Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

A Hazafias Népfront ülése Szekszárdon Lehet építeni a fiatalokra Értékes bejelentések, alaptalan vádak Váratlan vizsgálatokról nyilatkozott a megyei NEB elnöke Beszámoltunk a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság ez évi első üléséről, s ez alkalommal megemlítettük, hogy a napirenden a bejelen­tések, panaszok intézésének örök-időszerű kérdése is sze­repelt. Tegnap erről a témá­ról íolytattunk eszmecserét dr. Tóth Bálinttal, a megyei NEB elnökével. ■— Tervezett vizsgálatainkon kívül tájékozódunk, illetve vizsgálatot folytatunk min-, den, hozzánk érkező bejelen­tés, panasz dolgában, — mon­dotta. — Az az örvendetes tény, hogy szilárdult a tör­vényesség, számos területen javult az ellátás, az ügyinté­zés, a mi munkánkban szin­tén érezteti hatását. Kevesebb bejelentés és panasz érkezett hozzánk, mint tavaly, de' szá­muk még így is a másfél száz-1 hoz közelít. Közérdekű ügy­ben sakkal többen fordultak a népi ellenőrzéshez, mint személyes — vélt, vagy' való­ságos sérelmeik miatt. A be­jelentések tartalmát tekintve a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos .a legtöbb ügy, az összesnek majdnem húsz szá­zaléka. A bejelentések, pana­szok háromnegyedét saját ha­táskörünkben vizsgál tűk ta­valy: 1968-ban valamivel több, mint hatvan százalékát. „ — Számításba véve, hogy az ügyek egyre komplikál­tabbak, a hatásosabb, gyor­sabb munka érdekében sok­kal kellett emelni a megyei NEB dolgozóinak számát? — Igen nagy társadalmi bá­zisunknak köszönhetően egyet­len eggyel s©m. Hasznos kez­deményezésnek indult, s ma mór bevált gyakorlat az, hogy panaszossal és panaszlottai kö­zös beszélgetésre ülünk össze. Gyakori, hogy így hónapokig tartó levelezés helyett egy délután tisztázzuk az elénk került problémát. — A számok bizonyára elárulják, mennyire bizo­nyultak hatékonynak a be­jelentések. .. — Pontosan meg nem' mond­hatom. mert akad még folya­matban levő ügy. Megnyugta­tó módon eddig a bejelentések háromnegyed részét' tisztáz­tuk. Fontosabb realizálásaink­ról. beszámolt a Népújság; szövetkezeti közgyűlésen, üze­mi gyűiésem majdnem másfél ezer ember kapott tájékozta­tást helyi, érdekességű ügyek intézéséről. Kiemelkedően ak­tív volt ebben a munkában a Dombóvári Járási NEB, amely öt esetben élt a nyilvános is­mertetés lehetőségével. Ugyan­ebben a járásban 14 alkalom­mal vitatták meg különböző szervek a népi ellenőrzés meg­állapításait, határozatait,, — Mind ismertebb a népi ellenőrzésről, hogy mások számára jelentéktelen pa­nasztól sem sajnálja az időt. Az a naeymányoki csizma­ügy, például... — Igen: Egy • falubeli asz- szoony 1150 forintjáért haszna­vehetetlen csizmát kapott. Megállapítottuk, hogy a pa­nasz jogos. A ktsz központjá­nak utasítására a mulasz­tásban vétkes részleg új csiz­mát készített. Nagyobb téte­lünk is akad. Egy koros bony­hádi özvegy a járási NEB megkeresése alapján vissza­menőleg megkapta a földjá­radékot, é.s kártalanították majdnem másfél hold földié­ért. A Paksi . Járási NEB hely­színi vizsgálatát követően ka­pott vissza, egy ktsz-tőj egy dunaföldvári háztulajdonos majdnem hatezer forintot. A számlázásnál szám,szaki hiba történt előzőleg. Persze, gyak­ran elválaszthatatlanul össze­fonódik' a -köz- és íiiaviTjér- dek... A Népbolt í '"Mlálat* bonyhádi. 62. számú húsbolt­jának tarthatatlan szennye­zettsége — például — nem egyedül a ' rendszeresen ott vásárló bejelentő egészségét veszélyeztette, hanem másokét is. — Veszély... Előfordult-e tavain. hn«,v .inszándékú be­jelentő állása, társadalmi pozíciója veszélybe került? — Csak egyetlen egyé. Te­kintettel arra. hogy erről nyomban értesített bennünket, ezt a ktsz-dolgozót sikerrel részesítettük abban a védelem­ben, amelyet a törvény előír. — Mi történik a névtelen bejelentésekkel? — Ezek száma 1962-hoz ke­rtest több mint feiényivel csökkent, s tavaly már a ti­zet sem érte el. Foglalkozunk a névtelen bejelentésekkel, panaszokkal is, mert tudjuk, hogy vannak aggodalmaskodó emberek. A félelem — külön­ben — alaptalan, hiszen az imént említett törvényi véde­lem minden bejelentőre vo­natkozik. Más kérdés, hogy nem szívesen dolgozunk ano­nim bejelentés alapján. Az ilyenek többsége alaptalan, kicsinyes bosszú műve. A ki­sebb hányad megalapozott, de gyorsabban volna vizsgálható, ha a bejelentő személyesen is adna részünkre tájékoztatást. — A népi ellenőrzésnél uralkodó őszinte légkörben bizonyára szabad megkér­dezni: távozott-e innen be­jelentő csalódottan? — Ketten távoztak így. Egyiküket jogerősen kisebb pénzbüntetésre ítélte a tamá­si járásbíróság, mert tsz-köz- gvűlésen vezetőket sértegetett. Megmagyaráztuk, hogy olyan üggyel, amelyet bíróság tár­gyal, vagy letárgyalt, .nem fog­lalkozhatunk. A -násik csaló­dott panaszos többszöri taná­csi figyelmeztetés ellenére en- gedélv nélkül épített, még­hozzá emeletes házat. A szek­szárdi városi tanács által ki­rendelt mérnök megállapítot­ta, hogy a szakértelem teljes hiánvá.val emelt épület élet­veszélyes. Mivel a tulajdonos r;em. bontatta le, a.' tanács el- fcndeitd Lst kényszerfebőritást. Ez a munka újabb tetemes kiadást okozott a panaszosnak. Érdekében nem tehettünk semmit; a tanács törvényesen, helyesen járt el. — Erős tempót diktáló korban élünk. Milyen gyor­san intézi a népi ellenőrzés a bejelentési és panasz­ügyeket? — Tavaly a saját hatáskör­ben intézett ügyek hetven százalékának harminc nap alatt végére jártunk. A pvor- saság elsődlegesen attól fii eg. mennyire összetett az ügy. Függ természetesen a nekünk adott tájékoztatás pontosságá­tól, alaposságától, is, — fejez­te be tájékdztatását dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke. — b. z. — A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága tegnap dél­előtt ülést tartott izekszár- don. Az ülésen részt vett Tol­nai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb- titkára. A vitaindító előadást Szen- czi László, a megyei művelő­dési osztály középiskolai fel­ügyelője tartotta „Az ifjúság és társadalmunk kapcsolatá­nak néhány kérdése” címmel. Tájékoztatójában elsősorban a diákfiatalok nevelési prob­lémáit, á szülők és az iskola közös nevelési feladatait, fe­lelősségét taglalta. Az előadást élénk vita kö­vette. Több hozzászóló elmond­ta, hogy az ifjúság igényli a nevelést és azt, hogy szigo­rú követelményeket állítsa­nak tanulásukhoz, munkájuk­hoz, egyáltalán, életmódjuk­hoz. Ezeket a követelménye­ket a felnőtt társadalom csak úgy állíthatja fel, s kérheti számon az ifjúságtól, ameny- nyiben ezt példamutatásával meg is alapozza. Ifjúságpolitikánk legfonto­sabb feladata az, hogy olyan fiatalokat nevel­jünk, akik szilárdan ér­zik, és megtalálják he­lyüket társadalmunkban. A hozzászólásokból kitűnt, hogy általában elégedettek a fiatalság egészséges fejlődésé­vel, s mégis gyakori, hogy az ifjúság nevelését helytelen ol­dalról közelítik meg. Első- sorbari negatívumaikra hivat­koznak, s elmarasztalják őket. A helyes irányvonal az, hogy pártunk if.iéság’-'olitikai néze­teit még jobban meg kell ismertetni velük, be kell von­ni őket a tömeeszervezetek munkájába és egvütt kell ve­lük dolgozni. ..Huszonöt éve építjük a szocializmust, tehát a mai ifjak a felnőtt társa­dalom. neveltjei. Legvünk rá­juk büszkék és úgy nevettük éket tovább, hoev még büsz­kébbek lehessünk maid az ő munkájukra, eredményeikre.” Sajnálatos, hogy ezen az ifjúsággal foglalkozó ülésen a KISZ képviselői nem jelentek meg — amit egyik hozzá­szóló nehezményezett is —, így hangjukat, véleményüket nem hallatták. Tolnai Ferenc felszólalásá­ban többek között hangsú­lyozta: — Az ifjúságpolitikai, egyben társadalmi kérdéssel sokat foglalkozunk, de az új társadalom, a szocializmus építése ezt maga veti fel. Meg kell határoznunk, milyen irányban fejlesszük ifjúsá­gunk perspektíváját, egyénisé­gét. Társadalmunk biztosítja fiataljainknak a tanulást, majd pedig munkalehetőségét ad. Tehát egzisztenciális problé­májuk nincs. Az jó, hogy fiataljaink így nevelkedhetnek, de irányításra feltétlen szük­ségük van, és ezt igény* lik is. Örömmel mondhat­juk el, hogy fiataljaink zöme becsületes, tisztelet­tudó, tanulni és dolgozni akaró fiatal. S aki ezt nem így látja, az; nem ismeri őket. Tehát épí­teni kell, és lehet is rájuk, —h— Közéletünk Ma délelőtt ülést tartott h. Szekszárdi Járási Tanács Vél-"' rehajtó Bizottsága. Az ülésen, a járás általános iskolai napr. f közi otthoni ellátottságáról,,, a. napközi otthonokban végzett oktató-nevelő munkáról szá­molt be a vb tagjainak Vjda Jánosné művelődésügyi osz­tályvezető, Ezptán a tengelifj,'.. szociális otthon életéről, mú*. ködéséről személyi., és gazda--; sági körülményeinek alakulá­sáról tett előterjesztés került napirendre. Ennek előadója Hosnyánszki János otthonve- zető volt. * A Paksi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága 's a ma délelőtti órákban ült össze. Pakson is művelődésügyi téma. került először napirendre; A fizikai dolgozók gyermekeinek az oktató-nevelő munka so­rán nyújtott megsegítéséről tartott tájékoztatót Kürtös Kálmán művelődésügyi« Osz­tály vezető. A következő napi­rend előadója Beda József vb-titkár volt. Tájékoztatóié-.- lentést adott a népszámlálási feladatok végrehajtásáról: Ezen az ülésen számolt be dr. Reseh Gyula a járási TBC-gondozó- intézet vezetője, az úptézet,. munkájáról. -Il------------------------------------­­M ecénások ^pífpiiv gazdagok vágyunk, o/xgriiy A Jókaitól köl­csönzött titulusnak először a második részével érdemes fog­lalkozni. Emlékeztetőül csu­pán, hiszen az itt felsorolan- dókról a maga idején minden egyes esetben hírt adott már a Népújság. A háború forgó­szele sok ezer más társával együtt, Bukovinából megyénk­be sodort egy parasztembert. Ez, a hét elemit ■ végzett férfi 1966-ban megyei első díjat nyert a XIV. Néprajzi Gyűj­tőpályázaton. Egy esztendőre rá a szakkörök egyik nagyon rangosnak számító kitünteté­sének birtokosa lett, megkapta a Sebestyén Gyula Emlék­érmet. Ugyanebben az évben ismét megyei első, és országos harmadik lett egy pályázaton. Tavaly, megyei első, országos második. Mindennek alapja egy négykötetes könyv, ez- ideig több, mint ezer gépelt ol­dal, Az ötödik kötet készül. Páratlan érték, egy élet mun­kájának gyümölcse. Egy meg­szűnt közösség végleg veszésre ítélt hagyományainak ’ kom­pendiuma, ami kéziratos for­mában szinte állandóan ván­dorol a kakasdiak körében. Olvassák és " olvasnák, ha nyomtatásban lehetne. A munka értékeiben a leg­rangosabb szakértők teljes mértékben egyetértenek. Pon­tosabban: dr, Deme László, a Nyelvtudományi Intézet mun­katársa, Balassa Iván, a Me­zőgazdasági Múzeum főigazga­tója, Diószegi Vilmos és Mor- vay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársai, Égető Melinda a szekszárdi múzeumtól és dr. Andrásfalvy Bertalan Pécs­ről, a Dunántúli Tudományos Intézettől. kerestetnek RpctIpÍ dr. Andrásfalvy lics/iu Bertalan tudomá­nyos munkatárs lektori véle­ményéből : „.. .csak azt mondhatjuk, hogy hatalmas teljesítmény... Történeti része ügyesen te­kinti át övéinek történetét, közvetítve számos, ma hozzá­férhetetlen kiadvány eredmé­nyeit. Egy ilyen, történetükkel foglalkozó résznek óriási si­kere lenne a bukovinaiak kö­zött. Az első rész történeti ré­szében a szakember számára is van új, százalékosan kb. 25 százalék, vagy annál valamivel több, de ugyancsak az első kö­tetben, annak mintegy 30 szá­zalékát kitevő, gazdálkodással és anyagi kultúra kérdéseivel foglalkozó rész önálló munka és sok értékes adatot is tar­talmaz. .. A második kötet folklor-anyagközlés, szakembe­rek számára is értékes forrás­anyag lehet... Hasonló tár­gyú és felépítésű munkák egy­aránt szolgálnák a honisme­reti alapokon nyugvó egész­séges hazafias nevelést, a nép­rajzi érdeklődés felkeltését és a szaktudomány érdekeit is”. Tehát gazdagok vagyunk. És szegények is.Seb|sdt£1 munkája, egyre szaporodó, pártoló ■ szakvéleményekkel, megjárt, már minden, kiadás- , ra számba vehető fórumot. Je­lenleg a megyei pártbizottsá­gon pihen. A pártbizottság ter­mészetesen nem néprajzi lek­toráló • szerv és nem tartozik feladatai közé ilyen - jellegű művek kiadása. (Más kérdés természetesen; hogy á gondola­tot természetesen pártolja). Ki legyen a kiadó? Sebestyén Ádám, — aki gyűjtési munkájára kis kere­setéből már idáig rengeteget áldozott, magnetofont, írógépet vett —, semmi esetre sem. Kérdés azonban, hogy a leen­dő olvasótáborként elsősorban számba jöhető, székelylakta községek jó módú, vagy éppen : gazdgg termelőszövetkezetei nem áldozhatnának-e erre .a célra? Kakasd, Tevéi, Zomba, Aparhant, Kisvejke, Mucsfa, Lengyel termelőszövetkezeteire^ gondolunk. Ugyanitt a kefe- \ ségi tanácsokra, a minden sző- \ pért, hasznosért lelkesedni tóéiig i bonyhádi járási ■ tanácsié; e8«£* leg a Zomba és Vidéké í’d* karékszö vetkezeire. A gondolat ÍZ erál Legutóbb az ország.gyűÍé$R}fí£-’. turális különbizottságának: üléw' sén vetődött föl a góbefoíqt, hogy a népművelés hazanfefJ ban már közműveléssé -váltóft zott. Ami annyit is ; íélfári%': hogy nemcsak az állam rÍSm: valamit, a közért, hanem. 3 „köz” is önmagáért: ''ÍVJ Petőfi - egyik vérseSkötété* nek kiadási költségeit, öntőéiig tes mecénások vállalták, Aá akkori mecénások kiápapók voltak. A maiak miért ne le­hetnének termélőszövetkeze- tek? Mecénások kerestetnek! ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents