Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
A Hazafias Népfront ülése Szekszárdon Lehet építeni a fiatalokra Értékes bejelentések, alaptalan vádak Váratlan vizsgálatokról nyilatkozott a megyei NEB elnöke Beszámoltunk a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi első üléséről, s ez alkalommal megemlítettük, hogy a napirenden a bejelentések, panaszok intézésének örök-időszerű kérdése is szerepelt. Tegnap erről a témáról íolytattunk eszmecserét dr. Tóth Bálinttal, a megyei NEB elnökével. ■— Tervezett vizsgálatainkon kívül tájékozódunk, illetve vizsgálatot folytatunk min-, den, hozzánk érkező bejelentés, panasz dolgában, — mondotta. — Az az örvendetes tény, hogy szilárdult a törvényesség, számos területen javult az ellátás, az ügyintézés, a mi munkánkban szintén érezteti hatását. Kevesebb bejelentés és panasz érkezett hozzánk, mint tavaly, de' számuk még így is a másfél száz-1 hoz közelít. Közérdekű ügyben sakkal többen fordultak a népi ellenőrzéshez, mint személyes — vélt, vagy' valóságos sérelmeik miatt. A bejelentések tartalmát tekintve a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos .a legtöbb ügy, az összesnek majdnem húsz százaléka. A bejelentések, panaszok háromnegyedét saját hatáskörünkben vizsgál tűk tavaly: 1968-ban valamivel több, mint hatvan százalékát. „ — Számításba véve, hogy az ügyek egyre komplikáltabbak, a hatásosabb, gyorsabb munka érdekében sokkal kellett emelni a megyei NEB dolgozóinak számát? — Igen nagy társadalmi bázisunknak köszönhetően egyetlen eggyel s©m. Hasznos kezdeményezésnek indult, s ma mór bevált gyakorlat az, hogy panaszossal és panaszlottai közös beszélgetésre ülünk össze. Gyakori, hogy így hónapokig tartó levelezés helyett egy délután tisztázzuk az elénk került problémát. — A számok bizonyára elárulják, mennyire bizonyultak hatékonynak a bejelentések. .. — Pontosan meg nem' mondhatom. mert akad még folyamatban levő ügy. Megnyugtató módon eddig a bejelentések háromnegyed részét' tisztáztuk. Fontosabb realizálásainkról. beszámolt a Népújság; szövetkezeti közgyűlésen, üzemi gyűiésem majdnem másfél ezer ember kapott tájékoztatást helyi, érdekességű ügyek intézéséről. Kiemelkedően aktív volt ebben a munkában a Dombóvári Járási NEB, amely öt esetben élt a nyilvános ismertetés lehetőségével. Ugyanebben a járásban 14 alkalommal vitatták meg különböző szervek a népi ellenőrzés megállapításait, határozatait,, — Mind ismertebb a népi ellenőrzésről, hogy mások számára jelentéktelen panasztól sem sajnálja az időt. Az a naeymányoki csizmaügy, például... — Igen: Egy • falubeli asz- szoony 1150 forintjáért hasznavehetetlen csizmát kapott. Megállapítottuk, hogy a panasz jogos. A ktsz központjának utasítására a mulasztásban vétkes részleg új csizmát készített. Nagyobb tételünk is akad. Egy koros bonyhádi özvegy a járási NEB megkeresése alapján visszamenőleg megkapta a földjáradékot, é.s kártalanították majdnem másfél hold földiéért. A Paksi . Járási NEB helyszíni vizsgálatát követően kapott vissza, egy ktsz-tőj egy dunaföldvári háztulajdonos majdnem hatezer forintot. A számlázásnál szám,szaki hiba történt előzőleg. Persze, gyakran elválaszthatatlanul összefonódik' a -köz- és íiiaviTjér- dek... A Népbolt í '"Mlálat* bonyhádi. 62. számú húsboltjának tarthatatlan szennyezettsége — például — nem egyedül a ' rendszeresen ott vásárló bejelentő egészségét veszélyeztette, hanem másokét is. — Veszély... Előfordult-e tavain. hn«,v .inszándékú bejelentő állása, társadalmi pozíciója veszélybe került? — Csak egyetlen egyé. Tekintettel arra. hogy erről nyomban értesített bennünket, ezt a ktsz-dolgozót sikerrel részesítettük abban a védelemben, amelyet a törvény előír. — Mi történik a névtelen bejelentésekkel? — Ezek száma 1962-hoz kertest több mint feiényivel csökkent, s tavaly már a tizet sem érte el. Foglalkozunk a névtelen bejelentésekkel, panaszokkal is, mert tudjuk, hogy vannak aggodalmaskodó emberek. A félelem — különben — alaptalan, hiszen az imént említett törvényi védelem minden bejelentőre vonatkozik. Más kérdés, hogy nem szívesen dolgozunk anonim bejelentés alapján. Az ilyenek többsége alaptalan, kicsinyes bosszú műve. A kisebb hányad megalapozott, de gyorsabban volna vizsgálható, ha a bejelentő személyesen is adna részünkre tájékoztatást. — A népi ellenőrzésnél uralkodó őszinte légkörben bizonyára szabad megkérdezni: távozott-e innen bejelentő csalódottan? — Ketten távoztak így. Egyiküket jogerősen kisebb pénzbüntetésre ítélte a tamási járásbíróság, mert tsz-köz- gvűlésen vezetőket sértegetett. Megmagyaráztuk, hogy olyan üggyel, amelyet bíróság tárgyal, vagy letárgyalt, .nem foglalkozhatunk. A -násik csalódott panaszos többszöri tanácsi figyelmeztetés ellenére en- gedélv nélkül épített, méghozzá emeletes házat. A szekszárdi városi tanács által kirendelt mérnök megállapította, hogy a szakértelem teljes hiánvá.val emelt épület életveszélyes. Mivel a tulajdonos r;em. bontatta le, a.' tanács el- fcndeitd Lst kényszerfebőritást. Ez a munka újabb tetemes kiadást okozott a panaszosnak. Érdekében nem tehettünk semmit; a tanács törvényesen, helyesen járt el. — Erős tempót diktáló korban élünk. Milyen gyorsan intézi a népi ellenőrzés a bejelentési és panaszügyeket? — Tavaly a saját hatáskörben intézett ügyek hetven százalékának harminc nap alatt végére jártunk. A pvor- saság elsődlegesen attól fii eg. mennyire összetett az ügy. Függ természetesen a nekünk adott tájékoztatás pontosságától, alaposságától, is, — fejezte be tájékdztatását dr. Tóth Bálint, a megyei NEB elnöke. — b. z. — A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott izekszár- don. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb- titkára. A vitaindító előadást Szen- czi László, a megyei művelődési osztály középiskolai felügyelője tartotta „Az ifjúság és társadalmunk kapcsolatának néhány kérdése” címmel. Tájékoztatójában elsősorban a diákfiatalok nevelési problémáit, á szülők és az iskola közös nevelési feladatait, felelősségét taglalta. Az előadást élénk vita követte. Több hozzászóló elmondta, hogy az ifjúság igényli a nevelést és azt, hogy szigorú követelményeket állítsanak tanulásukhoz, munkájukhoz, egyáltalán, életmódjukhoz. Ezeket a követelményeket a felnőtt társadalom csak úgy állíthatja fel, s kérheti számon az ifjúságtól, ameny- nyiben ezt példamutatásával meg is alapozza. Ifjúságpolitikánk legfontosabb feladata az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik szilárdan érzik, és megtalálják helyüket társadalmunkban. A hozzászólásokból kitűnt, hogy általában elégedettek a fiatalság egészséges fejlődésével, s mégis gyakori, hogy az ifjúság nevelését helytelen oldalról közelítik meg. Első- sorbari negatívumaikra hivatkoznak, s elmarasztalják őket. A helyes irányvonal az, hogy pártunk if.iéság’-'olitikai nézeteit még jobban meg kell ismertetni velük, be kell vonni őket a tömeeszervezetek munkájába és egvütt kell velük dolgozni. ..Huszonöt éve építjük a szocializmust, tehát a mai ifjak a felnőtt társadalom. neveltjei. Legvünk rájuk büszkék és úgy nevettük éket tovább, hoev még büszkébbek lehessünk maid az ő munkájukra, eredményeikre.” Sajnálatos, hogy ezen az ifjúsággal foglalkozó ülésen a KISZ képviselői nem jelentek meg — amit egyik hozzászóló nehezményezett is —, így hangjukat, véleményüket nem hallatták. Tolnai Ferenc felszólalásában többek között hangsúlyozta: — Az ifjúságpolitikai, egyben társadalmi kérdéssel sokat foglalkozunk, de az új társadalom, a szocializmus építése ezt maga veti fel. Meg kell határoznunk, milyen irányban fejlesszük ifjúságunk perspektíváját, egyéniségét. Társadalmunk biztosítja fiataljainknak a tanulást, majd pedig munkalehetőségét ad. Tehát egzisztenciális problémájuk nincs. Az jó, hogy fiataljaink így nevelkedhetnek, de irányításra feltétlen szükségük van, és ezt igény* lik is. Örömmel mondhatjuk el, hogy fiataljaink zöme becsületes, tisztelettudó, tanulni és dolgozni akaró fiatal. S aki ezt nem így látja, az; nem ismeri őket. Tehát építeni kell, és lehet is rájuk, —h— Közéletünk Ma délelőtt ülést tartott h. Szekszárdi Járási Tanács Vél-"' rehajtó Bizottsága. Az ülésen, a járás általános iskolai napr. f közi otthoni ellátottságáról,,, a. napközi otthonokban végzett oktató-nevelő munkáról számolt be a vb tagjainak Vjda Jánosné művelődésügyi osztályvezető, Ezptán a tengelifj,'.. szociális otthon életéről, mú*. ködéséről személyi., és gazda--; sági körülményeinek alakulásáról tett előterjesztés került napirendre. Ennek előadója Hosnyánszki János otthonve- zető volt. * A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 's a ma délelőtti órákban ült össze. Pakson is művelődésügyi téma. került először napirendre; A fizikai dolgozók gyermekeinek az oktató-nevelő munka során nyújtott megsegítéséről tartott tájékoztatót Kürtös Kálmán művelődésügyi« Osztály vezető. A következő napirend előadója Beda József vb-titkár volt. Tájékoztatóié-.- lentést adott a népszámlálási feladatok végrehajtásáról: Ezen az ülésen számolt be dr. Reseh Gyula a járási TBC-gondozó- intézet vezetője, az úptézet,. munkájáról. -Il------------------------------------M ecénások ^pífpiiv gazdagok vágyunk, o/xgriiy A Jókaitól kölcsönzött titulusnak először a második részével érdemes foglalkozni. Emlékeztetőül csupán, hiszen az itt felsorolan- dókról a maga idején minden egyes esetben hírt adott már a Népújság. A háború forgószele sok ezer más társával együtt, Bukovinából megyénkbe sodort egy parasztembert. Ez, a hét elemit ■ végzett férfi 1966-ban megyei első díjat nyert a XIV. Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Egy esztendőre rá a szakkörök egyik nagyon rangosnak számító kitüntetésének birtokosa lett, megkapta a Sebestyén Gyula Emlékérmet. Ugyanebben az évben ismét megyei első, és országos harmadik lett egy pályázaton. Tavaly, megyei első, országos második. Mindennek alapja egy négykötetes könyv, ez- ideig több, mint ezer gépelt oldal, Az ötödik kötet készül. Páratlan érték, egy élet munkájának gyümölcse. Egy megszűnt közösség végleg veszésre ítélt hagyományainak ’ kompendiuma, ami kéziratos formában szinte állandóan vándorol a kakasdiak körében. Olvassák és " olvasnák, ha nyomtatásban lehetne. A munka értékeiben a legrangosabb szakértők teljes mértékben egyetértenek. Pontosabban: dr, Deme László, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, Balassa Iván, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Diószegi Vilmos és Mor- vay Péter, a Néprajzi Múzeum munkatársai, Égető Melinda a szekszárdi múzeumtól és dr. Andrásfalvy Bertalan Pécsről, a Dunántúli Tudományos Intézettől. kerestetnek RpctIpÍ dr. Andrásfalvy lics/iu Bertalan tudományos munkatárs lektori véleményéből : „.. .csak azt mondhatjuk, hogy hatalmas teljesítmény... Történeti része ügyesen tekinti át övéinek történetét, közvetítve számos, ma hozzáférhetetlen kiadvány eredményeit. Egy ilyen, történetükkel foglalkozó résznek óriási sikere lenne a bukovinaiak között. Az első rész történeti részében a szakember számára is van új, százalékosan kb. 25 százalék, vagy annál valamivel több, de ugyancsak az első kötetben, annak mintegy 30 százalékát kitevő, gazdálkodással és anyagi kultúra kérdéseivel foglalkozó rész önálló munka és sok értékes adatot is tartalmaz. .. A második kötet folklor-anyagközlés, szakemberek számára is értékes forrásanyag lehet... Hasonló tárgyú és felépítésű munkák egyaránt szolgálnák a honismereti alapokon nyugvó egészséges hazafias nevelést, a néprajzi érdeklődés felkeltését és a szaktudomány érdekeit is”. Tehát gazdagok vagyunk. És szegények is.Seb|sdt£1 munkája, egyre szaporodó, pártoló ■ szakvéleményekkel, megjárt, már minden, kiadás- , ra számba vehető fórumot. Jelenleg a megyei pártbizottságon pihen. A pártbizottság természetesen nem néprajzi lektoráló • szerv és nem tartozik feladatai közé ilyen - jellegű művek kiadása. (Más kérdés természetesen; hogy á gondolatot természetesen pártolja). Ki legyen a kiadó? Sebestyén Ádám, — aki gyűjtési munkájára kis keresetéből már idáig rengeteget áldozott, magnetofont, írógépet vett —, semmi esetre sem. Kérdés azonban, hogy a leendő olvasótáborként elsősorban számba jöhető, székelylakta községek jó módú, vagy éppen : gazdgg termelőszövetkezetei nem áldozhatnának-e erre .a célra? Kakasd, Tevéi, Zomba, Aparhant, Kisvejke, Mucsfa, Lengyel termelőszövetkezeteire^ gondolunk. Ugyanitt a kefe- \ ségi tanácsokra, a minden sző- \ pért, hasznosért lelkesedni tóéiig i bonyhádi járási ■ tanácsié; e8«£* leg a Zomba és Vidéké í’d* karékszö vetkezeire. A gondolat ÍZ erál Legutóbb az ország.gyűÍé$R}fí£-’. turális különbizottságának: üléw' sén vetődött föl a góbefoíqt, hogy a népművelés hazanfefJ ban már közműveléssé -váltóft zott. Ami annyit is ; íélfári%': hogy nemcsak az állam rÍSm: valamit, a közért, hanem. 3 „köz” is önmagáért: ''ÍVJ Petőfi - egyik vérseSkötété* nek kiadási költségeit, öntőéiig tes mecénások vállalták, Aá akkori mecénások kiápapók voltak. A maiak miért ne lehetnének termélőszövetkeze- tek? Mecénások kerestetnek! ORDAS IVÁN
