Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
Mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) fejeződött be a Balaton partján és más fürdőhelyeken. Budapesten az év végén adták át az ország legkorszerűbb új szállodáját, a „Hotel Duna Intercontinental” szállodát. Ipar — 1969-ben az ipari termelés az előző évhez képest — a termékek mennyisége alapján számítva — 3 százalékkal nőtt. (Az ipar társadalmi terméke — az iparvállalatok és szövetkezetek iparj és nem ipari termelése együttvéve — becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett). A termelés növekedése 1969-ben a szövetkezeti iparban nagyobb volt, mint az állami iparban. A budapesti ipartelepek kb. ugyanannyit, az ország többi telepei kb. 4 százalékkal többet termeltek, mint 1968-ban. 1969-ben az ipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. Az ipar értékesítése 1966— 1968. években kevésbé, 1969- ben nagyjából ugyanúgy emelkedett, mint a termelés, így a készletnövekedés 1969-ben, a célkitűzéseknek megfelelően, az előző évekénél kisebb '.'olt. Az ipar a belkereskedelemnek kb. 7 százalékkal, a külkereskedelemnek 11 százalékkal, a beruházóknak 8 százalékkal adott el többet, mint egy évvel ezelőtt. A termelő- ágazatok (és a termelőeszközkereskedelem) vásárlása lényegében az 1968. évi szinten maradt. A termelés mennyiségének 1969. évi, viszonylag mérsékelt növekedése a legtöbb területen általában biztosította az igények túlnyomó részének kielégítését. Emellett a vállalatok és szövetkezetek magatartásában és tevékenységében olyan fontos minőségi változások következtek be, mint pl. a készletnövekedés mérséklésére, a rendelések fokozottabb figyelembevételére, a termelés összetételének átalakítására, a piackutatásra, ßz export fokozására, stb. irányuló törekvések. 1969-ben a főbb ágazatok közül — elsősorban a műtrágya- termelés 17 százalékos és a kőolajfeldolgozó ipar termelésének 12 százalékos fokozódásával — továbbra is a vegyipar, valamint a villamosener- gia-ipar fejlődött a legnagyobb mértékben (több, mint 7 százalékkal). — A kohászat, a gépipar, az élelmiszeripar termelése ugyancsak az ipari átlagot kissé meghaladóan, (egyaránt 1---4 százalékkal) emelkedett. A vaskohászat termelése 4 százalékkal, az T alumíniumkohászaté — elsősorban a timföld és alumínium fél- gyártmányok termelésének fokozódása következtében — 9 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. A gépiparon belül az átlagot meghaladóan nőtt a híradás- és vákuum- technikai ' ipar, a villamosgépipar, valamint a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok — termelése (10, 9, illetve 8 százalékkal). 1969. második felében — a megvalósítás alatt álló közúti jórműprogram keretében — megindult a Rába-Man-Diesel motorok sorozatgyártása. — A bányászat termelése — a földgáztermelés 20 százalékos fokozódása és a szén-, valamint a kőolajtermelés 3 százalékos csökkenése mellett — lényegében az 1968. évi szinten maradt. A könnyűipar összességében ugyanannyit, bútorokból, papíripari és nyomdaipari termékekből többet, textíliákból és ruházati termékekből kevesebbet termelt, mint 1963- ban. — Nem érte el az előző évi szintet az építőanyagipar (elsősorban a tégla, cement, mész, vasbetongerenda) termelése. Több ágazatban a termelésen és az anyagfelhasználáson 1969-ben előzetes adatok szerint kb. 62 000 lakást építettek. Ezzel a 3. ötéves terv folyamán eddig elkészült lakások száma 247 000-re emelkedett. építőipar belül nőtt a modernebb, korszerűbb termékek aránya. A • vásár-lók értékítéletének fokozottabb érvényesülése következtében bizonyos — korszerűségben, minőségben, vagy árban nem megfelelő — termékek iránt csökkent a keresi let. Ez az adott termék termelésének csökkenéséhez, esetleg a gyártás telies megszüntetéséhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban az igényeknek jobban megfelelő termékek üzemszerű gyártása — ami hosszabb előkészítést igényel — nem minden esetben bontakozott ki. 1969-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak száma — 1968-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző évben. A bányászatban a létszámcsökkenés tovább folytatódott, a többi főbb ágazatban a foglalkoztatottak száma elérte, ill. meghaladta az 1968. évit. Legnagyobb mértékű a vegyi par ban (8 százalék), az élelmiszer- iparban (7 százalék), valamint a gépiparban (4 százalék) volt az emelkedés. — A létszám- növekedés teljes egészében a Budapesten kívüli ipartelepeken következett be. Az ipari termelés és a létszám 1969-ben azonos mértékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző évi szinten maradt, ezen belül a könnyű-, az építőanyag- és az élelmiszer- iparban valamivel csökkent, a többi fontosabb ágazatban ki- sebb-nagyobb mértékben nőtt. Az egy munkás által teljesített órák száma csökkent, ennek folytán az egy teljesített munkásórára jutó termelés ,t(fhb, CTyif ő százalékul..meghaladta az előző évi színvonalat. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3,5 százalékkal emelkedett 1968- hoz viszonyítva. Az iparban kifizetett összes bér a létszám és az átlagkereset növekedésének hatására mintegy 7 százalékkal több volt az előző évinél. Az egvéh bérjellegű kifizetések, elsősorban az 1968-ra kifizetett nyereségrészesedés jelentős emelkedése folytán. a bérkifizetésnél jobban nőttek. Az építőipar 1966—1969. években átlagosan kb. 9 százalékkal. ezen belül 1969-ban és 1969-bén 6—7 százalékkal növelte termelését. A termelés a jelentős növekedés ellenére elmaradt az igényektől, az építői cári vállalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendeléseknek 20—25 százalékát 1968-ban és 1969- ben is visszautasítbtták. A gépi és a munkaerő-kapacitás valamelyest koncentráltabb lett: 1969-ben kevesebb, de nagyobb volumenű építkezést kezdtek meg. mint 1968-ban. csökkent a kivitelezés alatt álló ^építkezések száma is. 1968-ban és 1969-ben újabb házevári kapacitásokat helvez- tek üzembe: 1968-ban az állami építőipar által átadott lakások 2.2 százaléka. 1969-ben eavh armada készült házgyárakban év ártott elemek össze, szerelésével. Az énítőinarj árak 1968-ban 13 százalékkal magasabbak voltak, mint 1967-ben. 1969- b°n — részben a Piaci feszültté'1’ hatására — 5 százalékkal tovább emelkedtek. Szerepe volt az 196* évioél magasabb árszínvonalban többek között ozvps ^oltóanyagok áremelkedésének. A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — 1965. év kivételével — évről évre emelkedett és 1969-ben — előzetes számítások szerint 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1966—1969. évek átlagában a mezőgazda- sági termelés volumene 15 százalékkal nagyobb volt az 1961—1965. évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növény- termelés fejlődése eredményezte, az állattenyésztés 1969- ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemestakarmány, a búza és a kukorica termésmennyisége 1969-ben tovább nőtt és a hazai igények fogyasztás és tartalékolás) kielégítése mellet búzából exportra is jutott. 1969-ben a búza és a kukorica vetésterülete számottevően nem változott az előző évhez képest, a nagyobb termés a magasabb termésátlagok következménye volt. az országcsoportba az előző évinél mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltak. Az ipari termelés viszonylag mérsékelt növekedése mellett az iparcikkek exportja mintegy 14 százalékkal emelkedett. (A szocialista ipar összes értékesítésének az exportátadások egyötödét teszik ki.) Az iparcikk-kivitelen belül 1967- ben és 1968-ban a késztermékek, 1969-ben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek exportja nőtt erőteljesebben. Az anyag-, félkésztermék- és alkatrészexport 1969. évi növekedésében jelentős szerepe volt a kohászati termékek kivitelének. Az ipari késztermékek (gépek és fogyasztási cikkek együttes) exportja 1969-ben az előző évinél kisebb mértékben, 7 százalékkal nőtt. A növekedés elsősorban a szerszámgépek, a műszerek és a híradástechnikai cikkek kivitelének fokozódásából adódott. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele a korábbi évek fokozatos emelkedése után 1968-ban kis mértékben csökkent. Az 1969. évi külkereskedelmi aktívum viszonylag dinamikus, mintegy 7 százalékos importnövekedés mellett alakult ki. A behozatal több mint felét kitevő anyagimport 5 százalékkal nőtt. A lakosság jövedelmei és fogyasztása A lakosság szempontjából az új gazdaságirányítási rendszer egyik kedvező vonása az volt, hogy bevezetése óta a jövedelmek folyamatosan emelkedtek. 1968-ban és 1969-ben a jövedelmek növekedési üteme meghaladta a termelését. Az egy főre jutó reáljövedelem 1969-ben 6—7 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. A lakosság jövedelmének csaknem % részét kitevő pénzbevételek 1969-ben 10 százalékkal nőttek. A munkabér- összeg 8 százalékkal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal, az átlagkereset mintegy 4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A munkabéreknél jóval nagyobb arányban, mintegy másfélszeresére nőttek a munkások és alkalmazottak számára a részesedési alapból fizetett összegek. A nominális pénzbevételek reálértékét a fogyasztói árak emelkedése valamelyest mérsékelte. A munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére, amely az átlag- keresetek, a részesedés, valamint a fogyasztói árak változását együttesen fejezi ki, 1969-ben átlagosan kb. 5 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. E népességcsoport reáljövedelme, amely a reálbér mellett tükrözi a keresők arányának az emelkedését, valamint a társadalmi juttatások növekedését is, a munkás-alkalmazotti népesség egy főjére számítva mintegy 7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete a különböző ágazatokban nagyjából hasonló mértékben (3,5— 4 százalékkal) emelkedett. Az egész évi jövedelmeket jelentős részben befolyásoló nyereségrészesedés ágazatonként és az ágazatokon belül kategóriánként is eltérően alakult, ami a jövedelmek differenciáltabb növekedését eredményezte. A reáljövedelem alakulásában 1968-ban és 1969- ben nagyobb szerepe volt a foglalkoztatottság eme’kedésé- nek, mint a korábbi években. (Folytatás a 3. oldalon.) A búza és a kukorica termésmennyisége és termésátlaga termésmennyiség termésátlag mill, tonna q/kh búza kukorica búza kukorica 1961—1965. évek ?,0 3,3 18,6 26,1 1966—1969. évek állaga 3,1 4,0 25,1 32,0 ezen belül 1968. év 3,4 3,8 25,2 29,9 1969. év 3,6 4,7 27,1 38,0 Az 1969. december 31-i sertésállomány mind a nagyüzemekben mind a kisgazdaságokban kisebb volt nemcsak az előző évinél, hanem a három évvel korábbinál is. A mezőgazdasági üzemek értékesítése (szabadpiaci forgalom és a kiskereskedelem közvetlen beszerzése nélkül) 19r9-ben 9 százalékkal meghaladta az 1968. évi szintet. Növényi eredetű termékekből 20 százalékkal több, vágóállatokból és állati termékekből kb. ugyanannyi volt az értékesítés, mint az előző évben. A műtrágya-felhasználás az 1966—1968. évi gyors ütemű (évi 20—30 százalékos) emelkedés után 1969-ben kb. 10 százalékkal nőtt, Egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümölcsös területre 1981—1965. átlagosan (50 kg.) 1969-ben mintegy 120 kg műtrágya jutott. A mezőgazdaság gép- ellátottsága 1969-ben tovább nőtt, a traktorállomány az év végén valamivel több volt, mint egy évvel azelőtt. Emelkedett a mezőgazdasági munkagépek állománya is 1969-ben a termelőszövetkezetek — állami támogatással — jelentős összegeket fordítottak a közös gazdaságok állatférőhelyeinek bővítésére. lításának csökkenése a belföldi szállítások mérséklődéséből adódott, a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzitszállítás nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A vasút áruszállításában 1969. második félévében előfordultak torlódások. Ebben szerepük volt a növénytermelés kiemelkedő eredményeinek, egyes lökésszerűen jelentkező nagy volumenű szállítási igényeknek, a fuvaroztatók túlzott kapacitás-lekötésének stb. A távolsági személyszállításon belül ugyancsak fokozódott a közúti (autóbusz) szállítás szerepe. A helyi személy- szállítást illetően a budapesti közlekedés helyzete a legnehezebb. A főbb szántóföldi kapásnövények közül burgonyából 200 000 tonnával, 18—20 szá zalékkal több, cukorrépából kb. 6—7 százalékkal keve- vesebb termett, 1969-ben, mint az előző évben. Az 1969. évi szőlőtermés — lényegében az előző éyivel azonos nagyságú területen — mintegy 950 000 tonnát tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1968. évi mennyiség. A gyümölcstermés is meghaladta az 1969- ben az előző évi és az eddigi legmagasabb 1967. évi szintet is. Az almatermés kb. 350 000 tonna volt, alig valamivel kevesebb az 1967. évi kiemelkedően nagy mennyiségnél. A nyár elején érő gyümölcsfélékből az előző évekhez és az igényekhez képest kevés termett. 1969 — december 31-én előzetes számítások szerint — a szarvasmarha-állomány 1 925 000 darabot, — a sertésállomány 5 400 000 darabot''tétt ki. Mind a szarvas- marha-, mind a sertésállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál (92 000 illetve 400 000 darabbal.) Az állomány csökkenését a hozamok emelkedése nem ellensúlyozta, ennek folytán az ágazat termelési értéke nem érte el az 1968. évi szintet. Szállítás — hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása 1968-ban és 1969-ben, amellett, hogy a szállítási igényeket általában kielégítette, viszonylag mérsékelten, a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben nőtt. 1968- ban és 1969-ben is folytatódott az a' tendencia, hogy az áruszállításban nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás szerepe. 1969- ben a közlekedési vállalatok összes áruszállítása — súly alapján számolva — 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a vasúti szállítás 2 százalékkal kisebb, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 4 százalékkal, a csővezetékes 16 százalékkal nagyobb volt az 1968. évinél. A vasút áruszálKül kereskedelem A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét nagymértékben befolyásoló külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt. 1968- ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig nagymértékű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi egyenleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott, de 1969-ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív külkereskedelmi egyenleg alakult ki. 1969-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak 68 százalékát a szocialista országokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal . bonyolítottuk le. Az 1969. évi külkereskedelmi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymértékű — 16 százalékos növekedése volt. Különösen erőteljesen nőtt a kivitel 1968-hoz képest a nem szocialista országokba: 32 százalékkal, 1968-ban ebbe
