést egy kül­ső, elfogulatlan szerv, az Állami Biztosító végzi, és megállapításait mindkét fél köteles elfogadni. Jó ez így. mert nem érheti az elfo­gultság vádja sem az egyik oldalt, sem a másik oldalt, s feltehetően megszűnik a civódás az érdekelt felek között. A szóban forgó megállapodás azért is nagy figyelmet érdemel, mert Tolna megyében számos közös gazdaság igen-igen érdekelt a vadkár-ügyek­ben. —ir— valóban közügy a kommu­nista kollektíva erősítés«, ha tudják, hogy ténylegesen kik­kel gyarapítsák a pártszerve­zetet és nemcsak a létszámot nézik. Ahol eddig már való­ban sikerült közüggyé tenni, nem panaszkodnak arról, hogy kiesik á látókörükből, és nem vesznek fel olyant, akit ké­sőbb amiatt kellene törölni, mert elhanyagolja elemi köte­lességeit. (Utóbbira figyel­meztet a statisztika, az újak közül az indokoltnál nagyobb mérvű a kimaradás). Azt hinnők, — annyiszor szóba került már —, hogy minden párttag előtt kellően tisztázott, milyen követelmé­nyeket kell állítani a kérelme­zők elé. Előírja a szervezeti szabályzat megfelelő passzu­sa. Néhány napja alapszerve­zeti ifjúsági vezetőkkel volt alkalmunk beszélgetni, ahol kiderült, nem lehet elégszer ismertetni. Hosszasan kellett érvelni az egyik fiatal kom­munista ifivezetővel szemben, elegendő-e ma' a hazaílság, a jól végzett szakmai munka ahhoz, hogy méltó legyen va­laki a kommunista névre és tagságra. Végül elfogadta, hogy valóban megkülönböztet a világnézet, az eszme meg­valósításáért végzendő önzet­len küzdelem. Addig azt tar­totta, hogy ez aktualitását ve­szítette. Ma sem mosódtak el a ha­tárok, van különbség a kom­munisták és a pártonkívüliek között. YT áltozatlanul őrizni kell a ” gyakorlatban is a kom­munista név tisztaságát, véde­ni kell ma is a pártot a kar­rieristáktól, nincs minden­áron felvétel, sem toborzás. De ez kevés, nem elég. Igenis elébük kell- menni az élen­járó, a párthoz Eszmeileg és érzelmileg közel .álló embe­reknek, hogy megtalálják az utat, odaérhessenek, alkal­massá válhassanak a meg­tisztelő befogadásra. Az álta­lános követelmények alapján, a tények Ismeretében az egyén­nek a legnagyobb segítséget a kisebb egységekben, a munka­helyeken dolgozó kommunis­ták közössége adhatja meg. A tévedések elkerüléséhez, minimálisra csökkentésükhöz, a sokak bölcsessége adhat ga­ranciát. SOMI BENJAMINNÉ Közéletünk Csütörtökön délelőtt ülést tartott a bonyhádi járási ta­nács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás bevezetőjeként hallgatták meg az ülés részt­vevői Juhász József vb-elnök jelentését a végrehajtó bizott­ság munkájáról. Ezt követő­en Ruzsics Tibor mezőgazda- sági és élelmezési osztályve­zető előterjesztése alapján vi­tatta meg a végrehajtó bi­zottság a csökkent munkaké­pességű, a járadékos és nyug­díjas tsz-tagok anyagi és szociális 1969. évi ellátásának eredményeit és problémáit; 1970. évi tennivalóit. Az, hogy a járási tanács e kérdést je­len végrehajtó bizottsági ülé­sen egyetlen napirendi pont­ként tárgyalta, arra vall, hogy a jövőben az eddigieknél is nagyobb gondot kíván fordí­tani a csökkent munkaképes­ségűek, járadékosok és tsz- nyugdíjasok helyzetének fo- Kozatos .javítására. A bonyhádi járási tanács végrehajtó bizottságának csü­törtöki ülése bejelentésekkel zárult. Köszönijiik a Tolna megyei Népbolt Vállalatot Húszéves. 1950. február 6-án alakult. Népi demokráciánk fejlődésének jelentős állomása volt a Népbolt-hálózat megszervezése. A háborús ro­mokból, pusztulásból kisarjádó gazdasági életet foko­zatosan új, a proletárhatalomnak megfelelő alapokra helyeztük. Állami kézbe kerültek a bankok, gyárak, vállalatok, tehát a gazdasági élet döntő, meghatározó része. • Ehhez láncszemszerűen kapcsolódott a kereske­delmi élet átformálása. Űj kereskedelmi elveket, új kereskedelmi gyakorlatot kellett kialakítani, olyat, ami szervesen beleillik népi demokráciánk egész rendsze­rébe. A kereskedelmi életben fokozatosan ez állami és szövetkezeti szervek vették át a fő szerepet. Az állami kiskereskedelem megtestesítője a Népbolt-hálózat volt. Tulajdonképpen a semmiből jött létre. Tolna megyé­ben is adott volt néhány államosított, s jórészt el­avult bolthelyiség, rozoga és üres pult, meg néhány lelkes, áldozatkész szakember. Semmi egyéb. Szinte alig lehet elképzelni, hogyan fejlődött ki ebből a mo­dem kereskedelmi szervezet, az a teljesen új típusú kereskedelmi szellem, ami a Tolna megyei Népbolt Vállalatot ma jellemzi. A vásárlók tömege gyorsan megkedvelte ezt a kis­kereskedelmi szervet és ma, amikor a jubileum al­kalmából kaszöntjük a Tolna megyei Népbalt Válla­latot, egyben a sok ezer vásárló köszönetét is tolmá­csoljuk. Jelentős párttörténeti kiadványok a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából A Párttörténeti Intézet ez évi munkatervében jelentős teret szentel a felszabadulás 25. évfordulójának. A jubile­um alkalmából az intézet szá­mos kiadványt Jelentet meg. Még az első negyedévben nap­világot lát „A magyar forra­dalmi munkásmozgalom tör­ténete” című munka harma­dik kötete. A mű, amellyel egyébként ez a sorozat tel­jessé váljk, először ad össze­függő képet a párt, negyed- százados küzdelméről, a népi demokratikus fejlődésről. Az év folyamán számos monog­ráfia' is megjelenít:. Ilyen lesz például á népi demokratikus átalakulással kapcsolatos el­méleti kialakulásáról és fej­lődéséről, a magyar front és az ellenállási mozgalom történe­téről, a magyar szakszerve­zeteknek a népi demokratikus átalakulásban betöltött szere­péről szóló munka. Érdeklő­désre tarthat számot „A szo- cálizmús útján” című kiad­vány is, amely a felszabadu - lást követő negyedszázad rész­letes, tudományos kronológi­áját tartalmazza. Elkészül egy újabb emlékezéskötet is, „Szabadság, te szülj nekem rendet!” címmel. A kötet a szocialista építéshez fűződő visszaemlékezéseket tartal­mazza. Figyelemre méltó az idei munkatervben a magvar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakjai élet­rajzának elkészítése. Például az Akadémiai Könyvkiadó „Nagy emberek” című soro­zatában rövid életrajz készül, illetve jelenik meg Kun Bé­láról, Frankel Leóról, Land­ler Jenőtől, Kunfi 73i gmond- ról, Rajk Lászlóról és má­sokról. A felszabadulás 25. évfor­dulója alkalmából a Párt­történeti Intézet — más tör­ténettudományi intézmények­kel együttesen — tudományos ülésszakot rendez, a magyar társadalom negyedszázados fejlődésének fontosabb kérdé­seiről. (MTI) •• Ünnepélyes klubnyitás Tamásiban Tamásiban ma tartja ' ala­kuló összejövetelét a nők klubja, amit a járási műve­lődési központ a községi nő- tanáccsal közösen alapít. A klub jelentőségét leghívebben akkor érzékeltetjük, ha meg­jegyezzük, hogy létrejöttével régi igény kielégítésére ke­rülhet sor. A járási székhely asszonyai a korábbi évek so­rán nem egyszer tették szó­vá, hogy nélkülözik a rend­szeres találkozásokat egy olyan fórumon, ami nemcsak hasznos időtöltésre kínál le­hetőséget, hanem önképzésre, tartalmas szórakozásra kikap­csolódásra is. A ma délután nyíló klub működésének gerincét a var­rótanfolyam alkotja, de a mindennapi életben haszno - sítható asszony! ismeretek el­sajátítása mellett érdekes elő­adásokat is hallhatnak a ta­mási asszonyok hetenként is­métlődő összejöveteleiken. Ma, a megnyitás napián Bakos Ferencné tart tájékoztató elő­adást Az anyasági segély és egyéb S7TK-juttatások cím­mel. Ezt kővetően Horgos István szakács vezeti be az asszonyok a gyors és olcsó vacsorakészítés szakmai titka­iba. Heinrich Jenő, a műve­lődési központ igazgatója a gyermeklélektan közhasznú és — anyákról lévén szó — is­merni érdemes tudnivalóiról tart előadást. Szó lesz ezen­kívül a község 25 éves fejlő­déséről, az ifjúság nevelési problémáiról is, de Kozma Lajos főorvos nőgyógyászati előadását szintén nagy ér­deklődéssel várhatják a klub­tagok. A klub, ami időszakos klub­ként alakul, tagjainak leg­sikerültebb munkáiból ta­vasszal kiállítást rendez fel- szabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére. Ez a kiállítás várhatóan színes és szép meg­nyilvánulása lesz az „Ünne­pelj velünk” mozgalomnak, amelynek eseményeit Tamási közelmúlt 25 évét kívánják dokumentálni.

Next

/
Thumbnails
Contents