Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

- Siv4 * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA 6S A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 29. szám ÁRA: 80 FILLER Szerda, 1970. február 1. Mai szántunkból: DÉL-DUNÁNTŰLI ÉPITÖVÁLLALATOK VEZETŐINEK TANÁCSKOZÁSA 3. oldal NEGYEDSZÁZADA ALAKULT MEG AZ MKP TAMÁSIBAN 5. oldal A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről 1969-ben a termelés a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában nőtt, emelkedett a la­kosság fogyasztása, a felhal­mozás, kedvezőbbé vált kül­kereskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hoz­zájárultak ahhoz, hogy a 3. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószá mok alapján — a tervnek megfelelő, ilL annál gyorsabb volt. A NEMZETI JÖVEDELEM 1966—1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a 2. ötéves terv átlagos színvona­lát az előirányzott 19—21 szá­zalékkal szemben. A növeke­dési ütem 1966-ban az 1Ö65. évi alacsony szinthez képest 8 százalék, 1967.-ben — nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás mellett — 9 százalék volt. Az ütem 1968—1969-ben az új irányítási rendszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándék­nak megfelelően a belső és a külső egyensúlyi helyzet ja­vulásával egyidejűleg mér­séklődött (5, illetve 8 száza­lékra), de így is nagyobb volt, mint 1961—1965. évek­ben (4,5 százalék). AZ IPARI TERMELÉS 1969- ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, gs 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának meg­felelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés volumene 1969-ben 44 száza­lékkal nagyobb volt, mint 1965-ben és meghaladta az 1970- re előirányzott szintet is. A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS négy év átlagában a tervnek megfelelően 15 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző ötéves időszak átlagát. A nemzeti jövedelem növekedé­séhez 1969-ben az ipari ter­melés hozzájárulása mérsék­lődő, a mezőgazdasági terme­lésé növekvő volt a korábbi évekhez >, képest. A FOGLALKOZTATOT­TAK SZÁMA az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelé­kenység emelkedése az ipar­ban nem érte el az elő­irányzott ütemet, az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt, a terv­időszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A LAKOSSÁG ÉLETSZÍN­VONAL emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirány­zatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakos­ság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 száza­lékkal haladta meg az 1965. évit, A fogyasztás növekedé­se 1968-ban és 1969-ben kis­mértékben meghaladta a nem­zeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a fel- használáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalé­kos reálbér-emelkedést és 14— 16 százalékos reáljövedelem- emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965-ben. A KISKERESKECELMI FORGALOM összehasonlítha­tó árakon az elmúlt négy év átlagában évi 8 százalékkal, ezen belül 1969-ben is 8 szá­zalékkal nőtt. (1961—1965 években az , évi átlagos nö­vekedés 5 százalékot tett ki, a 3. ötéves tervben ennél valamivel mérsékeltebb — <3 százalékos — növekedés­sel számoltak.) — A szol­gáltatások volumenének nö­vekedés 1968-ban is és 1969- ben is elmaradt az áruvá­sárlásokétól. — 1969. decem­ber 31-én a takarékbetét­könyvek száma 3,8 millió volt, a betétállomány össze­ge 35 milliárd forintot tett ki, 14,7 milliárd forintttal többet, mint 1965. év végén. A felhalmozásra jutó rész az 1966—67. év; erőteljes növeke­dés után 1968-ban alig, 1969- ben is csak mérsékelten nőtt. A mérséklődés 1968-ban a be­ruházások változatlan színvo­nalából, 1969-ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből adódott. Az állóeszköz-növekedésre fordí­tott összeg 1969-ben meghalad­ta az 1968. évit A népgazdaság ötéves terv­ben előirányzott növekedési ütemnek megfelelő, ill. annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy idő­közben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megvál­tozott. Az új irányítási mód­szerekre való áttérés előkészí­tése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968 elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer amellett, hogy bizto­sította a termelés és a forga­lom, valamint az életszínvonal­emelkedés folyamatosságát, né­hány vonatkozásban már az eddig eltelt, viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező ered­ményeket hozott! A gazdálkodás egyik fontos, új vonása, amely már 1968 második felében, különösen pedig 1969-ben érvényesült, hogy fokozódott az igények, a kereslet hatása a termelésre. Megkezdődött a termelés ága­zati és gyártmány-összetételé­nek, — a szükségletekhez iga­zodó — módosítása. A terme­lőágazatok értékesítése ugyan­olyan, vagy. nagyobb mérték­ben nőtt, mint termelésük, en­nek folytán a készletfelhalmo­zódás 1969-ben a korábbi évek­nél mérsékeltebb volt. 1969-ben a népgazdaság kül­ső egyensúlya lényegesen ja­vult A különböző, ideiglenes és tartós tényezők együttes eredményeként a kivitel értéke mind a szocialista, mind a tő­kés viszonylatban meghaladta a behozatalét. Az 1969. évi kül­kereskedelmi forgalom jelentős aktívummal zárult. (Az 1968. évi egyenleg is kedvezőbb volt a korábbinál.) A tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer eredményesen működik. Igazolódtak azok a feltételezések is, hogy az új irá­nyítási rendszer teljes kibon­1970. január 1-én az ország lakossága 10,3 millió fő volt, mintegy 340 000 fővel, 3- szá­zalékkal több, mint I960, ja­nuár 1-én. (A népszámlálás részletesebb adatairól a Köz­ponti Statisztikai Hivatal né­hány napon belül külön je­lentést ad ki.) Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerő-nyil­vántartások szerint — 1970. január 1-én 5,1 millió volt, kereken 400 000 fővel több, mint tíz évvel ezelőtt. A 100 keresőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíja­sok) száma tíz év alatt 112- ről 104-re csökkent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsab­ban nőtt, mint a megelőző idő­szakban. A munkaerő iránti kereslet fokozódásában több tényezőnek volt szerepe. Kö­zülük jelentős volt, hogy az iparban és az építőiparban, ahol az összes foglalkoztatot­tak mintegy 40 százaléka dol­gozik, a munkaidő-csökkentés­re vonatkozó társadalompoli­tikai célkitűzés a tervezettnél korábban megvalósult, és ez két év alatt 5—6 százalékkal csökkentette az egy főre jutó munkaidőalapot. A gyermek­1969-ben költségvetésből, vállalati, szövetkezeti tanácsi fejlesztési alapokból, bankhi­telből több pénz állt rendel­kezésre beruházásokra, mint 1968-ban. A beruházások vo­lumene mintegy 7—8 száza­lékkal meghaladta az előző évit. A beruházások 1988— 1969. évi eredményei, a válla- ti magatartások azt igazolják, hogy a jelenlegi irányítási rendszer a beruházási politi­ka tervszerű megvalósulása szempontjából is előrelépést jelent. A beruházási kérésiét és kínálat közötti feszültség tokozásához ég zavartalan ér­vényesüléséhez hosszabb idő szükséges. A gazdasági szabályozó esz­közök gyakorlati alkalmazása során megmutatkozott, hogy azok működése elősegíti a központi célok megvalósítását, de egyeseket közülük tökéle­tesítem kell. Az ötéves terv első négy évének, ezen belül az új1 me­chanizmus bevezetése óta el­telt két évnek az eredményei egészében kedvezőek, szerves részét képezik a felszabadult ország 25 éves társadalmi és gazdasági fejlődésének és egy­ben szilárd bázist jelentenek a további növekedés számára. A gazdasági és a társadalmi élet fejlődését részleteiben a következők jellemezték: gondozási segély bevezetése, ill. az azt igénybe vevő nők számának emelkedése nyomán is szükségessé vált bizonyos pótlólagos létszámnövekedés. Mindezek mellett a vállalatok termelésük növelését jelentős részben létszámnöveléssel fe­dezték. A munkaerő iránti igényeket elsősorban azáltal lehetett ki­elégíteni, hogy ezekben az években jóval több fiatal érte el a munkaképes kort és vál­lalt munkát, mint korábban. A létszámnövekedés mind 1968-ban, mind 1969-ben az építőiparban és a kereskede­lemben volt a legnagyobb (7— 9, százalék). Az iparban 1963- ban 4 százalékkal, 1969-ben további 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A többi ágazatban (mezőgazda­ság, közlekedés, szolgáltató ágazatok) csak kismértékben változott a létszám. 1968-ban és 1969-ben foko­zódott a munkahely-változta­tás. Ebben szerepe volt an­nak, hogy a kilépéseknek a munkavállalóra hátrányos kö­vetkezményei jelentősen eny­hültek. A-munkahe1.v-váU'zta- tások többsége a dolgozói: kez­deményezésére következett be. azonban még nem oldódott fel. Az építőipar a termelés jelen­tős növelése mellett sem tud­ta a beruházók fizetőképes keresletét maradéktalanul ki­elégíteni. A gépipar megnöve­kedett exportkötelezettsége, valamint termékeinek a ke­reslettel nem. mindig egybe­eső választéka korlátozta a belföldi . gépékkel való ellá­tottság nagyobb arányú -emel­kedését Az importgép-beruhá­zás 1969-ben . 1968-hoz kennst nőtt. de nem érte el az 1967 évi magas szintrt. i969-ben a beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Az 19S8. évi szintet elsősorban a mezőgaz­dasági, a kereskedelmi és a kommunális beruházások ha­ladták meg. 1969-ben többek között az alábbi fontos beruházásokat helyezték üzembe: a Tisza- menti Vegyiművek 8000 to/év kapacitású új mosószergyárat, a Nyíregyházi Gumigyár több új termelőüzemét, a Dunai Kő­olajipari Vállalat évi 300 000 tó/kapacitású új benzinrefor­máló üzemét, a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár 70 tonna gőz/óra és 10 mW vil­lamos energia kapacitású üzemi erőművét. Korszerűsí­tették a csepeli vas- és acél­öntödéket és elkészült a Lenin Kohászati Művek új elektro- acélművi csarnoka és ívke­mencéje. A Dunai Vasműben befejezték az 5200 m3/óra ka­pacitású oxigéngyár, valamint a könnyűacél-szerkezeti üzem beruházásait. A Debreceni Konzervgyárban évi 2000 va­gon konzervkapacitás léte­sült és elkészült a Szigetvári Konzervgyár évi 174 vagon paradicsom feldolgozására al­kalmas új üzemrészt. A hűtő- kapacitás bővítésére üzembe helyezték a győri új 1000 va- gonos hűtőházat, a tejellátást javítja a székesfehérvári új 1000 hl tej/nap kapacitású üzem. Megkezdte termelését az Alföldi Porcelángyár hód­mezővásárhelyi új 3000 to/év kapacitású háztartási edény­gyártó üzemrésze. Jelentősen nőtt, különösen a termelőszö­vetkezetekben,( az állatférőhe­lyek száma. Bővült az ország tároló- és raktárkapacitása. — Átadták a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem új gépész­mérnöki karának épületeit. Üzembe helyezték a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem kémiai kísérleti intézetét. Ajkán új, nagy művelődési ház Z alaegeraz^gen új közfür­dő épült Komáromban átad­ták a 320 férőhelyes új álla­mi gyermekotthont. Fikészült a Rádió és Televízió Ű1 iroda­háza. — Tovább bővült az egészségügyi, szociális, kultu­rális létesítmények hálózata, ill, befogadóképessége. Átad­ták rendeltetésének n 'bú- vári 450 ágyas kórházat. Fej­lesztették a csatorna- és víz­vezeték-hálózatot. A jobb hírközlést szolgálja a lakihegyi adóállomás év közben befejezett rekonstruk­ciója, valamint a budapesti Lipót és Teréz távbeszélőköz­pont hálózatbővítési beruházá­sa. Elkészült a Cegléd—Szajol közötti vasútvonal villamosítá­sa, valamint a ceglédi vasúti felüljáró. 1939-ben több új szálloda és motel beruházása (Folytatás a 2. oldalon). Népesség — foglalkoztatottság Beruházás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents